A plázába mentem, keress a könyvtárban!

Kategória: 2013/ 2

Hogyan került az “Év könyvtára” az “Év Bevásárlóközpontjába”?

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár és az Agria Park 2012. december 7-én megnyitotta a “Nyisd ki a világot!” régiós pályázati programsorozat keretében az ország első klasszikus plázakönyvtárát Egerben. Az olvasáskultúrát fejlesztő programok kiemelt helyszíne az Agria Park Vásártere, ahol a város újabb pontján juthatnak hozzá az olvasók könyvtári szolgáltatásainkhoz.

Az ötlet

A plázakönyvtár ötlete már régen megvalósításra várt elképzeléseinkben. Az ezredforduló után különösen nagy hangsúlyt kapott az a törekvés, hogy a könyvtárak megmutassák magukat, hogy bebizonyítsák, szükség van rájuk, szolgáltatásaikkal képesek rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, igényekhez, elvárásokhoz.
A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett új tendencia figyelhető meg a könyvtárak életében: már nem csupán a felhalmozott tudás, információtömeg őrzői, szolgáltatói kívánnak lenni, hanem igyekszenek közösségi összetartó funkciót betölteni. Ezért indult el a ma már hagyományosnak mondható “Összefogás” akcióhét: összefogás a könyvtárakért, majd összefogás az olvasókért. Ehhez egyfelől a skandináv országok gyakorlata szolgált mintául, amelyhez hasonlóan a magyar közkönyvtári rendszer átalakítása végbement, s amely alapjogként határozza meg a tájékozódáshoz, tudáshoz való hozzáférést és az esélyegyenlőséget. Másfelől 2000 után – a könyvtári törvények nyomán – a közkönyvtárak legfőbb feladatává az információszerzési, kulturális és oktatási tevékenységek támogatása vált. A fenti célokat pedig egyre változatosabb könyvelérési formákkal valósítják meg külföldön és itthon egyaránt (multifunkcionális bibliobusz, bibliohajó, metrókönyvtár, könyvmegálló, bibliocikli stb.). Az új formák nyomán kialakult könyvtári gyakorlat feltételezi a felhasználóbarát rugalmas nyitva tartási időt, a fiókkönyvtárak, szolgáltatói pontok felállítását és a távoli elérhetőséget is.
A kulturális esélyegyenlőséget mozdítják elő az európai uniós pályázati konstrukciók is: az Európa 2020 stratégiához kapcsolódó nemzeti vállalások közül a Nemzeti Reform Programban kiemelten támogatják a halmozottan hátrányos helyzetű diákok iskolai sikerességének elősegítését az oktatásban, valamint a közoktatás céljainak megvalósulását támogató kulturális és sport szolgáltatásokat.
Végül mi könyvtárosok a bevásárlóközpont vásárlóiként is tapasztaltuk, mennyi fiatal és idős ember tölti itt szabadidejét, akiket megszólíthatnánk kulturális szolgáltatásainkkal.

A megvalósítás

A plázakönyvtár gondolatát a strandkönyvtáré előzte meg, amely jó harminc évvel korábban – a kolléganők elmondása alapján – az egri strandon néhány alkalommal meg is valósult. Tovább gondoltuk e szolgáltatási forma sikeresebb működésének módját. Tettük ezt azért is, mert a Tudásdepó-Expressz pályázat felhívásában országos olvasáskultúra-fejlesztő programok és programsorozatok szervezésére buzdított, és szerettünk volna e téren nem hagyományos módon új értéket teremteni. Megszólítandónak a pályázati kiírás az iskoláskorúakat, valamint a leszakadó térségek felnőtt lakosságát jelölte meg. Esetükben előnyt jelentett a könyvet nem olvasó vagy az olvasási tevékenységbe nehezebben bevonható felnőttekre (hátrányos helyzetűek, inaktívak) irányuló programok megvalósítása.
Az Új Széchenyi Terv keretein belül meghirdetett TÁMOP-3.2.4.B-11/1-2012-0005 “Nyisd ki a világot! – országos könyvtári szolgáltatások bővítése, fejlesztése az oktatás és képzés támogatásának érdekében” projekt forrásai tették lehetővé az eddig csak álomnak tűnő ötlet megvalósítását. Innen van a gyönyörű bútorunk, technikai berendezésünk. Ugyanebből a forrásból tervezzük az elkövetkezendő hetekben olvasói számítógép(ek) beszerelését is a plázakönyvtárba. A könyvkészletünk beszerzésére és frissítésére pedig saját állomány-beszerzési keretünkből különítettünk el egy összeget. Az Agria Park ingyen biztosította a szolgáltató helyet az épület első emeletén található Vásártéren, valamint a működéshez szükséges infrastruktúrát.
A plázakönyvtár minden héten pénteken, szombaton 10 órától 18 óráig, vasárnap 10 órától 16 óráig várja az olvasni vágyó látogatókat, itt minden hagyományos könyvtári szolgáltatásunk elérhető.1

A könyvtár mint alacsony intenzitású találkozóhely

A plázakönyvtárat igyekszünk a mai kor igényeihez igazítani. Mit is jelent ez a gyakorlatban?
Az előzőekből már kiderült, a plázakönyvtár nem “ad hoc ötlet”, évek óta tartó kemény tervező-szervező munka eredménye, amelynek célja a hagyományos könyvtári szolgáltatások (kölcsönzés, előjegyzés, író-olvasó találkozók) biztosítása mellett a potenciális olvasók megszólítása, “becsábítása” a könyvtárba. “Kitágítottuk” hát a könyvtár falait: új, nem hagyományos könyvtári szolgáltatásainkkal, programjainkkal egyre bővülő körben, mind újabb helyszíneken jelenünk meg újabb és újabb társadalmi rétegeket megszólítva:
- Bevezettük a közhasznú információszolgáltatást részlegeinkben.
- Helyi nyugdíjas klubok, civil szerveződések tartanak rendszeresen összejöveteleket könyvtárunkban.
- Tavasszal és nyáron az Érsekkertben, a fák alatt kínáljuk a legkisebbeknek az olvasnivalót, de “Eger Ünnepe” és a “Középkori Piactér” városi rendezvényei sem múlhatnak el a könyvtár közreműködése nélkül.
- Bekapcsolódtunk az országosan megvalósuló a tavaszi “Internet Fiesta” és az őszi “Összefogás” hét rendezvényeibe.
- Reggelig tartó tematikus könyvtári éjszakákat, éjszakai kalandtúrákat szervezünk diákoknak a könyvtár különböző részlegeiben változatos programelemekkel (a könyvtári információszerzés és a játékos akadályverseny összekapcsolásával, minikoncertekkel és táncházzal, tudást bővítő digitális információszerzési feladatokkal).
- Általános és középiskolákat hívunk meg különböző témájú helytörténeti előadásokra, városnéző sétákkal egybekapcsolva (helyi történész, irodalmár előadókkal).
- Online totókat, kvízjátékokat, könyvtári szakirodalmi anyagra épülő vetélkedőket hirdetünk meg a felhasználók tudásának bővítésére.
- Az európai uniós pályázatok révén pedig bekapcsolódtunk az iskolarendszerű oktatás folyamatába: könyvtári órák zajlanak nálunk különböző témákban (zene, irodalom, természetismeret stb.), valamint terepmunkával egybekötött földrajzi, helyismereti előadások környezetünk természeti értékeinek megismerésére.
- Multiplikátorhatású klubfoglalkozásokat tartunk halmozottan hátrányos helyzetű településen élő szülőknek és gyermekeikkel foglalkozó pedagógusoknak. Ennek alapját képezi az egri Büntetés-végrehajtási Intézetben 2010 óta folyó program, amelyben fogva tartott asszonyok készítettek CD-t gyermekeiknek, illetve sajátították el az autentikus mesemondás, “fejből mesélés” fortélyait.
- Hátrányos diákokat és felnőtteket tanítunk a digitális írástudás megszerzésére, az internet használatára ismeretterjesztő foglalkozásokon.

A fenti tevékenységek a felhasználói igényeken alapuló, illetve többnyire a könyvtárban megvalósuló, szolgáltatásainkat kínáló, oktatástámogató “jó gyakorlatok”. A plázakönyvtár létrehozása újabb lépés a közösségi színtérré alakulás folyamatában, amikor már nem az olvasó keresi fel a könyvtárat, hanem a könyvtár keresi meg szolgáltatásaival az olvasót.
Napjainkban újraértékelődik a könyvtár találkozóhely funkciója, Tóth Máté így fogalmaz erről a PLACE projekt kapcsán2: “Az utóbbi években egyre hangsúlyosabb szerepet kap a hazai és a külföldi szakirodalomban a könyvtár szociális funkciója, illetve a könyvtár mint társadalmi interakciós tér újraértelmezése. A multikulturális társadalmak megjelenése nyomán mind hangsúlyosabban fogalmazódik meg a független találkozóhelyekre vonatkozó igény, … amely a modern multikulturális társadalom által támasztott igényekre adható könyvtári válasz egyik modelljeként is értelmezhető.”

Útba esik jövet-menet

Az olyan sokféle szolgáltatást (mozi, kiállítás, étkezdék, populáris rendezvények, vásárok) kínáló helyi térben, mint az Agria Park, a könyvtár újabb színfoltot képvisel könyvkölcsönzésével, közhasznú információszolgáltatásával. A tematikus könyvtári rendezvényeken verbuválódó közönség találkozóhelyeként funkcionálhat a közösségben, képes lehet előremozdítani a társadalom tagjai közti kommunikációt. Az ide ellátogatók a mozi és étkezdék szomszédságában úgy használják a könyvtárat, hogy közben építik társas kapcsolataikat is.
Ez az a pont, ahol szándékaink találkoztak az Agria Park vezetőinek elképzeléseivel. Az Agria Park megnyitása óta a bevásárláson túl a kikapcsolódásra is számos lehetőséget kínál, folyamatos akciókkal és számos kulturális programmal igyekszik bekapcsolódni a helyi és regionális fesztiválokba, eseménysorozatokba. Törekszenek arra, hogy a többszintes komplexum a vásárlás és kikapcsolódás mellett egyúttal élményt is nyújtson mindazoknak, akik a bevásárlóközpontba is ellátogatnak.
Ezt bizonyítják a bevásárlóközpont igazgatójának, Szőke Istvánnak a könyvtár megnyitóján elhangzott szavai:

“Vigyük egy kicsit közelebb az emberekhez a könyvet is. Adjunk lehetőséget az embereknek arra, hogyha nincs idejük elmenni a könyvtárba, akkor mi vigyük a könyvet oda, ahol nap mint nap megfordulnak. A bevásárlóközpontban naponta tízezer ember fordul meg, ezért kell, hogy legyen olyan közösségi tér, ahol ők megpihenhetnek, találkozhatnak, és ha már itt vannak, akkor meg kell őket szólítani… Ebbe a gondolatkörbe tökéletesen beleilleszkedik, hogy az irodalmat, könyveket is hozzuk közelebb egy kicsit – nemcsak a fiatalokhoz -, hanem az ide ellátogató tízezer emberhez. Ha könnyebben elérik a könyveket, van egy kis idejük, és bele tudnak lapozni egy-egy könyvbe, talán többet fognak olvasni.”

E folyamat részesei vagyunk az új könyvtári forma szolgáltatásaival, rendezvényeivel.

Plázakönyvtár kontra fiókkönyvtár

A plázakönyvtár működése talán leginkább a fiókkönyvtárakéhoz hasonlítható, mégis kicsit más mind olvasóközönsége, állománya összetételében, mind pedig látogatottságában.
A hagyományos fiókkönyvtárak használói köre elsősorban annak a város- vagy településrésznek a lakosságából áll össze, amelyben működik, szolgáltatásainak mennyiségét és minőségét is az ott lakók igényei határozzák meg. A plázakönyvtár látogató- és olvasóközönsége pedig a bevásárlóközpont szolgáltatásait igénybe vevők közül kerül ki, s nagyon változatos képet mutat. Látogatják a házban működő civil csoportok (a sakk-szakkörös gyerekek és oktatóik, érmegyűjtők), valamint az ott dolgozók; nyugdíjasok, gyesen lévő kismamák; iskolai csoportok, az iskola után itt “bandázó” diákok; munka utáni vagy hétvégi bevásárlásaikat intéző aktív dolgozó nők, a bevásárlásban megfáradt férjek és sokszor teljes családok is. A minap az Agria Humán által foglalkoztatott kerekes székes fiatalok egy csoportja is begördült kis könyvtárunkba. Beiratkozást biztosítunk számukra kétféleképpen: felkereshetik plázás könyvtári részlegünket csak ideszóló olvasójeggyel, csökkentett díjszabással, de beiratkozhatnak úgy is, hogy teljes könyvtári állományunkat használhassák minden részlegünkben.
A közelmúltban többször megkérdezték tőlem: az első hónapok tapasztalatai alapján bejöttek-e a számításaink?
Most még könnyelműség lenne sikerről vagy kudarcról beszélni, hiszen az új szolgáltatások létjogosultságának megítélése hosszabb időt vesz igénybe. Mindenesetre már azt is sikerként éljük meg, hogy a plázakönyvtár megnyitását nagy hírverés kísérte a helyi és országos médiában és a szakmában egyaránt, szolgáltatásait pedig egyre többen veszik igénybe. Sikerült tehát becsempésznünk ezt az új helyszínt a köztudatba, ennek alátámasztására szolgáljanak az itt következő adatok.

Egy kis statisztika

A könyvtárlátogatókról
2012. december hónapban a látogatók száma 372 fő volt, ebből 194 gyerek (14 éven aluli). 122 fő kölcsönzött, ebből 57 fő a 14. életévét még be nem töltött fiatal. A 323 kikölcsönzött dokumentumból 153 db a gyermek- és ifjúsági könyvek száma, a helyben használt dokumentumoké 227 volt, ebből 127 db a 14 éven aluliak által használt. 71-en fordultak referensz kérdésekkel könyvtáros kollégáimhoz. Két rendezvényünket (a megnyitót és a karácsonyi játszóházat) összesen 122-en látogatták meg.

Az állományról3
A látogatók ízlésvilága éppoly különböző, mint a hagyományos könyvtárak látogatóié, az ízléskülönbség a látogatók összetételének különbségéből adódik, és nagymértékben meghatározza az, hogy a könyvtárhasználó a társadalom mely szegmenséhez tartozik. Az ebből eredő sajátosságokat megpróbáltuk figyelembe venni az állomány összetételének kialakításakor.
A gyűjtés legfőbb szempontja, hogy a valós és potenciális könyvtárhasználókat kurrens könyvhöz juttassuk, a teljesség igényével azonban egyetlen műveltségi terület vagy tudományág műveit sem tudjuk szolgáltatni.
A “fiókkönyvtár” induló állományát a következőképpen állítottuk össze:
A mintegy 800 kötet 50 százaléka felnőtt, 50 százaléka gyermekkönyv. Az állományt művenként egy-egy példánnyal gyarapítjuk.
Túlnyomóan szépirodalmi műveket kínálunk a szórakoztató irodalom köréből; a polcokon megtalálhatók a magyar és világirodalom klasszikusai, kiemelkedő kortárs művek, valamint regényes stílusú életrajzi és történelmi művek. A kisebbek gyermek- és ifjúsági regényeket, elbeszéléseket, verseket, meséket lapozgathatnak.
A szakirodalomból a tudományágakat népszerűsítő könyveket válogattuk be állományunkba első körben, de helyet kapnak itt a gyermek- és ifjúsági ismeretterjesztő irodalom, az ismeretközlő irodalom egészségüggyel, kisállattenyésztéssel, kertészettel, termékfeldolgozással foglalkozó művei, valamint a hobbitevékenységet segítő szakirodalom (barkácsolás, szabás-varrás, sport, autó-motor, kertészkedés, kisállattartás stb.).
Dokumentumtípus tekintetében kizárólag könyveket szerzeményezünk. Az audiovizuális és elektronikus dokumentumok beszerzésétől eltekintünk, mivel a használatukhoz szükséges technikai eszközök nem, vagy csak részben állnak rendelkezésre, és tárolásuk is nagyobb törődést igényel. Technikai okok miatt nem vásárolunk CD- vagy CD-ROM-mellékleteket tartalmazó könyveket.
A használat során elrongálódott vagy hiányossá vált példányokat a plázakönyvtár állományából kivonjuk, a nyilvántartásokból töröljük.
A gyarapítás érdekében folyamatosan figyeljük az állománygyarapítás segédleteit és a könyvesboltok kínálatát, a könyves blogok elemzéseit, kritikáit. Vásárlásaink legnagyobb részét egy internetes könyvkereskedő cégnél bonyolítjuk le. A számítógép mellett ülve, a rendelést megelőzve, a behasonlítás munkafolyamatát is el tudjuk végezni. A cég 35-40 százalék kedvezményt biztosít számunkra, akciók esetén az árak ennél is kedvezőbbek lehetnek.
Annak érdekében, hogy a felhasználók igényeinek valóban megfelelő dokumentumokat szerezzünk be, mérjük a különböző dokumentumok használatát. A keveset vagy egyáltalán nem kölcsönzött könyv szerzőjét, illetve témáját mellőzzük a további szerzeményezésből.

Az első tapasztalatok

A legnépszerűbbek mindenképpen a sikerkönyvek voltak. Továbbra is kelendőek Ken Follett könyvei, Fejős Éva és Vass Virág kötetei; karácsony előtt pedig a szakácskönyvekre, kézműves foglalkoztatókra volt nagyobb igény. A gyerekek természetesen a mesekönyveket forgatták szívesen. Állományunkat az ide látogatók igényeinek megfelelően már bővítettük: elérhetővé váltak a sakk témájú könyvek, Asimov regényei, az ezoterikus irodalom kötetei.
Sőt, januártól már nemcsak könyveket, hanem hetilapokat, folyóiratokat is lapozgathatnak az olvasók (3. Évezred, Nők Lapja, Elixír, Szép Lak, gyerekeknek Garfield), s a hónap végére a fenti pályázatnak köszönhetően számítógépes információs szolgáltatásokat is nyújtunk majd helyben használható olvasói gép(ek)en.
Könyvtári rendezvényeket is szerveztünk a plázakönyvtárba, kiemeljük azokat a programjainkat, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot, és kihelyezzük a plázakönyvtárba: karácsonyra játszóházzal, vízkeresztre kézműveskedéssel kedveskedtünk a gyerekeknek, januárban Eger fürdőinek történetéről szóló helytörténeti előadással vártuk az érdeklődőket.

A könyvtárak működése bármilyen formában is valósuljon meg, mindenképpen segítséget jelent a kulturális javakhoz, az információkhoz való hozzáféréshez, az olvasáshoz, hiszen egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy a növekvő otthoni kiadásaik mellett megvásárolhassák a tanuláshoz, művelődéshez, kikapcsolódáshoz szükséges könyveket, dokumentumokat. A könyvtár mindenképpen olcsóbb alternatívát biztosít az olvasáshoz, mint a könyvvásárlás.
A jelenlegi válság természetesen pozitív hatást gyakorolt könyvtárunk forgalmára. Ugyanakkor a Bródy Sándor Könyvtárban a folyamatosan emelkedő látogatói létszám nem kifejezetten a gazdasági helyzet romlásának következménye, hanem a tudatos könyvtárépítő, -szervező tevékenységnek, az utóbbi évek kemény céltudatos munkájának eredménye.
A Bródy Sándor Könyvtár tehát kilépett falai közül. Nem a virtuális valóságba, hanem a bevásárlóközpontok színes világába. Célunk továbbra is a könyvkultúra terjesztése, a figyelem felkeltése az olvasás iránt, a vásárlók olvasásra buzdítása.
Az ötlettel lehetőséget szeretnénk adni az olvasni vágyóknak arra, hogy a megszokottól eltérő helyszínen is találhassanak friss olvasnivalót, kölcsönözhessenek a könyvtár könyveiből, hogy ne csak a könyvtár falain belül hódolhassanak kedves szenvedélyüknek.

1 A pályázat egyéb olvasásnépszerűsítő programjairól folyamatosan tájékozódhatnak az érdeklődők havonta megjelenő hírlevelünkből, pályázati honlapunkról (https://sites.google.com/site/nyisdkiavilagot/).
A projekt sorozatainak eseményei a http://www.brody.iif.hu/nyisdkiavilagot/ oldalon elérhetők.
2 Tóth Máté: A könyvtár mint találkozóhely – a PLACE projekt. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2009. 7. sz. 6-11. p.

http://ki.oszk.hu/3k/2010/12/a-konyvtar-mint-talalkozohely-a-place-projekt/#more-714

3 Komlóné Szabó Ágnes, a KSZR és plázakönyvtár állománygyarapítójának összeállítása alapján.

Címkék

(1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (10) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)