Hogyan nevelj olvasóvá?

Kategória: 2020/10

 

Együtt az olvasóvá nevelésért! / szerk. Gombos Péter és Péterfi Rita ; [ill. Kyrú] ; [közread. a] Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. – Budapest : FSZEK, 2019. – 79 p. : ill., főként színes ; 24 cm

 

 

 

 

 

 

 

Bevezetés

Az írásunk témájául szolgáló tanulmánykötet, amely „Az én könyvtáram” program kiadásában jelent meg nyomtatásban és elektronikusan[1], lényegében egy alig 70 oldalas kiadvány, amely a méreteihez képest olyan fontos témákkal foglalkozik, mint a könyv- és könyvtárhasználat, szövegértés, szövegalkotás, valamint az olvasás. A tanulmányokat hozzájuk kapcsolódó válogatott mintaprogramok, ha úgy tetszik jó gyakorlatok ajánlólistái, valamint szakirodalmi ajánlások egészítik ki. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,

Történetek az olvasásról és az írástudásról

Kategória: 2017/ 9

Februári számunkban már olvashattak az Oxford University Press The Literary Agenda elnevezésű sorozatának egyik kötetéről, amelyben Josie Billington az olvasás egészségre gyakorolt hatásáról elmélkedett. A sorozat számtalan aspektusból vizsgálja az olvasás helyzetét és átalakuló szerepét a mai, gyorsan változó világban. (tovább…)

Címkék: ,

Életminőség – olvasás nélkül?1

Kategória: 2017/ 8

Közismert, hogy a tanulói teljesítményeket mérő legutóbbi PISA-vizsgálatokban a magyar tanulók eredményei nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen képet mutattak. Ezúttal ennek a probléma-együttesnek csak egyetlen aspektusával, a szövegértésben alacsony szinten teljesítő tanulókkal foglalkozunk. (tovább…)

Címkék:

Olvasás és egészség – Gondolatok Josie Billington könyve kapcsán

Kategória: 2017/ 2

A rangos Oxford University Press Philip Davis szerkesztésében adja közre The Literary Agenda Series sorozatát, amely az olvasó élményvilágával, az olvasás és a szépirodalom társadalmi értékével, mindennapi életünkben betöltött meghatározó szerepével, fejlesztő és egészségmegőrző funkciójával foglalkozik. (tovább…)

Címkék: ,

Mit olvastunk 2015-ben?

Kategória: 2016/ 1

Miközben a nyomtatott könyvek vásárlásának statisztikái egyre kedvezőtlenebbek, ezzel párhuzamosan a könyvtárhasználók száma is csökken. Az kereskedelmi adatok azt jelzik, hogy az elektronikus könyvek eladása stagnál, és az eladott e-könyv olvasók száma sem emelkedik. Néhány projekt – amely a nyomtatott könyvek digitalizálását szorgalmazza – pedig lassan halad előre. (tovább…)

Címkék: ,

Hozzászólás

Kategória: 2015/ 9

Kedves Szerkesztő Úr!

Örömmel tapasztalom, hogy a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros él és „mozog”, köszönöm az egymásután érkező tiszteletpéldányokat. Az is örömmel tölt el, hogy az OSZK-KMK régi olvasáskutatási osztályának kutatási eredményei nem merültek feledésbe, és mint a múlt állapotának útjelzői, meg-megjelennek fiatal kollégák hivatkozásaiban. Mint például Kilar Tímea Olvasás és információs műveltség című tanulmányában, amely a 3K 2015/4. számában (16-31. p.) látott napvilágot. (tovább…)

Címkék:

Az olvasáskutató olvasástörténete

Kategória: 2006/10

Amikor az ember két olyan régi kedves kollégától, mint Vajda Kornél és Mezey László, kap baráti felkérést, hogy írjon élete olvasmányélményeiről, akkor persze azonnal igent mond. (tovább…)

Címkék: ,

Az ezredforduló magyar olvasáskultúrája a Kárpát-medencében

Kategória: 2004/ 6

Az olvasás nemcsak egy az ún. szabadidős tevékenységek közül, hanem kitüntetett, mondhatni, szimbolikus szereppel rendelkező cselekedet. Különleges vonása nem merül ki abban, hogy nehezen képzelhető el “háttértevékenységként” (mint a rádióhallgatás és televíziónézés vagy akár a zenehallgatás), hanem főleg abban az értékegyüttesben ölt testet, amelyet a “fontos dolgok” széles választékából magához vonz. Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy a gyakori és esztétikai értékekre koncentráló könyvolvasás – szociológiai értelemben – tendenciaszerűen együtt jár a harmonikus, kreatív, az embertársaira, más értékorientált kulturális tevékenységekre és információkra egyaránt nyitott, toleráns személyiségvonásokkal.1

Az alábbiakban – az ezredforduló olvasási szokásainak ismertetése után – az olvasás érték-”holdudvarának” egy speciális szeletét: az egyént a társadalom különböző alakzataival összekötő identitástudatot, azon belül is a nemzeti közösséghez (szorosabban vagy lazábban) fűződő nemzeti azonosságtudatot, illetve ennek az olvasási teljesítményekkel való kapcsolatát vesszük górcső alá. A magyar olvasáskultúra és nemzettudat vizsgálatára immár Kárpát-medencei méretekben tudunk ismét vállalkozni.

A közép-európai rendszerváltozási folyamat egyik pozitív következményeként ugyanis csaknem másfél évtizede van lehetőségünk – szellemi profiljuk minél hívebb megrajzolása céljából – a határon inneni és túli magyarság különböző regionális csoportjainak összehasonlító szociológiai vizsgálatára. A kilencvenes évek első felében és derekán egy felméréssorozat révén a Kárpát-medence nyolc országának (Szlovákia, Ukrajna, Románia, [Kis-]Jugoszlávia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria és Magyarország) felnőtt magyar népesség tudati jellemzőit mértük fel.2

Az ezredforduló-közeli években – országonként a korábbinál szélesebb és megbízhatóbb bázison – újabb vizsgálatsorozatra nyílt lehetőségünk. Ennek során – Tomka Miklós vallásszociológussal -Erdély (1998), Kárpátalja (1999), Felvidék (1999), Vajdaság (2000) és Magyarország (2000) felnőtt (18 éven felüli) magyar lakosságának (500 főtől 1000 főig terjedő) reprezentatív mintáin végeztünk kérdőíves felmérést a nemzeti, vallási és kulturális identitástudat témakörében. (A vallásosság kérdésével itt nem foglalkozunk, mert az erre vonatkozó vizsgálati eredményekről Tomka Miklós számolt be.)3

(tovább…)

Címkék: ,

Számadás a talentumokról*

Kategória: 2003/ 5

(Az olvasáskutatás 35 éve az OSZK-ban,
avagy elefántlábak az átszakadó mennyezeten)

“Legyetek őszinték, ne zúdítsatok
rám cifraszép szavakat,
mert el tudom viselni a meztelen
igét és ti is el kell, hogy viseljétek.”
Dsida Jenő

Hivatalosan 1968. július 1-jén alakult meg az OSZK KMK-ban a kezdeti hónapokban mindösszesen 2 fővel dolgozó Igénykutató csoport (Gerő Zsoltné vezető és munkatársa Kamarás István), de az első, ilyen irányú vizsgálat már csaknem 40 éve megszerveződött.

(tovább…)

Címkék: ,

A pszichopátiás személyiség bemutatása Salinger Zabhegyező című művén keresztül

Kategória: 2012/ 3

Bevezetés

Kevés szépirodalmi mű képes a mai fiatalok számára releváns témákat érdekfeszítő és érthető módon felvonultatni. E kevés mű közül szeretnénk a könyvtárosok és a könyvekkel, valamint fiatalokkal kapcsolatban álló szakemberek figyelmét egy olyan műre irányítani amely témaválasztása és rövidsége (tudjuk, hogy a mai fiatalok, főleg a fiúk olvasási kedve meglehetősen alacsony) okán komoly mondanivalóval szolgálhat serdülő fiúk számára.
Jelen publikációban célunk, hogy részletesebben elemezzük Salinger Zabhegyező című művéből a fő karakter, Holden Caulfield személyiségjellemzőit, gondolkodási, érzelmi és viselkedési folyamatait, amelyek antiszociális és pszichopátiás személyiségre utalnak. A mű hasznosnak bizonyulhat serdülőkorban lévő fiatalok (elsősorban fiúk) számára a társadalmon kívüliség személyiségromboló hatásainak bemutatására. A szerző szemléletesen érzékelteti a főhősben zajló érzelmi, kognitív és viselkedéses változásokat. Ajánlott a könyv elolvasása után az olvasási élményt közösen feldolgozni a gyerekekkel az alábbi publikációban megfogalmazott gondolatok mentén, akár biblioterápia keretében. A publikációban jelezzük, hogy a mű mely részeihez milyen serdülőkorban fontos kérdések, problémák kapcsolhatóak, amelyek közös megbeszélése segítheti a fiatalok személyiségfejlődését.
A publikáció könnyebb értelmezhetőség végett bemutatjuk a pszichopátiás személyiség fontosabb jellemzőit. Cleckley (1941) Az egészség álarca (The Mask of Sanity) című könyvében megalkotta a pszichopátia konstruktumot. A pszichopátia személyiségvonások és viselkedések együttese, legpontosabban a négyfaktoros modellel közelíthető meg (Forth és munkatársai 2003). A négyfaktoros modell szerint a pszichopátiás személyiség jellemzői négy csoportba sorolhatóak: interperszonális jellemzők, érzelmi jellemzők, antiszociális jellemzők és életstílus. (tovább…)

Címkék: , ,

Az Alkonyat olvasói népszerűsége a pszichostrukturális elemzés tükrében

Kategória: 2012/ 1

Bevezetés

2005 októberében a Little, Brown and Company egy ismeretlen író, Stephany Meyer könyvét adta ki. Az Alkonyat (Twilight) egy tinédzser lány, Isabella (“Bella”) Swan történetét mondja el, aki a kisvárosba költözve egy különös fiút ismer meg az iskolában. Bella szerelmes lesz a fiúba, akiről később kiderül, hogy vámpír.
Az Alkonyat hatalmas sikereket ért el világszerte; negyedik részét, a Breaking Down-t az év gyerekkönyvének választották 2008-ban Angliában. Az Alkonyat minden része felkerült a The New York Times bestsellerlistájára.
Az Alkonyatnak széles rajongói tábora van. A rajongók elsősorban gyerekek, serdülők és fiatal felnőttek, akik több alkalommal elolvassák a könyveket, megnézik a filmeket, és összegyűjtenek minden információt, amely a színészekkel és a filmben szereplő karakterekkel kapcsolatos. Napjainkra ez szinte jelenséggé vált, ezért érdemes áttekinteni, mi lehet olyan vonzó a fiatalok számára ebben a műben. A publikáció a továbbiakban ezt a célt szolgálja, illetve bemutatja a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár és Művelődési Központ felmérését a vámpírirodalommal kapcsolatos olvasói szokásokról. (tovább…)

Címkék: , , ,

Másfél évtized a Könyvtártudományi és Módszertani Központ Olvasáskutatási Osztályán. Részletek a szerző életinterjújából*

Kategória: 2010/ 6

KMK-s lettem…

(…) Harminchárom évvel ezelőtt történt, hogy eljöttem a SZOT Központi Iskoláról, ahol a vezetőséggel erősen megromlott a kapcsolatom, és 1977 legelején beléptem az Országos Széchényi Könyvtár külön igazgatású részlegébe, a Könyvtártudományi és Módszertani Központba. (Az intézményt a szakma röviden csak KMK-nak becézte.) Az Olvasáskutatási Osztály munkatársa lettem. Úgy éreztem, hogy végre hazataláltam, és letettem arról, hogy a továbbiakban olyan munkahelyekkel kísérletezzem, amelyek az akkori rendszer ideológiájával és erkölcsével túl közeli kapcsolatban állnak. (tovább…)

Címkék: , ,

Címkék