ISBD és IFLA LRM
2019 augusztusától vált hivatalossá, hogy a jövőben az OSZK két munkatársa is részt vesz az IFLA könyvtári információfeldolgozás szempontjából meghatározó jelentőségű munkacsoportjainak tevékenységében. A két szabványfelülvizsgáló-munkacsoport közül az egyik az ISBD Review Group, amely a Nemzetközi Szabványos Bibliográfiai Leírási Szabályzat (International Standard Bibliographic Description – ISBD), míg a másik az IFLA BCM Review Group, amely a bibliográfiai fogalmi modellek fejlesztéséért és gondozásáért felel. Előbbiben Fejes Judit, utóbbiban pedig e sorok szerzője képviseli mostantól hazánkat és a nemzeti könyvtárat. A tagokkal kapcsolatban alapvető elvárás, hogy részt vegyenek az IFLA-közgyűlések keretében megtartott munkacsoport-értekezleteken. Utóbbiak a szokásos formalitásokon (elnökválasztás, munkabeszámolók és -tervek elfogadása stb.) túl a kurrens feladatokhoz köthető szakmai vitákra is kiterjednek. A fogalmi modellekkel foglalkozó szabványfelülvizsgáló-munkacsoport jelenlegi legfontosabb feladata a különböző modellek összehangolása, így mindenekelőtt a múzeumi szférával együttműködésben létrehozott FRBR-dokumentum felülvizsgálata, az új könyvtári referenciamodellel (IFLA LRM[1]) való megfeleltetése, ennek folytán pedig egy új közös modell (LRM) kidolgozása. (tovább…)
Címkék:
authority adatbázis,
Egyetemes Tizedes Osztályozás,
együttműködés,
ETO,
IFLA,
IFLA Panorama Project,
International Federation of Library Associations and Institutions,
Könyvtárosegyesületek Nemzetközi Szövetsége,
szemantikus web,
szerzői jog
Fórum az ETO jövőjéről
Az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) használata szinte egyidős a magyar könyvtárüggyel. Ötven éven keresztül az ETO jelentette az elsődleges közös tartalmi feltáró eszközt a könyvtári hálózat intézményei számára, és évtizedek óta foglalkozunk vele a könyvtárhasználat és -tudomány oktatásának valamennyi szintjén, mind elméleti, mind gyakorlati szinten.1 (tovább…)
Címkék:
ETO
A Könyvtári Intézet az ETO új kiadásához megvásárolta a UDC Consortium 2000. évi MRF-fájlját. Nagy mennyiségű változást látva benne a, arról született döntés, hogy ehhez az állapothoz kell “felhozni” a magyar ETO-t. Költségkímélés okán az ezt követő évek adatbázisaira nem fizettünk elő, hiszen nem volt – s a körülmények miatt nem is lehetett – olyan szándék, hogy ezeket menet (vagyis a “2000-eshez igazítás”) közben majd beépítjük.
A kiadásra kapott átfutási idő azonban lejárt, és 2005-ben, amikor elkészült a nyomdai kézirat és azt be kellett mutatni a konzorciumnak, illetve regisztrációs számot kérni a kiadáshoz, bizony mégis fizetnünk kellett. De ez nem volt haszontalan, hiszen utóbb szükség volt a teljes törlési/áthelyezési adatbázisra a konkordanciához, amit akkor visszamenőleg megkaptunk a 2001-2004 közötti időszak változásaival egyetemben. (tovább…)
Címkék:
Egyetemes Tizeted Osztályozás,
ETO
Ha nem tudod megmondani, hogy a szomszéd szobából az elmúlt öt éven belül mikor ment nyugdíjba a kollégád, sürgősen írd le azt, amire még emlékszel szakmai múltadból s amiről vannak feljegyzéseid a fontosnak tartott dolgokból. Főként, ha selejtezni kényszerülsz.
És ha emlékezeted megcsal, meg feljegyzéseid is foghíjasak, az égiek elnézik majd neked. (A földiek is később…) (F. L.)
A tisztánlátás érdekében és az ETO-munkálatok felróható késlekedése magyarázatául (de semmiképp szerecsenmosdatásként) feltétlenül szükséges néhány tényt rögzíteni. Nem csak az ETO FID által működtetett rendszere omlott össze az 1990-es évek elején, aminek természetesen korszakos hatásai voltak a magyar ETO-kiadásra. Amikor a Könyvtári Intézet még KMK-ként (Könyvtártudományi és Módszertani Központként) működött, a két legfontosabb dokumentumfeldolgozási területnek, a formai és a tartalmi feltárásnak – mint a dokumentum-hozzáférés bástyáinak – referensei voltak az intézetben, akik főállásban csak ezzel foglalkoztak. Jött a rendszerváltozás, érdekes módon nemcsak társadalmi, gazdasági, hanem esetenként szakmai is, az utóbbi feltűnésmentes átstrukturálódással. Ami a formai feltárást illeti, ebben nem volt katartikus változás, a tartalminak viszont személyi következményei lettek.
Fontos megemlíteni, mert kapcsolódik témánkhoz, hogy ebben az időszakban vonult be a könyvtári számítógép-alkalmazásba a személyi számítógép, felváltva a mikroszámítógép-alkalmazás nálunk eufórikus időszakát. (Csak a tárolási lehetőségek léptékváltását érzékeltetendő: a 165 ezer bájtos – ugyanennyi betűnyi – hajlékonylemez helyett a PC-ket már 10-30 megabájtnyi (10-30 millió betűnyi tárolóképességű) merevlemezzel szerelték fel, ami mai léptékeinkez mérve mosolyogtató, akkor korszakosnak tűnő volt, 60-180-szoros tárolási helybővülést jelentett. (tovább…)
Címkék:
Egyetemes Tizedes Osztályozás,
ETO