Tartalom

Kategória: 2009/10

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Bartók Györgyi – Mezey László Miklós: “A második Gutenberg-korszak elején vagyunk”. Interjú Skaliczki Judittal, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettesével 3-9

MŰHELYKÉRDÉSEK
Andorkó Mária: Apró lépésekkel a TIOP rögös útján. Egy nyertes pályázat története 10-15
Pallósiné Toldi Márta: A TIOP, a TÁMOP és a csalódás. Szubjektív töprengés 16-17
Boda István – Nagy László: Gondolkodjunk együtt (2) – a menedzsmentről 18-22
Kristóf Ibolya – Koósné Török Erzsébet: Tehetséggondozás az egyetemi könyvtárakban 23-29
Koltay Tibor: Nemcsak az amatőröké a világ. Kinek kell az információs műveltség? 29-35
Tóth Andrea: “Nagyon boldog voltam, hogy olyan munkát végezhetek, amit szeretek”. Interjú Máthé Izabellával, aki idén elnyerte a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének “Az év fiatal könyvtárosa” díját 36-39

LECTORI SALUTEM
Böröndi Lajos: Könyv nélkül bizonyára lehet élni, csak fölösleges, avagy a képlátás belül van 40-42

PERSZONÁLIA
Dörgő Tibor: S. Benedek András (1947-2009) 43-44
Lukács János: Egy könyvtár útnak indul… S. Benedek András emlékének 44-46

KÖNYV
Payer Barbara: Útikalauz a harmonikus digitális világért 47-50
Cserey Lászlóné: A könyvtári szakfelügyeletről. Tájékoztató a 2002-2008. közötti szakfelügyeleti vizsgálatok eredményeiről 51-60

“A második Gutenberg-korszak elején vagyunk” – Interjú Skaliczki Judittal, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettesével*

Kategória: 2009/10

- Azzal kellene kezdenünk a beszélgetést, hogy immár a harmadik könyvtári stratégiai ciklus közepén tartunk, és ebben az időszakban milyen a magyar könyvtárügy helyzete? Nyilván vannak előremutató eredmények és nyilván látszanak a gondok is, de összefoglalóan milyen képet láthatunk a könyvtárügyről – felülnézetből?

- Nem felülről, hanem – remélem – belülről látom a könyvtárügyet.
Több összetevőt lehet említeni. Alapvetően felerősödött az a tendencia, ami már akkor is létezett, amikor a minisztériumba kerültem. Az ugyanis, hogy sokszor nehezebb a könyvtárak, pontosabban szólva egy-egy könyvtár helyzete, mint a rendszer egészéé. Ezt a – nem mindenütt, de alapjaiban létező – egyensúlyhiányt csak a folyamatos rendszerfejlesztéssel lehet valamennyire is egyensúlyban tartani. Tovább rontja a helyzetet, hogy némelyik könyvtár egymástól elszigetelve működik, miközben összefogással, együttműködéssel sokkal többre lehet jutni. (tovább…)

Címkék: ,

Apró lépésekkel a TIOP rögös útján – Egy nyertes pályázat története

Kategória: 2009/10

A hajdúböszörményi Kertész László Városi Könyvtár vezetőjeként kísérletet teszek arra, hogy könyvtáros kollégáimmal megosszam a TIOP-1.2.3/08/01 pályázat elkészítése során szerzett tapasztalataimat. Egy 2009. május 19-én keltezett levél jogosít fel erre:
“Örömmel értesítem, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott
»A hajdúböszörményi Kertész László Városi Könyvtár infrastruktúra-fejlesztése a bárki számára könnyen elérhető információ és tudás megszerzése érdekében« című, TIOP-1.2.3-08/1-2008-0037 jelű pályázatát az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága 9.816.546,- Ft. összegű támogatásra érdemesnek ítélte.”
(idézet a levélből)
Hosszú, sok munkával járó út vezetett el eddig, amelynek során azonban kollégáimmal együtt sokat tanultunk, rengeteg új ismeretre, tapasztalatra tettünk szert. Már lassan egy éve, hogy a pályázaton dolgoztunk, apró lépésekkel haladva előre ezen az ismeretlen úton. (tovább…)

Címkék: , ,

A TIOP, a TÁMOP és a csalódás

Kategória: 2009/10

Dühös vagyok. Ám hiába keresem indulatom célpontját, sehogy sem találom. Olyan vagyok, mint egy felvételiző diák, aki teljesítményének pontozását várta, és nagyon remélte, hogy megszerzett érdemjegyei elegendőek lesznek a vágyott felsőoktatási intézménybe való bejutásra. Aztán közhírré teszik a ponthatárokat, és döbbenten tapasztalja, hogy lemaradt 0,47 százalékponttal. Ki ezért a felelős? – kérdezi ilyenkor a diák. Én is ezt kérdezem.
2008 őszétől az idei februárig több közvetlen munkatársammal, konzorciumi partneremmel és némi pályázatírói segítséggel azon dolgoztunk, hogy a szép reményekkel kecsegtető európai uniós pályázatokon eredményesen szerepeljünk, majd ennek segítségével könyvtáraink felsőbb osztályba léphessenek. Reméltük ezt, mert úgy véltük, ha bizonyíthatóan jó könyvtárakat viszünk, olvasóink általában elégedettek szolgáltatásainkkal, vagy elfogadják a kritizált feltételek mögötti pénztelenséget, baj nem lehet. Naivan azt gondoltuk, ha fejlesztő törekvéseink hitelességét eddigi eredményeink bizonyítják, akkor talán a titokzatos pályázati ítészeknek is el tudjuk magyarázni, hogy mit, miért és hogyan szeretnénk megvalósítani. (tovább…)

Címkék: , , ,

Gondolkodjunk együtt (2) – a menedzsmentről

Kategória: 2009/10

A XXI. században egy humanisztikus vezetőnek ahhoz, hogy hosszú távon is sikereket érhessen el, csak állandó – egyéni és szervezeti – megújulással, a szervezeti tudás és kultúra folyamatos tökéletesítésével, az emberi erőforrásokban rejlő lehetőségek felszínre hozásával és maximális kihasználásával lehet esélye. Egy személyben kell a szervezet jövőképét fokozatosan kiformálnia és a szükséges változtatásokat megvalósítania: stratégiában és folyamatban kell gondolkodnia, egyszerre kell intuitívan előre látnia a jövőt és elképzeléseit “lefordítania” a konkrét lehetőségekre, egyidejűleg kell tervezni és szabályozni, egyszerre “jót csinálni” és “jól csinálni”. (tovább…)

Címkék:

Tehetséggondozás az egyetemi könyvtárakban

Kategória: 2009/10

Különösen nagy figyelemmel és érdeklődéssel vártuk mi, a Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár munkatársai a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 41. Vándorgyűlését, amelynek középpontjában a tehetséggondozás állt. Az országos szakmai találkozó további, kapcsolódó témakörei voltak még a könyvtárak közösségformáló funkciói, egyre bővülő tehetségsegítő szolgáltatásai, a könyvtárosok szerepe és a különböző tehetséggondozó programok.
2009 júliusában különösen aktuális a könyvtárosok a tehetségekért témakör – több jeles dátum miatt is. Az egyik, hogy az Európai Unió 2009-et a Kreativitás és Innováció Európai Évének nyilvánította. A másik, 500 évvel ezelőtt éppen július 10-én született Kálvin János. Az is aktualitást adott a vándorgyűlésnek, hogy az a város, a “Kálvinista Róma” fogadta a hazai és a határon túli könyvtárosokat, amelyik a mai magyar tehetséggondozó programok több évtizedes, egyben évszázadok tapasztalatait is hordozza. Jól ismert, hogy a történelem folyamán Debrecenhez egymástól merőben eltérő ítéletek kötődtek, de sok-sok arcát egy azért mindig jellemezte: az iskolák városa. A cívis gazda – ha maga nem is “kínozta” gyermekét száraz tudományokkal – az “oskolát” szeretettel és elismeréssel istápolta. Az ősi Református Kollégium, a Debreceni Egyetem, az ott működő tekintélyes Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja és eddigi eredményei, az országos jelentőségű oktatási, kutatási és kulturális intézményei a legelsők közé emelik a kultúra, az oktatás területén ezt a szélesen elterülő alföldi nagyvárost. (tovább…)

Nemcsak az amatőröké a világ – Kinek kell az információs műveltség?

Kategória: 2009/10

Az amatőrök reménykednek. A profik dolgoznak.
(Garson Kanin)

Az információs műveltségről legutóbb az akadémiai írástudás kapcsán olvashattak a 3K olvasói.1 Az információs műveltség fogalmának megfelelő értelmezését és a szókapcsolat helyes használatát nehezíti a definíciók sokfélesége, ami abban is megnyilvánul, hogy számos más terminus is van, amelyeket nem tudunk tőle megkülönböztetni.2 Éppen ezért néhányat körüljárunk ezek közül, továbbá megvizsgáljuk, milyen információs műveltségre van szüksége a profiknak, vagyis a tudományos kutatóknak a web 2.0 korszakában.

Írástudás vagy műveltség?

Régóta tudjuk, hogy az angol literacy szó fordítása többféle lehet. Egyaránt beszélhetünk műveltségről, kultúráról vagy írástudásról. A könyvtárosok számára legfontosabb fogalom, az information literacy magyarítása tekintetében megszilárdulni látszik az a közmegegyezés, hogy az információs műveltség kifejezést használjuk.
Legyen szó írástudásról vagy műveltségről, tény, hogy korunk írástudásának hatóköre kiszélesedett. Az információs társadalom ugyanis magával hozta az információs és kommunikációs kompetenciák beemelődését a műveltség alapelemei közé.3 Ilyen módon az írástudás nemcsak a technológiákhoz, hanem a kultúrához is kötődik.4 (tovább…)

Címkék:

Címkék