A cím kötelez

Kategória: 2014/ 3

Minősített Könyvtár címet kapott a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ

Elegáns tábla került fel a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ fogadócsarnokának a falára, amely azt jelzi, hogy Minősített Könyvtár címet kapott az intézmény. A táblát és a díszoklevelet a Magyar Kultúra Napján adta át Balogh Zoltán miniszter, három, sikeresen pályázó intézmény; a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvtár és Levéltár, valamint gödöllői városi könyvtár vezetőjének. (tovább…)

Címkék: , ,

A minőség szerepe, jelentősége a magyar könyvtárügyben

Kategória: 2002/10

1. Bevezetés

1.1. Minőségügy a versenyszférában és a közszolgáltatásban

A változások korában élünk, hiszen az elmúlt bő évtizedben hazánkban alapjaiban megváltozott a politikai struktúra, átalakult a gazdaság, multinacionális ipari, kereskedelmi és pénzügyi cégek népesítették be az országot. Megjelent a piaci verseny, a hiánygazdálkodást felváltotta a felhasználók megnyerésére irányuló harc, középpontba került a megrendelő. A megváltozott világban a hazai vállalkozások számára is egyértelművé vált, hogy hagyományos módszerekkel nem lehet sikeres eredményeket elérni, a külföldi minták hatására itthon is egyre inkább elterjedtek a korszerű szervezetfejlesztési módszerek: minőségbiztosítás, minőségirányítás, controlling, TQM, reengineering stb. (Barlai R.–Csapó E: 1997.) (tovább…)

Címkék:

A minőség kora a könyvtárban

Kategória: 2000/ 6

Ex Oriente lux – volt szokás mondani, természetesen nem – elsősorban – arra gondolva, hogy a Nap keleten kel fel. De persze más irányokról is tudunk. Vigyázó szemünket Párizsra is volt szokás vetni. Tudjuk azt is, hogy egy-egy helység, város szimbolikussá vált annak kapcsán, hogy ott valami történt, valami megindult, ha azután persze másutt bontakozott is ki, szökkent szárba, netán nem is egészen úgy, ahogy a “kirepítő fészek” sugalmai diktálták. (tovább…)

Címkék: ,

Könyvtári minősítés a szakértő szemével

Kategória: 2012/ 7

Előzmények

A könyvtári minősítés rendszerének kidolgozása szorosan kapcsolódik a Könyvtári Minőségfejlesztés 21 elnevezésű programhoz, amelyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztálya által felkért munkacsoport tagjai dolgoztak ki. A projekt célja az volt, hogy egységes rendszerbe foglalja a könyvtárak korábbi, széttagolt minőségfejlesztő tevékenységét, tudatosan építve a megszerzett minőségmenedzsment-ismeretek gyakorlati alkalmazására. A program elősegítette a rendelkezésre álló anyagi források hatékony felhasználását, a pályázati keretek racionális, egymásra épülő kihasználását, támogatta a könyvtárak minőségelvű értékelését, szakfelügyeletét, lehetővé tette, hogy a könyvtár – mint intézmény – elfoglalja méltó helyét a hazai minősítési rendszerben. (tovább…)

Címkék: ,

Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban

Kategória: 2012/ 1

A Könyvtári Intézet 2007-ben indította útjára a A jó gyakorlat a könyvtári minőségirányítás bevezetéséhez című sorozatát. Ennek negyedik darabja Sohajdáné Bajnok Katalin műve, a Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban. A szerző munkájába beépítette a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban (amely Az Év Könyvtára volt 2008-ban) működő jó gyakorlatokat, a szerzett tapasztalatokat, valamint más könyvtárak ilyen irányú gyakorlatába is bepillantást ad.

Elsőnek a könyvtári szolgáltatások sajátosságait és típusait mutatja be a szerző. Részletesen leírja a termékek és szolgáltatások különbségeit, és az ezekből eredő problémák kiküszöbölésének módjait. Olyan megoldási lehetőségeket kínál olvasóinak, amelyek jól hasznosíthatók a napi munkában (többek között bemutatja, hogy a szép, kellemes környezet, a magas színvonalú IT-eszközök milyen pozitív hatást gyakorolnak felhasználóinkra, valamint arról is képet kap az olvasó, miként lehet a felhasználói igények elébe menni). Olyan összefüggésekre is rávilágít, amelyek megvalósításához nincs szükség anyagi forrásokra, mégis nagyon nagy hatással vannak a szolgáltatások minőségére. Ezek sorában kiemelt jelentősége van a munkatársak kiválasztásának, a “frontszemélyzet” empátiakészségének, rugalmasságának.
A szerző egy csokorba szedi a szolgáltatásokra hatással lévő alapvető jogszabályt (1997. évi CXL. törvényt), a nemzetközi irányelveket, normatívákat, a könyvtárosok körében talán kevésbé ismert CERTIDoc szakmai minősítő rendszerét, hangsúlyozva, hogy a könyvtári szolgáltatások egyik meghatározó eleme mindenképpen maga a könyvtáros. A könyvtáros szakmai felkészültsége és tapasztalata jelentőségének taglalása mellett részletet találunk A magyar könyvtárosok etikai kódexéből is, amely a könyvtárostól megkívánt viselkedési és kommunikációs elvárásokat írja le. (tovább…)

Címkék: ,

Gondolkodjunk együtt (5) – a minőségirányítási rendszer bevezetéséről

Kategória: 2010/ 2

A XXI. században egy humanisztikus vezetőnek ahhoz, hogy hosszú távon is sikereket érhessen el, csak állandó – egyéni és szervezeti – megújulással, a szervezeti tudás és kultúra folyamatos tökéletesítésével, az emberi erőforrásokban rejlő lehetőségek felszínre hozásával és maximális kihasználásával lehet esélye. Egy személyben kell a szervezet jövőképét fokozatosan kiformálnia és a szükséges változtatásokat megvalósítania: stratégiában és folyamatban kell gondolkodnia, egyszerre kell intuitívan előre látnia a jövőt és elképzeléseit “lefordítania” a konkrét lehetőségekre, egyidejűleg kell tervezni és szabályozni, egyszerre “jót csinálni” és “jól csinálni”. (tovább…)

Címkék:

Gondolkodjunk együtt (4) – a minőségbiztosítás lehetőségeiről

Kategória: 2010/ 1

A XXI. században egy humanisztikus vezetőnek ahhoz, hogy hosszú távon is sikereket érhessen el, csak állandó – egyéni és szervezeti – megújulással, a szervezeti tudás és kultúra folyamatos tökéletesítésével, az emberi erőforrásokban rejlő lehetőségek felszínre hozásával és maximális kihasználásával lehet esélye. Egy személyben kell a szervezet jövőképét fokozatosan kiformálnia és a szükséges változtatásokat megvalósítania: stratégiában és folyamatban kell gondolkodnia, egyszerre kell intuitívan előre látnia a jövőt és elképzeléseit “lefordítania” a konkrét lehetőségekre, egyidejűleg kell tervezni és szabályozni, egyszerre “jót csinálni” és “jól csinálni”. (tovább…)

Címkék:

Használói elégedettségvizsgálat az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, 2008

Kategória: 2010/ 1

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2008 szeptemberében kérdőíves vizsgálatot végzett használói körében. A vizsgálat célja az volt, hogy megtudjuk, miként változott, változott-e könyvtárunk megítélése a használók körében az elmúlt öt évben. Ugyanis e vizsgálatnak már volt előzménye 2004-ben, így az összehasonlításnak van alapja. Ugyanakkor arra is törekedtünk, hogy az elmúlt közel öt év alatt alapjaiban megváltozott virtuális könyvtárhasználatról is ismereteket gyűjtsünk. A használói elégedettségvizsgálat szerves részét képezi a könyvtár minőségbiztosítási és -fejlesztési törekvéseinek. A vizsgálat alapját a könyvtárhasználók által kitöltött 312 kérdőív adta, amelynek összeállításakor a fent ismertetett elvek és célok vezéreltek bennünket: az összevethetőség, illetve az új szolgáltatások megjelenítése. (tovább…)

Címkék: ,

Gondolkodjunk együtt (3) – a könyvtári szolgáltatások minőségéről, minősítéséről

Kategória: 2009/11

A XXI. században egy humanisztikus vezetőnek ahhoz, hogy hosszú távon is sikereket érhessen el, csak állandó – egyéni és szervezeti – megújulással, a szervezeti tudás és kultúra folyamatos tökéletesítésével, az emberi erőforrásokban rejlő lehetőségek felszínre hozásával és maximális kihasználásával lehet esélye. Egy személyben kell a szervezet jövőképét fokozatosan kiformálnia és a szükséges változtatásokat megvalósítania: stratégiában és folyamatban kell gondolkodnia, egyszerre kell intuitívan előre látnia a jövőt és elképzeléseit “lefordítania” a konkrét lehetőségekre, egyidejűleg kell tervezni és szabályozni, egyszerre “jót csinálni” és “jól csinálni”.

A szolgáltatásminőség sajátosságaival leginkább a marketingirodalom foglalkozik, amelyben igyekeznek tipologizálni a szolgáltatások széles körét. Philip Kotler és szerzőtársa közismert művének1 a Szolgáltatások tervezése és menedzselése című fejezetében szolgáltatásmix-kategóriákról ír. A kategóriákat aszerint különböztethetjük meg, hogy milyen mértékben keveredik bennük a termék és a szolgáltatás. Beszélhetünk többek között
- tiszta, tárgyiasult termékekről (például fogkrém vagy könyv),
- hibridszolgáltatásról, amikor a tárgyiasult termékhez szervesen, elválaszthatatlanul kapcsolódik a szolgáltatás (például éttermi szolgáltatás) és – tiszta szolgáltatásokról (például orvosi szolgáltatás). (tovább…)

Címkék:

“A második Gutenberg-korszak elején vagyunk” – Interjú Skaliczki Judittal, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettesével*

Kategória: 2009/10

- Azzal kellene kezdenünk a beszélgetést, hogy immár a harmadik könyvtári stratégiai ciklus közepén tartunk, és ebben az időszakban milyen a magyar könyvtárügy helyzete? Nyilván vannak előremutató eredmények és nyilván látszanak a gondok is, de összefoglalóan milyen képet láthatunk a könyvtárügyről – felülnézetből?

- Nem felülről, hanem – remélem – belülről látom a könyvtárügyet.
Több összetevőt lehet említeni. Alapvetően felerősödött az a tendencia, ami már akkor is létezett, amikor a minisztériumba kerültem. Az ugyanis, hogy sokszor nehezebb a könyvtárak, pontosabban szólva egy-egy könyvtár helyzete, mint a rendszer egészéé. Ezt a – nem mindenütt, de alapjaiban létező – egyensúlyhiányt csak a folyamatos rendszerfejlesztéssel lehet valamennyire is egyensúlyban tartani. Tovább rontja a helyzetet, hogy némelyik könyvtár egymástól elszigetelve működik, miközben összefogással, együttműködéssel sokkal többre lehet jutni. (tovább…)

Címkék: ,

Gondolkodjunk együtt (2) – a menedzsmentről

Kategória: 2009/10

A XXI. században egy humanisztikus vezetőnek ahhoz, hogy hosszú távon is sikereket érhessen el, csak állandó – egyéni és szervezeti – megújulással, a szervezeti tudás és kultúra folyamatos tökéletesítésével, az emberi erőforrásokban rejlő lehetőségek felszínre hozásával és maximális kihasználásával lehet esélye. Egy személyben kell a szervezet jövőképét fokozatosan kiformálnia és a szükséges változtatásokat megvalósítania: stratégiában és folyamatban kell gondolkodnia, egyszerre kell intuitívan előre látnia a jövőt és elképzeléseit “lefordítania” a konkrét lehetőségekre, egyidejűleg kell tervezni és szabályozni, egyszerre “jót csinálni” és “jól csinálni”. (tovább…)

Címkék:

Gondolkodjunk együtt… – A vezetésről

Kategória: 2009/ 7

“Ha társalogni akarsz velem,
Határozd meg a szavaidat.”
(Voltaire)

Amikor kézhez vettem első könyvtárigazgatói megbízásomat, megkérdeztem az illetékes döntéshozótól: miért rám esett a választás a hét pályázó közül? Azért, mert nekünk most innovatív ember kell – volt a válasz. Rövid, tömör indoklás, ezt megértettem.1 Majd 1992-ben, amikor először megbíztak a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatói feladatainak ellátásával, ismét megkérdeztem a illetékes döntéshozóktól ugyanezt. Ez volt a válasz: te menedzser típusú vezető vagy, ezt már az előző munkahelyeden bizonyítottad. Menedzser típusú vezető – mi ez? Fából vaskarika? – Nem! Paradigmaváltás a vezetéselméletben. 2009 januárjában a magyar folyóiratok tartalomjegyzékeit böngészve, az ekkor 815 folyóirat 644 265 cikkének címeit tartalmazó MATARKA-adatbázisban, a “menedzser” kifejezés – mint cím-kulcsszó – először 1964-ben fordult elő. Azonnal megnéztem, hogy melyik folyóiratban, és meglepődtem, a Világosság 1964. (5. évf.) 4. számában, Vámos Imre Isten menedzserei című írásának címében. E cikkben a szerző a nyugat-németországi katolicizmusról ír, kissé meghökkentő szövegkörnyezetben használja a kifejezést: Rómában “I managers di Dio” – isten menedzsereinek – tekintik a nyugatnémet püspököket, vagyis a leggazdagabbaknak valamennyi ország főpapjai közül. Ugyanebben a bekezdésben részletesebben is kifejti: “A kölni érsek palotájába afrikai királyok és miniszterek járulnak időnként «egyházi támogatásért» s amikor Frings (az akkori kölni érsek) Rómában volt, lakosztályában is számos püspök és kardinális kereste fel, hogy pénzt kérjen «isten menedzsereitől», vagy köszönetet mondjon a támogatásért.” (tovább…)

Címkék: ,

Tankönyv az értékelés kultúrájáról

Kategória: 2009/ 4

Kevés olyan témát lehetne találni a könyvtári minőségmenedzsment területéről, amely aktuálisabb és égetőbb lenne, mint az értékelés, önértékelés témaköre. Hiszen bárhonnan közelítünk ehhez a területhez, előbb-utóbb eljutunk annak a kérdésnek a felvetéséhez – amely egyben a minőség fogalmának definícióját is magában rejti -, hogy képesek vagyunk-e partnereink igényeit, elvárásait, szükségleteit kielégíteni? Ahhoz, hogy erre az egyszerűnek tűnő kérdésre megnyugtató választ tudjunk adni, valamint hogy ehhez a megfelelő döntéseket meg tudjuk hozni, nem elégedhetünk meg a szubjektív véleményalkotással, hanem konkrét adatokra, tényekre van szükségünk.
A változások korát éljük, ezért szervezetünk koncepcióját, működési rendjét folyamatosan a külvilág változó igényeihez kell igazítani, sőt, amennyiben meg akarjuk őrizni, netán javítani szándékozzuk elért pozíciónkat, akkor a változások előtt kell járni. Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk reagálni a kihívásokra, hogy túléljük a rossz periódusainkat, át kell lépni saját árnyékunkat: folyamatosan újra kell gondolni működési rendünket, fel kell tárnunk a kudarcok okait, tanulnunk kell a sikertelenségeinkből. A változások elindításának első lépcsője az önvizsgálat, az önértékelés: a dolgozói elégedettség, motiváltság, informáltság feltérképezése, valamint az intézménnyel kapcsolatos vélemények megismerése. Vagyis a jelenlegi helyzet értékelése, amelynek alapján megtervezhetjük az elérendő célokat, és a célokhoz vezető utat.
Az értékelés tehát a vezetői munka, ezen belül a minőségmenedzsment-tevékenység szerves részét képezi, amely hozzájárul ahhoz, hogy a használói elégedettséget, a szolgáltatási eredményeket vizsgálva, jobban lehessen összpontosítani a használói igényekre, így jobban ki lehessen elégíteni azokat. Az alább ismertetendő kötet szerzői a bevezetőben leszögezik: “Az értékelés nem egyszerűen adatok gyűjtése és folyamatok mérése. Ezek meghatározó részei ugyan, de az értékelés ennél több, összetettebb, folyamatos tevékenység, amelynek fontosságát nem befolyásolja, hogy mekkora és milyen területet vizsgál.

(tovább…)

Címkék:

A stratégiai mozgástér, a vezetés információs rendszere

Kategória: 2009/ 4

“A stratégiai tervezés a változások menedzselésének és a minőségirányítás meghonosításának eszköze” – olvashattuk Skaliczki Judit-Zalainé Kovács Éva Minőségmenedzsment a könyvtárban című, 2001-ben megjelent kötetében. A változásmenedzsment filozófiája sajátos helyet foglal el a vezetési filozófiák között; legfőbb sajátossága közvetítő szerepéből fakad. Közvetít, mert átfogja valamennyi munkafolyamatot – a stratégiai elképzelések általános szintjétől egészen a megvalósítás, a gyakorlati munka konkrétumaiig. Egy adott állapot, egy jelen pillanat ellentmondásaitól, konfliktusaitól, nehézségeitől megszabadulni nem lehet. Tehát nem azt a célt kell kitűzni, hogy – látszólag – megszabaduljunk a problémáktól, hanem azt, hogy változtatással, fejlesztéssel megoldjuk a problémákat. A változásmenedzselés világában egy dolog teljesen bizonyos: a változtatást kezdeményezőt senki nem fogja pusztán azért támogatni, mert ő személy szerint meg van győződve arról, hogy jó a javaslata. Ahhoz, hogy a változást hordozó jó ötlet megvalósulhasson, az embereket, a munkatársakat meg kell győzni. Magyarán: “el kell adni” a kezdeményezést a szervezeten belül is, a szervezeten kívül is. A változásmenedzselés filozófiája meghatározó szerepet tölt be egy intézmény minőségirányítási rendszerének alakításában.
A könyvtári, intézményi stratégia voltaképpen egy prognózis-rendszer, éspedig a technikai-infrastrukturális (műszaki), a könyvtárhasználati (piaci) és a társadalmi igény szintjén. Ennek alapján optimális esetben megtörténhet
- az intézmény mozgásterének és dinamikájának behatárolása,
- az intézményfejlesztés kulcspontjainak meghatározása,
- az erőforrások és minden egyéb, itt nem részletezhető feltételek biztosítása. (tovább…)

Címkék:

Felhasználói elégedettségvizsgálat az Országos Széchényi Könyvtárban1

Kategória: 2007/12

Az OSZK vezetősége kezdeményezésére, a Könyvtári Intézet irányításával kérdőíves vizsgálatot folytattunk könyvtárunk személyes használói körében 2007. május 12-e és június 5-e között. Elsődleges célunk az volt, hogy árnyalt képet kapjunk látogatóink legfőbb szociológiai jellemzőiről, legfontosabb használói szokásaikról, elvárásaikról, és nem utolsó sorban a szolgáltatásainkkal kapcsolatos elégedettségükről. A kérdőív összeállításakor támaszkodtunk a korábbi, hasonló jellegű vizsgálatok során megfogalmazott kérdésekre,2 és az Olvasó- és Tájékoztató Szolgálat munkatársait bevonva, némileg módosítottuk, kiegészítettük azokat.
A vizsgálat során az ún. egyszerű, véletlenszerű mintavétel módszerét alkalmaztuk. Öt héten keresztül, heti egy-egy mintavételi nap alkalmával kérdőívet adtunk minden személyes felhasználónknak, arra kérve, hogy távozása előtt adja le munkatársunknak. Ezzel biztosítottuk a véletlenszerűséget (a mintavételi napokat véletlenszerűen jelöltük ki), valamint azt is, hogy mindenkinek azonos esélye legyen a bekerülésre.

(tovább…)

Címkék: ,

Minőségbiztosítás a helyismereti munkában

Kategória: 2007/ 9

A fenti címmel rendezte meg július 18-20. között az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete XIV. országos tanácskozását. A házigazda ezúttal Kiskunhalas városa, illetve a kiskunhalasi Martonosi Pál Városi Könyvtár volt. Mivel a város éppen július 18-án döntötte meg az országos hőrekordot (erről minden médium beszámolt, függetlenül a helyismereti tanácskozástól), a fogadtatás valóban “forró” volt. Ezt azért is érdemes hangsúlyozni, mert – talán nem túlzás a szó – az eddig megrendezett helyismereti országos tanácskozások közül (amint a bennfentesek jól tudják, nem tizennégy volt eddig, hanem tizenöt, hiszen volt egy “nulladik” is) a kiskunhalasi bizonyult a legjobban megszervezettnek, a legsimábban lezajlónak, mindenekelőtt a házigazdáknak köszönhetően. Hogy hogyan, miként sikerült ez nekik, a városi könyvtár mindenütt jelenlévő, mindenki minden gondjára-bajára ügyelő, mindent mindig és azonnal elsimító munkatársainak, élükön az igazgatóval, Varga-Sabján Gyulával, az az ő titkuk, de hogy mindezt a rekordhőség idején is teljesíteni tudták, azt érdemes feljegyezni a könyvtártörténet számára. Amint az lenni szokott, nemigen tudható, hogy a program összeállításában kinek, mekkora és milyen része volt. Ám amiként a gyakorlati szervezés, a regisztrációk, az elszállásolások, a szállítás, a helyszínek kiválasztása, az előadások és viták technikai háttérapparátusának biztosítása, a folyamatos tájékoztatás stb. kiváló volt, akként egészen kiemelkedőnek tekinthető volt a szellemi “tartalom” is. A fő szerepet ebben egészen bizonyosan Takáts Béla vitte, aki azonban “csak” ennyit tett, sem vitavezetőként, sem előadóként, sem elnökként nem szerepelt. (tovább…)

Címkék: ,

Könyvtári önértékelés, könyvtári minősítés

Kategória: 2010/ 4

Bevezető

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben rögzített könyvtárhasználati jog mindenkit megillet, azonban még nem mindenki jut hozzá az egyformán magas színvonalú, korszerű könyvtári szolgáltatásokhoz, a könyvtárakban őrzött dokumentumokhoz és a könyvtár által közvetített információkhoz.
A nyilvános könyvtári alapkövetelmények megfogalmazása és szakfelügyelettel történő számonkérése elindították a könyvtárak működési feltételeinek és szolgáltatásainak a fejlesztését. További nagyarányú fejlesztések kezdődtek a könyvtári európai uniós pályázatokkal. A fejlesztések akkor hasznosulnak igazán a könyvtári szolgáltatásokat igénybe vevők számára, ha a szolgáltatások köre bővül és a minősége javul.
A minőség fejlesztése és a minőségbiztosítás ösztönzése érdekében az oktatási és kulturális miniszter a könyvtárak minősítésére pályázati eljárást, a minősített könyvtárak tevékenységének elismerésére Könyvtári Minőségi Díjat vezet be. (tovább…)

Címkék: ,

Címkék