Tartalom

Kategória: 2009/12

WELCOME TO THE LIBRARY!
Hajnal Ward Judit: Bevezető 3-4
Nyirády, Kenneth: A Kongresszusi Könyvtár magyar gyűjteményei. Legfontosabb adatok és a fejlesztés legújabb irányai 5-10
Hajnal Ward Judit – Csűrös Clark, Sylvia: Az amerikai magyarok könyvtára 11-16

ARCIVÁLIS ANYAGOK KORSZERŰ FELDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZEREI AZ AMERIKAI MAGYAR ALAPÍTVÁNY ARCHÍVUMÁBAN
Kovács Ilona: EAD (DTD) Encoded Archival Description (Documentum Type Definition) alkalmazásának lehetőségei 17-22
Deák Nóra: Archivists’ Toolkit – Levéltárosok eszköztára, avagy egy Fulbright-ösztöndíj margójára 22-25
Oldal Mária: Háromdimenziós tárgyak katalogizálása a könyvtári rendszeren belül 26-32
Favaro, Sharon – Rose-Wiles, Lisa – Sweeper, Darren: A könyvtár jön az olvasóhoz. Könyvtári kutatási segédanyagok újraértelmezése 32-36
Hajnal Ward Judit – Csűrös Clark, Sylvia: Szakmai szervezetekről egymásközt : North American Serials Interest Group. Beszélgetőtárs : Mary Page, a University of California Davis könyvtárigazgató-helyettese, a NASIG egyik korábbi elnöke 37-40

Évtizedek a könyvtárban. Beszélgetőtárs : Csűrös Barna, nyugalmazott könyvtáros 40-46
Az Amerikai Magyar Alapítvány igazgatója. Beszélgetőtárs : Molnár Ágoston 46-50

EGY NAP A KÖNYVTÁRBAN
Ritter Julianna Katalin: A Gyűjteményfejlesztési és Feldolgozási osztályon 51-53
Stewart, Molly: Utolsó félév könyvtár szakon a Rutgers Egyetemen 53-55
Eisenberg, Dave: Az elsőéves könyvtár szakos hallgató 55-57
Frisone, Nicole: A gyakornok 57-59
Cox, James: Az álláskereső 59-60

WELCOME TO THE LIBRARY!

Kategória: 2009/12

Bevezető

Az amerikai könyvtárakkal foglalkozó szám ötlete először három évvel ezelőtt jutott eszünkbe. Már a kezdetben nyilvánvalóvá vált, hogy egy ilyen összeállítás csakis önkényes válogatáson alapulhat. Lehetetlen vállalkozás lenne egy folyóiratszámban keresztmetszetét adni a szakma bármilyen kis területének. De nem is szükséges, hiszen a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros olvasói a világháló és a média jóvoltából többé-kevésbé ugyanolyan jól informáltak a könyvtár helyzetének alakulásáról és a változások miatt felmerülő kérdésekről. A könyvtáros és könyvtárban dolgozó kollégák minden bizonnyal hasonló napi gondokkal küzdenek. Így tehát inkább megpróbálunk betekintést nyújtani a mai amerikai könyvtár életébe – napjaink történésein át.
A leíró jellegű ismertetések magyar vonatkozású könyvtárakkal és alkalmazásokkal foglalkoznak. Ezek közt találjuk a Kongresszusi Könyvtár magyar anyagának ismertetését a könyvtár magyar szakértője, Kenneth Nyirady tollából, valamint az Amerikai Magyar Alapítvány Könyvtárának és Múzeumának bemutatását egy interjú kíséretében, ezeket Sylvia Clark és Hajnal Ward Judit készítette. Az új alkalmazások között szerepel a háromdimenziós tárgyak katalogizálásának problémaköre Oldal Máriától, a New York-i Morgan Könyvtár osztályvezetőjétől, és két könyvtári-levéltári témájú írás a Fulbright-vendégkönyvtárosoktól (Kovács Ilona és Deák Nóra). A Seaton Hall Katolikus egyetem munkatársai pedig egy lehetséges tájékoztatási segédanyagot mutatnak be. (tovább…)

Címkék:

A Kongresszusi Könyvtár magyar gyűjteményei – Legfontosabb adatok és a fejlesztés legújabb irányai

Kategória: 2009/12

Általános jellemzők

Magyarországon kívül a legnagyobb hungarika gyűjtemény a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban található. 2007 decemberében 200 000 kötetet számlált, beleértve a teljes és hiányos 3000 időszaki kiadvány és a 120 újság köteteit is.
A könyvtár harmincmilliós gyűjteményében nincs elkülönített magyar gyűjtemény, hanem a magyar nyelvű és Magyarországról szóló könyvek, valamint a Magyarországon publikált művek (könyvek és kötött periodikumok) az általános gyűjteménybe vannak besorolva. Az egyetlen kivétel az a kicsiny referensz gyűjtemény – egy folyamatosan frissített, kb. 375 műből álló kollekció -, amely a könyvtár Európai Olvasótermében (European Reading Room) található. Az általános (törzs)gyűjteményből a hungarika anyag egyaránt kérhető az Európai Olvasóteremben, az Általános Olvasóteremben (Main Rading Room), illetve minden olyan további olvasóteremben, amely kiszolgálja az általános gyűjtemény anyagát. A kurrens magyar újságok és folyóiratok a folyóirat-olvasóban, azaz az Újságok és Kurrens Periodikumok Olvasótermében (Newspaper and Current Periodical Reading Room) használhatók. A két évnél régebbi periodikumok azonban bekötve az Általános Olvasóteremben férhetők hozzá, ugyanakkor az újságok két évnél idősebb évfolyamai mikrofilmezve, vagy a mikrofilmen beszerzett formában tekinthetők meg az Újságok és Kurrens Periodikumok Olvasótermében. (tovább…)

Címkék: , ,

Az amerikai magyarok könyvtára

Kategória: 2009/12

Az újtípusú információs közösségek és az információkeresési szokások változásai közepette hiába keressük azt a kiadványt, segédanyagot, honlapot, amely az amerikai magyar könyvtári gyűjtemények áttekintő és teljes listájával állna az érdeklődők rendelkezésére. A különböző könyvtárak oldalait böngészve a potenciális olvasó, könyvkölcsönző vagy kutató nagyjából képet kaphat az adott gyűjtemény nagyságáról, jellegéről, elérhetőségéről és a kutatási lehetőségeiről. Részletekben gazdag gyűjteményleírások, digitalizált olvasnivaló és egyéb értékes segédanyagok segítik a tájékozódást, ha már egyszer végre rátaláltunk a megfelelő honlapra. Viszont a könyvtárlátogató ideje drága, a kutató pedig könnyen szem elől veszítheti kutatásának célját, ha ideje nagy része azzal telik, hogy sok, számára haszontalan, sőt, értéktelen információn kell átrágnia magát. Jóllehet, az amerikai magyar közösségek identitásának mindig is fontos kifejezője volt a könyvtár, a földrajzilag és szervezetileg erősen széttagolt magyarság intézményei, az ún. etnikai gyűjteményeket is tartalmazó amerikai egyetemi és közkönyvtárak által fenntartott magyar nyelvű és témájú könyvállomány feltérképezése heroikus vállalkozás, amely minden valószínűséggel csak az internet korában megvalósítható. Erre kiváló példát ad egy nemrégiben a szláv és kelet-európai gyűjteményeket feltérképező, teljes mértékben elektronikus úton megvalósított kutatás, amelynek eredménye, a felsőoktatási könyvtárak magyar gyűjteményeit is számbavevő, átfogó útmutató1. (tovább…)

Címkék: ,

EAD (DTD) Encoded Archival Description (Documentum Type Definition) alkalmazásának lehetőségei

Kategória: 2009/12

Az Amerikai Magyar Alapítvány gyűjteményének feltárása Fulbright-ösztöndíjjal

A New Yorktól mindössze 70 kilométerre, New Jersey államban, New Brunswickban található Amerikai Magyar Alapítvány – American Hungarian Foundation (www.ahfoundation.org) könyvtára, archívuma és múzeuma az Amerikai Egyesült Államok területén az egyik legjelentősebb hungarika gyűjtemény. Az intézmény korszerű adathordozókból (DVD, CD, video stb.), több mint 50 000 kötetnyi könyv és periodikumból álló könyvtára és 60-nál több személyes hagyatékot és egy különösen értékes letéti levéltári anyagot, a Bethlen Gyűjteményt őrző archívuma révén fontos kutatási és tájékoztatási központ.
E jelentős könyvtári és archivális gyűjtemény feltárása és széles körű hozzáférésének biztosítsa érdekében a magyar Fulbright Bizottság az Amerikai Magyar Alapítvány anyagi, az Országos Széchényi Könyvtár szakmai támogatásával 1997-ben ösztöndíjat alapított.1 Az ösztöndíjas időszak számos területen rendkívüli lehetőség a két ország szakmai és kulturális kapcsolatainak építésében, új kutatási eredmények felmutatásában és a résztvevők szakmai és emberi fejlődésében. Az Amerikai Magyar Alapítványban töltött időszak speciálisan kettős eredménnyel jár, egyrészt halad a gyűjtemény feldolgozása, másrészt az ösztöndíjasoknak alkalmat nyújt új szakmai irányzatok és módszerek megismerésére. (tovább…)

Címkék: , ,

Arcivális anyagok korszerű feldolgozásának módszerei az Amerikai Magyar Alapítvány Archívumában

Kategória: 2009/12

Archivists’ Toolkit -  Levéltárosok eszköztára, avagy egy Fulbright-ösztöndíj margójára

Fulbright-ösztöndíjam idején, 2007-2008 folyamán az Amerikai Magyar Alapítvány Levéltárában 1999-ben letétbe helyezett, majd korábbi Fulbright-ösztöndíjasok, Kovács Ilona és Csillag András által gondosan dobozokba rendezett, feliratozott és katalogizált Bethlen Gyűjtemény számítógépes feldolgozását és adatbázisba rögzítését végeztem el, mivel eredeti célkitűzéseim között szerepelt az amerikai magyarság történetére és kultúrájára vonatkozó elsődleges források feldolgozása és hozzáférhetővé tétele kutatók és az érdeklődő nagyközönség számára. Munkám során megismerkedtem a levéltári gyűjtemények kezelésével, iratforrások nyilvántartásának és leírásának számítógépesítésével, név- és tárgymutatók készítésével, és a lelőhely-nyilvántartás mikéntjével elektronikus környezetben. A Fulbright Bizottság által támogatott projekt segítségével egy közel tízéves folyamat fontos állomása valósulhatott meg: a gyűjtemény fizikai elhelyezése és az ún. Finding Aid (segédlet) elkészítése után számítógépes adatbázis létrehozása.
Erre a célra az Alapítvány rendelkezésére álló nyílt forráskódú Archivists’ Toolkit (AT) információarchiváló szoftvert használtam. Az AT, melyet a Kaliforniai San Diego Egyetem (UCSD) és a New York Egyetem (NYU) könyvtárai az ún. Öt Főiskola könyvtáraival (Five Colleges Libraries: Amherst, Hampshire, Mount Holyoke, Smith és Massachusetts Egyetem Amherst) közösen fejleszt az Andrew W. Mellon Alapítvány anyagi támogatásával 2004 óta, levéltári anyagok számítógépes feldolgozására és kezelésére szolgál, az érvényes levéltári szabványok alkalmazásával és maximális figyelembevételével. A Mellon Alapítvány 2007-ben megújította a támogatást további két évre, és újabb intézmények is bekapcsolódtak egyrészt mint partnerek, másrészt mint felhasználók. 44 levéltár önkéntes alapon szolgáltatott elérési adatai megtalálhatók az AT hivatalos honlapján, a http://www.archiviststoolkit.org címen1. (tovább…)

Címkék: , ,

Háromdimenziós tárgyak katalogizálása a könyvtári rendszeren belül1

Kategória: 2009/12

Háromdimenziós tárgyak nem tartoznak a tradicionális könyvtári anyagok körébe, mégis alig akad olyan gyűjtemény, amely ne rendelkezne a gyűjtőkörébe eső műtárgyakkal, iparművészeti alkotásokkal, továbbá a kultúra és a történelem sokféle tárgyi emlékével. Az olvasóterem és az irodák falán elhelyezett festményektől kezdve a könyvtáralapító mellszobrán át meglepő számban fordulnak elő tárgyak egy-egy könyvtári vagy levéltári gyűjteményben: például a híres író pennája, nyomólemezek, érmék és emléktárgyak. Ezek legtöbbször kívül rekednek a könyvtári feldolgozás keretein.
Több oka is lehet annak, hogy a tárgyak katalogizálása fókuszpontba kerül. A könyvtár új helyre költözése, vagy az anyaintézményen belüli átrendezés, bővítés magával hozza a leltározást, ami szükségessé teszi a tárgyak lefényképezését, listázását vagy optimális esetben a tárgyleírások elkészítését. A digitalizálás középpontba kerülésével a könyvtár nemcsak magát a gyűjteményt gondozza, hanem a gyűjteményről készült digitális képeket is, amelyek a gyűjtemény részévé válnak. A digitalizálás folyamata a technikai információn (technical metadata) kívül szükségessé teszi a kép tárgyáról készült formai leírást is (descriptive metadata). A digitális kép leírásának adatelemei nagymértékben megegyeznek a képen megjelenő tárgy leírásának adatelemeivel. Optimális esetben a tárgyleírás létezik a digitalizálást megelőzően, és felhasználható a digitális kép leírására. Amennyiben nem volt tárgyleírás a digitalizálás előtt, maga a digitalizálás folyamata szükségessé teszi a tárgyleírások elkészítését. (tovább…)

Címkék: , ,

A könyvtár jön az olvasóhoz – Könyvtári kutatási segédanyagok újraértelmezése

Kategória: 2009/12

A feladat

A közelmúltban megújult a Seaton Hall Katolikus Egyetem könyvtárának arculata az interneten. A múlt évben az egyetemi webfejlesztő munkacsoport a teljes egyetemi honlap átalakítása mellett döntött. Az új honlap egy webes tartalomkezelő rendszeren (web content management system) alapul, és a fejlesztés révén szóba jött a könyvtári oldalak migrációja. Ez arra késztetett bennünket, hogy szembenézzünk a könyvtár honlapjának régóta ismeretes fogyatékosságaival. Az előkészületek közepette újra át kellett gondolnunk, milyen legyen a honlap szerkezete, hogyan szoktunk egyes munkafolyamatokat végezni, és főleg, hogyan tudnánk még jobban megfelelni az egyetemi olvasóközönség igényeinek. A webes fejlesztőkkel együttműködve különféle megoldásokkal kísérleteztünk, hogy az elvárásoknak leginkább megfelelő módon kínáljuk a könyvtárral kapcsolatos információkat. Eközben a web 2.0-ás technológiai újdonságokat szem előtt tartva, új alkalmazásokat kerestünk, amelyek a könyvtári tartalmakat olvasóinkhoz eljuttatják. Szükségünk volt megbízható oktatási segédanyagokra is, amelyeket a honlap fejlesztése közben is használhattunk a könyvtári személyzet képzésére. (tovább…)

Címkék: , ,

Szakmai szervezetekről egymásközt: North American Serials Interest Group – Beszélgetőtárs: Mary Page, a University of California Davis könyvtárigazgató-helyettese, a NASIG egyik korábbi elnöke

Kategória: 2009/12

Az Amerikai Könyvtár Szövetség (American Library Association) az Egyesült Államok legismertebb és legnagyobb szakmai szervezete. Ezen belül és kívül is működnek kisebb-nagyobb szervezetek és érdekcsoportok, amelyek földrajzi vagy szakterületek alapján jöttek létre. Egy kevésbé ismert, de nagyon hatékony szervezetet szeretnénk ezúttal bemutatni.
Weboldala szerint az 1985-ben alapított NASIG (North American Serials Interest Group – Észak-Amerikai Periodika Érdekcsoport) független szervezet, amelynek célja a periodikával és a tágabb értelemben vett tudományos közleményekkel kapcsolatos kommunikáció, információ és továbbképzési lehetőségek propagálása. A május-június tájékán rendezett éves konferencia kiváló szakmai fórum, ahol az érdekeltek lépést tarthatnak a periodika-szakterület fejlődésével. Az előadók általában a tudományos kommunikáció kiemelkedő egyéniségei, akik a legfrissebb újdonságokkal foglalkoznak. A konferencia informális jellegéből eredően azonban a legtöbb beszélgetés és vita gondolatébresztő párbeszéd.
A NASIG fontos feladatának tekinti a szakmai továbbképzést, és ennek szellemében folyamatosan törekszik az olyan együttműködési formák megteremtésére, amelyek eredménye a könyvtári szakemberek felvilágosítása a periodika világában történő eseményekről, változásokról és jövőbeli lehetőségekről. (tovább…)

Címkék: ,

Évtizedek a könyvtárban – Beszélgetőtárs: Csűrös Barna, nyugalmazott könyvtáros

Kategória: 2009/12

Az amerikai felsőoktatási könyvtárakban gyakran találkozhatunk magyar származású könyvtárosokkal. Sokan közülük a magyarországi diplomájukat és tapasztalataikat kiegészítve szereztek könyvtárosi végzettséget az Egyesült Államokban, enélkül ugyanis ritkán lehet valaki könyvtáros. A pályamódosítás mindenki életében nagy kaland, hát még ha az a nyelv, az ország és a kultúra váltásával módosul.
Csűrös Barna 1956-ban hagyta el Magyarországot, ahol a debreceni egyetemen eredetileg ügyvédnek készült. Az Egyesült Államokban a könyvtár szakot választotta felsőfokú tanulmányai folytatására, és 1961-ben végzett a New York-i Columbia Egyetemen. A New York-i Közkönyvtár bronxi részlegében kezdte könyvtárosi pályáját, majd a Staten Islandon található Wagner Főiskolán a Horrman Könyvtár igazgatója lett. Pályafutásának leghosszabb szakaszát a Kean Egyetemi Könyvtárban töltötte, ahol húsz évig dolgozott. 1991-ben vonult nyugállományba. (tovább…)

Címkék: ,

Az Amerikai Magyar Alapítvány igazgatója – Beszélgetőtárs: Molnár Ágoston

Kategória: 2009/12

Ebben számban sok szó esik az Amerikai Magyar Alapítvány Könyvtáráról, amely az Egyesült Államok egyik legjelentősebb magyar vonatkozású gyűjteményének tulajdonosa. A könyvtár és az Alapítvány több mint ötven évére visszatekintve az Alapítvány első és jelenlegi elnöke, Molnár Ágoston neve teljesen egybefonódik a szervezet történetével.
Molnár Ágoston egy tevékenységekben gazdag és sokoldalú életpályát lezárva az idén visszavonul. Kevés ember dicsekedhet a siker olyan kézzel fogható bizonyítékával, mint az Amerikai Magyar Alapítvány, beleértve a könyvtárat és múzeumot is. A maga műfajában egyedülálló könyvtár Molnár Ágostonnak az amerikai magyar közösség életében játszott szerepét is jelképezi. A könyvtár megálmodása és megvalósítása mellett sok egyéb tapasztalatot is hátrahagy, például hogyan lehet sikeresen működtetni egy nonprofit szervezetet, hogyan lehet ízlésesen lebonyolítani egy jótékonysági pénzgyűjtést, hogyan lehet szót érteni hosszú távon egy heterogén közösség tagjaival, és hogyan lehet a szűkebb és tágabb értelemben vett közösség érdekeit figyelembe venni. (tovább…)

Címkék: , ,

Egy nap a könyvtárban – A Gyűjteményfejlesztési és Feldolgozási osztályon

Kategória: 2009/12

A reggeli kávé elhalaszthatatlan, miközben olvasom a napi e-mail üzeneteket. Reggel fél nyolckor már a számítógép bekapcsolva, és a napi terv attól függ, hogy milyen üzenetek érkeztek aznap reggel.
Úgy néz ki, könnyű napom lesz. A naptáramban egy értekezlet szerepel mára a katalogizáló munkatársakkal, hogy közösen kidolgozzunk egy új munkatervet a CD-melléklettel érkező könyvek katalogizálására. Ezek szerint ez ma elmarad. Igazán nem is bánom, mert a könyvek száma a polcomon, ahol a problémákat gyűjtöm, minden nap majdnem duplájára növekszik. Nem szeretek ugyanis kizökkenni a normális munkamenetből, inkább félreteszem a különleges eseteket, és egy csendesebb órában külön figyelmet szentelek nekik.
A Rutgers Egyetem könyvtárának gyarapítási osztályán dolgozom. Munkaköröm szerint azok a könyvek tartoznak hozzám, amelyek könyvsorozat részeként jelennek meg, de a sorozat minden könyvét külön könyvként kell katalogizálni. Ilyen esetekben az egyetemi könyvtár döntése akár felül is írhatja a Kongresszusi Könyvtár által javasolt, sorozat részekénti katalogizálási módot. A különböző könyvtárak maguk döntik el, hogy a sorozat összes kötetét egymás mellett akarják tartani a polcon, vagy egyenként katalogizálva őket, a könyvek a jelzetnek megfelelően más és más helyre (polcra, emeletre, sőt, akár épületbe) kerülhetnek a témától függően.
A központosított beszerzés miatt mind a tizennyolc egyetemi könyvtár rendelését mi végezzük és tartjuk nyilván, ami az én esetemben körülbelül 600 sorozat kezelését jelenti a humán- és társadalomtudományok, a természettudomány, művészetek, üzleti tudományok stb., vagyis az egyetemen oktatott és kutatott szaktudományok összes területén. Mivel ezek a sorozatok különböző formátumokra is vonatkoznak, unalmas percem nincsen. A folyóiratok, kották, térképek, zenei CD-k, könyvek, elektronikus könyvek a szakkatalogizáló kollégához kerülnek, mivel mindegyik más típusú munkát igényel. (tovább…)

Címkék: ,

Utolsó félév könyvtár szakon a Rutgers Egyetemen

Kategória: 2009/12

Könyvtár szakos hallgatóként napjaim nagy része a következőkkel telik: órára járás, tanulás, munka- és álláskeresés. Nemsokára végzek, és remélhetőleg hamarosan csatlakozom a könyvtárosokhoz főállásban is.
Ma délelőtt iskolába megyek, illetve nem megyek, hanem online diák leszek a Közösségi oldalak használata a közös munkában (Social Software Tools for Collaboration) elnevezésű kurzus miatt. A tantermi előadás helyett az oktató előre felvett előadásokat ad közre podcast vagy screencast formájában. Ehhez jön a kötelező olvasmányok listája, ami lényegében olvasnivaló és YouTube videoklipek linkgyűjteménye. Minden hétre kapunk egy újat, és ezek valóban segítenek megérteni az elméletet és a szoftvereket is. Bármikor “mehetünk” órára az adott héten, csak legyünk kész mindennel, mire a következő hét kezdődik. Erre a hétre a közös könyvjelző használata a téma (social book marking), a “de.li.cious” nevű alkalmazás és a címkézés. Feladatként egy mini társasági hálózatot kell kialakítanunk a csoporton belül, ahol megosztjuk egymással a könyvjelzővel megjelölt oldalainkat.
Az online tanulás szerintem sokkal magasabb szintű kommunikációs készségeket kíván, és sokszor időigényesebb, mint az órára járás, mert jóval több részt kell vállalni a közös munkából. De sok csoporttársam mondta, hogy szívesebben vesznek részt a közös munkában a virtuális közegben, mert kevésbé érzik zavarban magukat. A csoport szinte napi kapcsolatban van az oktatóval is. A különféle web 2.0-ás alkalmazások, közösségi oldalak, blogger, twitter, meebo stb. segítségével konzultálunk az oktatóval a feladatokról, választ kapunk kérdéseinkre, de egy sor köznapi témát is megbeszélünk. A virtuális tanterem óriási előny a diákok számára, akkor megyünk órára, amikor időnk engedi, de mégis ugyanazt a tudást és tapasztalatokat tudjuk megszerezni, mint a hagyományos tantermi felállásban.
(tovább…)

Címkék: ,

Az elsőéves könyvtár szakos hallgató

Kategória: 2009/12

Reggel hatkor kelek, hogy elég időm legyen felkészülni az előttem álló napra. Ahogy felülök az ágyban, a macskám, Henry nyújtózik egyet, és majdnem leesik az ölemből. Ettől magához tér, leugrik az ágyról, és odatrappol az edényéhez. Hangos nyávogásával próbálja a figyelmem magára vonni. Szeptember közepén járunk. Kinézek az ablakon, felhős az ég, talán szemerkél is kicsit. A falevelek elkezdték színüket változtatni. Magamra húzom a farmerom meg egy csíkos inget, és indulok be az egyetemre.
Ez a Chevy Tracker, amivel járok, kicsi és olcsó, dzsipszerű járgány, de nekem tetszik. Úgy érzem, kicsit mindenkinél magasabban ülök benne vezetés közben. Berakom a Bruce Springsteen CD-t, és útnak indulok a Thunder Road első taktusaira. Évek óta be se tettem a lábam az iskolába, számítógépekkel dolgozom az egyetem elvégzése óta, és az idén végre elhatároztam, hogy még egy diplomát szerzek. Vezetés közben felhívom a szüleimet, csak ekkor jut ilyesmire időm. Nyugdíjazásuk után Floridába költöztek, és kíváncsi vagyok, hogy érzi magát anyukám a műtét után. Semmi komoly, csak hát amikor az ember szülei úgy hetven felé járnak, a távolból minden orvosi vizit híre ijesztőnek hangzik. Anya örül, hogy hívtam, és ettől én is mindjárt jobban érzem magam. Közben lelassulnak előttem az autók. Csak a mindennapos dugó a Turpike-on, az egyik fő autósztrádán New Jerseyben. Valahol előrébb egy eszement vöröshajú fickó az út közepén robbant le a kisteherautójával. Már látom a villogó rendőrlámpákat is, akkor jó, talán gyorsan túlleszünk ezen is. Megrázom a fejem, majd a kesztyűtartóból előhalászok egy proteinszeletet. A “bajnokok reggelije”, ez van az oldalára írva. Na nem nekem, számomra csak gyors kaja, amikor nincs időm enni. (tovább…)

Címkék:

A gyakornok

Kategória: 2009/12

A könyvtár szakos hallgatók élete a New Jersey állambeli Rutgers Egyetemen és máshol egyénenként nagyon változó. Ahogy a diplomaosztó ideje egyre jobban közeledik, az én napi időbeosztásom is meglehetősen eltér az első félévi napirendtől, amikor például könyvtári gyakorlat hiányában senki nem akart nekem állást adni. Akkor önkéntesként és gyakornokként, vagyis fizetség nélkül kezdtem könyvtárban dolgozni, vagyis a napok között azért van sok hasonlóság is.
Reggel hétkor már ébren vagyok, ez persze attól is függ, hánykor kezdődik az aznapi munkaidő vagy az órám az iskolában. A délelőttöt általában valamelyik munkahelyemen töltöm, délután pedig iskolába megyek. Mindössze néhány csoporttársam lakik kollégiumban, vagyis közel az óra helyéhez, a legtöbben albérletben vagy otthon laknak, némelyek egész messze az egyetemtől. Nekem negyvenöt percbe telik, amíg a Princeton közeli otthonomból beérek az egyetemre.
Az út időtartama a legfőbb oka annak, hogy minden nap megpróbálom időrendileg egyeztetni a munkahelyi és iskolai feladatokat, hogy ne kelljen csupán párórás elfoglaltság miatt annyi időt elvesztegetnem. Az egyetemen nyáron is rendes oktatás folyik, ezt kihasználva mostanában tízre járok dolgozni, és körülbelül délután háromig dolgozom. Az órák rendszerint késő délután kezdődnek, és sokszor este fél tíz után érnek véget. Olyankor már alig várom, hogy hazaérjek. A rendes őszi és tavaszi félévben könyvtár szakon a legtöbb tantárgyból egy héten egy alkalommal kell órára menni, ez viszont majdnem három óra hosszat tart. A nyári kurzusokon más a helyzet, azok sűrített beosztással működnek, és hetente kétszer vagy háromszor is kell órára menni. (tovább…)

Címkék:

Az álláskereső

Kategória: 2009/12

Nemrégiben fejeztem be tanulmányaimat könyvtár szakon. Decemberben kaptam kézhez könyvtárosi diplomámat a New Jersey állambeli Rutgers Egyetemen. Körülbelül kilencéves munkaviszony (kulturális forrásmenedzsment) után határoztam úgy, hogy megszerzem a könyvtárosi végzettséget is a törtelem szakos mesterfokozatom mellé. A pályamódosítást annak idején az indokolta, hogy az eredeti területemen nem nagyon volt álláslehetőség, a könyvtárosi állások száma viszont ígéretesnek tűnt. Valóban, első látásra a könyvtár fejlődő iparágnak látszott, és a jelenlegi gazdasági válság előtt a szakmában mindenki a nyugdíjba készülő könyvtárosok seregeiről beszélt.
A legtöbb órám rendesen, tantermi keretek között zajlott. Mindössze két online kurzusra jártam, de nem különösebben tetszett nekem ez a fajta tanulási mód. A hagyományos órák három óra hosszat tartanak, gyakran szerepel egy előadás és az azt követő vita, mint oktatási-tanulási forma. Egyáltalán nem találtam az órákat ösztönzőnek, sem gondolatébresztőnek. Azt sem érzem, hogy bármi olyat sajátítottam volna el az iskolában, amit nem tanultam volna meg a gyakorlatban részmunkaidősként. Az igazat megvallva, volt azért két olyan óra, ahol valóban lehetett gondolkodni, de hogy melyik kettő, hadd maradjon az én titkom. (tovább…)

Címkék: ,

Címkék

(1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (11) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (43) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)