Út a MARC 21-hez

Kategória: 2019/ 7

A MARC 21 szerinti katalogizálás bevezetése az MTA Könyvtár és Információs Központban / szerk. Bilicsi Erika. – Budapest : MTA Kvt. és Inf. Közp., 2018. – 333 p. : ill., részben színes ; 24 cm

A könyvtári dokumentumok nagy részének bibliográfiai adatai MARC-formátumban kerülnek rögzítésre. Az egyes országok és bibliográfiai rendszerek eltérő gyakorlatának és szükségletének megfelelően különféle MARC-formátumváltozatok jöttek létre. Magyarországon a HUNMARC-formátum került kialakításra, amiből adódóan a hazai könyvtárak egy része ebben a formátumban dolgozza fel a dokumentumait. (tovább…)

Címkék: , , , , ,

Gondold újra globálisan, reagálj lokálisan!

Kategória: 2019/ 6

Beszámoló az Országos Széchényi Könyvtárban rendezett RDA-konferenciáról

2019. május 2-án Budapest, közelebbről az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) adott otthont a European RDA Interest Group (EURIG) éves közgyűlésének. A 2011 szeptemberében Koppenhágában alakult1 szervezet céljául tűzte ki az RDA-hoz kapcsolódó közös európai szakmai érdekek érvényesítését, illetve a felhasználók közötti tapasztalatcsere és együttműködés elősegítését. (tovább…)

Címkék: , , , , , , ,

Digitális szurrogátumok RDA-alapú feldolgozása költséghatékonyan – az edinburghi módszer1

Kategória: 2018/ 2

Az Edinburghi Egyetemi Könyvtár 2016-ban csatlakozott az IIIF konzorciumhoz. Az International Image Interoperability Framework (IIIF)2 kezdeményezés célja műszaki megoldások definiálása annak érdekében, hogy a weben elérhető képalapú digitális gyűjteményekhez a kutatói szféra elvárásainak megfelelő szintű hozzáférést lehessen nyújtani, elősegítve egyben a rendszerek közötti átjárhatóságot. (tovább…)

Címkék: ,

Az RDA mint a katalogizálás új nemzetközi szabályzata?

Kategória: 2017/ 5

A katalogizálás nemzetközi alapelveit, az ún. Párizsi Alapelveket 1961-ben hagyta jóvá az International Conference on Cataloguing Principles. Az IFLA több mint negyven év elteltével, 2009-ben tette közé új, az online könyvtári katalógusok és hasonló elektronikus szolgáltatások kívánalmaihoz igazodó alapelveit. Ennek fő vívmánya az volt, hogy a „Párizsi Alapelvek”-et kiterjesztette a csak szöveges művektől kezdve valamennyi dokumentumtípusra, és a tétel megválasztásától és formájától kezdve a könyvtári katalógusokban használt bibliográfiai és besorolási rekordokig minden szempontot figyelembe vett. Ennek a kiadásnak nem, csupán a 2003-as vázlatának készült el a magyarítása1. (tovább…)

Címkék: ,

Címkék