Valóságos könyvtár – könyvtári valóság II.

Kategória: 2016/ 1

„Fölcsaptam könyvtárosnak, ahol helybe hozták nekem a világot.”

(Várkonyi Nándor)

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat 2015-ben a tudománynak mint hiteles ismeretszerzéshez segítő eszköznek a fontosságát emelte ki valós és a virtuális világunkban egyaránt. Ehhez kapcsolódva a könyvtárak valós és virtuális szerepének, lehetőségének bemutatását, a könyvtárak információközvetítő és tudományos kutatómunkát támogató küldetésének több aspektusú problémafeltárását célul választva került megrendezésre immár másodszor a Valóságos könyvtár, könyvtári valóság című konferencia az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézete, valamint Könyvtártudományi Doktori Programja szervezésében. (tovább…)

Címkék: , ,

A könyvtár mint információs rendszer

Kategória: 2013/ 2

Írásomban megkísérlem feltárni a könyvtárnak mint rendszernek az információval kapcsolatos szerepét, viszonyait. A vizsgálat határozottan a könyvtár és az információ egymáshoz való viszonyára irányul, ilyenformán elsősorban információelméleti szempontból közelítem meg a témát, mintsem kultúr- vagy könyvtártörténeti aspektusból. Ennek ellenére remélem, a könyvtári szakma részére is érdekes megállapításokat tehettek.
Kezdetként határozzuk meg a rendszer, az információ, valamint az információs rendszer fogalmát.
- Rendszer: olyan, egymással összefüggésben és kapcsolatban lévő elemek összetett struktúrája, amelynek konkrét célja(i) van(nak), és amelyben az egyes elemek állapotváltozása kihat a többi elem állapotára. (tovább…)

Címkék: ,

Könyvtár-informatika – avagy egy félrevezető terminus születése, tündöklése és bírálata

Kategória: 2005/ 4

Előhang

Az alábbiakban kísérletet teszek arra, hogy a könyvtár-informatika (mint diszciplína) a könyvtáros-informatikus vagy informatikus-könyvtáros (mint pályakép és oktatási curriculum) megjelölésekkel és jelenlegi értelmezésükkel felvegyem – a hazai körülmények között nem sok sikerrel kecsegtető – harcot. Teszem ezt annál is inkább, mert a kezdeti időszakban – igaz, nem látva előre, hogy ez a későbbiekben hová vezet – magam is egyike, ha ugyan nem “éllovasa” voltam azoknak, akik egyengették azt a tévutat, amelyen keresztül a könyvtár-informatika terminus behatolt a könyvtárosképzésbe és -nomenklatúrába, illetve a könyvtári elméletbe és gyakorlatba. (tovább…)

Címkék:

Informatikai fejlesztések a magyar könyvtárakban*

Kategória: 2003/ 6

(Egy bővített mondat
az épülő új szegedi egyetemi könyvtár
apropóján)

 1) Minek nevezzelek? Feladatom szerint a magyar könyvtárakban folyó informatikai fejlesztések fő irányultságáról kellene beszélnem, de nem hiszem, hogy lenne felhatalmazásom egy ilyen széles ívű előadás megtartására, főleg nem ilyen rövid terjedelemben. Inkább egy többszörösen is bővített mondatban néhány gondolatomat foglalnám össze, amelyek a Szegeden egyre látványosabban épülő új egyetemi könyvtár épületének informatikai infrastruktúrája kialakítása kapcsán merültek fel bennem és informatikus kollégáimban. (tovább…)

Címkék: ,

A könyvtár- és információtudomány tartalmi értelmezhetőségének problémái

Kategória: 1999/11

Amikor megkaptam a megtisztelő felkérést ennek az előadásnak megtartására, arra gondoltam, hogy könnyű feladatom lesz, hiszen Tamperében 1991-ben ebben a témában tartottak nemzetközi tanácskozást. Nincs más dolgom, mint összefoglalni és kommentálni az ott elhangzottakat. Aztán rádöbbentem, hogy a feladat mégsem olyan könnyű, mert ahány ország, a képzésnek annyi változata alakult ki, szinte követhetetlenül sokféle. Sőt, ahány képzési hely, annyi a változat pl. Magyarországon is.

A tarkaság ellenére is tapasztalható azonban a képzésben néhány általános tendencia. Az előadásban ezek közül szeretnék egyet-egyet vázolni megtoldva néhány hazai jellegzetesség ismertetésével is.

Mondandómat három téma köré csoportosítom.

  1. Az információtudomány (hagyományosan a könyvtártudomány, dokumentáció, szakirodalmi informatika nevet is viseli) meg tudja határozni önálló tárgyát; mondván, feladata az eredeti információ átalakítása reprezentációjává. Ennek az átalakításnak eredményeként jelenik meg az ún. szurrogátum – talán ezen a néven ismerősebb –, amely egy ötéves egyetemi vagy négyéves főiskolai képzés tananyagának központjában állhat. Ez a mai könyvtár, az ismeretgazdálkodó könyvtár fő problémája.
  2. Meg kell vizsgálnunk az információtudománynak és határterületeinek [szociológia, információelmélet, logika, nyelvtudomány (pontosabban szövegtan), számítógép-tudomány stb.) viszonyát abból a szempontból, hogy az információtudományt sokáig ezek valamelyikére kívánták építeni alkalmazott tudományként.
  3. A tudáshoz való hozzáférés emberi jog, ennek intézménye a könyvtár (bár nem feltétlenül). A mai, de főként a jövő társadalmában a jog gyakorlása összefügg azzal a kérdéssel, hogy a tudásalapú társadalomban mi köti össze az ismereteket a polgárokkal, akik az információhoz való hozzáférést életük természetes részének tekintik.

(tovább…)

Címkék: ,

Fejlettebb technikai háttér, gyengébb hallgatói és kutatói teljesítmények?

Kategória: 2000/ 1

Az információs technológiák XX. század végi változása kísérőjelenségeinek sorában számos átmeneti negatív hatással is számolnunk kell. E negatív hatások csökkentésében a könyvtárak elsősorban a gyors reagálással tudnak segíteni. (tovább…)

Címkék: ,

Címkék