Közel 30 éve merült fel a könyvtárosok legjelentősebb nemzetközi szakmai szervezete, az IFLA berkeiben az ötlet, hogy a bibliográfiai rekordok funkcióit egy részletes tanulmányban foglalják össze. A dokumentum kidolgozását mindenekelőtt a változó műszaki és gazdasági környezet, illetve – jelentős részben – a közös katalogizálás gyakorlatának elterjedése indokolta.

A bibliográfiai tételek funkcionális követelményeire vonatkozó IFLA-zárójelentés, amelyet az angol rövidítés után FRBR-ként ismerünk, 2006 óta – Berke Barnabásné kiváló fordításának1 hála – magyar nyelven is elérhető, és a szakmai fórumok egyik legfontosabb hivatkozási forrása lett. Jóllehet nem egy kollégánk úttörő módon járult hozzá a dokumentumban foglaltak gyakorlatba való átültetéséhez2, az FRBR-alapú katalogizálás hazai megvalósítása és elterjesztése szorosan kapcsolódik az új anglo-amerikai leírási szabályzat, az RDA3 tervezett honosításához.

Az FRBR által lefektetett ún. entitás-kapcsolat modell a bibliográfiai rekordok használóinak négy alapigénye (megtalálni, azonosítani, kiválasztani és megszerezni) szempontjából releváns entitások, az egyes entitások ismérvei és az entitások között lévő kapcsolatok leírására szolgál. Hogy ez közelebbről mit is jelent, megpróbáljuk megvilágítani azzal, hogy betekintünk egy egészen egyszerű RDA-alapú bibliográfiai leírás létrehozásának a munkafolyamatába. Ezáltal képet kaphatunk arról is, hogy a megszokotthoz képest miként változhat meg a könyvtári katalogizálás a szabályzat hazai implementálásával.

Mindenekelőtt – anélkül, hogy a modell részletesebb ismertetésére vállalkoznánk – vegyük sorra, hogy az FRBR az entitások mely csoportjaira épít:

1. csoport: mű, kifejezési forma, megjelenési forma, példány
2. csoport: személy, testület
3. csoport: fogalom, tárgy, esemény, hely

Nézzük meg az 1. csoport entitásait HUNMARC adatmezőkre kivetítve, egy konkrét bibliográfiai leírás adatelemein keresztül! Az egyes sorokban azokat a metaadatokat tüntettük fel, amelyek speciálisan a vonatkozó entitás azonosítását szolgálják:

Az adott példában a Sylvia Plath által írt mű (The bell jar) kifejezési formája a Tandori Dezső által „Az üvegbura” címen jegyzett fordítás, amelynek megjelenési formája a 2014-ben az Európánál megjelent kiadás, melynek egy példánya az OSZK-ban a B 252.266 raktári jelzeten elérhető. Az elkövetkezőkben e kiadvány RDA-alapú feldolgozásának egyes lépéseit ismertetjük a RIMMF3 rendszerében. A RIMMF az „RDA in Many Metadata Formats” (= RDA különböző metaadat-formátumokban) rövidítése. Voltaképp egy szoftverről van szó, amely alkalmas RDA-kompatibilis adatok létrehozására és szerkesztésére.4

Az alábbiakban egy műrekordot látunk. Induljunk ki abból, hogy ez már létezik az adatbázisunkban. Ehhez kell elkészítenünk egy kifejezési formát és egy megjelenési formát.

1. ábra Mű leírása a RIMMF3-ban

Hogy továbblépjünk, át kell „ugranunk” a kifejezési forma szerkesztéséhez:

2. ábra „Ugrás” a kifejezési forma szerkesztéséhez

Így jutunk el az űrlaphoz, amely a kifejezési forma szerkesztésére szolgál. Az RDA Rule oszlopban található ugrópontok elvisznek minket az RDA szabályzatnak az adott adatelemre vonatkozó pontjaihoz, ehhez azonban mindenekelőtt arra van szükség, hogy előfizessünk a szabályzat elektronikus változatára.5

3. ábra Űrlap a kifejezési forma szerkesztéséhez

Fontos, hogy az RDA-alapú feldolgozás munkafolyamatában jelentős szerep jut a névtereknek. A könyvtárosok mindig élen jártak a normalizálásban, akár az elemkészletekről (ld. ISBD-adatelemek, MARC-mezőnevek stb.), akár az adattartalmakról van szó (egységesítés; besorolási rekordok, utalók létrehozása). Mint látjuk, a normalizálás új szintje a sokrétű adatkapcsolatok létrehozására épül: a kifejezési formához kötődő közreműködő személy (ld. az entitások 2. csoportját) leírását beemelhetjük egy külső névtérből, ezáltal egyszersmind kapcsolatot létesítve a két adatforrás (a mi katalógusunk és a névtér) között:

4. ábra A közreműködő kiválasztása névtérből

A képernyőkép bal oldalán láthatjuk a névtereket, amelyekben kereshetünk, köztük – többek között – az OCLC által fenntartott virtuális besorolási állományt, a VIAF6-ot. A közreműködő személyhez tartozó rekordokat ezután importáljuk, majd létrehozzuk a kifejezési forma rekordjával a kapcsolatot:

5. ábra A közreműködő személy rekordjainak importálása a névtérből

6. ábra A közreműködő beemelése (linkelése) a rekordba

Módunkban áll az ugyancsak a közreműködő személyhez tartozó importált rekordok, illetve (id)entitások közötti kapcsolat definiálása. Az alábbiakban Tandori Dezsőt Nat Roid valós identitásaként adjuk meg, ilyen módon jelezve, hogy utóbbi a költő álneve.

7. ábra Kapcsolat definiálása a közreműködő személyhez tartozó rekordok között

Ezen a ponton, a mű és a kifejezési forma, valamint a kapcsolódó személy típusú entitások definiálását és összekapcsolását követően visszatérhetünk a kiadvány, azaz a megjelenési forma leírásához.

8. ábra A megjelenési forma rekordja

Lássuk végül munkánk gyümölcsét, a létrehozott entitásrekordok kapcsolati fáját (R-Tree):

9. ábra A kapcsolati fa (R-Tree)

Végezetül megjegyezzük, hogy az egyes rekordok a RIMMF3 alkalmazásban különböző, így például MARC-formátumban is megjeleníthetők, illetve exportálhatók.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a vázolt munkamenet nagyban eltér a szokványos, kiadványközpontú katalogizálástól, amennyiben ez esetben először entitásleírásokat hozunk létre, majd ezeket összekapcsoljuk egymással. Az RDA bevezetése tehát munkafolyamataink újragondolására ösztönöz.Az RDA alkalmazásához, megértéséhez szükséges elméleti támpontokat és jó gyakorlatokat a Könyvtári Figyelő hasábjain tervezzük a jövőben megjelentetni.

Jelen írásunkkal messze nem az volt a célunk, hogy mélyebben elmerüljünk az FRBR-alapú katalogizálás rejtelmeiben, csupán rövid ízelítőt szerettünk volna adni abból, hogy várhatóan hogyan alakul át a közeli jövőben a bibliográfiai feldolgozás munkafolyamata, valamint válaszolni kívántunk arra a sokszor feltett kérdésre: mit is jelent konkrétan a jövő gyakorló könyvtárosai számára az új megközelítés alkalmazása.

JEGYZETEK

1.   FRBR – A bibliográfiai tételek funkcionális követelményei: Zárójelentés = Functional Requirements for Bibliographic Records: Final report. http://www.ifla.org/files/assets/cataloguing/frbr/frbr-hu.pdf (2017. január 16.)

2.   Néhány példa: TÓTH Loránd: Egy kurrens nemzeti bibliográfiai műhely az ezredfordulón =  Könyv, könyvtár, könyvtáros, 13. évf. 1. sz. 2004. pp. 25-30. http://ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek0401/toth.html; HORVÁTH Ádám: FRBR / RDA az OSZK rendszereiben (konferencia-előadás). https://videotorium.hu/hu/recordings/11840/frbr-rda-az-oszk-rendszereiben (2017. január 16.)

3.   Resource Description and Access = Forrásleírás és hozzáférés, magyar nyelven bővebben: DUDÁS Anikó: Forrásleírás és hozzáférés: az új angol-amerikai katalogizálási szabályzat (RDA) és kritikája = Könyvtári Figyelő, 58. köt. 4. sz. 2012. 727-750. p. http://ki.oszk.hu/kf/2013/01/forrasleiras-es-hozzaferes-az-uj-angol-amerikai-katalogizalasi-szabalyzat-rda-es-kritikaja/; DUDÁS Anikó: Nemcsak weben lenni, hanem webből lenni: a Funkcionális követelmények (FR) metaadatmodell-család névterei és a szemantikus web = Könyvtári Figyelő, 59. köt. 1. sz. 2013. 45-64. p. http://ki.oszk.hu/kf/2013/04/nemcsak-weben-lenni-hanem-webbol-lenni-a-funkcionalis-kovetelmenyek-fr-metaadatmodell-csalad-nevterei-es-a-szemantikus-web/ (2017. január 16.); az RDA átültetésének jó gyakorlatáról: DANCS Szabolcs: A Bibliográfiai Átállás programja – az RDA franciaországi átültetése = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 63. évf. 9. sz. 2016. 344-352. p.

4.   Bővebben: http://www.rdaregistry.info/rimmf/ (2017. január 16.)

5.   Az elektronikus változat – előfizetés esetén – az RDA Toolkit rendszeren keresztül érhető el. https://access.rdatoolkit.org/ (2017. január 16.)

6.   The Virtual International Authority File (VIAF). https://viaf.org/ (2017. január 16.)