KÖNYVTÁRPOLITIKA
Vidra Szabó Ferenc: Könyvtári önértékelés, könyvtári minősítés 3-12

MŰHELYKÉRDÉSEK
Gosztonyi Enikő: Elindult a “Tudásdepó-Expressz” Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. TIOP és TÁMOP pályázatok a megye könyvtári fejlesztésében 13-17
Szalóki Gabriella: E-könyvek és -reprintek igény szerint 18-20
Tóth Gábor: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának díjnyertes honlapja 21-23

KONFERENCIÁK
Hajnal Ward Judit – Ritter Julianna Katalin: Szép új világháló. Web 2.0 Expo New Yorkban 24-34
Kozma Zsófia – Grünwald Alexandra – Bognár Noémi Erika – Csobán László: BOBCATSSS 2010 35-40

EXTRA HUNGARIAM
Lukáts János: Könyvek között, nyelvek között… Két év a berlini Humboldt Egyetem magyar tanszékén, 1981-1983 41-45

KIÁLLÍTÁS
Madas Edit: “Látjátok feleim…” Utóhang 46-52

MEMENTO
Balogh Ferencné: “Műben az embert ünnepeljék!” Tisztelgés Halász Béla emléke előtt, aki most lenne 70 éves 53-56

KÖNYV
Tóth Andrea: “Miként a házat, úgy a kultúrát is alulról kell elkezdeni építeni. A gyermekkultúránál.” 57-59
Vasbányai Ferenc: Szentendre sajtótörténete (1883-2009) 59-63
Mezey László Miklós: Egy fejezet Verőce múltjából 63-64

Bevezető

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben rögzített könyvtárhasználati jog mindenkit megillet, azonban még nem mindenki jut hozzá az egyformán magas színvonalú, korszerű könyvtári szolgáltatásokhoz, a könyvtárakban őrzött dokumentumokhoz és a könyvtár által közvetített információkhoz.
A nyilvános könyvtári alapkövetelmények megfogalmazása és szakfelügyelettel történő számonkérése elindították a könyvtárak működési feltételeinek és szolgáltatásainak a fejlesztését. További nagyarányú fejlesztések kezdődtek a könyvtári európai uniós pályázatokkal. A fejlesztések akkor hasznosulnak igazán a könyvtári szolgáltatásokat igénybe vevők számára, ha a szolgáltatások köre bővül és a minősége javul.
A minőség fejlesztése és a minőségbiztosítás ösztönzése érdekében az oktatási és kulturális miniszter a könyvtárak minősítésére pályázati eljárást, a minősített könyvtárak tevékenységének elismerésére Könyvtári Minőségi Díjat vezet be. (tovább…)

TIOP és TÁMOP pályázatok a megye könyvtári fejlesztésében

Az, hogy a Portál programban közzétett, 2008-2013 közötti időszakra vonatkozó könyvtárfejlesztési stratégia és az abban megfogalmazott célok megvalósítása milyen fontos a kulturális politika számára, jelzi, hogy napjainkra a könyvtárak visszavonhatatlanul az élethosszig tartó tanulás tevékeny és megkerülhetetlen részesei lettek.
A könyvtárak szerepének további növelésére az élethosszig tartó tanulásban soha nem látott lehetőségek nyílnak a stratégia megvalósításához szükséges európai uniós források lehívásával, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által hirdetett TIOP és TÁMOP programok segítségével. A TIOP 1.2.3 konstrukciói a számítástechnikai géppark bővítésével, új, nagyobb teljesítményű szerverek beszerzésével, esetenként a meglévőnél korszerűbb integrált könyvtári rendszer alkalmazásával megteremti a szükséges technikai hátteret a TÁMOP 3.2.4 pályázatok célkitűzéseinek megvalósításához. A digitális tartalmak mennyiségi növelésével, valamint országos szinten megtervezett kezelésével (metaadatolás, tárolás, megőrzés és szolgáltatás) az oktatás számára is kimeríthetetlen tartalombázist jelentene.
A könyvtári hálózatok összekapcsolása, az informatikai rendszerek fejlesztése, az elektronikus és mozgó könyvtár létrehozása – többek között ezekre a beruházásokra nyílik lehetőség abból a jónéhány milliárd forintból, amelyre a könyvtárak pályázhattak, pályázhatnak a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében. A pénzből többszáz könyvtár szolgáltatásainak összehangolt informatikai fejlesztésére nyílik lehetőség. (tovább…)

Az E-könyvek igény szerint (eBooks on Demand, EOD) jól működő szolgáltatás, amelyet jelenleg tíz ország 23 könyvtára közösen működtet. A szolgáltatás a tömegdigitalizálással szemben egyéni igényeket igyekszik kielégíteni, és a minőséget állítja középpontba. Az EOD-konzorciumot nyolc ország tizenhárom könyvtára hozta létre 2006 októberében, azzal a céllal, hogy közös megrendeléskezelő rendszeren keresztül, online környezetben kínáljon modern könyvtári szolgáltatást. 2006-2008 között az Európai Bizottság az eTen program keretében támogatta a kezdeményezést, hogy üzleti modellt dolgozzon ki a szerzői jogvédelem alá nem eső könyvek digitalizálására1. 2009-2013 között az újabb EOD-projekt, a Kultúra Keret Program (2007-2013) kapott támogatást annak érdekében, hogy a könyvtárak a digitalizálás terén megszerzett tapasztalatokat – az együttműködést és a szolgáltatást – más intézmények számára bemutassák, a konzorciumot európai szintű hálózattá bővítsék, valamint elősegítsék az interkulturális párbeszédet a régi könyvek olvasói között a Web 2.0-ás technológiák alkalmazásával. (tovább…)

Kipipáltunk egy újabb tételt az 50/50 listán

Ötven dolog, amit ötvenévesen csinálhatunk. Ez a címe annak a könyvnek, amit egy kedvesen erőszakos könyvterjesztő ránk tukmált, amikor utoljára a Javits Centerben jártunk a New York-i könyvvásáron, négy évvel ezelőtt. Akkor még nem is gondoltuk, hogy a listán szereplő kilépés a komfortzónából címén visszajövünk ide, és részt veszünk egy Web 2.0 Expón, ugyanazon a helyen.

Web 2.0 Expo New Yorkban a Javits Centerben

A Web 2.0 Expo New York elnevezésű konferenciát és kiállítást 2009. november 16-19. között rendezték. Megfelelőbb helyet a rendezvény számára nem is lehetett volna találni. A modern Javits Központ 2009-ben több mint ötven cégnek adott lehetőséget arra, hogy bemutassák ez évi újdonságaikat. Legújabb találmányaik drasztikusan különböznek a 2008. évi kiállításon bemutatottaktól, amely két nappal előzte meg a Lehman Brothers cég összeomlását és ennek következtében a tőzsde mélyrepülését. A mérsékelt befektetések és elbocsátások radikális változásokat jelentettek egyes cégek életében. Jellemző még az egyszerűsítés és több, a piac elvárásait figyelembe vevő módosítás. (tovább…)

Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóját a Magyar Nyelv Évének nyilvánították. Az Országos Széchényi Könyvtár ebből az alkalomból nagyszabású nyelvemlék kiállítást rendezett, amelyen a magyar nyelv szinte valamennyi fontos írott emlékét bemutatta az államalapítástól 1530-ig. Középkori nyelvünkről és irodalmunkról azt tudjuk, amit az írás számunkra megőrzött: felmérhetetlen tudományos értéket képvisel ez a nem túlságosan terjedelmes forrásanyag. A nagyközönség csak ritkán láthat közülük egy-egy darabot, együttes kiállításukra még soha nem került sor. Pedig mindnyájunkat, akik magyarul beszélünk, közvetlenül is megérinthetnek: ezeket a dokumentumokat kis segítséggel a laikus is ki tudja silabizálni. Az egyik cél valóban az volt, hogy lássátok, feleim! Ki-ki a saját szemével, az egymástól gyakran elszigetelt nyelvemlékekkel való találkozás legyen személyes élmény. A másik cél a középkori magyar nyelvű írott kultúra szellemi szövetének láthatóvá tétele volt, azé a folyton változó összefüggésrendszeré, amelyben e művek megszülettek. Anyanyelvünk a legnagyobb közös kincsünk, s a múltja is részünk, észrevétlenül. Ez alkalommal eleink maguk jutottak szóhoz. (tovább…)