Egy lépéssel közelebb a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek jogi helyzetének rendezéséhez1

Kategória: 2018/ 9

A kereskedelmi forgalomban nem kapható művek helyzetének jogi rendezésére irányuló célkitűzés az Európai Unióban egy jelenleg még elfogadás alatt álló szerzői jogi reformcsomag része. A jogalkotási folyamat az érdekeltek széleskörű bevonásával és érdekeik figyelembe vételével, megalapozott előkészítő lépések mentén halad előre. Az első kezdeményezéseknek egészen 2006-ig visszanyúló gyökerei vannak, azonban csak 2016-ban született meg az a normaszöveg szintű javaslatot tartalmazó irányelvtervezet2, amely 2018 szeptemberében került az Európai Parlament elé. Az irányelvtervezetet az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én első olvasatban elfogadta. A Parlament e döntésének apropóján tekintjük át az eddigi uniós jogalkotási folyamat eredményeit.

A kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről szóló, 2006. augusztus 24-ei 2006/585/EK európai bizottsági ajánlás az árva művek felhasználásainak kérdése mellett felhívta a figyelmet az out of commerce művek helyzetére is. Az ajánlás 6. (b) pontjában javasolt konzultáció eredménye a 2011. szeptember 20-án elfogadott egyetértési megállapodás (Memorandum of Understanding).3 A memorandumot az irodalmi és művészeti alkotások szerzőit, valamint kiadóit képviselő, továbbá a könyvtárak érdekében eljáró nemzetközi szervezetek kötötték meg. Az egyetértési megállapodás közös jogkezelésre vonatkozó javaslatot fogalmazott meg, és jogalkotási teendőket írt elő. 2016. szeptember 14-én jelent meg a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló irányelvtervezet (a továbbiakban: DSM irányelvtervezet) 4, amely célkitűzésként a szerzői és kapcsolódó jogok további uniós harmonizációját fogalmazza meg, különös tekintettel a digitális és határokon átívelő felhasználásra. A tervezet kitér a kereskedelmi forgalomból kikerült művek kedvezményezett intézmények általi felhasználására is, és normaszöveg szintű javaslatot fogalmaz meg a szabályozásra vonatkozóan.

A kereskedelmi forgalomban nem kapható művek jogi helyzetének problematikája egyfelől abból ered, hogy megjelenésükkor a digitális felhasználás még ismeretlennek számított, ezért a kiadói szerződésekben a szerzők érvényesen nem rendelkezhettek e vagyoni jogaikról; másfelől a jogosultakat gyakran gondos jogosultkutatás lefolytatása mellett is lehetetlen elérni. A Bizottság a DSM irányelvtervezethez készült hatástanulmányban5 is rámutatott arra, hogy a jogtulajdonosok felkutatása és az egyenkénti szerződések megkötése, azaz a jogtisztázás folyamata e művek esetében különösen magas költségekkel jár, és e költségek messzemenően nincsenek arányban az e művek által képviselt kereskedelmi (gazdasági) értékkel6. Ahhoz, hogy e művek ismét a kultúra szolgálatába álljanak, a szerzői jog korlátozása látszik szükségesnek, a kulturális örökséget őrző intézmények ugyanis alapvető kulturális missziójukat nem képesek a gyűjteményük e jelentős része felett gyakorolni. Más nézőpontból a jogtulajdonosok is elesnek attól a lehetőségtől, hogy az őket egyébként megillető szerzői vagyoni jogaikat érvényesítsék, és élvezzék az ebből származó előnyöket.

Általánosságban elmondható, hogy e művek egy része szerzői jogi védelem alatt áll, a jogtulajdonosok az esetek nagy részében azonban nincsenek olyan helyzetben, hogy érvényesítsék a műre vonatkozó felhasználási jogaikat. A kereskedelemben már nem kapható művek digitalizálása és terjesztése ugyanakkor azért is kiemelkedően fontos, mert ezek a művek gyakran semmilyen más csatornán és formában nem érhetők el, ugyanakkor jelentős, kulturális, tudományos, történelmi értéket képviselnek.

Hazánkban jelenleg nem rendezi jogszabály a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek jogi helyzetét7, így azok árva műként vagy az intézmények saját helyiségeiben felállított terminálokon tehetők hozzáférhetővé a nyilvánosság számára engedélyezés nélkül; szélesebb körű online felhasználásuk a jogosultakkal kötött szerződések alapján lehetséges. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi környezetben a kereskedelmi forgalomban már nem kapható művek online hozzáférhetővé tételéhez a jogosulti engedélyek egyenkénti beszerzése szükséges, ily módon – a kereskedelmi forgalomban kapható művekhez hasonlóan – az online szolgáltatásuk érdekében felhasználási szerződéseket kell kötni a jogosultakkal (szerző, kiadó) a szerzői jogilag releváns felhasználási módokra. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a jogtulajdonosok felkutatása és az egyenkénti szerződések megkötése, azaz a jogtisztázás folyamata nagyban nehezíti a rendszer működőképességét.

A fentiekből adódóan az is körvonalazódik, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek nem elégségesek az elektronikus dokumentumküldő szolgáltatásokat célul kitűző könyvtári feladatok ellátásához; e téren a szükséges jogszabályi rendelkezések megalkotása tud megfelelő segítséget nyújtani a könyvtárak számára. A környező országok közül Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is fogadtak már el nemzeti szabályokat a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek helyzetének jogszabályi rendezésére8. Ez a hazai jogalkotás számára is feladatként jelentkezik, amelyre várhatóan a DSM irányelv implementálása keretében kerül majd sor.

Az Európai Parlament által 2018. szeptember 12-én első olvasatban elfogadott DSM irányelvtervezetben rögzített jogintézmény lényege az, hogy a közös jogkezelők által biztosított engedélyezési rendszer keretében a közgyűjtemények kedvezményesebb feltételek között használhassanak fel minden olyan művet (nem csak irodalmi alkotásokat), amelyek kereskedelmi forgalomban már nem elérhetők. A jelenlegi jogalkotási elképzelések szerint a kereskedelmi forgalomban nem kapható irodalmi művek szolgáltatása az elektronikus könyvtári haszonkölcsönzésen túli felhasználást tenne lehetővé a kedvezményezett intézmények esetében, vagyis azt, hogy a könyvtárak a művet online is hozzáférhetővé tegyék az olvasók számára.

Mindamellett, hogy a jogosítási folyamat egyszerűsítésével, és a kiterjesztett hatályú jogkezelés jogintézményének támogatásával a Parlament is egyetértett, az eredetileg előterjesztett szöveget módosításokkal fogadta el, melyek közül az alábbiak érdemelnek figyelmet.

A kereskedelmi forgalomban nem kapható művek definíciója a Parlament által elfogadott módosítás nyomán teljesen megváltozott. Az eredeti szövegben előterjesztett definíció így szólt: „egy mű vagy egyéb teljesítmény akkor minősül kereskedelemben már nem kaphatónak, ha a mű vagy egyéb teljesítmény egésze – minden fordítását, változatát és megjelenési módját ideértve – a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül nyilvánosan hozzáférhetetlen, és hozzáférhetővé válása észszerűen nem elvárható”9. A módosított szöveg a korábbi rugalmas definícióhoz képest másfajta megközelítést alkalmaz, lehetővé tenné ugyanis a tagállamok számára, hogy egy bizonyos véghatáridőhöz kössék az ezt megelőzően kereskedelmi forgalomban lévő mű tekintetében „a kereskedelmi forgalomban nem kapható feltétel” megvalósulását.10 A határidő meghatározására a tagállamok szabad kezet kapnak. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy egy művet a kiadás évétől meghatározott eltelt időt követően lehetne kereskedelmi forgalomban nem kaphatónak tekinteni; ez az idő 6, 8 vagy 10 év is lehetne, igazodva a szakmai szokásokhoz. Annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a határidőhöz kötött definíciót a hazai jogalkotó elfogadja-e, az eddigi koncepcionális elképzelések felülvizsgálatát igényli majd.

A másik jelentős változás a Parlament által elfogadott szövegben az, hogy a tagállamok számára kötelező lenne bevezetni egy kivételt, vagy olyan rendelkezést, amely az érintett jogokat korlátozná, és ezáltal feljogosítaná a kulturális örökséget őrző intézményeket arra, hogy a gyűjteményeik részét képező kereskedelemi forgalomban nem kapható műveket online hozzáférhetővé tegyék, feltéve, hogy az ilyenfajta felhasználás jövedelemszerzési célt nem szolgál, és a jogosultak bármikor tiltakozhatnak a kivétel alkalmazása ellen. A kivétel csak azokban az esetekben lenne alkalmazható, amikor a művek bizonyos típusai tekintetében vagy egyes felhasználási jogok vonatkozásában a kiterjesztett hatályú közös jogkezelés nem elérhető megoldás. Ennek meghatározására a tagállamoknak a szerzők, más jogosultak, a közös jogkezelő szervezetek, a kulturális örökséget őrző intézmények bevonásával tartott konzultációt kell kezdeményezniük, és ennek eredményeképp megjelölni azokat a szektorokat, ahol a közös jogkezelés mint főszabály nem érvényesíthető megoldás.

A hatékony elektronikus könyvtári szolgáltatások feltétele a szerzői jogilag védett alkotások tekintetében az automatizált jogosítási folyamatok kialakítása. Ez egyrészt a jogosultkutatás, másrészt a jogdíjak beszedésének és kifizetésének automatizálását jelenti, amely közös jogkezelés keretében valósulhat meg. A jogosítási folyamat a jogalkotás eszközeivel is egyszerűsíthető, az engedélyezési mechanizmusok alóli kivételek bevezetésével vagy a felhasználási jogok korlátozásával. A fentiekből látható, hogy a Parlament mindkét megoldást magáévá teszi a kereskedelemi forgalomban nem kapható művek felhasználásának megkönnyítése érdekében. A Parlament 2018. szeptemberi döntése nyomán ily módon egy lépéssel közelebb kerültünk a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek jogi státuszának rendezéséhez.

Amennyiben az új jogi rezsim elfogadásra kerül, az egyedi jogosítás, így a jogosultakkal történő egyenkénti szerződéskötés csak a még kereskedelmi forgalomban kapható művek esetében lesz szükséges. Mindemellett az új jogi rezsim bevezetése azért is hárít el jelentős akadályt a digitális könyvtári szolgáltatások elől, mert a jogosultkutatás „a kereskedelmi forgalomban nem kapható” feltétel ellenőrzésére korlátozható.

A Parlament szeptemberi döntését háromoldalú tárgyalások követik az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament között, majd ezt követően a tervezet újra a Parlament elé kerül szavazásra. Az irányelvtervezet szövege tehát még nem végleges, de bízni lehet abban, hogy a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek helyzete belátható időn belül rendeződik, és a tárgyalások eredményeképp az irányelv olyan felhatalmazást ad majd a tagállamoknak, amely lehetővé teszi, hogy a saját szakmai viszonyaikhoz legjobban illeszkedő nemzeti szabályokat alkossanak.

Jegyzetek

1.  Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én hozott döntésének ismertetése.

2.  Az Európai Bizottság által 2016. szeptember 14-én megjelentetett, a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló irányelv tervezete.

     http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52016PC0593&qid=1482321269902&from=EN

3.  Memorandum of Understanding, Key Principles on the Digitisation and Making Available of Out-of Commerce Works http://ec.europa.eu/internal_market/copyright/docs/copyright-infso/20110920-mou_en.pdf.

4.  Az Európai Bizottság által 2016. szeptember 14-én megjelentetett, a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló irányelv tervezete.

     http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52016PC0593&qid=1482321269902&from=EN

5.  Commission Staff working document – Impact Assessment on the modernisation of EU copyright rules.

     https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/impact-assessment-modernisation-eu-copyright-rules

6.  Az Európai Bizottság által 2016. szeptember 14-én megjelentetett, a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló irányelvtervezethez kapcsolódó hatásvizsgálat szerint: „Az időigényes jogtisztázás magas lebonyolítási költségeket jelent a kulturális örökséggel foglalkozó intézmények számára. A Bizottság kulturális örökséggel foglalkozó intézmények körében végzett esettanulmányok alapján arra jutott, hogy egy könyv esetében körülbelül 50-100 euró közé tehető az összeg, míg egy plakát esetén 5.70-50 euró, egy fénykép esetén 0.70-1.70 euró, míg egy rövidfilm esetén nagyjából 27 euró.” Ezek az összegek magának a jogtisztázásnak a költségeit fedik, a szerződéskötéssel kapcsolatos erőforrásigényeket, és a jogdíjakat nem.

     Commission Staff working document – Impact Assessment on the modernisation of EU copyright rules

     https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/impact-assessment-modernisation-eu-copyright-rules

7.  Dancs Sz.: Az Európai Unió Bírósága előtt a könyvtárügy jövője? Könyv, könyvtár, könyvtáros, 25(9). 2016. pp. 3-8.

8.  Dancs Sz.: A V4 országok könyvtárosainak válaszai a digitális kor kihívásaira

     http://epa.oszk.hu/00100/00143/00338/pdf/EPA00143_konyvtari_figyelo_2016_4_523-535.pdf

     Dancs Sz.: A szerzői jog helye a nemzetközi könyvtárügyben és a lengyel szerzői jogi reform példája, Könyv, könyvtár, könyvtáros, 25(12). 2016. pp. 9-19.

9.  Az Európai Bizottság által 2016. szeptember 14-én megjelentetett, a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló irányelvtervezet.

     http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52016PC0593&qid=1482321269902&from=EN

10. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&language=EN&reference=P8-TA-2018-0337 Amendment 67

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)