Tartalom

Kategória: 2004/12

Könyvtárpolitika
Pármai charta 3
Pegán Anita: “2005 az új szolgáltatások minőségi fejlesztésének éve lesz” 10
Nagy Attila: “Kormányeltörésben” vagy emelkedő ágban? 14

Fórum
Etikai kódex 27

Műhelykérdések
Papp Anna Mária: Az Országos Idegennyelvű Könyvtár a nyelvi sokféleség szolgálatában 34
Takács Anna: A könyvtári hetek története Komárom-Esztergom megyében 40
Mezey László Miklós-Vajda Kornél: Interjú Kenyéri Kornéliával, a Magyar Néprajzi Múzeum könyvtárának vezetőjével 45
Beniczky Zsuzsa: Három új könyvtár a Kodolányi János Főiskolán 52

Perszonália
Somkuti Gabriella 75 éves 56

Könyv
Bartók Györgyi: Hiteles beszámoló a csöndes műhelymunka és a kulturális pezsgés eredményeiről 58

“2005 az új szolgáltatások minőségi fejlesztésének éve lesz”

Kategória: 2004/12

Beszélgetés Mender Tibornéval,
az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatójával

Minden egy kis könyvesboltban kezdődött – az egyetemi évek után – 1970-ben, ahol eladóként és antikváriusként a könyvekkel nap mint nap testközelben élve megkezdődött számára a nagybetűs Élet. Ott, akkor a polcok között kedvesen könyvet ajánló fiatal lány nem gondolhatta, hogy az elkövetkező évtizedekben a könyvtári szakma girbe-gurba ösvényeit bizony mind bejárja. Hiszen dolgozott szakkönyvtárban, vezetett felsőoktatási könyvtárat, de volt sajtódokumentátor és lapmenedzser is. Az elmúlt tíz évben, egészen idén júniusig, pedig könyvtárosként a Magyar Nemzeti Bank Közművelődési könyvtárában dolgozott. (tovább…)

Címkék:

“Kormányeltörésben” vagy emelkedő ágban?

Kategória: 2004/12

(Közkönyvtári dilemmák 2004 végén)

 

 

“Elmém csak téveleg széllel kétségben,
Mint vasmacska nélkül gálya az tengerben,
Kormányeltörésben,
Nincsen reménsége senki szerelmében.”

(Balassi Bálint)

Nem egyszerűen a Balassi év (születésének 450., halálának 410. évfordulójára emlékeztünk 2004. október 20-án és május 30-án) hozza elénk a mottóul választott kétségekkel teli sorokat, hanem – amint arra írásom második felében majd részletesebben utalok – az itt és most, folyamatos jelenidejű, a közkönyvtári feszültségeken, égetően fontos kérdéseken is túlmutató, Kárpát-medencei aktuális gyötrelmeink szolgáltatnak elegendő okot az élesebben fogalmazó töprengésre.

Nem idézzük, csupán emlékeztetünk éppen a 3K lapjain az elmúlt hónapokban megjelent, a statisztikai adatok értelmezése körül zajló vitára. Valójában a hazai felnőtt lakosság hány százaléka produkálta a 2003-as 31 713 874 könyvtárlátogatást, beleértve a folyamatosan emelkedő létszámú, a felsőoktatás valamilyen formájába bekapcsolódó diák sokszoros könyvtári regisztrációját? 12-14-16 százalék? Adataink sem a 15-18, sem a 12-14 évesek korosztályában nem jeleznek egyértelműen pozitív jellegű elmozdulásokat. A részvizsgálatok sokkal inkább ennek ellenkezőjét sejtetik.

A legutóbbi, 2003-as statisztika szerint hazánkban 3615 könyvtár működik. 2002-ben még csupán 3485 volt. Ezt az egyetlen adatpárt is kérdőjelekkel szabad csak fogadnunk. Két okból. Egyrészt nagy biztonsággal állítható, hogy nem ennyi (130!) új könyvtár létesült, hanem sokkal inkább megnőtt a már korábban is létező, de az adatszolgáltatásra csak most késztethető intézmények száma. Másrészt ebben az összesített adatban nem szerepelnek az iskolai könyvtárak. (Miért nem? Ez egy oktatás- és művelődéspolitikai döntés kérdése.)

(tovább…)

Címkék:

Interjú Kenyéri Kornéliával, a Magyar Néprajzi Múzeum könyvtárának vezetőjével

Kategória: 2004/12

 

A Magyar Néprajzi Múzeum könyvtára hazánkban a néprajz, a folklorisztika, a kulturális antropológia, valamint az etnológia legrégebbi, legnagyobb és legpatinásabb gyűjteménye. Sajnos, a könyvtárról és “holdudvaráról” csak évtizednél régebbi publikációkból tájékozódhat az érdeklődő. Ezért kérjük vezetőjét, Kenyéri Kornéliát, beszéljen a méltán nevezetes gyűjtemény múltjáról, jelenlegi tevékenységéről és a jövőre vonatkozó tervekről.
- Kérjük, szóljon e patinás könyvtár múltjáról, alapításáról, a gyűjtemény gyarapításáról, csaknem százhúsz éves fejlődésének főbb állomásairól, híres gyarapítóiról.

- A Néprajzi Múzeumot nem egy elszánással alapították, hanem a magyar tudósok, utazók hazai és távoli tájakon tett gyűjtőútjainak eredményeként “alakult ki” a Nemzeti Múzeum kebelében. 1872-ben nevezték ki Xantus János személyében a néprajzi tár első múzeumőrét, s bár több mint hetven évig önálló múzeumként emlegették, hivatalosan csak 1947-ben vált önálló intézménnyé. Így a könyvtárnak sincs egy valóságos alapítási éve, egyszerűen gyűjteni kezdték a könyveket, mert anélkül nincs tudományos kutatás. Az első 112 könyvről nem is tudjuk, mikor kerültek a Néprajzi Tár tulajdonába. Leltárkönyveink 1894-től tartalmazzák a bevételezési dátumokat, így az előzményeket leszámítva pontosan száztíz éve létezik Magyarországon néprajzi szakkönyvtár.

(tovább…)

Címkék:

Címkék