Tartalom

Kategória: 2009/ 4

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Redl Károly: Beszámoló az Országos Könyvtári Kuratórium tevékenységéről (2000-2008) 3-19
Horváth Sándor Domonkos: A digitális tartalmak a szerzői jogi törvény legutóbbi módosításnak tükrében 20-24

FÓRUM
Fehér Miklós: Korszakváltás a könyvtárakban. Hatékonyság és minőség – az adatok alapján 25-28

MŰHELYKÉRDÉSEK
Pegán Anita: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár. Interjú Hajnal Lajossal és Rakonczás Szilviával 29-35

EXTRA HUNGARIAM
Hajnal Ward Judit – Cox, James: Minimálbér, maximális profit. Diákmunka az amerikai könyvtárakban 36-46

MEMENTO
Walleshausen Gyula: Kosáry Domokos, a tudományszervező könyvtárigazgató (1951-1957) 47-52

KÖNYV
Vidra Szabó Ferenc: Tankönyv az értékelés kultúrájáról 53-55
Nagy László: A stratégiai mozgástér, a vezetés információs rendszere 55-57
Kégli Ferenc: Magyar néprajzi bibliográfia 2003-2004 58-60

Beszámoló az Országos Könyvtári Kuratórium tevékenységéről (2000-2008)

Kategória: 2009/ 4

Az Országos Könyvtári Kuratórium (OKK) 2008 decemberében fejezte be működésének második ciklusát. Ez a tény jó alkalmat teremt arra, hogy áttekintsük a testület elmúlt nyolc évben végzett tevékenységét és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat. Ahhoz, hogy reálisan ítélhessük meg az OKK tevékenységét érdemes felidéznünk létrehozatalának előzményeit, célját és a testület létrejöttét elrendelő, valamint a működését meghatározó jogszabályi kereteket.

Az OKK létrehozatalának körülményei

Már 1997-ben a “könyvtári törvény”1 tervezetének elkészítése során megfogalmazódott az a javaslat, hogy a nemzetközi könyvtári tapasztalatokat is figyelembe véve, létre kellene hozni az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) mellett működő “board”-ot. A javaslat szerint ez egy olyan testület, amely alkalmas a társadalmi kontroll érvényesítésére a nemzeti könyvtár működésével kapcsolatban. A jogszabály tervezetének előkészítésében részt vevő könyvtáros szakemberek és az OSZK vezetői egyaránt támogatták ezt az elgondolást. Ez a javaslat egyébként teljes mértékben egybeesett a törvénytervezet általános szellemiségével, amit az Országgyűlés által elfogadott törvény preambuluma így fogalmazott meg: (tovább…)

Címkék:

A digitális tartalmak a szerzői jogi törvény legutóbbi módosításnak tükrében

Kategória: 2009/ 4

A 2008. évi CXII. törvény 2009. február 1-jétől módosította a Szerzői jogi törvény (1999. LXXVI. tv.) számos rendelkezését. A módosítás érdemi része főként négy területet érintett: a haszonkölcsönzést, az “árva” művek kérdéskörét, a többszörözés egyes szabályait, valamint a közös jogkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket.
Könyvtári szempontból az első három területet érdemes áttekinteni, bár a digitális tartalomszolgáltatást közvetlenül a többszörözés és az árva művek szabályozása érinti. Mivel a haszonkölcsönzés szabályai alapvetően megváltoztak, és ez alapjaiban érinti a hazai nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárakat, e kérdés mellett sem lehet szó nélkül elmenni, sőt, elsőként ezt kívánom áttekinteni.
A könyvtári haszonkölcsönzés kérdéséhez előzetesen a “haszonkölcsön” kérdését érdemes tisztázni. Ez pedig nem más, mint a Ptk. által nevesített egyik szerződéstípus elnevezése. A Ptk. 583. § (1) bekezdése szerint: a “Haszonkölcsön-szerződés alapján a kölcsönadó köteles a dolgot a szerződésben meghatározott időre ingyenesen a kölcsönvevő használatába adni, a kölcsönvevő pedig köteles azt a szerződés megszűntekor visszaadni.” A haszonkölcsön lényegi eleme tehát az ingyenesség. Esetünkben kölcsönadó (könyvtár) ingyen odaadja a művet, a kölcsönvevő (olvasó) használatába (megtekintésre, elolvasásra, meghallgatásra), majd a meghatározott időn belül (lejárat előtt) visszaadja. Az ingyenességet nem érinti az, hogy az intézmény éves beiratkozási díjat szed. Amennyiben viszont nem áll fenn az ingyenesség, akkor jogilag nem haszonkölcsönről beszélünk, hanem a Ptk. 423. §-ában nevesített szerződésről, azaz: a “Bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni.” Esetünkben tehát a művet a bérlő (olvasó) használatába adjuk, ő pedig bért (kölcsönzési díjat) fizet azért. A bérleti idő lejártával a művet visszaszolgáltatja. (tovább…)

Címkék:

Korszakváltás a könyvtárakban Hatékonyság és minőség – az adatok alapján

Kategória: 2009/ 4

Egy felmérés szerint – írja a Népszabadság 2009. február 6-i száma – baj van a magyar könyvtárak állománygazdálkodásával.
A hatékonyság, a szolgáltatás minőségének fejlesztése érdekében látványosan átalakuló és sikeres magyar könyvtári rendszert valóban pazarlás jellemezné? A kérdésre nem elég tudni a nemleges választ. A háttérre is kíváncsiak vagyunk.
Jelen írás szerzőjének a háttér megvilágítása mellett további két célja van: objektív tények és adatok alapján bemutatni a nyilvánosan működő magyarországi könyvtárak állományának hasznosulását, és cáfolni a nem releváns adatok alapján született megalapozatlan következtetéseket, a cikkben megjelent állításokat. (tovább…)

Címkék:

Békés Megyei Tudásház és Könyvtár – Interjú Hajnal Lajossal és Rakonczás Szilviával

Kategória: 2009/ 4

Békéscsabán, a Békés Megyei Önkormányzat által fenntartott intézményi területen az elmúlt időszakban két több százmilliós beruházás is indult. Az egyik az Ibsen Palota – Művészeti, Oktatási és Közművelődési Központ, melynek létrehozására 600 millió forintot nyert a Békés Megyei Önkormányzat a norvég kormány által finanszírozott Norvég Alapból. A másik – olvasóink számára érdekesebb – beruházás a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár felújítása, korszerűsítése és az épület kibővítése. Míg az Ibsen Palota várhatóan 2010 tavaszára készül el, addig a Tudásház és Könyvtárban idén ősszel befejezik a munkálatokat.
A könyvtárban sok változás történt az elmúlt időszakban. Még 2007 novemberében, Ambrus Zoltán igazgatóval, a könyvtárban folyó munka és a megye bemutatása mellett az épülettel kapcsolatos problémákról, egy másik intézmény befogadásának lehetőségéről, létszámleépítésről, takarékosságról beszélgettünk. Most, 2009 tavaszán egy teljesen megváltozott helyzettel állunk szemben. Nem mintha a létszámleépítés és a takarékosság nem jönne szóba, most már viszont a valóságban is több szervezetet magába foglaló intézményről beszélünk, amely egy éppen felújítás alatt álló épületben működik.
Beszélgetőtársaim pedig ezúttal Hajnal Lajos igazgató és Rakonczás Szilvia, a könyvtár vezetője, az intézmény igazgatóhelyettese. (tovább…)

Címkék: ,

Minimálbér, maximális profit – Diákmunka az amerikai könyvtárakban

Kategória: 2009/ 4

A Katalist levelezőlistán a múltkoriban valaki arról érdeklődött, milyen tapasztalatokat szereztek a könyvtáros a kollégák diáksegítők és demonstrátorok foglalkoztatása során. A bejegyzés figyelmünkbe ajánlja, hogy a felsőoktatási intézményeknek, tanszékeknek, karoknak lehetőségük van arra, hogy diákokat alkalmazzanak kisegítő munkákra ösztöndíjas demonstrátorként vagy megbízási szerződéssel. A kérdező egyetemi könyvtárban szeretne hallgatókat alkalmazni, és munkaköri leírást vagy demonstrátori szabályzatot keres.1
Válasz eddig nem érkezett kérdésére, ez adta az ötletet az alábbi íráshoz.
A téma jelentőségét nemcsak a tekintélyes mennyiségű szakirodalom indokolja, hanem a probléma körüljárása, mások tapasztalatainak feltérképezése talán segíthet abban, hogy a legújabb szlogen, a “kevesebb forrással több eredményt” jelszóval leírt jelenség új tartalmat nyerjen. Tapasztalataink szerint csökkenő számú állandó alkalmazottal a jelenlegi szolgáltatások színvonalának fenntartása, illetve újak bevezetése diákasszisztencia közreműködésével megoldható.
(tovább…)

Címkék: ,

Kosáry Domokos, a tudományszervező könyvtárigazgató (1951-1957)

Kategória: 2009/ 4

Több, mint fél évszázad homályából idézem fel hajdani kedves igazgatóm, Kosáry Domokos alakját. Képek, események, epizódok villannak fel abból a három-négy évből, amelyet joggal nevezhet a mai Szent István Egyetem gödöllői könyvtára a felemelkedés korának, az agrárhistoriográfia pedig dicső fejezetének.*

* * *

Az 1945 utáni években a magyar értelmiségi elit számos tagja más foglalkozást űzött, mint addig. Némelyek éjjeli őrnek álltak be, mások esztergályossá képezték át magukat, s voltak, akik a börtönudvart söprögették.
Akadt egy vékony, kiválóan képzett – de félreállított – réteg, amelynek a tudására nagy szüksége volt a hatalomnak – csak éppen más területen. A könyvek világában jártas történészekről, irodalomtudósokról volt szó. Ők azzal vívták ki a hatalom haragját, hogy kilógtak a sorból, mert nem tartoztak azok közé, akik – Kosáry szavaival élve – “bibliai kinyilatkoztatásként szokták volt idézgetni Marx és Engels írásait.” Őket először meg kellett fosztani állásuktól, katedrájuktól, hogy könnyen átterelhetők legyenek a könyvtárügy különleges felkészültséget igénylő területére. Rájuk várt az a feladat, hogy korszerűsítsék a könyvtárakat és kiépítsék az országos könyvtári rendszert.
Így került Kosáry – miután kiszorították a történelemtudomány intézményeiből – az Országos Könyvtári Központhoz (OKK) 1951. november 1-jén, ideiglenes alkalmazottként. Az intézmény egyik főfeladata az elhagyott könyvtárak megmentése volt. Eleinte az elárvult főúri kastélyok gyűjteményeit, később a feloszlatott szerzetesrendek, egyesületek, könyvtárait mentették meg a pusztulástól, majd rendezték és irányították az illetékes könyvtárakba a begyűjtött könyveket. (tovább…)

Címkék: ,

Tankönyv az értékelés kultúrájáról

Kategória: 2009/ 4

Kevés olyan témát lehetne találni a könyvtári minőségmenedzsment területéről, amely aktuálisabb és égetőbb lenne, mint az értékelés, önértékelés témaköre. Hiszen bárhonnan közelítünk ehhez a területhez, előbb-utóbb eljutunk annak a kérdésnek a felvetéséhez – amely egyben a minőség fogalmának definícióját is magában rejti -, hogy képesek vagyunk-e partnereink igényeit, elvárásait, szükségleteit kielégíteni? Ahhoz, hogy erre az egyszerűnek tűnő kérdésre megnyugtató választ tudjunk adni, valamint hogy ehhez a megfelelő döntéseket meg tudjuk hozni, nem elégedhetünk meg a szubjektív véleményalkotással, hanem konkrét adatokra, tényekre van szükségünk.
A változások korát éljük, ezért szervezetünk koncepcióját, működési rendjét folyamatosan a külvilág változó igényeihez kell igazítani, sőt, amennyiben meg akarjuk őrizni, netán javítani szándékozzuk elért pozíciónkat, akkor a változások előtt kell járni. Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk reagálni a kihívásokra, hogy túléljük a rossz periódusainkat, át kell lépni saját árnyékunkat: folyamatosan újra kell gondolni működési rendünket, fel kell tárnunk a kudarcok okait, tanulnunk kell a sikertelenségeinkből. A változások elindításának első lépcsője az önvizsgálat, az önértékelés: a dolgozói elégedettség, motiváltság, informáltság feltérképezése, valamint az intézménnyel kapcsolatos vélemények megismerése. Vagyis a jelenlegi helyzet értékelése, amelynek alapján megtervezhetjük az elérendő célokat, és a célokhoz vezető utat.
Az értékelés tehát a vezetői munka, ezen belül a minőségmenedzsment-tevékenység szerves részét képezi, amely hozzájárul ahhoz, hogy a használói elégedettséget, a szolgáltatási eredményeket vizsgálva, jobban lehessen összpontosítani a használói igényekre, így jobban ki lehessen elégíteni azokat. Az alább ismertetendő kötet szerzői a bevezetőben leszögezik: “Az értékelés nem egyszerűen adatok gyűjtése és folyamatok mérése. Ezek meghatározó részei ugyan, de az értékelés ennél több, összetettebb, folyamatos tevékenység, amelynek fontosságát nem befolyásolja, hogy mekkora és milyen területet vizsgál.

(tovább…)

Címkék:

A stratégiai mozgástér, a vezetés információs rendszere

Kategória: 2009/ 4

“A stratégiai tervezés a változások menedzselésének és a minőségirányítás meghonosításának eszköze” – olvashattuk Skaliczki Judit-Zalainé Kovács Éva Minőségmenedzsment a könyvtárban című, 2001-ben megjelent kötetében. A változásmenedzsment filozófiája sajátos helyet foglal el a vezetési filozófiák között; legfőbb sajátossága közvetítő szerepéből fakad. Közvetít, mert átfogja valamennyi munkafolyamatot – a stratégiai elképzelések általános szintjétől egészen a megvalósítás, a gyakorlati munka konkrétumaiig. Egy adott állapot, egy jelen pillanat ellentmondásaitól, konfliktusaitól, nehézségeitől megszabadulni nem lehet. Tehát nem azt a célt kell kitűzni, hogy – látszólag – megszabaduljunk a problémáktól, hanem azt, hogy változtatással, fejlesztéssel megoldjuk a problémákat. A változásmenedzselés világában egy dolog teljesen bizonyos: a változtatást kezdeményezőt senki nem fogja pusztán azért támogatni, mert ő személy szerint meg van győződve arról, hogy jó a javaslata. Ahhoz, hogy a változást hordozó jó ötlet megvalósulhasson, az embereket, a munkatársakat meg kell győzni. Magyarán: “el kell adni” a kezdeményezést a szervezeten belül is, a szervezeten kívül is. A változásmenedzselés filozófiája meghatározó szerepet tölt be egy intézmény minőségirányítási rendszerének alakításában.
A könyvtári, intézményi stratégia voltaképpen egy prognózis-rendszer, éspedig a technikai-infrastrukturális (műszaki), a könyvtárhasználati (piaci) és a társadalmi igény szintjén. Ennek alapján optimális esetben megtörténhet
- az intézmény mozgásterének és dinamikájának behatárolása,
- az intézményfejlesztés kulcspontjainak meghatározása,
- az erőforrások és minden egyéb, itt nem részletezhető feltételek biztosítása. (tovább…)

Címkék:

Magyar néprajzi bibliográfia 2003-2004

Kategória: 2009/ 4

Úgy gondolom, hogy a 3K olvasóközönsége számára szükségtelen külön bekezdésben értekezni a nemzeti szakbibliográfia műfajának mibenlétéről, fontosságáról, lehetséges megjelenési formátumairól – különösen az úgynevezett nemzeti tudományok (irodalom, nyelvészet, történettudomány, néprajz, művészettörténet stb.) vonatkozásában. Elegendőnek tartom örömmel bejelenteni, hogy a tavalyi év végén megjelent ezek egyikének – a néprajznak – újabb kurrens nemzeti szakbibliográfiai kötete Magyar néprajzi bibliográfia, 2003-2004 címmel.
A kiadványsorozat még rejtett bibliográfiaként az 1971-es tárgyévvel indult és évente került napvilágra a Néprajzi Hírek hasábjain A magyar néprajztudomány bibliográfiája címmel. Az 1988-as tárgyévtől önálló kiadványként, Magyar néprajzi bibliográfia címmel jelenik meg a Néprajzi Múzeum Könyvtárának gondozásában, az 1991-es tárgyévtől kétévi összefoglalásként. A 2003/2004. évi publikációkat regisztráló kötetet – hasonlóan az előző ciklushoz – a Néprajzi Múzeum adta közre a Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatásával. Gyűjtőkörének tartalmi szempontjait a kiadvány előszava így határozza meg: “Az anyaggyűjtés a korábbi évekhez hasonlóan kiterjedt a határon túli magyar néprajzi kutatás könyv- és cikktermésére és részben a magyarországi kutatók külföldön megjelent műveire is. (tovább…)

Címkék:

Címkék