KÖNYVTÁRPOLITIKA
Nagy Attila: Benedek Elek időszerűsége 3-9

FÓRUM
Magyarné Fazekas Ágnes: Középiskolások attitűdjei az olvasásra és fogalomkörére vonatkozóan egy metaforavizsgálat tükrében 10-23

MŰHELYKÉRDÉSEK
Kiss Gábor: Ablak Zalára – ablak a világra. “Tudásdepó Expressz” TIOP-1.2.3-08/1 24-26
Nagy László – Boda István: Gondolkodjunk együtt (3) – a könyvtári szolgáltatások minőségéről, minősítéséről 27-33
Suppné Tarnay Györgyi: Tehetséggondozás a könyvtárosképzésben 34-37
Parádiné Kenéz Tünde: Sport a könyvtárban 38-39
Pegán Anita: “Szeretnék sokáig könyvtáros lenni.” Interjú Paszternák Ádámmal, Az Év Ifjú Könyvtárosával 40-44

KONFERENCIÁK
Kardos András: Az IFLA 75. konferenciája Milánóban 45-49

EXTRA HUNGARIAM
Hajnal Ward Judit: A könyvtáros szakma népszerűségétől a könyvtári stresszig. Amerikai lapszemle 50-55

KÖNYV
Czeglédi László: Helyismeret, helytörténet 56-58
Korompai Gáborné: Debreceni irodalmi lexikon 58-60

“Valamint a házat is alulról kezdik építeni, azonképpen a magyar irodalom olvasóközönségének nevelését is alul, a gyermekeknél kell elkezdeni.”
Benedek Elek

Az ünnepelt

Jeles évfordulóra emlékezett 2009. szeptemberének utolsó napján a világ magyarsága. 150 éve, 1859. szeptember 30-án az erdővidéki (ma Kovászna megyei) Kisbaconban született Benedek Elek. Erős üzenetet tartalmazó tény, hogy a határváltozást követően, 1921-ben, a legnagyobb nehézségek idején Budapestről hazatér – tizenkét hónapig ki sem mozdul kertjéből -, majd hosszú éveken keresztül rendkívül aktívan szerkeszt, ír, szervezi az erdélyi magyar irodalmi közéletet, és ugyanitt, levélírás közben halt meg, 1929. augusztus 17-én. “Fő, hogy dolgozzanak…” voltak utolsó leírt szavai.
Bárhol a világon, ha magyar népmesét keresnek könyvtárban, könyvesboltban, elsők között az ő neve hangzik el. Méltán! Immár a negyedik nemzedék szókincsének, beszédfordulatainak jelentős részét akaratlanul is az ő könyveiből merítette, tanulta s remélhetőleg, adja tovább utódai számára. (tovább…)

A Zala megyei könyvtárak összehangolt infrastruktúra-fejlesztése – Zalai Tudástár létrehozása címet viseli az a projekt, amelynek megvalósítására – az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv keretében – konzorciumi formában szövetkezett a Deák Ferenc Megyei Könyvtár, a zalaegerszegi József Attila Városi Könyvtár, a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár, a lenti Városi Könyvtár, a letenyei Fáklya Művelődési Ház és Könyvtár, valamint a Zala Megyei Kórház Egészségügyi Szakkönyvtára. Ha nagyon röviden akarnánk jellemezni e rendkívül gazdag és sokféle fejlesztési szempontot tartalmazó tervcsomagot, akkor legfőbb célkitűzéseként a könyvtárak informatikai infrastruktúrájának bővítését, korszerűsítését, a szolgáltatási kapacitások növelését kell megjelölnünk; ezen belül különös hangsúlyt kapott a szolgáltatások sokoldalú, távoli elérhetőségének megteremtése, az oktatás-nevelés támogatása iskolarendszeren belül és kívül, valamint a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő használók helyi és távoli könyvtárhasználati lehetőségeinek bővítése. Az intézményi fejlesztésekre alapozva a projekt a könyvtárak elektronikus szolgáltatásait egy közös felületen elérhetővé, lekérdezhetővé tevő portál megvalósításával is számol: ez lesz a Zalai Tudástár. (tovább…)

A XXI. században egy humanisztikus vezetőnek ahhoz, hogy hosszú távon is sikereket érhessen el, csak állandó – egyéni és szervezeti – megújulással, a szervezeti tudás és kultúra folyamatos tökéletesítésével, az emberi erőforrásokban rejlő lehetőségek felszínre hozásával és maximális kihasználásával lehet esélye. Egy személyben kell a szervezet jövőképét fokozatosan kiformálnia és a szükséges változtatásokat megvalósítania: stratégiában és folyamatban kell gondolkodnia, egyszerre kell intuitívan előre látnia a jövőt és elképzeléseit “lefordítania” a konkrét lehetőségekre, egyidejűleg kell tervezni és szabályozni, egyszerre “jót csinálni” és “jól csinálni”.

A szolgáltatásminőség sajátosságaival leginkább a marketingirodalom foglalkozik, amelyben igyekeznek tipologizálni a szolgáltatások széles körét. Philip Kotler és szerzőtársa közismert művének1 a Szolgáltatások tervezése és menedzselése című fejezetében szolgáltatásmix-kategóriákról ír. A kategóriákat aszerint különböztethetjük meg, hogy milyen mértékben keveredik bennük a termék és a szolgáltatás. Beszélhetünk többek között
- tiszta, tárgyiasult termékekről (például fogkrém vagy könyv),
- hibridszolgáltatásról, amikor a tárgyiasult termékhez szervesen, elválaszthatatlanul kapcsolódik a szolgáltatás (például éttermi szolgáltatás) és – tiszta szolgáltatásokról (például orvosi szolgáltatás). (tovább…)

Egy tanárnak legnagyobb öröme, ha tehetséges, sikeres tanítványairól szólhat. Hosszú pályafutásom után gazdag tapasztalatokról tudnék beszámolni e témában, mégis az utolsó két évtizedre koncentrálok, amelyet a Kossuth Lajos Tudományegyetem/Debreceni Egyetem informatikus könyvtáros képzésében töltöttem – annál is inkább, amiért huszadik éve indult itt e szakmai képzés, amelyet talán az innen kikerült tehetséges hallgatók minősítenek leginkább. Így a képzés általános lehetőségei és problémái bemutatásakor elsősorban debreceni példákkal élek.
Az ötéves, kétszakos egyetemi képzés – amely kifutóban van – képezheti elsősorban témánk tárgyát, hiszen itt volt nagyobb lehetőség a képzésben és azon túl is a tehetséggondozásra, de természetesen szólok a most először záruló BSc képzés lehetőségeiről és tapasztalatairól is. (tovább…)

Az interjúra készülve az interneten rövid nyomozómunkát folytattam. Az első találatok egyikében ezt olvastam Paszternák Ádámmal kapcsolatban: “Idén különösen aktuális és különösen fontos, megoldandó kérdés a nyertes dolgozat témája: Webes szolgáltatási háló könyvtárak számára – az ötlettől a megvalósulásig. Szerzője Paszternák Ádám, akiről elmondható, hogy fiatal kora ellenére máris »országpolgár«, hiszen miskolci születésű, de a könyvtár-angol szakot Nyíregyházán végezte, majd Gyulán kezdett dolgozni, ahonnan kitűnő ajánlólevéllel került az Országos Idegennyelvű Könyvtárba.”* Aztán találtam blogokat, megtudtam, hogy az egyik MKE szekciónak az elnökségi tagja, előadásokat tart. Néhány oldalt kinyomtattam és felhívtam Ádámot. Időpontot egyeztettünk. “Bárhol találkozhatunk, mert biciklivel közlekedem!” – mondta a telefonba. Nos, talán akkor döbbentem rá igazán, hogy most egy fiatal sráccal fogok találkozni. Sok interjút készítettem már, főként a könyvtárszakma tapasztalt, ismert személyiségeivel, könyvtárvezetőkkel. Azon gondolkoztam, hogy vajon hogyan fogom bemutatni őt, a pályája elején tartó fiatal fiút.
Péntek délelőtt kicsit késtem. Ő is. Feltartották az autók – ahogy mondta. Egyébként nem késett volna. (tovább…)