„…megállapítható, hogy a könyvtár egy jól strukturált információs rendszer. Büszkén vallhatjuk, hogy sok évezredes története során az emberiség egyik legnagyszerűbb találmánya a rendezettség növelésére, és ebbéli tudománya a környezetének entrópiacsökkenésére is kihat. Hiszek abban, hogy a könyvtár ezen képessége, különösen a másokkal kialakított területi partnerségi, valamint globális rendszerek révén, megkerülhetetlen szereplővé teszi a fenti szerepkörben a jövőben is.” (Burai István)
„Az olyan sokféle szolgáltatást (mozi, kiállítás, étkezdék, populáris rendezvények, vásárok) kínáló helyi térben, mint az Agria Pláza, a könyvtár újabb színfoltot képvisel könyvkölcsönzésével, közhasznú információszolgáltatásával. A tematikus könyvtári rendezvényeken verbuválódó közönség találkozóhelyeként funkcionálhat a közösségben, képes lehet előremozdítani a társadalom tagjai közti kommunikációt. Az ide látogatók a mozi és étkezdék szomszédságában úgy használják a könyvtárat, hogy közben építik társas kapcsolataikat is.” (Kelemenné Csuhay Zsuzsanna)
„A sikeres államvizsga után, majd a diplomaosztón – valószínűleg – kivétel nélkül mindenkiben ott motoszkál az ’igen, megcsináltam, enyém a világ’ érzése. És ez így is van jól. Ezzel a lelkesedéssel, ’ki, ha én nem’ lendülettel látunk neki munkát keresni. Aztán eltelik egy-két hónap, megkapjuk az élet első igazi pofonjait (…), majd a helyi munkaügyi központban találjuk magunkat. Szétnézünk: rajtunk kívül egy, legfeljebb két frissdiplomás várakozik a többségében általánost vagy szakmunkásképzőt végzettek tömegében” (Stefanecz Mária)
“Könyvtárak a társadalom megújulásáért.
Fejlesztés, fenntarthatóság, esély”
Budapest, Országos Széchényi Könyvtár
(2012. november 22-23.)
TÉZISEK ÉS AJÁNLÁSOK
Az Országos Könyvtári Konferenciát két szakmai szervezet,
az MKE és az IKSZ rendezte,
a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, az OSZK közreműködésével.
A téziseket és az ajánlásokat a rendezők által felkért tézisszerkesztő bizottság (tovább…)
Címkék:
könyvtárügy (XXI. sz.),
Országos Könyvtárügyi Konferencia (2012)
Írásomban megkísérlem feltárni a könyvtárnak mint rendszernek az információval kapcsolatos szerepét, viszonyait. A vizsgálat határozottan a könyvtár és az információ egymáshoz való viszonyára irányul, ilyenformán elsősorban információelméleti szempontból közelítem meg a témát, mintsem kultúr- vagy könyvtártörténeti aspektusból. Ennek ellenére remélem, a könyvtári szakma részére is érdekes megállapításokat tehettek.
Kezdetként határozzuk meg a rendszer, az információ, valamint az információs rendszer fogalmát.
- Rendszer: olyan, egymással összefüggésben és kapcsolatban lévő elemek összetett struktúrája, amelynek konkrét célja(i) van(nak), és amelyben az egyes elemek állapotváltozása kihat a többi elem állapotára. (tovább…)
Címkék:
informatika,
könyvtárügy (XXI. sz.)
Hogyan került az “Év könyvtára” az “Év Bevásárlóközpontjába”?
A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár és az Agria Park 2012. december 7-én megnyitotta a “Nyisd ki a világot!” régiós pályázati programsorozat keretében az ország első klasszikus plázakönyvtárát Egerben. Az olvasáskultúrát fejlesztő programok kiemelt helyszíne az Agria Park Vásártere, ahol a város újabb pontján juthatnak hozzá az olvasók könyvtári szolgáltatásainkhoz.
Az ötlet
A plázakönyvtár ötlete már régen megvalósításra várt elképzeléseinkben. Az ezredforduló után különösen nagy hangsúlyt kapott az a törekvés, hogy a könyvtárak megmutassák magukat, hogy bebizonyítsák, szükség van rájuk, szolgáltatásaikkal képesek rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, igényekhez, elvárásokhoz.
A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett új tendencia figyelhető meg a könyvtárak életében: már nem csupán a felhalmozott tudás, információtömeg őrzői, szolgáltatói kívánnak lenni, hanem igyekszenek közösségi összetartó funkciót betölteni. Ezért indult el a ma már hagyományosnak mondható “Összefogás” akcióhét: összefogás a könyvtárakért, majd összefogás az olvasókért. (tovább…)
Címkék:
Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár,
plázakönyvtár
“A könyvtáros munkájának ez ad értelmet: a szellem kincseinek
a közvetítésével másokat is gazdaggá tehet.”
(Czine Mihály)
A média örömmel tudósított a hírről, hogy Pécs történelmi központjában, a Király utca 9-ben, az egykori Pécsi Városi Könyvtár Igazgatási Központjának és a Kilenc Király Gyermekkönyvtárának helyén, 2012. május 16-án új fiókkönyvtárat nyitott a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár. A pécsi városi hálózat új könyvtára két megszűnt fiókkönyvtár állományának összevonásából jött létre.
A sétálóutcában lévő épület a XIX. század elejétől a neves Hamerli család vaskereskedése, raktára és lakása volt, amelyet a pécsiek mai is Hamerli házként ismernek. Az integrált könyvtár Tudásközpontba történő átköltözése után a szolgáltató terek és az irodák másfél évig kihasználatlanul álltak, kivéve az udvarban álló téglaépületet, amely a kezdetektől fogva könyvraktáraként működött és működik változatlanul. (tovább…)
Címkék:
Belvárosi Könyvtár (Pécs),
Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár
Bényei Miklós és a Könyvtári Intézet közös erőfeszítései a könyvtáros pálya jobbításáért
Bevezetésként
Az ünnep ürügyén átgondoltuk azt a több mint tíz éves tevékenységet, amelyet a Könyvtári Intézet – 2000-beli újjászületésétől kezdve napjainkig – Bényei Miklós folyamatos és hathatós támogatásával folytatott, elsősorban a humán erőforrás, azaz a könyvtárosi életpálya korszerűsítése, a könyvtárosok versenyképességének megőrzése érdekében.
Elöljáróban hadd emeljünk ki néhány olyan szálat, amely ezt a köteléket erős és teherbíró, megbonthatatlan szövetté tette. A megújult Könyvtári Intézet megalakulása pillanatától kezdve, “hivatalból” állandó meghívást kapott Bényei Miklóstól a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által alapított, majd 2000-től az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel közösen működtetett oktatási és képzési munkacsoport (Bényei 2011: 43-44.) vezetőjétől a bizottság munkájában való részvételre. Ez a gesztus biztosította az intézet számára a direkt információkhoz való rendszeres hozzájutás, a tapasztalatcsere, a képzés és továbbképzés problémáiról való közös gondolkodás lehetőségét. (tovább…)
Címkék:
Bényei Miklós (1943),
képzés,
Könyvtári Intézet
A sikeres államvizsga után, majd a diplomaosztón – valószínűleg – kivétel nélkül mindenkiben ott motoszkál az “igen, megcsináltam, enyém a világ” érzése. És ez így is van jól. Ezzel a lelkesedéssel, “ki, ha én nem” lendülettel látunk neki munkát keresni. Aztán eltelik egy-két hónap, megkapjuk az élet első igazi pofonjait – kevésbé szerencsések talán vitatkoznának velem -, majd a helyi munkaügyi központban találjuk magunkat.
Szétnézünk: rajtunk kívül egy, legfeljebb két frissdiplomás várakozik a többségében általánost vagy szakmunkásképzőt végzettek tömegében. A félreértések elkerülése végett: tisztelem a munkájukat, és tudom, hogy nem ennék reggel friss zsömlét a földműves, a molnár és a pék munkája nélkül. Azonban ebben a helyzetben az ember önkéntelenül is gondolkodni kezd: mit keresek én itt? Arról volt szó, hogy diplomásként könnyebb elhelyezkedni; arról, hogy ha tudsz angolul és a számítógép sem csupán ismeretlen fémdoboz számodra: tiéd a világ. Becsaptak. (tovább…)
Címkék:
álláskeresés,
képzés,
kompetenciák
Az Europeana az Európai Unió programjai között kiemelt helyet foglal el. A program nagy lendülettel indult1, ami az elmúlt évek alatt kissé lelassult. Ezért az európai digitális portál tartalmi és technológiai fejlesztésére folyamatosan újabb és újabb projekteket írnak ki. 2012-ben tartalomfejlesztésre 26, technológiafejlesztésre hat, míg a tartalom és a technológia együttes fejlesztésére szintén hat különböző projektet futtatnak az Europeana keretei között. (tovább…)
Címkék:
Europeana
Páldy Róbert (1912-1998) azok közé az emberek közé tartozott, akik nemcsak végigélték a XX. század keserves tapasztalatokban bővelkedő magyar történelmét, de maguk is részesei, alakítói kívántak lenni e történelemnek, abban az értelemben, hogy a maguk ragyogó képességei és szűkös lehetőségei szerint igyekeztek népük javát, jelesül kulturális fölemelkedését szolgálni. Fiatalon is kitűnt céltudatosságával; tanítói oklevele megszerzése után erős hittel a nemzet szolgálatára szegődött, és nagyon különböző módokon ugyan, de élete végéig e szolgálatban maradt. “Egyike azon keveseknek – írta Varga Béla Páldy Róbertet búcsúztatva -, akik a 20. századi magyar történelem vérzivataros, társadalmi változásokkal és politikai bakugrásokkal terhelt időszakában meg tudták őrizni és a maguk módján, saját eszközeikkel kifejezésre tudták juttatni emberi és eszmei elkötelezettségüket. (tovább…)
Címkék:
Páldy Róbert (1912-1998)
Köszönöm, hogy itt lehetek Rózsa György barátai között, együtt ünnepelhetjük “Rózsa Gyurit”, megidézve emlékét. Kollégákként nyolc éven át együtt szolgáltuk a magyar kutatók közösségét.
Amikor megismerkedtünk, 1985-ben, az Akadémia “könyvtárnokaként” nagy munkában volt. Visszaperelve az akadémia egykori bérlakásait, nagyszerű otthont tervezett és épített a művelődni vágyók kincsei számára. Újjáépítette az Akadémia könyvtárát. Tanúja lehettem az új épület bokrétaünnepének, ott voltam az új könyvtár avatásán. S amikor hozzáfogtunk a székház újjáépítéséhez is, évekre “iroda-szomszédok” lettünk az új és gyönyörű könyvtárépületben. Megtisztelt barátságával. (tovább…)
Címkék:
Rózsa György (1922-2005)
Napra pontosan hét éve már, hogy utoljára ünnepeltük nagyapámmal együtt születésnapját. Lassan hét éve annak is, hogy farkasréti temetésén utoljára beszéltem róla nagyobb nyilvánosság előtt. Ott élek, ahol ő élt; hivatásom az ő hivatása; és sokáig hittem, hogy története is az én történetemmé lesz egykor. Közös munkánkkal, a tizenkét évvel ezelőtt készített életút-interjú irdatlan szövegfolyamával viaskodva értettem meg, hogy nem szabad azt hinnem, valaha is a jövőre hagyományozhatom élete lényegét. Nem szólhatok a holtak szavával; csak a magamé a hangom, és csak ez az enyém, ha mégoly erőtlen is. (tovább…)
Címkék:
Rózsa György (1922-2005)
A Deák Ferenc Megyei Könyvtár és a megyei könyvtári ellátás története, 1950-2010
A megyei könyvtárak szinte mindegyikénél – hol azonnal felkínálkozva, hol némi kereséssel – megtalálható a honlapon az intézmény történetének szöveges vagy kronológiai bemutatása. Úgyszintén legtöbbjüknek nyomtatott formában is megjelent már a történetük, sőt némelyikről nem is egy. Közéjük tartozik a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár.
Elsőként 1970-ben, egy megyei tanulmánykötetben volt olvasható Németh László, az akkori igazgató könyvtártörténeti írása, amely tizenhat oldalban dolgozta fel Zala megye könyvtárügyének 1945-1970 közötti időszakát, benne a megyei könyvtár közel két évtizedének eseményeit, működésének eredményeit. Másodszor a megyei könyvtár megnyitásának ötvenedik évfordulója alkalmából, a 2002-ben kiadott emlékfüzet közölt Bangó Béla tollából egy harminc oldalas, remek történeti összefoglalást. (tovább…)
Címkék:
Deák Ferenc Megyei Könyvtár,
könyvtártörténet (XX. sz.)
Az elmúlt évben látott napvilágot a Régi Magyarországi Nyomtatványok negyedik tomusa, amely az 1656-1670 között magyar nyelven vagy Magyarország területén megjelent kiadványokat regisztrálja (ismertetése: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2012. 10. sz. 55-60. p.). A bibliográfiai kézikönyvet a szakmai nyilvánosságnak a kötet szerkesztői, munkatársai az Országos Széchényi Könyvtárban 2012. április 16-án tartott tudományos konferencián mutatták be. A rendezvényen elhangzott előadások szerkesztett szövegeit tartalmazza a Sylvae typographicae. Tanulmányok a Régi Magyarországi Nyomtatványok 4. kötetének (1656-1670) megjelenése alkalmából című, illetve alcímű kiadvány. A kötet a Magyar Könyvszemle és a MOKKA-R Egyesület füzetei elnevezésű sorozat ötödik darabjaként vált hozzáférhetővé. Nem előzmények nélküli a most megjelent tanulmánygyűjtemény, az RMNy harmadik kötetét 2000. október 12-én szintén tudományos ülésen mutatták be a nemzeti könyvtárban, és az akkori előadások 2001-ben kerültek az érdeklődők kezébe a Fejezetek 17. századi nyomdászatunkból című kötetben. (tovább…)
Címkék:
könyvtörténet (XVII. sz.)
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum közös vállalkozásában jött létre Az Ország Tükre című, egyszerre sajtótörténeti és képzőművészeti kiállítása a BTM budavári múzeumában. A tárlathoz igényes kivitelű, gazdagon illusztrált, maradandó értékű katalógus készült, amely tartalmával és küllemével jóval túlmutat a szokványos kiállítási kalauzok bedekker-szerepén. Inkább és okkal nevezhető az 1780-1880 közötti évszázad magyar képes sajtója tömör és szemléletes összefoglalásának. (tovább…)
Címkék:
Budapesti Történeti Múzeum,
sajtótörténet
„A jövő útja tehát, véleményem szerint, a fizikai és virtuális könyvtárhasználat dialektikus egységében modellezhető a bibliopláza számára is. Egyre többféle szolgáltatást és funkciót kell elérhetővé tenni a virtuális felhasználó számára is, de a cybertér fontossága mellett a fizikai, reális térben zajló könyvtárhasználati aktusok, a könyvtáros személyisége — az esetleges tévedéseivel is — még mindig kiemelkedő emberi szempont lehet. Nem állítom, hogy a bibliopláza az egyetlen megoldás a kor könyvtári kihívásaira, de bizonyára az egyik járható út lehet…” (Balogh András)
„Lehet, hogy kicsit elfogult vagyok, de meggyőződésem, hogy céljainkban, elveinkben, terveinkben teljesen felzárkóztunk a fejlett országok könyvtárügyéhez. A megvalósítás már más kérdés; sok tényezője között igen erős a költségvetés állandóságát, kiszámíthatóságát biztosító tényezők együttese, a rövidebb és hosszabb távú stratégiai problémakezelés és kooperatív gondolkodás előfeltétele.” (Horváth Zoltánné)
„Megtudhattuk azt is, hogy a magyar könyvtárak 80 százaléka rendelkezik e-dokumentummal, de a megkérdezetteknek csupán 20 százaléka birtokol valódi e-könyvet. Az e-könyvolvasók kölcsönzése azonban még nem számottevő, de a könyvtárügy hajlik az irányába. A felmérés adatai azt tükrözik, hogy a könyvtárak a technikai infrastruktúra hiányában látják az e-könyv szolgáltatás legnagyobb akadályát. De hangsúlyozom, az igény itt is jelentkezik.” (Molnár András)
A (poszt)modernitás konstrukciói egy nagyvárosi könyvtármodell gyakorlatában
Bevezetés
A bibliopláza értelmezésemben egy olyan lehetséges könyvtári modell és gyakorlat, amely bizonyos értelemben a XXI. századi könyvtártörténet fontos fejlődési foka lehet; ezzel egyben a (poszt)modern könyvtári diskurzus folytatója, dialektikus “összegzője”, amennyiben a könyvtár történeti fejlődésének narratívái egyáltalán egységbe hozhatók azokkal a véleményekkel és gyakorlattal, amelyek szerint a kultúra, a kultúraelsajátítás (könyvtári aktusai is) pusztán életforma-féleségnek tekinthetők1. A könyvtár társadalomtörténeti jelenségvilágának fejlődési, történeti narratívái és életforma narratívái közötti “szakadék” jelenti az ütközőpontot a modern és posztmodern könyvtár filozófiai megalapozásánál, amelynek dialektikus áthidalásában a gyűjteményezés, a könyvtári épület, a tér kialakításának szintézisigényében feloldódva manifesztálódnak a modern és posztmodern könyvtár vívmányai, szolgáltatásai az olvasói térhasználat reprezentációiban. A modernitás és posztmodernitás könyvtári konstrukciói a modern könyvtári ontológia diskurzusától a posztmodern könyvtári fenomenológia diskurzusáig tartó axiomatikus trendekben vethetők össze. A modern könyvtár ontológiai megközelítése a fizikai dokumentum anyagi valóságán alapszik, míg a posztmodern könyvtári paradigma fenomenológiai értelmezésért kiált, nem utolsósorban a virtuális megjelenésének okán is. Már a filozófiai megközelítés diszkrepanciáinál is érezhetjük, hogy a modern és posztmodern könyvtár lételméletileg is “szemben áll” egymással. (tovább…)
Címkék:
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár,
könyvtár 2.0,
könyvtárak (XXI. sz.)
Bevezetés: a “könyvtár örök” – a hagyományok transzformációja
Az alábbiakban a modern könyvtár jövőjével kapcsolatos értékekről szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni. Korábban könyvtárosként, jelenleg az OCLC-termékek hazai termékfelelőseként könyvtárakkal együttműködve dolgozom, ezért a könyvtári alapfeladatok mentén haladnék. A jövővel kapcsolatos félelmek ellenére számomra a könyvtár “örök”, hagyományai elismerten megjelentek a külső informatikai rendszerekben és megkerülhetetlenné váltak a nagy fejlesztési irányok alapelemeiként (leírónyelvek, metaadatrendszerek, szemantika, tudásszervezés stb.).1 A korábbi könyvtári modellek mellett megjelenő újak ellenére sem látom indokoltnak a hagyományos könyvtárkép “elsiratását” és a szerepbizonytalanságokat, mert “a könyvtár” alapjaiban nem változott, csak új formákban, új technológiákkal és szerepigényekkel jelennek meg a régi gyűjtőnévhez tartozó, hagyományokkal együtt transzformálódó és megújuló funkciók: (tovább…)
Az egri Bródy Sándor Könyvtár idegen nyelvű gyűjteménye az általános gyűjtőkörű közkönyvtáron belül található tematikus különgyűjtemény, amelynek a kialakítását a ’80-as évek közepén, az idegen nyelvek iránt felerősödött érdeklődés hatására kezdtük el.
Még tízéves sem voltam, amikor először mentem németórára szombat délelőttönként, angolul pedig tizenkét éves koromban kezdtem tanulni. Az elsődleges motiváció nem a szülői noszogatás, vagyis a majdani jobb érvényesülés lehetősége volt, hanem a kíváncsiság, amihez a különlegesség érzése is társult. Úgy éreztem, beleláthatok egy általam kevéssé ismert világba, életmódba, hogy magam is különlegessé válok. (tovább…)
Címkék:
állománygyarapítás,
Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár,
idegen nyelvű gyűjtemény
Címkék
