KÖNYVTÁRPOLITIKA
Balogh András: Közkönyvtár-használati trendek, kihívások itthon és a nagyvilágban. II. rész 3-14

MŰHELYKÉRDÉSEK
Kührner Éva: Az orvosi könyvtárak helyzete napjainkban 15-20
Boda István – Nagy László: Gondolkodjunk együtt (5) – a minőségirányítási rendszer bevezetéséről 21-28
Lencsés Ákos: Az időskorúak helyzete az informatikai írástudás terén 29-31
Sándorné Milbacher Kinga: Az Országos Nagyi Könyvtári Napok Somogyban 32-36
L. Dürgő Brigitta: Összefogás Komárom-Esztergom megyében 37-42
Molekné Kőrösi Beatrix: Kamaszcsalogató. Széljegyzet egy kazincbarcikai rendezvényhez 43-45

KONFERENCIÁK
Habók Lilla: A könyvtárügy kurrens kérdései. Az MLIS II. konferenciája 46-49

KIÁLLÍTÁS
Kiss Adrien: “Sugárözönben élünk”. Öveges József-vándorkiállítás 50-51

MEMENTO
Korompai Gáborné: Kovács Máté debreceni évei 52-57

KÖNYV
Balogh Ferencné: Dákától Dákáig 58-60
Mezey László Miklós: Könyvtárosok és költők 61-64

“…a 21. század az emberi értelem egész történetének legnagyobb kihívása lesz.”
Stanislaw Lem: Sex wars

Egy német kutatás tanulságai1

Egy átfogó németországi, az ország hét különböző részén található nagyváros közkönyvtár-használati kutatását összegző tanulmányban2 kifejezetten a jövőre orientált szolgáltatásmenedzsment perspektíváit vették elemzés alá német szakemberek az ún. Conjoint-analízis segítségével. A Conjoint-analízis egyfajta, a marketingkutatásban széles körben elterjedt módszer, amelynek feladata a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztási szokások, elvárások egységes skálán való megjelenítése. (tovább…)

A 3K szeptemberi számában olvashattuk Balogh Margit beszámolóját az MKE Műszaki Szekciójának konferenciájáról, amely a vállalati könyvtárak helyzetét és lehetőségeit mutatta be. Az orvostudományi könyvtárak a könyvtáros tipizálás szerint szintén vállalati könyvtárak. Mégpedig olyan vállalati szakkönyvtárak, amelyek az ismeretek megszerzését, közvetítését és előállítását az egészségügyi intézményeken belül végzik. Feladatuk segíteni a gyógyítást, kutatást és továbbképzést. A szakkönyvtárak körében a legutóbbi időkig az egészségügy területén működő könyvtárak száma volt a legmagasabb. Itt történt a legtöbb használat, és itt dolgozott a legtöbb, többségében magasan képzett könyvtáros is.1 Mindez lassan múlt idő, mert ezeket a könyvtárakat oly nagy mértékben sújtja az egészségügy nehéz helyzete, hogy sokuk léte veszélyben van. Mi lesz, ha ellehetetlenülnek ezek a bibliotékák, mi veszi át szerepüket? Hogyan lehet majd kielégíteni az egészségügyből jövő információigényt, ami az itt is jelenlévő tanulási kényszer miatt nem csökken? (tovább…)

A XXI. században egy humanisztikus vezetőnek ahhoz, hogy hosszú távon is sikereket érhessen el, csak állandó – egyéni és szervezeti – megújulással, a szervezeti tudás és kultúra folyamatos tökéletesítésével, az emberi erőforrásokban rejlő lehetőségek felszínre hozásával és maximális kihasználásával lehet esélye. Egy személyben kell a szervezet jövőképét fokozatosan kiformálnia és a szükséges változtatásokat megvalósítania: stratégiában és folyamatban kell gondolkodnia, egyszerre kell intuitívan előre látnia a jövőt és elképzeléseit “lefordítania” a konkrét lehetőségekre, egyidejűleg kell tervezni és szabályozni, egyszerre “jót csinálni” és “jól csinálni”. (tovább…)

A különböző társadalmi csoportoknak nyújtott speciális könyvtári szolgáltatások fontos részét alkotják a hatékony könyvtári munkának. A gyermekekre, fogyatékkal élőkre vonatkozó szolgáltatások terén kidolgozott módszertan és bevett gyakorlatok állnak a könyvtárosok rendelkezésére; az idősek számára nyújtott szolgáltatások azonban nincsenek ennyire előtérben, jóllehet ez a társadalmi réteg is bír olyan speciálisan rá jellemző vonásokkal, amelyek lehetővé teszik a testre szabott eszközök, szolgáltatások alkalmazását. Az üzleti szféra már felfedezte magának az időseket: megkezdődött a számukra tervezett mobiltelefonok, képernyőnagyítók és más készülékek gyártása. Ennek a figyelemnek a jegyében idén a Könyvtárak összefogása a társadalomért programsorozat célcsoportja az idősek korosztálya volt. Jelen írás az idősek helyzetét kívánja bemutatni az információs és számítástechnikai írástudás terén.
Az adatok alapján elmondható, hogy az időskorúak információs képességei rosszabbak az országos átlagnál. (tovább…)