A címben megfogalmazott kérdésre természetesen minden könyvtáros tudja a feleletet: 1904-ben. S ha netán valaki kételkednék számmemóriájában, kinyithatja a Magyar Minerva Iegfrissebb kötetét. Ugyanazt a feleletet kapja.
De ha valakin eluralkodik a kétkedés ördöge, és Szabó Ervin írásaihoz fordul – e kérdésben mégiscsak ő a legkompetensebb –, egészen más feleletet kap. Ez itt a bökkenő.
Mi több: a Magyar Minerva első, 1900-as kötete (négy évvel az alapítás előtt?) szintén felel erre a kérdésre, és az utána következők is felelnek persze, de csaknem mindegyik másként.
Az itt következő írás voltaképp olvasónapló: a Magyar Minerva átlapozása során szerzett élményeimet szeretném megosztani másokkal is. Mindenekelőtt azt az észrevételernet, hogy ennek a tisztes korú műnek két olvasata van. Egyrészt olvashatjuk a tények könyveként, kultúrtörténetként, másrészt viszont megjelenik benne az adatokat közlő, azokkal operáló s olykor manipuláló, kultuszt teremtő ember, a könyvtáros képe, olvashatjuk kultusztörténetként is.
Még valamit előre kell bocsátanom. Kronológiai ismereteink előzetes felelevenítése érdekében egy bekezdés erejéig felsorolom a fővárosi könyvtár korai történetének néhány eseményét, ezzel válik ugyanis érthetővé Minerva-elemzésem.
Címkék: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - történet