IFLA-konferencia – mindenekelőtt – a szabványok és a szerzői jog szemszögéből

Kategória: 2019/10

ISBD és IFLA LRM

2019 augusztusától vált hivatalossá, hogy a jövőben az OSZK két munkatársa is részt vesz az IFLA könyvtári információfeldolgozás szempontjából meghatározó jelentőségű munkacsoportjainak tevékenységében. A két szabványfelülvizsgáló-munkacsoport közül az egyik az ISBD Review Group, amely a Nemzetközi Szabványos Bibliográfiai Leírási Szabályzat (International Standard Bibliographic Description – ISBD), míg a másik az IFLA BCM Review Group, amely a bibliográfiai fogalmi modellek fejlesztéséért és gondozásáért felel. Előbbiben Fejes Judit, utóbbiban pedig e sorok szerzője képviseli mostantól hazánkat és a nemzeti könyvtárat. A tagokkal kapcsolatban alapvető elvárás, hogy részt vegyenek az IFLA-közgyűlések keretében megtartott munkacsoport-értekezleteken. Utóbbiak a szokásos formalitásokon (elnökválasztás, munkabeszámolók és -tervek elfogadása stb.) túl a kurrens feladatokhoz köthető szakmai vitákra is kiterjednek. A fogalmi modellekkel foglalkozó szabványfelülvizsgáló-munkacsoport jelenlegi legfontosabb feladata a különböző modellek összehangolása, így mindenekelőtt a múzeumi szférával együttműködésben létrehozott FRBR-dokumentum felülvizsgálata, az új könyvtári referenciamodellel (IFLA LRM[1]) való megfeleltetése, ennek folytán pedig egy új közös modell (LRM) kidolgozása. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , ,

Digitális médiaszolgáltatások, e-kereskedelem, szerzői jogi dilemmák

Kategória: 2019/ 3

Bevezetés

Zavarba ejtő sokszínűséggel találjuk szemben magunkat, ha az audiovizuális szolgáltatások átalakulását mint az e-kereskedelem egyik sajátos vállfaját kezdjük tanulmányozni a világhálón. Könyvtáros szemmel ezt nagyon érdemes megtenni, hogy lássuk, milyen tartalomszolgáltatási erőtérben kell a könyvtáraknak helytállniuk. A különféle kereskedelmi modellek szinte szétválaszthatatlanul összefonódnak a szerzői jogok, illetve az audiovizuális közvetítési jogok szabályozásának előírásaival. Nehezen értelmezhető képet kapunk, amennyiben az e-kereskedelem e területét kívánjuk tanulmányozni, a vonatkozó jogterület alapvető előírásainak ismerete nélkül. Sokszor az egyes szolgáltatás modellek kipróbálásából adódó gyakorlati tapasztalatok igen értékes összefüggések levonására vezetnek. (tovább…)

Címkék: , ,

Egy lépéssel közelebb a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek jogi helyzetének rendezéséhez1

Kategória: 2018/ 9

A kereskedelmi forgalomban nem kapható művek helyzetének jogi rendezésére irányuló célkitűzés az Európai Unióban egy jelenleg még elfogadás alatt álló szerzői jogi reformcsomag része. A jogalkotási folyamat az érdekeltek széleskörű bevonásával és érdekeik figyelembe vételével, megalapozott előkészítő lépések mentén halad előre. Az első kezdeményezéseknek egészen 2006-ig visszanyúló gyökerei vannak, azonban csak 2016-ban született meg az a normaszöveg szintű javaslatot tartalmazó irányelvtervezet2, amely 2018 szeptemberében került az Európai Parlament elé. Az irányelvtervezetet az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én első olvasatban elfogadta. A Parlament e döntésének apropóján tekintjük át az eddigi uniós jogalkotási folyamat eredményeit. (tovább…)

Címkék: ,

Digitalizálás együttműködésben: a jogkezelés jó gyakorlatai1

Kategória: 2018/ 1

Írásomban röviden áttekintem a nyilvános digitális tartalomszolgáltatás első lépéseit, különös tekintettel a dokumentumok szerzői jogi rendezésére. Kitérek a szerzői jog alapvetéseire, a jogi tisztázás szükséges és lehetséges eljárására. A hagyományos digitalizálási modellek mellett főként a Magyar Elektronikus Könyvtárban alkalmazott jogkezelési modellt ismertetem példákon keresztül. A gyakorlati bemutatás végén kitérek a jogkezelés veszélyeire és kockázataira is. (tovább…)

Címkék: , ,

Miért szomorú a jogtisztázás polipja?

Kategória: 2017/12

2017 decemberében Alicantéban, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (= European Union Intellectual Property Office, EUIPO) központjában gyűltek össze az egyes európai országok illetékes hatóságainak képviselői, hogy megvitassák, mennyiben érte el célját az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló irányelv1, illetve annak egyes nemzeti átültetései. (tovább…)

Címkék: ,

Az Európai Unió Bírósága előtt a könyvtárügy jövője?[1]

Kategória: 2016/ 9

Jelen pillanatban két olyan ügy is van a luxembourgi székhelyű
Európai Unió Bírósága (EUB) előtt, amelynek kimenetele jelentősen
befolyásolhatja az európai könyvtárügy jövőjét.

A C-174/15. sz. ügy

A hollandiai nyilvános könyvtárakat tömörítő szövetség (Vereniging Openbare Bibliotheken, VOB) keresetet nyújtott be a nyilvános haszonkölcsönzés után járó jogdíjak felosztásáért felelős szervezet, a Stichting Leenrecht ellen. A cél végső soron annak kiderítése volt, hogy a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról szóló (2006/115/EK) irányelv mennyiben vonatkoztatható az e-könyvek kölcsönzésére. (tovább…)

Címkék: , ,

Szerzői jog és digitális hozzáférés ma és holnap, könyvtáron kívül és belül

Kategória: 2015/11

Visszásságok és ellenérzések, avagy Anne Frank és a kis herceg a szerzői jog hálójában

Olivier Ertzscheid 2015 októberében levelet írt Anne Franknak.1 Egyfelől elmeséli, milyen hatással volt rá egykor a kamaszlány naplója, hogy milyen különös jelentőséget tulajdonít Anne történetének, annak, hogy az a közös történelmi emlékezet részévé váljon, másfelől elpanaszolja, hogy a napló kiadójának, illetve a műhöz kapcsolódó szerzői jogokat gyakorló alapítványnak sikerült elérnie, hogy Anne írása ne váljon közkinccsé 2016-ban, a szerző halálát követő hetvenedik év utáni első esztendő első napján. A jogi érvelés, hogy Anne apja, Otto Frank a művet, amelyből eleddig 30 millió példány fogyott el világszerte, annak kiadása előtt jelentős mértékben átdolgozta, így társszerzőnek számít. A közkincsként való közzététel így, horribile dictu, akár 2051-ig is elodázódhat. (tovább…)

Címkék: ,

A repozitóriumok világa szerzői jogi megközelítésben

Kategória: 2013/12

“Jogot tehát az árnyalatnak, melyben a holnap rajza áll…”
(Illyés Gyula)

“A tudós jártában-keltében ugyanazt látja, mint a többi ember, de eközben olyan dolgok jutnak eszébe, mint őelőtte senki másnak.”1 Miért ne lásson akkor minél többet? Nos, az Open Access (a továbbiakban OA) mozgalom épp ezt hivatott megvalósítani. (tovább…)

Címkék: ,

A szerzői jog szerepe az elektronikus kereskedelemben

Kategória: 2007/ 4

A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (SZEK) által Budapesten, 2006. november 22-én szervezett konferencia elsősorban az e-kereskedők szerzői jogi problémáira és tapasztalataira, a webáruházak és e-boltok tevékenységének szerzői jogi vetületeire fókuszált, mindemellett igyekezett körbejárni az aktuális szerzői jogi kérdéseket és konfliktusokat is. Ezt tükrözi a konferencia hármas tagolása: A szerzői jog az Internet korszakában; A szerzői jog az alkotó és a kereskedő szemszögéből és a Szerzői jogok védelme a gyakorlatban címmel.
Muraközi Gergely a technikai fejlődés hatását elemezte a szerzői jogokra vonatkozóan. Nézzük először magát a jelenleg formálódó, a közösség(iség)re épülő, második generációs internetkorszakot! Manapság egy mindent átfogó új jelenség és szemléletmód terjed egyre sebesebben, nevezetesen a Web 2.0, amely fogalom 2004 közepén bukkant fel Tim O’Reillynek és Dale Doughertynek köszönhetően. Azóta sokan próbálták magyarázni – több-kevesebb sikerrel – e világhálóval kapcsolatos fogalmat. Szempontunkból azt tartom fontosnak kiemelni, hogy egyrészt a korábbi weben lényegesen kevesebb szerző hozta létre azokat a tartalmakat, amelyekhez a felhasználó hozzáfért, míg manapság, a “webkettes” korszakban egyre többen publikálnak, publikálunk a világhálón. (tovább…)

Címkék: , ,

Címkék