A könyvtári jogszabályok változásából jöhet a könyvtári rendszer szolgáltatásainak lendülete

Kategória: 2016/ 6

Két nagy témában és több – a könyvtári rendszer alappilléreit érintő – kérdésben módosult 2015-ben a könyvtári törvény; a módosítást a 2015. évi CCVII. törvény vezette be. Az egyik téma a kiadványok köteles példányainak szolgáltatására vonatkozik, a másik a könyvtári dokumentumokat érintő alapvető kérdések törvényi szinten történő megfogalmazását jelenti.I. A köteles példányok szolgáltatásának törvényi megalapozása

A könyvtári törvény 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kiadványokból hat kötelespéldányt kell szolgáltatni az országos könyvtári rendszer számára. Archiválásra alkalmas kötelespéldányt kell szolgáltatni a nyomtatott formában megjelenő kiadványok elektronikus formában létrehozott, a kiadvánnyal szövegében és megjelenésében megegyező változatából is. Elektronikus formában létrehozott kiadványokból és az egyéb kiadványok elektronikus változatából kormányrendeletben meghatározott formátumban kell kötelespéldányt szolgáltatni.”

A köteles példányok példányszáma tehát nem változott a módosítással. Az új szabályok az archiválás és az elektronikus kötelespéldány-szolgáltatás megvalósíthatóságát szolgálják. Mindkét téma erősen kötődik a nemzeti könyvtár tevékenységéhez, és nem véletlen, hogy a részletes megoldások szabályozását a kormányrendelet szintjére utalja a törvény.

A nemzeti könyvtár megfelelő felkészültsége szükséges mind az elektronikus kötelespéldányok fogadásának, mind archiválásának megvalósításához. A kormányrendelet szabályai akkor fogalmazhatók meg, ha a nemzeti könyvtár informatikai rendszere felkészül e feladatokra, és megfogalmazhatók lesznek a formátumokkal kapcsolatos szakmai és eljárási elvárások. Pozitív változásokra várhatunk ezen a téren is. A Kormány elfogadta az Országos Széchényi Könyvtár fejlesztési tervét, és most azon fáradozunk, hogy a Budavári Palota F. épületében maradó könyvtár felkészüljön feladatainak modern nemzeti könyvtári szinten történő megvalósítására, egyúttal a Palota tereiben megvalósuljon nemzetünk könyvtárban őrzött kincsei reprezentatív bemutatásának lehetősége is.

A könyvtári törvény a módosítást követően meghatározza a köteles példányokkal kapcsolatos, kormányrendeletben szabályozható témákat, éspedig a következőképpen:

Az. 59. §-a a következő (2b) és (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A Kormány rendeletben szabályozza

a) a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatására kötelezettek körét,

b) a kötelespéldány-szolgáltatással összefüggő jelentés szabályait,

c) a helyi vonatkozással bíró kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatására vonatkozó külön szabályokat,

d) a kötelespéldány-szolgáltatás határidejét, módját,

e) a kötelespéldányra jogosult szervezetek körét,

f) a kötelespéldányok szétosztásának módját,

g) a kötelespéldányok megőrzésének és használatának szabályait, valamint

h) a kötelespéldány-szolgáltatás jogszabálynak nem megfelelő teljesítése esetén követendő eljárást.

(2c) A kötelespéldány-szolgáltatás elmulasztása vagy nem a jogszabálynak megfelelő teljesítése esetén a kötelespéldányra jogosult beszerezheti a kiadványt, vagy a kiadványról archiválás céljából, a szerzői jogról szóló törvény szabályainak megfelelően másolatot készíthet. A kötelespéldányra jogosult a kötelespéldány pótlásával kapcsolatosan felmerült költségeit a kötelespéldány-szolgáltatás kötelezettjére terhelheti.”

A köteles példányokra vonatkozó rendelet tartalmi előírásainak törvényben történő megjelenítése elvi jelentőségű szabályokat fogalmaz meg és megfelel a kodifikációs követelményeknek. Ugyancsak elvi jelentőségű szabály a törvényben a kötelespéldány-szolgáltatás elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazható jogkövetkezmény előírása. A módosítással a törvény eltér a korábbi szankció alkalmazásától, ami szabálysértésként 50 ezer forinttal büntethette a jogsértő magatartást. Ehelyett a kulturális területhez jobban illően nem szankció, hanem jogkövetkezmények meghatározása került a (2c) bekezdéssel a törvénybe. A jogkövetkezmény az, hogy a jogosult, vagyis a nemzeti könyvtár beszerezheti a kiadványt vagy másolatot készíthet róla, és a költségeit a kötelezettre terhelheti. Esetenként ez összegében több is lehet, mint a korábbi 50 ezer forint, és már a kilátásba helyezése is nyomatékosan elősegíti az önkéntes jogkövetés megvalósítását, a kötelespéldányok beküldését. A részletszabályokat a rendeletben kell majd meghatározni.

A törvénymódosítás szerint az új köteles példány szabályok 2017. január 1-jén lépnek hatályba.

II. A könyvtári dokumentumok nyilvántartása

A könyvtári törvény a módosításig nem tartalmazta a könyvtári dokumentumok nyilvántartására vonatkozó alapvető szabályokat, ezek most bekerültek a törvénybe. A törvény III. rész III. Fejezete a 60. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A könyvtári dokumentumok

60/A. § (1) A könyvtár nyilvántartja az általa beszerzett könyvtári dokumentumokat, a miniszter (3) bekezdésnek megfelelően kiadott rendeletében meghatározott módon és tartalommal. A nyilvántartásba vett könyvtári dokumentumok képezik a könyvtár állományát.

(2) A könyvtári dokumentumok adatait elsősorban elektronikusan vezetett nyilvántartásban kell rögzíteni. Elektronikus nyilvántartási rendszer hiányában a könyvtár a könyvtári dokumentumokról nyomtatott nyilvántartást vezethet.

(3) A könyvtári dokumentumok nyilvántartásának tartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat, a könyvtári dokumentumok selejtezésének, továbbá az állományból való kivezetésének szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. A könyvtár által nyilvántartott dokumentum csak e törvényben és a miniszter rendeletében meghatározott esetekben és módon vezethető ki az állományból.

(4) A könyvtár gondoskodik a könyvtári dokumentumok feltárásáról, rendelkezésre bocsátásáról és az archiválásra vonatkozó szabályok figyelembevételével történő megőrzéséről.

(5) A könyvtári állomány ellenőrzésének szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.”

A nyilvántartási kötelezettség a módosítást követően kiterjed minden beszerzett könyvtári dokumentumra, a nyilvántartás tartalma és típusa azonban eltérő lehet majd a rendelet szerint a beszerzés céljától függően. A módosítás megalapozza a különböző célú nyilvántartások alkalmazásának lehetőségét.

A módosítás megfogalmazza az elektronikus nyilvántartás általános szabályát, amelyhez képest kivételesen engedi meg a nyilvántartás nyomtatott formájának alkalmazását. A kivételre azért van szükség, mert a nyilvántartási szabályok vonatkoznak minden nem nyilvános könyvtárra is, amelyek körében vannak még olyanok, ahol megbízható elektronikus nyilvántartás vezetésére nincs lehetőség.

III.    Törvényi szintre emelte a módosítás az állomány meghatározását, valamint a könyvtári dokumentumok tekintetében a könyvtár alapvető szakmai feladatainak felsorolását, a feltárás, rendelkezésre bocsátás és megőrzés előírásával, és új szabályokat vezetett be a gyűjtőköri szabályzatra vonatkozóan.

A megőrzés feladatánál kiemeli az archiválásra vonatkozó szabályok figyelembevételé­nek kötelezettségét. Az archiválás alapvető szabályait is tartalmazza a továbbiakban a törvény új szabálya.

„60/B. § (1) A könyvtár gyűjtőkörét, a gyűjtemény fejlesztésének, megőrzésének, a könyvtári dokumentumok archiválásának szempontjait a könyvtár fenntartója által jóváhagyott gyűjtőköri szabályzatban kell meghatározni. A gyűjtőköri szabályzatot a könyvtár nyilvánosságra hozza.”

A gyűjtőköri szabályzat tartalma törvényi szinten került előírásra. Meghatározza a törvény a szabályzattal kapcsolatos fenntartói jóváhagyást, a nyilvánosságra hozatali kötelezettséget is.

Ismeretes, hogy gyűjtőköri szabályzattal minden könyvtárnak rendelkeznie kell, a törvény módosítása következtében ezeket a szabályzatokat felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot a könyvtári dokumentumok típusainak és azok mennyiségének változása is indokolja, hiszen a könyvtárban eltolódik a beszerzett dokumentumok aránya a digitális elérhetőség útján megismerhető dokumentumok számának gyarapodásával. Az adatbázisok, az Open Access keretében nyilvánosságra hozott, vagy az eredetileg is csak az interneten megjelenő kiadványok használata a könyvtárban kézbe vehető dokumentumok mellett egyre növekszik.

Ezt a tendenciát a könyvtári gyűjtőköri szabályzatokban követni kell, és meghozni azokat a gyarapítási elveket, amelyeknek megfelelően meghozza a könyvtár a döntést, hogy nyomtatott vagy csak elérhető formában „szerzi be” a kiadványt. A gyűjtőköri szabályzatok felülvizsgálata során szabályozni kell a könyvtár archiválási gyakorlatát, rögzítve az archiválni szándékozott témákat, dokumentum-típusokat, az archiválás módját, formáit.

IV. Archiválási kötelezettséget a törvény a következő szabállyal állapít meg:

„60/B. § (2) A könyvtár nemzeti vagyonként nyilvántartja és archiválja az állományába tartozó muzeális könyvtári dokumentumokat.”

A muzeális könyvtári dokumentumok a nemzeti vagyon részei, a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel összhangban itt is meg kellett jeleníteni ezt a szabályt. Elvi jelentőségű szabály annak törvényi rögzítése, hogy nem a könyvtári állomány egésze, hanem csak a muzeális dokumentumok képezik a nemzeti vagyon részét, az ebből következő vagyon-nyilvántartási kötelezettség csak e dokumentumokra terjed ki. A koherens szabályozás lehetőségét alapozta meg ezzel a törvény módosítása.

„60/B. § (3) Archivált könyvtári dokumentum nem vezethető ki az állományból, kivéve, ha

a) azt a könyvtár más könyvtárnak archiválási célból, megállapodás alapján átadja, vagy

b) az archivált könyvtári dokumentum használhatatlanságát vagy megsemmisülését előidéző elháríthatatlan ok (vis maior) következett be.

Az archiválás végleges megőrzést jelent, ezért az állományból történő törlés lehetőségét a törvény által meghatározott esetekre korlátozza az új szabályozás.

„60/B. § (4) A könyvtár állományában tartja a gyűjtőkörébe nem tartozó – e törvény szerint hungarikumnak minősülő – könyvtári dokumentumot, ha nem állapítható meg, hogy van olyan könyvtár, amely archiválja annak egy példányát. A könyvtár a gyűjtőkörébe nem tartozó könyvtári dokumentumot megállapodás alapján más könyvtárnak archiválásra átadhatja.”

Ez az új szabály a hungarikumnak minősülő, de a könyvtár gyűjtőkörébe nem tartozó, egyedi dokumentum védelmét és megőrzésének biztosítását szolgálja az állományban történő megtartás kötelezettségével. A kulturális értékeink megőrzését szolgáló szabály ugyanakkor lehetővé teszi, hogy archiválásra átadja a könyvtár más könyvtárnak, tipikusan nyilván a nemzeti könyvtárnak. Vonatkozhat ez a szabály különösen azokra a hungarikumnak minősülő könyvtári dokumentumokra, amelyek hagyaték vagy egyéb adományozás, ajándékozás formájában kerülnek a könyvtárba, azonban a felülvizsgált és a fenntartó által jóváhagyott gyűjtőköri szabályzat szerint nem tartoznak a könyvtár gyűjtőkörébe.

A módosítással törvényi szinten került előírásra a nemzeti könyvtár archiválási kötelezettsége az elektronikus könyvtári dokumentumokra vonatkozóan:

„60/B.§ (5) A nemzeti könyvtár archiválja az elektronikus könyvtári dokumentumokat.”

Összefügg ez a szabály az elektronikus köteles példány szolgáltatás bevezetésével, és a kiemelt feladatokról szóló 30/2014. (IV.10.)EMMI rendelet szerint a nemzeti könyvtárba archiválásra beküldött elektronikus könyvtári dokumentumok archiválásával.

A nemzeti könyvtár archiválási feladata a könyvtári rendszer egészében meglévő elektronikus dokumentumok összességére kiterjed. E szabálynak az elektronikus archiválás központi megoldása érdekében lesz jelentősége.

A nemzeti könyvtári feladat természetesen nem zárja ki, hogy más könyvtár is archiválja a saját elektronikus dokumentumait, de a hosszú távú megőrzés kötelessége a nemzeti könyvtárat terheli, a többi könyvtárat nem.

Különös jelentőséget a tömeges digitalizálás során nyernek ezek az új szabályok. A modern nemzeti könyvtár ezeket a feladatokat ellátja az egész könyvtári rendszer tekintetében, valamint szolgáltatja mindenki számára. Az archivált digitális dokumentumok szolgáltatása során természetesen figyelembe veszi a beküldők által meghatározott szerzői jogi korlátokat, saját helyiségeiben az arra rendelt számítógépeken viszont a nemzeti könyvtár köteles lesz mindenkinek lehetővé tenni a megismerésüket. Kihat ez a feladat minden könyvtár digitalizációs terveire, de a nemzeti könyvtárban szükséges olvasói férőhelyek tervezésére is.

V.    A digitalizálás témájához kapcsolódik a könyvtári törvény 61. § (4) bekezdésébe került új m) pontban meghatározott feladat:

„(Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár alapfeladatai:)

m) a könyvtárakban őrzött kulturális javak digitalizálása az Országos Könyvtári Digitalizálási Stratégia szerint.”

A nemzeti könyvtár alapfeladata a könyvtárakban őrzött kulturális javak digitalizálása. Ebben a szabályban két új elem van, az egyik az, hogy nemcsak a nemzeti könyvtár állományát kell digitalizálnia, hanem a többi könyvtárban őrzött értékeket is.

Másik új elem, hogy ezt a tevékenységet az Országos Könyvtári Digitalizálásai Stratégia szerint kell megvalósítania. Összhangban áll ez a szabály a Kormány számára az Országos Széchényi Könyvtárról készített előterjesztéssel, amely a régi feladatok mellett az itt szereplő új feladatok informatikai alapjait is megteremti. Összhangban áll továbbá azzal a kormányhatározatban előírt feladattal, amely előírta a közgyűjteményi digitalizálási stratégia elkészítését.

VI.   A könyvtári törvény további módosítása a megyei könyvtár feladatainak bővülését eredményezte.

„A 66. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl állami feladatként]

i) koordinálja a települési könyvtárak fejlesztését, ennek keretében javaslatot tesz a megyében működő városi könyvtárak és a települési nyilvános könyvtárak fenntartóinak a könyvtár fejlesztésére a miniszter rendeletében meghatározott szakmai követelmények érvényesítése érdekében,”

Új feladatot írt elő a törvénymódosítás a megyei könyvtárak számára a települési könyvtárak fejlesztésének koordinálási feladatát tekintve azzal, hogy a miniszter rendeletében meghatározott szakmai követelmények érvényesítése érdekében kell javaslatot megfogalmazni a könyvtár fenntartójának.

A szakmai követelményeket meghatározó rendelet alkotása még előttünk áll. Bízzunk benne, hogy a rendelettel együtt anyagi lehetőségek is lesznek majd a könyvtárak fejlesztéséhez.

Ugyancsak a megyei könyvtár feladatait bővítette a következő rendelkezés.

„A 66. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

[A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl állami feladatként]

m) ellátja a helyismereti dokumentumok elektronikus hozzáférhetővé tételével kapcsolatos feladatokat.”

A települési könyvtárak és szolgáltató helyek kiaknázatlan lehetősége a helyismereti dokumentumok közzététele a lakosság számára. Az elektronikus hozzáférhetővé tétel a megyei könyvtár feladata lett, mert ezt helyi szinten nem biztos, hogy meg lehet oldani.  Megismertetni a helyi kincseket, közös felelősség a települési könyvtárral. Összhangban áll ez a megyei könyvtári feladat az Országos Könyvtári Digitalizálási Stratégiában a megyei könyvtárra hárítható feladatokkal.

VII. A könyvtári törvény további módosításai rendezik nyilvános könyvtári ellátásból adódó állami feladatokra vonatkozóan az egyetemi és az országos szakkönyvtárak finanszírozási szabályai között a központi költségvetési hozzájárulás helyét, a fenntartó fejezeti költségvetését jelölve meg.

A módosítást követően a kérdés már csak ennek összege lehet.

A központi költségvetés hozzájárulására vonatkozó szöveg kiegészítése összhangban áll az egyetemi könyvtárak felsőoktatási törvényben kötelező feladatként meghatározott nyilvános könyvtári feladataival. Rendezi a módosítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tekintetében is a költségvetési forrás helyét.

VIII. A könyvtári törvény a tartalmi szabályokból következően kiegészítette a miniszteri rendeletek kiadására vonatkozó a jogalkotási felhatalmazások körét.

A miniszter rendeletben szabályozza

a különböző típusú könyvtárak működését, továbbá a városi könyvtárak és a települési nyilvános könyvtárak szakmai követelményeit;

a könyvtári dokumentumok nyilvántartásának vezetésére vonatkozó szabályokat, a nyilvántartás tartalmát és a könyvtári dokumentumok állományból történő kivezetésének szabályait;

a könyvtári állomány ellenőrzésének szabályait, valamint

a könyvtári dokumentumok selejtezésének szabályait.

IX. A törvény módosítása a továbbiakban az értelmező szabályokat bővítette.

ÚJ értelmező szabályként vezette be az archiválás értelmezését. Tekintettel arra, hogy több szabály is vonatkozik rá, elkerülhetetlenné vált az értelmezése. Az értelmező szabály alapján lehetségessé válik a tartós megőrzéstől történő megkülönböztetés is, amelynek jelentősége lesz a rendeletek kidolgozása során.

„Az 1. számú melléklet b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

b) Archiválás: a könyvtár gyűjtőköri szabályzatában meghatározott könyvtári dokumentumoknak a könyvtár állományában való végleges megtartása érdekében a könyvtár által folytatott megőrző tevékenység, beleértve az elektronikus dokumentumok olyan módon történő megőrzését, ami kizárja az utólagos tartalmi módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés, sérülés és a jogosulatlan hozzáférés ellen, továbbá biztosítja, hogy az elektronikus dokumentumok értelmezhetősége, olvashatósága – a dokumentumok megjeleníthetőségét lehetővé tevő technikai megoldások alkalmazásával – megmaradjon.”

A következő értelmező szabály a könyvtári dokumentum fogalmára vonatkozik. Szakmai szempontból nem tartalmaz új elemeket, törvényi szintre került a korábban már ismeretes szabály.

„Az 1. számú melléklet i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

i) Könyvtári dokumentum: a könyvtár által állományba vett, alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges könyv, időszaki kiadvány, egyéb kiadvány, valamint minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés – beleértve a könyvtár állományába vett elektronikus dokumentumot is, kivéve az Ltv. hatálya alá tartozó, irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő dokumentumot.”

A kiadvány fogalmát a médiatörvény vezette be, azonban a koherens szabályozás érdekében e törvényben való megjelenítése és egyúttal kiegészítése a köteles példányra vonatkozó rendelet előkészítése érdekében vált szükségessé.

„Az 1. számú melléklete a következő z) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

z) Kiadvány: a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényben meghatározott kiadvány, továbbá a dia, a diafilm, a földgömb és az éggömb.”

X. Két további szövegpontosítást tartalmaz a törvény módosítása.

A közművelődési rendezvények törlése a nyilvános könyvtári alapfeladatok köréből lehetővé teszi a statisztikában is rendezni tervezett kettős adatszolgáltatás kérdését. A nyilvános könyvtár közösségi és egyéb könyvtári programjai elkülöníthetők elnevezésben is a közművelődési rendezvényektől.

Ettől függetlenül érvényesülhet a Kultv. 76. § (2) i) pontjában foglalt szabály, amely szerint a települési önkormányzat kötelező feladatát jelentő közművelődési tevékenység támogatása megvalósulhat a települési könyvtár és a muzeális intézmény támogatásával is.

A törvény 67. §-ában a „jelentős gazdálkodási előnyök” szövegrész helyébe a „jelentős gazdálkodási előnyök kimutatása” szöveg lépett. Lényeges kiegészítést ad ez a szabály az alkalmazása szempontjából. A városi könyvtárat érintő önkormányzati előterjesztések általában nem tartalmazzák az intézkedés előnyeinek, hátrányainak kimutatását, ezért a megalapozott döntések érdekében a törvény módosítása kiegészítette a szabályt az előnyök kimutatásának kötelezettségével.

Hogyan is várom a könyvtári rendszer szolgáltatásainak lendületét a törvény módosításából?

A lendületet igénylő feladatok itt állnak előttünk. Digitalizálni kell, mert a könyvtárhasználók ezt várják és magunk is érezzük a szükségességét. A nemzeti könyvtár és központi szolgáltatásainak megújulása a könyvtárak összességét érinti majd pozitívan. A nemzeti könyvtár előkészítésével és koordinálásával el kell készíteni Országos Könyvtári Digitalizálásai Stratégiát, ennek nyomán elkészülhetnek a könyvtárak intézményi digitalizálási stratégiái. A nemzeti könyvtáré az archiválási feladat, de minden könyvtár áttekinti a gyűjtőköri szabályzatában a helyi archiválás szabályozását, nyilván illeszkedve a törvény új szabályaihoz.

Megkezdődhet a kiadványok e-köteles példányainak tömeges szolgáltatása a nemzeti könyvtárba. Ki kell alakítani a hozzá kapcsolódó szolgáltatási lehetőségeket, mutatis mutandis figyelembe véve a kiadók és a szerzők érdekeit, általuk meghatározott esetleges korlátozásokat. Mindezek az egész könyvtári rendszer szolgáltatásait előbbre lendítik.

Mind a könyvtári dokumentumok digitalizálása, mind a könyvtári állomány nyilvántartása, különösképpen a muzeális gyűjteményrészek tekintetében új és látványos szolgáltatási lehetőségeket ígér. A könyvtár illetékességi területén ezek nagy érdeklődésre tarthatnak számot.

A digitális szolgáltatások növekvő igénybevétele mellett nőhet a személyes könyvtárlátogatások száma is, ha olyan dolgokat találhatnak a könyvtárban, amelyek megismerésére eddig nem vagy csak nagyon alkalomszerűen (vetítés, előadás) volt lehetőség, továbbá tudjuk, hogy jelentős ama dokumentumok száma, amelyek a szerzői jogok figyelembevételével a továbbiakban digitálisan is csak a könyvtárban lesznek megismerhetők.

Bízom abban, hogy a könyvtárakra, könyvtárosokra mindig jellemző önkéntes jogkövetés most sem marad el, és szép eredményekre vezet a könyvtári lehetőségeket igénybe vevők javára.

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)