“…a jelen és jövő érdekében…”

Kategória: 2013/ 2

A Deák Ferenc Megyei Könyvtár és a megyei könyvtári ellátás története, 1950-2010

A megyei könyvtárak szinte mindegyikénél – hol azonnal felkínálkozva, hol némi kereséssel – megtalálható a honlapon az intézmény történetének szöveges vagy kronológiai bemutatása. Úgyszintén legtöbbjüknek nyomtatott formában is megjelent már a történetük, sőt némelyikről nem is egy. Közéjük tartozik a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár.
Elsőként 1970-ben, egy megyei tanulmánykötetben volt olvasható Németh László, az akkori igazgató könyvtártörténeti írása, amely tizenhat oldalban dolgozta fel Zala megye könyvtárügyének 1945-1970 közötti időszakát, benne a megyei könyvtár közel két évtizedének eseményeit, működésének eredményeit. Másodszor a megyei könyvtár megnyitásának ötvenedik évfordulója alkalmából, a 2002-ben kiadott emlékfüzet közölt Bangó Béla tollából egy harminc oldalas, remek történeti összefoglalást. (tovább…)

Címkék: ,

Nemzetiségi ellátás Zala megyében

Kategória: 1999/ 7

A nemzetiségi könyvtári ellátás egyike azoknak a könyvtári feladatoknak, amelyeket a kulturális törvény a megyei könyvtáraknak meghatároz – hosszú évek óta birkóznak is ezekkel a feladatokkal, ám eddig nem sikerült igazán működőképes szisztémákat létrehozni; talán a német nemzetiségi ellátás működik a legprecízebben, de az sem minden megyében egyformán – vagy az olyan kis területű, homogén nemzetiségre építő, mint a Vas megyei (vend, szlovén). A legtöbb problémát az okozza, hogy az ellátás megszervezésénél elengedhetetlen az illető nemzetiség együttműködése, részvétele a dokumentumbázis kialakításában és a szolgáltatás megszervezésében. Ehhez stabil együttműködő partnerek kellenek – ezek a nemzetiségi szervezetek, önkormányzatok még csak most kezdenek megszilárdulni. Gondot okoz az illető nemzetiség kultúrájának korrekt meghatározása, a gyűjtőkör kialakítása is; az egységes azonosságtudattal rendelkező nemzetiségek sokszor eltérő nyelvjárásokat használnak, ami igencsak megnehezíti a könyvtári dokumentumok beszerzését. Ezt csak velük együttműködve, a sajátos igényeiket figyelembe véve lehet elvégezni.

Ezeket az alapelveket figyelembe véve próbáltuk és próbáljuk kialakítani a Zala megyei nemzetiségi ellátás gyakorlatát. A megyében két számottevő nemzetiség él, a horvát és a cigány, helyzetük azonban merőben különbözik egymástól, így könyvtári ellátásukat is másként kell megszervezni.

A horvát nemzetiség a megye déli részén él, hét faluban – de kisebbségi önkormányzataik Nagykanizsán és más településeken is vannak. Anyanyelvük a horvát nyelv kaj dialektusa, amelyet elsősorban a Muraközben és Horvátország északi részén használnak. A korábbi időkben a nemzetiségi könyvtári ellátást a tótszerdahelyi ún. báziskönyvtár végezte, állami támogatással. Az önkormányzati rendszerben ez a szolgáltatás egyre inkább visszaszorult, az állam is kivonult mögüle. A 90-es évek közepén megpróbálkoztunk a szolgáltatás újjászervezésével az érintett települések, intézmények vezetőivel egyetemben – a résztvevők azonban nem tudtak megegyezni a központ helyében és a szolgáltatások biztosításában, így egységes ellátás nem tudott kialakulni a térségben. Erre pedig nagy szükség lenne, mert nyelvjárásuk eltér az irodalmi nyelvtől – a szükséges irodalmat a szomszédos Horvátországból szerzik be, ennek anyagi fedezetét az önkormányzatoknak kell állniuk. A tótszerdahelyi iskolában természetesen ma is működik a – kettős vagy inkább hármas funkciójú – könyvtár, rendszeresen szerzeményez, pályázatokat nyer és abból gyarapít, sőt valamennyit át is ad a többi településnek; csak az összefogás hiányzik. Talán az új horvát önkormányzat vagy a Muramenti Horvátok Kulturális Egyesülete fogékonyabb lesz a probléma megoldására.

Merőben más feladat számunkra a cigány lakosság könyvtári ellátásának megszervezése. Ennek a munkának még csak a felénél járunk, úgyhogy most azt a szisztémát szeretném ismertetni, amelyre ezt a szolgáltatást felépítjük. Nem homokra persze, mert van már működő gyűjtemény is a megyében, a nagykanizsai cigány közösségi házban; a gyűjtemény vezetője Kardos Ferenc, az ő segítsége nem nélkülözhető e munkában.

(tovább…)

Címkék: ,

A megyei könyvtár mint a könyvtári együttműködés szervezője

Kategória: 1999/ 3

Örömmel vettem a szervezők felkérését, hogy foglalkozzunk a megyei könyvtárak feladatrendszerével, kapcsolatrendszerével, a szükséges és a lehetséges tevékenységi formák feltérképezésével. Régóta foglalkoztat már ez a kérdés engem is, munkatársaimat is; az elmúlt években több oldalról is vizsgálat alá vettük ezt a problémát. Gondoljanak a dunántúli könyvtári felmérésre, melynek ez éppen egy külön fejezete volt; a soproni tanácskozásra, mely a közgyűjteményi együttműködéssel foglalkozott; a szolnokira, amely az önállóan szerzeményező könyvtárak helyzetét és a nekik nyújtott szolgáltatásokat vagy a kaposvári konferenciára, mely az ellátórendszeri szolgáltatásokat elemezte. Most a Zala megyei könyvtár kapcsolatrendszerének és szolgáltatásainak rövid bemutatásával szeretném gazdagítani a példatárat – ennek egyes elemei nyilván ismertek a szakmai közvélemény előtt, de kerek egységbe foglalva talán még szolgálnak néhány tanulsággal.

Közhelynek számít már ugyan a könyvtáros szakmában, de kénytelen vagyok a kályhától, vagyis a rendszerváltozástól indulni – hogy miután a tanácsi rendszer 1990-ben megszűnt létezni, vele a tanácsi könyvtári hálózat is légüres térbe került: az addigi jól működő, de hierarchikusan szervezett könyvtári együttműködési formák jogi, tehát létalapjukat vesztették el. Különösen igaz volt ez a megyei szerveződésekre és a megyei intézmények helyzetére, melyekkel a helyi önkormányzatok teljes önállóságát lehetővé tevő politika nem tudott mit kezdeni; sőt még ma sem tisztázottak az elképzelések a megye szerepének és feladatainak meghatározásáról. Folytak a viták a fenntartásról, feladatok áthárításáról, intézmények átadásáról – ezek jól ismertek Önök előtt is. A hezitálás azonban nemcsak a megyei könyvtárak létét fenyegette, hanem az azok szolgáltatásait igénybe vevő más intézmények, kisebb – elsősorban községi – könyvtárak működését is. Kollégáimmal – és itt hadd emeljem ki Bangó Béla és Baranyai György szerepét – 1991-ben arra a következtetésre jutottunk, hogy nem szabad veszni hagyni azt a kapcsolati–együttműködési tőkét, amit a ’80-as évek végétől akár a kistelepülések ellátásába, akár a számítógépes információszolgáltatás kiépítésébe addig belefektettünk. Ahhoz azonban, hogy a szolgáltatásainkat garantáltan működtethessük, biztosítani kellett a megyei könyvtár stabil működtetését. Ezért – megelőzve a kormány 20/1992. évi rendeletét is – már 1991 őszén kidolgoztuk a korábbi utasító megyei könyvtár helyébe lépő szolgáltató könyvtár alapelveit, melyben külön hangsúlyt kapott a kistelepülések ellátásának segítése. Ezeket a megyei könyvtári alapfeladatokat egy szabályos kétoldalú szerződésbe foglaltuk, és ezt egyrészről a megyei önkormányzat elnöke, másrészről a megye szinte minden polgármestere 1992 nyaráig aláírta. Ez képezi ma is működésünk alapját; az 1997. CXL. könyvtári törvény betűjének és szellemének is megfelel. (Ezt vette át a Veszprém megyei önkormányzat is.)

(tovább…)

Címkék:

A kistérségi könyvtári ellátás fejlesztése a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban A TextLib integrált könyvtári rendszer alkalmazása a szolgáltatásban

Kategória: 2012/ 1

A megyei könyvtár szerepe a kistérségi könyvtári ellátásban

Zala megye önkormányzati könyvtárhálózatában a központ szerepét betöltő Deák Ferenc Megyei Könyvtár megalakulásától kezdve szervezi és koordinálja Zala megye könyvtári ellátását. A megye aprófalvas településszerkezetű, így mindig nagy feladatot jelentett megszervezni, hogy a községekben élők is hozzájussanak a könyvtári szolgáltatásokhoz. A rendszerváltozás után volt egy hosszú időszak, amikor a községek ellátásában a megyei könyvtár közvetlenül nem vett részt, hanem koordinálta a községi ellátást biztosító ellátórendszerek működtetését, amelyet Zalában a városi könyvtárak vállaltak magukra, és szakmai módszertani segítséget nyújtott a megye könyvtárai számára. 2007-től azonban változás következett be, az intézmény ismét felvállalta számos kistelepülésen az ellátókönyvtári feladatokat a zalai Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerben.
A KSZR a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által 2004-ben kidolgozott komplex program, ennek célja, hogy a kistelepülésen élők közvetve vagy közvetlenül hozzáférjenek – igényüknek megfelelően – a hatékony és minőségi könyvtári szolgáltatásokhoz. Miután ismertté vált ez a koncepció számunkra, a megyei könyvtárban kidolgoztunk egy tervezetet arról, hogyan lehetne korszerűbbé tenni a Zala megyei községi könyvtári ellátást. (tovább…)

Címkék: , , ,

Az RFID-rendszer bevezetése a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban

Kategória: 2011/ 1

Az RFID automatikus kölcsönzési és vagyonvédelmi rendszer bevezetése most zajlik könyvtárunkban. Finanszírozása a TIOP.1.2.3-08/1 konstrukció keretében, a Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra fejlesztése – Zalai Tudástár létrehozása című projekt költségvetéséből valósul meg. A projektben összesen 16 millió forint áll rendelkezésre erre a célra, de ez nem lesz elég, mert a működés biztonsága miatt még újabb eszközöket, illetve egyedi azonosító címkéket (tag) kell beszereznünk. A tervek szerint 2011 januárjától kell működnie a szolgáltatásnak. Bevezetését több szempont is indokolja:
- jobb, egyszerűbb és gyorsabb leltári nyilvántartásra nyílik lehetőség;
- használata fokozza a könyvtári vagyonbiztonságot;
- könnyebb és egyszerűbb az állomány-ellenőrzés;
- kiemelt állomány vagy speciális rendezési elv összeállításánál segítséget nyújthat;
- segítségével megkereshetők a hibásan elhelyezett, elkeveredett dokumentumok;
- egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a kistérségi dokumentumellátási tevékenységet;
- a könyvtárhasználók maguk is elvégezhetik a kölcsönzési műveleteket. (tovább…)

Címkék: ,

Ablak Zalára – ablak a világra – “Tudásdepó Expressz” TIOP-1.2.3-08/1

Kategória: 2009/11

A Zala megyei könyvtárak összehangolt infrastruktúra-fejlesztése – Zalai Tudástár létrehozása címet viseli az a projekt, amelynek megvalósítására – az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv keretében – konzorciumi formában szövetkezett a Deák Ferenc Megyei Könyvtár, a zalaegerszegi József Attila Városi Könyvtár, a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár, a lenti Városi Könyvtár, a letenyei Fáklya Művelődési Ház és Könyvtár, valamint a Zala Megyei Kórház Egészségügyi Szakkönyvtára. Ha nagyon röviden akarnánk jellemezni e rendkívül gazdag és sokféle fejlesztési szempontot tartalmazó tervcsomagot, akkor legfőbb célkitűzéseként a könyvtárak informatikai infrastruktúrájának bővítését, korszerűsítését, a szolgáltatási kapacitások növelését kell megjelölnünk; ezen belül különös hangsúlyt kapott a szolgáltatások sokoldalú, távoli elérhetőségének megteremtése, az oktatás-nevelés támogatása iskolarendszeren belül és kívül, valamint a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő használók helyi és távoli könyvtárhasználati lehetőségeinek bővítése. Az intézményi fejlesztésekre alapozva a projekt a könyvtárak elektronikus szolgáltatásait egy közös felületen elérhetővé, lekérdezhetővé tevő portál megvalósításával is számol: ez lesz a Zalai Tudástár. (tovább…)

Címkék: , ,

Címkék