A könyvtári jogszabályok változásából jöhet a könyvtári rendszer szolgáltatásainak lendülete

Kategória: 2016/ 6

Két nagy témában és több – a könyvtári rendszer alappilléreit érintő – kérdésben módosult 2015-ben a könyvtári törvény; a módosítást a 2015. évi CCVII. törvény vezette be. Az egyik téma a kiadványok köteles példányainak szolgáltatására vonatkozik, a másik a könyvtári dokumentumokat érintő alapvető kérdések törvényi szinten történő megfogalmazását jelenti. (tovább…)

Címkék: ,

“Kormányeltörésben” vagy emelkedő ágban?

Kategória: 2004/12

(Közkönyvtári dilemmák 2004 végén)

 

 

“Elmém csak téveleg széllel kétségben,
Mint vasmacska nélkül gálya az tengerben,
Kormányeltörésben,
Nincsen reménsége senki szerelmében.”

(Balassi Bálint)

Nem egyszerűen a Balassi év (születésének 450., halálának 410. évfordulójára emlékeztünk 2004. október 20-án és május 30-án) hozza elénk a mottóul választott kétségekkel teli sorokat, hanem – amint arra írásom második felében majd részletesebben utalok – az itt és most, folyamatos jelenidejű, a közkönyvtári feszültségeken, égetően fontos kérdéseken is túlmutató, Kárpát-medencei aktuális gyötrelmeink szolgáltatnak elegendő okot az élesebben fogalmazó töprengésre.

Nem idézzük, csupán emlékeztetünk éppen a 3K lapjain az elmúlt hónapokban megjelent, a statisztikai adatok értelmezése körül zajló vitára. Valójában a hazai felnőtt lakosság hány százaléka produkálta a 2003-as 31 713 874 könyvtárlátogatást, beleértve a folyamatosan emelkedő létszámú, a felsőoktatás valamilyen formájába bekapcsolódó diák sokszoros könyvtári regisztrációját? 12-14-16 százalék? Adataink sem a 15-18, sem a 12-14 évesek korosztályában nem jeleznek egyértelműen pozitív jellegű elmozdulásokat. A részvizsgálatok sokkal inkább ennek ellenkezőjét sejtetik.

A legutóbbi, 2003-as statisztika szerint hazánkban 3615 könyvtár működik. 2002-ben még csupán 3485 volt. Ezt az egyetlen adatpárt is kérdőjelekkel szabad csak fogadnunk. Két okból. Egyrészt nagy biztonsággal állítható, hogy nem ennyi (130!) új könyvtár létesült, hanem sokkal inkább megnőtt a már korábban is létező, de az adatszolgáltatásra csak most késztethető intézmények száma. Másrészt ebben az összesített adatban nem szerepelnek az iskolai könyvtárak. (Miért nem? Ez egy oktatás- és művelődéspolitikai döntés kérdése.)

(tovább…)

Címkék:

Könyvtár az ifjúságért

Kategória: 2004/ 3

Napjainkban élessé váltak az ifjúságról szóló viták. Mintha nem is eltérő nézetek vagy ellentétes meggyőződések ütköznének, hanem ellenségek törnének a másik fél megsemmisítésére. Az ellenfél megsemmisítése sztálini örökség. Az idősebbek még emlékeznek a kíméletlenségre; nyomot hagytak bennük az olyan intézmények, mint az internáló táborok (pl. Recsk) vagy az Andrássy út 60. A vitákból egyre inkább az körvonalazódik, hogy a cél nem is annyira az ifjúság megnyerése, hanem annak eldöntése, milyen legyen az ifjúság, ki formálja jellemét, gondolkodását, fizikai és lelki karakterét, ízlését. A kérdés valójában az, hogy lehetséges-e a fiatalságot uralmuk alá hajtani. A vitában egyáltalán nem számít, hogy a felek mit mondanak önmagukról, mit kiáltanak ki alapelvként, mert még a legkártékonyabb sunyiságot is vonzó, megható szóvirágokba csomagolják.

De hát milyen veszélyek leselkednek az ifjúságra? Vajon a könyvtáraknak mi köze lehet mindehhez?

A veszélyek közül hármat említenék:

- a kettős mércét vagy többes mércét;
- az autoritás tagadását és üldözését bármi áron;
- a haszonelvűséget.

Vegyük sorra röviden mindhármat.

(tovább…)

Címkék: ,

Könyvtárügyünk az ezredfordulón – a statisztika tükrében

Kategória: 2004/ 2

Jegyzetek
a könyvtár-statisztikai CD-ROM kapcsán

Bevezetés

A XX. század magyar könyvtárügyének korszerű szemléletű megírása rendkívül fontos lenne. Különösen azért, mert a történelem féltucatnyi fordulatot hajtott végre – Romsics Ignác kitűnő századmonográfiája nyolc fejezetre tagolja e száz évet -, s minden újabb fordulat jelentős változást, többnyire törést jelentett a könyvtárak sorsában is. A legutolsó: a rendszerváltozás – immár lassan másfél évtizedes szakaszt jelentve – újra próbára tette az egész szakmai struktúrát (jóllehet nem kívánta egészében tagadni a fennálló könyvtári viszonyokat). Viszont “külső” körülményei (a fenntartó anyagi helyzete, az információs társadalom térhódítása, az infláció: nem csupán, de különösen a dokumentumárak terén stb.) annál húsbavágóbban átalakultak. Reagáltunk-e az új helyzetre érdemben (átfogóan)? Ha csak erről a tizenvalahány évről képesek vagyunk érvényes megállapításokat tenni – jelenségek és lényeg szintjén egyaránt -, akkor könnyebb lesz a század egészének értelmezése szakmai szempontból is.

A társadalmi valóság megismerésének egyik eszköze a statisztika. Minél egyértelműbb, minél konzekvensebb és minél hosszabb idősávot fog át, annál inkább képes elősegíteni a megismerést. E közhelyek azért számítsanak bocsánatos bűnnek, mert most valódi teljesítmény születik, hála a Könyvtári Intézet szakembereinek, Somogyi Józsefnek és Vidra Szabó Ferencnek. Az első hazai könyvtár-statisztikai CD-ROM öt évet (1998-2002), tekint át, s így jó alkalmat ad arra is, hogy “megszólítsuk” az ezredforduló magyar könyvtárügyét, az 1997. évi kulturális törvény utáni fél évtizedet. S minthogy a mostani kiadvány lényegében a hetvenes évek elején az akkori KMK-ban – Papp István igazgatóé az érdem – született közművelődési könyvtári statisztikát mondhatja közvetlen ősének, van arra is lehetőség, hogy figyelmünket a szükséges mértékig kiterjesszük a rendszerváltozás egész időszakára, illetve a közvetlen azelőtti szakaszra is. Ebben komoly segítséget nyújt Vidra Szabó Ferenc két korábbi – az 1985-1995, majd 1989-1999 közti időszakot átfogó – tanulmánya is, melyek e folyóiratban láttak napvilágot (3K 1997. június, illetőleg 2001. április). A CD-lemez több tematikus táblázatot és Vidra Szabó Ferenc kitűnő elemzését tartalmazza. Az intézet Könyvtári statisztika című éves összeállításai bizonyos szempontból többet, illetve kevesebbet tartalmaznak, így a mélyebb értelmezés feltételezi a lemez és a papírkiadás együttes használatát.

Tim Berners-Lee 1993-ban hozta létre a World Wide Webet, a világhálót a hatvanas évek végén megteremtett alapra építve és ezen érdemeit elismerve II. Erzsébet királynő mostanában avatta birodalmi lovaggá. A világháló egészében átformálja szakmai tudatunkat, környezetünket és feladatainkat. Vannak olyan hangok – magam provinciális, illetve technokrata minősítést tennék melléjük -, melyek szerint a könyvtár mint fizikailag létező intézmény maholnap idejétmúlttá válik (vagyis – úgymond – nem más, mint elegendő számú gép hálózatba kapcsolása). Azt gondolom, a korábbi működésmódot kell radikálisan átalakítani, ám az egyre rohamosabban gyarapodó információáradat viszonyai épp megerősítik azt a feladatunkat, hogy közreműködésünkkel az érdekelt használó érvényes és valóban igényei szerinti információhoz juthasson. Ha jól segítjük, neki lesz könnyebb, s ezáltal mi válunk nélkülözhetetlenné. E kitérőnek tűnő gondolatsorra azért van szükség, mert ideje újraforgalmaznunk a könyvtár mibenlétét. Például: a szakma legújabb, máris maradandó értékeket képviselő/termő intézménye, a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ (kiemelés tőlem – S. P.) vajon beletartozik-e a “könyvtár” fogalomkörébe? Vagy a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ? Talán e kérdések is megérdemlik a tisztázást – a könyvtár fogalmának újragondolása keretében -, és akkor a statisztikában is helyet kaphatnak (az) új típusú intézmények.

(tovább…)

Címkék: ,

A közkönyvtár és használói

Kategória: 2005/ 3

Néhány teória, tévhit újragondolása

Egy disszertáció ürügyén

Sajnos, nem olvastam Pallósiné Toldi Márta doktori disszertációját (Nyilvános könyvtárak a pannon térség társadalmaiban), csak Vajda Kornél széljegyzeteit a védésről (a fenti címmel, 3K, 2004. 10. sz. 3-7. p.). A híradást kiegészítette maga a disszertáns a megyei híradóban, Németh Tiborral beszélgetve (“Sorsom ciklikusan összefonódott a könyvtár épületével…” Beszélgetés Pallósiné dr. Toldi Mártával, a Berzsenyi Dániel Könyvtár igazgatójával a Szinnyei-díjról, a Janus-arcú könyvtárhasználatról és a flow fontosságáról. A Vas Megyei Könyvtárak Értesítője, 2004. 3. sz. 41-46. p.) Mindkét forrás azt jelzi, hogy Pallósiné vitába keveredett opponenseivel a közkönyvtárak potenciális használói körének megítélésében. (tovább…)

Címkék:

Tér és idő – a múzeum és könyvtár szemszögéből*

Kategória: 2005/ 1

Az utóbbi évekre, évtizedekre jellemző módon olyannyira hangsúlyozzuk a közgyűjtemények közös eredetét, rokonságát, egymásra utaltságát, hogy közben szinte megfeledkezünk arról, hogy közösen szóljunk azokról a szálakról, amelyek ténylegesen összefűzik ezeket az intézményeket. Most alkalom nyílik arra, hogy egy pillantással fogjuk át a múzeumot és a könyvtárat, s okunk van rá, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel. (tovább…)

Címkék: ,

Mi végre a magyar könyvtár?

Kategória: 2002/ 5

Bartos Éva írása (ld. 3K áprilisi szám) kellemetlen, fájdalmas gondolatokat ébresztett bennem. Egyből gonoszul megtréfált struccnak éreztem magam azzal, hogy a vicc szerint a beton fölött ijesztettek meg – eredménye erős főfájás, sőt dudor. (tovább…)

Címkék:

“Az információhoz jutás nem lehet földrajzi kérdés”

Kategória: 2000/ 5

Beszélgetés Rockenbauer Zoltán kultuszminiszterrel

– Miniszter úr! Egyik szemünk sír, a másik nevet. Kezdjük talán a nevetéssel. Mindannyian, az egész hazai könyvtári–könyvtárosi szakma szívből örül annak, hogy az Ön személyében, tudtunkkal először a magyar történelemben (ám nem a világtörténelemben), egy könyvtáros, egy könyvtárszakot végzett személy foglalhatta el a kulturális tárca bársonyszékét. (tovább…)

Címkék: ,

A hazai könyvtárügy az integrálódó európai könyvtárügyben

Kategória: 1999/ 4

Közhelyes megállapítás, hogy Magyarország könyvtárügye része az európai könyvtárügynek Ennek a közhelynek azonban következményei is vannak. Például az, hogy a hazai könyvtárügy stratégiai fejlesztési tervének kidolgozásakor mind az átfogó cél, a küldetésnyilatkozat, mind a célrendszerek és a fejlesztendő kulcsterületek megállapításakor figyelembe kell vennünk az európai általános trendeket.

Ezek a trendek elsődlegesen az Európai Unió és az Európa Tanács könyvtár- és információpolitikai elképzeléseit jelentik. Ez kétirányú kapcsolat: egyrészt meg kell jelenniük ezeknek az elképzeléseknek a hazai fejlesztési koncepciókban, másrészt jelen kell lennünk azon a tanácskozásokon, megbeszéléseken, amelyeken a javaslatokat, irányelveket megfogalmazzák, mert érvényesítenünk kell a mi elképzeléseinket is.

(tovább…)

Címkék:

“Megadatott-e egy negyedik kegyelmi pillanat?”

Kategória: 1997/ 8

Ha visszatekintünk az elmúlt másfél évszázad magyar művelődésének történetére, azt kell konstatálnunk, hogy három kegyelmi pillanata volt ennek a kultúrtörténeti időszaknak: Eötvöséké, akik megalapozták a modern magyar kultúrpolitikát, Klebelsbergé, aki egy fölötte sajátos helyzetben, Trianon után, kitörési pontot keresett és talált, valamint – talán kockázatos ezt kijelenteni, de úgy vélem igazam van, ha megállapítom – kegyelmi időszak volt a 45–48 közti szakasz is, hiszen a kultúra demokratizálására történt ekkor nagyszabású kísérlet, amelyben olyanok vettek részt, mint Kodály, Illyés, Ortutay, Erdei stb. Megkísértette őket az ördög, sőt személyesen is részt vett e műveletben (Révaira gondolok), ám ennek ellenére volt maradandó pozitív hatása a törekvéseknek. Ami azután következett, nos annak isszuk most a levét, és fogjuk inni még sokáig. (tovább…)

Címkék:

Útjelzőkövek és világítótornyok avagy a magyarországi nemzetiségi könyvtárügy múltja, jelene és jövője

Kategória: 1997/ 5

Konferenciák korát éljük, a konferencia egyszerre teremti meg a személyes találkozás semmivel nem pótolható lehetőségét, a kiscsoportos együttgondolkodás műhelykörülményeit és a hosszú távú tervezés intézményes feltételeit. Napjainkban egyes tudományágak vagy tevékenységi területek fejlődésének szakaszait is gyakran konferenciákkal azonosítják. A konferenciák egyúttal arra is alkalmat adnak, hogy a résztvevők a szakterület közelmúltját áttekintsék, és a közeljövő lehetőségeit mérlegeljék. Hogy aztán ezek a konferenciák a megtett utat pusztán regisztráló útjelzőkövek vagy pedig a szakterület jövőjére tartósan fényt bocsátó világítótornyok lesznek-e – nos ez nem csak a feltételek meglététől és a közreműködők jó szándékától függ. (tovább…)

Címkék: ,

Két kézikönyv – két változás korszakában

Kategória: 1997/ 4

A “Sallai–Sebestyén” és az új könyvtári kézikönyv

Habent sua fata libelli. A kézikönyveknek is. Sorsuk főként abban áll, hogy kevesen olvassák végig, jobbára csak részleteket ismernek belőle, legtöbben pedig azt jegyzik meg, ami éppen hiányzik belőle. A Sallai–Sebestyén értékei évtizedek múltán váltak nyilvánvalóvá. Ezeket az értékeket abban tudnám összegezni, hogy mind a mai napig érvényes ismeretek foglalata: csak a természetes kopás vagy avulás tapasztott rá fakó réteget. És persze a környezet színeváltozásai módosítják egyik-másik részletét, vagy adnak más értelmet egyik-másik fejezetének. Ez a fakó réteg idővel patinává nemesült. A Sallai–Sebestyén soha nem fog elavulni; még késői kollégáink számára is fontos forrássá válik, mint egy gesta a történészi nyomozásnak. (tovább…)

Címkék:

Közkönyvtár-használati trendek, kihívások itthon és a nagyvilágban – II. rész

Kategória: 2010/ 2

“…a 21. század az emberi értelem egész történetének legnagyobb kihívása lesz.”
Stanislaw Lem: Sex wars

Egy német kutatás tanulságai1

Egy átfogó németországi, az ország hét különböző részén található nagyváros közkönyvtár-használati kutatását összegző tanulmányban2 kifejezetten a jövőre orientált szolgáltatásmenedzsment perspektíváit vették elemzés alá német szakemberek az ún. Conjoint-analízis segítségével. A Conjoint-analízis egyfajta, a marketingkutatásban széles körben elterjedt módszer, amelynek feladata a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztási szokások, elvárások egységes skálán való megjelenítése. (tovább…)

Címkék: ,

Közkönyvtár-használati trendek, kihívások itthon és a nagyvilágban – I. rész

Kategória: 2010/ 1

“…a 21. század az emberi értelem egész történetének legnagyobb kihívása lesz.”
Stanislaw Lem: Sex wars

Bevezető: a könyvtár demográfiai környezetének
főbb kérdései a globális korban, különös tekintettel
a gazdasági világválságra

2008 tavaszán reprezentatív igényű szemlézést végeztem a külföldi és hazai szakirodalomban arra nézvést, miképpen alakulnak a legfőbb könyvtárhasználati, statisztikai trendek az európai és észak-amerikai könyvtári kultúrákban. Kettős cél vezetett e feladatnál: egyrészt szerettem volna tisztábban látni, hogy néhány “nyugati” könyvtár esetében hogyan alakul a könyvtár (globalizált) társadalmi környezetének (megváltozott) viszonya a könyvtárhasználat statisztikájában; másrészről e kutatások eredményeit összevetettem a magyar trendekkel, s azokon belül természetesen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának mutatóival1. (tovább…)

Címkék: ,

Címkék

(1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (16) (3) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (2) (3) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (32) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (9) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (9) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (24) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (58) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (11) (2) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)