Tartalom

Kategória: 2012/ 3

KÖNYVTÁRPOLITIKA
Mezey László Miklós – Pegán Anita: “Nem öncélú kulturális projekteket szeretnénk támogatni”. Interjú Kenyeres Istvánnal, az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma vezetőjével 3-9

MŰHELYKÉRDÉSEK
Bartos Éva: Megkérdeztük a fogyatékos személyeket : mi a véleményük a könyvtárról? 10-15
Sóron Ildikó: Kincs, ami van. A biblioterápia mint szolgáltatásbővítés az Országos Idegennyelvű Könyvtárban 16-21
Körmendi Attila – Pecsenye Zsuzsa – Szklenárik Péter – Pataky Nóra: A pszichopátiás személyiség bemutatása Salinger Zabhegyező című művén keresztül 21-30

KONFERENCIÁK
Paszternák Ádám: Szubjektív beszámoló egy nemzetközi konferenciáról 31-36

EXTRA HUNGARIAM
Koltay Tibor: Mi az az IAKM? 37-40

HISTÓRIA
Pusztai Ágnes: A mikrofilm története 41-43

MEMENTO
Barátné Hajdu Ágnes: “Névünnep” a Veres Pálné Gimnáziumban 44-46

NAPLÓ
Iancu Laura: A “beszéd”. Mese a keleti végeken 47-51

PERSZONÁLIA
Szendi Attila: Zsámboki László (1935-2012) 52-53
Rékasy Ildikó – Balogh Ferencné: Pápayné Kemenczey Judit (1936-2011) 54-58

KÖNYV
Pogány György: Ad fontes. Vizkelety András tanulmányai 59-63
Mezey László Miklós: Horváth Tibor emlékezete. A Könyv és Nevelés különszáma 63-64

“Nem öncélú kulturális projekteket szeretnénk támogatni”

Kategória: 2012/ 3

Interjú Kenyeres Istvánnal, az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma vezetőjével

L. Simon László elnök úr tavaly októberi hivatalba lépése óta aktív jogalkotási folyamat zajlott le. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításával a pornográf tartalmú termékekre és szolgáltatásokra kivetett kulturális adó teljes összege, valamint a szerzői jogról szóló törvény alapján a közös jogkezelő szervezetektől származó befizetések is az NKA bevételét képezik. Az Országgyűlés megkönnyítette az Alap részére történő közhasznú adományozás lehetőségét is. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényt módosította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény alapján azon társasági adót fizetők, akik az NKA-nak adnak támogatást, juttatást, csökkenthetik adózás előtti eredményüket. Törvényi garancia születette arra nézve is, hogy az NKA-tól maradványforrásokat nem lehet elvonni. További jogszabályváltozás: az NKA végrehajtási rendeletének a 65/2011. (XII. 9.) NEFMI rendelettel történő módosítása. Ennek legfontosabb eleme az új kollégiumi struktúra kialakítása. Az eddigi 17 helyett 9 állandó szakkollégiummal, és 150 helyett 74 kurátorral végzi munkáját az NKA. Mindezzel párhuzamban idén jelentősen bővül a pályáztatásra fordítható keretösszeg. (tovább…)

Címkék:

Megkérdeztük a fogyatékos személyeket: mi a véleményük a könyvtárról?

Kategória: 2012/ 3

Előzmények

Könyvtáraink, főként a közkönyvtárak, évtizedek óta megkülönböztetett figyelemmel fordulnak a fogyatékossággal élő tényleges és lehetséges használóik felé. Alapvető funkciójukat – információnyújtás tanuláshoz, tájékozódáshoz, szabadidős tevékenységhez a felhasználók igényeinek megfelelő formában – ugyanis természetes módon és lépésről lépésre kiterjesztették a speciális felhasználói igények kielégítése irányába. Az elmúlt évtizedek során a könyvtárakban megjelentek a fogyatékossággal élőknek, szüleiknek, pedagógusaiknak, gondozóiknak szánt speciális infokommunikációs eszközök, az alternatív formátumú dokumentumok, az igény szerinti speciális tematikájú rendezvények. Egyidejűleg teret kapott a könyvtárosok továbbképzésében a speciális igényű használói réteg megfelelő könyvtári ellátásának ismeret- és tapasztalati anyaga.
A könyvtár – véltük – a fogyatékossággal élők társadalmi integrációja szempontjából biztonságos és védett hely, alkalmas gyakorlóterep, ahol egy szűkebb körben, elkötelezett, empatikus és felkészült könyvtárosok segítségével ki lehet próbálni, meg lehet tapasztalni az “épek” társadalmával való együttműködést. (tovább…)

Címkék:

Kincs, ami van. A biblioterápia mint szolgáltatásbővítés az Országos Idegennyelvű Könyvtárban

Kategória: 2012/ 3

Az Országos Idegennyelvű Könyvtárban 2010 januárjában indítottunk el egy biblioterápiás módszerekkel dolgozó foglalkozássorozatot, műKINCSvadászat címmel. Kezdetben a résztvevőket főként a kíváncsiság vezette el a találkozásokra. A havi gyakoriságú foglalkozásokon 2010-ben 109 fő vett részt, 2011. első félévében 74 személy (ebből öt fő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem biblioterapeuta szakirányú továbbképzés keretében hospitált a foglalkozásokon). Így összesen 183-an kapcsolódtak be a sorozatba a másfél év alatt. (Nyáron kéthónapos szünetet tartunk a könyvtár nyitva tartásához igazodva.) A résztvevők többsége két-három alkalommal csatlakozott a csoporthoz, de akadt olyan is, aki már tízszer volt jelen. Önmagukban ezek az adatok talán nem túlzottan magasak, azonban az alábbi néhány tényező figyelembevételével mégis beszédesek.
A könyvtárban folyó biblioterápia csoportmunkában végzett tevékenység, amelynek határozott céljai vannak. Ezek a célok az önismeret-fejlesztésben, a kreativitás-fejlesztésben, a kommunikációs készségek fejlesztésében jelölhetők meg, hiszen általános fórumokon, hírportálokon és a könyvtár belső tereiben, valamint internetes felületein meghirdetett foglalkozásokon alapvetően egészséges személyiségű érdeklődők megjelenésére számítunk. (tovább…)

Címkék: ,

A pszichopátiás személyiség bemutatása Salinger Zabhegyező című művén keresztül

Kategória: 2012/ 3

Bevezetés

Kevés szépirodalmi mű képes a mai fiatalok számára releváns témákat érdekfeszítő és érthető módon felvonultatni. E kevés mű közül szeretnénk a könyvtárosok és a könyvekkel, valamint fiatalokkal kapcsolatban álló szakemberek figyelmét egy olyan műre irányítani amely témaválasztása és rövidsége (tudjuk, hogy a mai fiatalok, főleg a fiúk olvasási kedve meglehetősen alacsony) okán komoly mondanivalóval szolgálhat serdülő fiúk számára.
Jelen publikációban célunk, hogy részletesebben elemezzük Salinger Zabhegyező című művéből a fő karakter, Holden Caulfield személyiségjellemzőit, gondolkodási, érzelmi és viselkedési folyamatait, amelyek antiszociális és pszichopátiás személyiségre utalnak. A mű hasznosnak bizonyulhat serdülőkorban lévő fiatalok (elsősorban fiúk) számára a társadalmon kívüliség személyiségromboló hatásainak bemutatására. A szerző szemléletesen érzékelteti a főhősben zajló érzelmi, kognitív és viselkedéses változásokat. Ajánlott a könyv elolvasása után az olvasási élményt közösen feldolgozni a gyerekekkel az alábbi publikációban megfogalmazott gondolatok mentén, akár biblioterápia keretében. A publikációban jelezzük, hogy a mű mely részeihez milyen serdülőkorban fontos kérdések, problémák kapcsolhatóak, amelyek közös megbeszélése segítheti a fiatalok személyiségfejlődését.
A publikáció könnyebb értelmezhetőség végett bemutatjuk a pszichopátiás személyiség fontosabb jellemzőit. Cleckley (1941) Az egészség álarca (The Mask of Sanity) című könyvében megalkotta a pszichopátia konstruktumot. A pszichopátia személyiségvonások és viselkedések együttese, legpontosabban a négyfaktoros modellel közelíthető meg (Forth és munkatársai 2003). A négyfaktoros modell szerint a pszichopátiás személyiség jellemzői négy csoportba sorolhatóak: interperszonális jellemzők, érzelmi jellemzők, antiszociális jellemzők és életstílus. (tovább…)

Címkék: , ,

Szubjektív beszámoló egy nemzetközi konferenciáról*

Kategória: 2012/ 3

A magamfajta “túlfizetett” közalkalmazott (ha épp nem biciklire gyűjt) egész évben spórolhat arra, hogy kiutazhasson egy ILI-kaliberű konferenciára. Ha csupán a részvételi díjat nézzük, az is hat számjegyű összeg (magyar forintra átszámolva, persze), ehhez jönnek még a további “járulékos költségek”, úgymint repülőjegy, reptéri transzfer, travelcard (értsd: városi bérlet), szállás, étkezés, költőpénz. A végén persze ott köt ki az ember, hogy rájön: ennyi pénzből vehetett volna nyolcvan külföldi szakkönyvet, esetleg két-három biciklit, vagy épp félig megnősülhetett volna.
Annak, hogy ilyen “anyagiasan” kezdem ezt a beszámolót, egyetlen egy oka van. Az, hogy ezek után elmondhassam: minden egyes forintot megért ez a pár nap. Ha csak annyit írnék: “jó volt, megérte”, az olvasó minden bizonnyal megrántaná a vállát és azt mondaná: “persze, ahogy gondolod”. Ám ha számszerűsítek (konkrét öszszeget nem mondanék, de mindenki gondoljon vissza a saját esküvőjének költségeire), talán a “megérte” szó és az alább leírtak alapján jövőre többen leszünk magyarok. (tovább…)

Címkék:

Mi az az IAKM?

Kategória: 2012/ 3

2011-ben volt tíz éves az Information Architecture and Knowledge Management (IAKM, Információépítészet1 és tudásmenedzsment, http://iakm.kent.edu/) mesterképzési program az Ohio állambeli Kenti Állami Egyetem (Kent State University, KSU) Könyvtár és Információtudományi Tanszékén (School of Library and Information Science, http://www.kent.edu/slis/index.cfm). Ezt a programot tanulmányozhattam nemrégiben Fulbright kutatói ösztöndíjasként.
Maga a KSU nem teljesen ismeretlen azok számára, akik hallottak a Gombocz-ösztöndíjról, amely 1974-től több évtizedig számos magyar könyvtárosnak és könyvtártanszéki oktatónak tette lehetővé, hogy néhány félévig ezen az egyetemen tanuljon és szerezzen oklevelet az úgynevezett hatodéves program keretében.2
A KSU a The Times napilap felsőoktatási mellékletében közölt rangsor tanúsága szerint bekerült a világ 200 legjobb egyeteme közé. Az észak-amerikai egyetemek között a 79., a világ egyetemei között a 196. helyen áll.3
Az IAKM program egyedülálló abban a tekintetben, hogy ez elnevezésében szereplő két fogalmat összekapcsolva oktatják, bár a köztük levő kapcsolat laza. Mindenesetre annyi elmondható, hogy a tudásmenedzsment-rendszerek, a dolog természeténél fogva komplex architektúrákat igényelnek4, valamint a vállalati célok elérését nagymértékben gátolja a rossz információs architektúra.5 Eszerint tehát van kapcsolat a két terület között.
Az IAKM MSc diploma megszerzése három szakirányon lehetséges:
- Tudásmenedzsment,
- Egészségügyi Informatika,
- Felhasználói élmény-tervezés (Rövidítve: Ux).6 (tovább…)

Címkék: ,

A mikrofilm története*

Kategória: 2012/ 3

A fényképezést is, mint minden más találmányt, az adott kor társadalmi szükséglete hozta létre és bontakoztatta ki. Feltalálásának hivatalosan elismert dátuma, 1839 óta hallatlan fejlődésen ment át.
Magának a fényképezésnek tulajdonképpen két feltalálója ismert. Mindketten franciák voltak, az egyik Joseph Nicéphore Niépce, a másik Louis Jacques Mandé Daguerre. Az első, fényképezés útján készített maradandó fényképet 1822-ben Niépce készítette cinklemezen, amelyet aszfalt és levendulaolaj oldatával vont be. Daguerre 1837-ben ezüst-jodiddal bevont lemezre készített maradandó képet. Niépce halála után a fényképezés ügyének továbbfejlesztése Daguerre-re maradt, és vitathatatlan, hogy ezt ő tette a XX. század egyik legjelentősebb találmányává. (tovább…)

Címkék:

“Névünnep” a Veres Pálné Gimnáziumban*

Kategória: 2012/ 3

Megtiszteltetés volt számomra, amikor Hock Zsuzsanna, a Veres Pálné Gimnázium könyvtára – mától Ugrin Gáborné Majoros Márta Könyvtár – könyvtárostanára felkért arra, hogy nyissam meg a könyvtárat.
Kétszeres megnyitónak lehetünk részesei:
1. Átgondolt tervezés és fejlesztés, hosszú átalakítási munkálatok, odaadó és rengeteg munka után nyílik meg a könyvtár úgy, hogy közben emberfeletti erővel próbált folyamatosan szolgáltatni, valamint az iskola és az oktatási folyamat szerves részeként működni.
2. Névünnepre gyűltünk össze. A Veres Pálné Gimnázium könyvtára felveszi néhai könyvtárostanára, Ugrin Gáborné Majoros Márta nevét. Ezzel egyszer s mind a Bod Péter Társaság alapító elnökének is emléket állít. (tovább…)

Címkék: ,

A “beszéd”. Mese a keleti végeken

Kategória: 2012/ 3

Több alkalommal is megadatott a lehetőség, hogy moldvai magyar meséket közölhettem,1 ám a mesemondás társadalmi kontextusáról, a mese funkcióiról elmulasztottam szót ejteni. Az alábbiakban előbb erről a kérdésről szeretnék szólni, majd megpróbálom összefoglalni röviden a mesemondás mai körülményeit és jellegzetességeit egy konkrét közösség, a moldvai Magyarfalu példáján keresztül.
A moldvai magyar nyelvjárásokban nagy ritkán találkozunk a mese kifejezéssel, a magyar nyelvterület e térségben ugyanis a mesét beszédnek hívják. Közismert, hogy a mese szó legrégebbi ránk maradt nyoma nem a mai jelentését viselte. A Jókai-kódexben (1450 k.) a mese jelentése “aenigmate, rejtvénnyel”, és ebbéli tartalma egészen a XIX. századig megmaradt. Az első olyan adat, ahol a mesét mai vagy műfaji értelemben “(nép)meseként” foghatjuk fel, 1749-ből való,2 de a fogalom valójában csak a XIX. században vált ismertté, nem kis mértékben az írásbeliség és a nyomtatott kiadványok révén. Ez a körülmény magyarázatot adhat arra a kérdésre, miért nem ismert Moldvában a mese kifejezés. Talán azért nem, mert a moldvai magyar népcsoport és a Kárpát-medencei magyarság között mind az ideológiai, mind a kulturális, mind pedig az intézményes kapcsolatok – amelyek egyébként is igen halványak voltak – fokozatosan megritkultak, majd teljesen megszűntek. Ugyanakkor ez a körülmény – ti. az elszigeteltség – nem bizonyíték arra, hogy a magyarság többi területén a mese eredeti neve a beszéd lett volna, bár a folklorista Faragó József azon az állásponton volt, hogy nemcsak Moldvában, hanem Székelyföldön, továbbá a magyar nyelv más peremterületein is (pl. Fogaras térségében) ismert volt a beszéd szó mese jelentése,3 amit mára mindenütt kiszorított a mese, népmese kifejezés, egyetlen térség, éspedig Moldva kivételével. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a beszéd “a magyarba egy közelebbről meg nem határozható szláv nyelvből került át »beszéd, szó« jelentéssel”.4 Tudjuk, hogy a mese szó alapjelentése több nyelvben az “elmondani”, “beszélni”, “mondani”, sőt a “hazudni” igékhez kapcsolódik. (tovább…)

Címkék:

Zsámboki László (1935-2012)

Kategória: 2012/ 3

Zsámboki László 1959-ben érkezett az akkori miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre frissen megszerzett jogi diplomájával. Két évig az egyetemi könyvtár tudományos munkatársaként dolgozott. A szíve ugyanis mindig a humán tudományok felé vonzotta. 1961-ben, amikor a Kohómérnöki Kar dékáni hivatalában dékáni titkár, majd hivatalvezető lett, sem szűnt meg ez irányú érdeklődése, hiszen 1965-ben második diplomáját könyvtári ismeretekből szerezte. Majd amikor az egyetem könyvtára 1969-ben új, impozáns épületbe költözött, tudományos főmunkatársként ő is ennek az intézménynek lett újra dolgozója.
Még a kari szolgálat alatt megismerkedett azokkal a professzorokkal, akik az egyetem selmeci múltjára megbecsüléssel tekintettek vissza, történetének feltárására mint bánya- és kohómérnökök vállalkoztak. Közülük Gyulay Zoltán profeszszor lett az ifjú Zsámboki László példaképe: Gyulay alapossága, pontossága megerősítette saját ez irányú jellemvonásait is. Az ő ösztönzésére kezdte el az akadémia selmeci korszakának könyvállományát föltárni, helyreállítani és rendezni. Az új könyvtárépület kiállítótermében berendezett, általa feltárt Selmeci Műemlékkönyvtár mind a mai napig az egyetem büszkesége, egyben a magyar műszaki felsőoktatás-történet első, ma már muzeális védettségű szakkönyvtára. 1976-ban jelent meg a műemlékkönyvtárról szóló összefoglaló műve. (tovább…)

Címkék:

Pápayné Kemenczey Judit (1936-2011)

Kategória: 2012/ 3

Mély megrendüléssel fogadtuk a hírt, hogy Pápayné Kemenczey Judit, szolnoki könyvtári kollektívánk egyik meghatározó személyisége az 1955 és 1992 közötti években, múlt év december 6-án váratlanul eltávozott közülünk. Néhány napja még részt vett egy rendezvényünkön, a halála előtti napon is telefonon beszéltünk vele. Betegségekkel küzdött, de hirtelen elhunyta mindnyájunkat váratlanul ért.
Ahhoz a könyvtáros nemzedékhez tartozott, amely aktív éveinek egészét a Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár munkatársaként töltötte el, itt kezdte pályáját, abszolválta egyetemi tanulmányait, érte el pályafutása csúcsát és a nyugdíjas kort. Nem könyvtárosnak készült pedig. Minden vágya az volt, hogy orvos lehessen, a Rákosi-érában azonban polgári származása miatt (az édesapja kisiparos volt, gyönyörű bútorokat készített) nem kerülhetett be az egyetemre. Harmadik gimnazista korában mint osztályidegent a DISZ-ből is kizárták. De Kemenczey Judit másik pályán is tudott bizonyítani.
Sokoldalú tevékenységét néhány mondatban összefoglalni: megoldhatatlan feladat. 1955-ben az önállósuló gyermekrészleg kialakítását, majd vezetését bízták rá. 1973-ig vezette a gyermekkönyvtárat, amikortól is igazgatóhelyettesi beosztásban, 1991-ben rövid ideig megbízott igazgatóként működött. A gyermekkönyvtári állomány tematikus feltárásának, fejlesztésének irányítása mellett gyermekirodalmi és olvasás-lélektani kutatásokat folytatott. Rendszeresen publikált szakmai folyóiratokban, kiadványokban. Írásai megjelentek a Könyvtárosban, később a Könyv, Könyvtár, Könyvtárosban, a Könyvtári Figyelőben, az Együttben, a Verseghy és az Országos Széchényi Könyvtár füzeteiben, a Magyar Olvasástársaság kiadványaiban, a Helikon Kiadó Gyermekirodalom című kötetében, napilapokban. 1984-től öt éven át (megszűnéséig) szerkesztette az Együtt című kiadványt, a Szolnok megyei könyvtárak együttműködési körének híradóját. Az Egri csillagok című Gárdonyi-regény befogadásvizsgálatának anyagát (amelynek kutatását Pápayné Kemenczey Judit tervezte és irányította) a Tankönyvkiadó jelentette meg. (tovább…)

Címkék:

Ad fontes. Vizkelety András tanulmányai

Kategória: 2012/ 3

Magyarországon a germanisztikának sok évszázados, komoly hagyományai vannak (olyannyira, hogy II. József 1784-ben az immár Pesten működő egyetem tanítási nyelvévé nemcsak a németet tette meg, de a bécsi illetékességű Leopold Alois Hoffmann személyében ekkor előbb lett professzora a német nyelvnek és irodalomnak, mint a magyarnak; utóbbi első tanárául csak 1791-ben kapott kinevezést Vályi András). A jelenkori hazai germanisztika nemzetközileg is legismertebb képviselője Vizkelety András professzor, aki 2011-ben töltötte be 80. életévét, és a jeles évforduló alkalmából a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Germanisztikai Intézetének és az MTA-OSZK Res libraria Hungariae Kutatócsoportjának munkatársai kötetbe gyűjtötték írásai egy részét. Nem ez az első tomus, amely tiszteletére napvilágot látott, 2001-ben 70. születésnapján már megjelent egy “szabályos” Festschrift, vagyis a munkásságához kapcsolódó és tanítványai, tisztelői által írt tanulmányok csokra “swer sînen vriunt behaltet, daz ist lobelîch”. Festschrift für András Vizkelety zum 70. Geburtstag címmel. (tovább…)

Címkék: ,

Horváth Tibor emlékezete

Kategória: 2012/ 3

A Könyv és Nevelés különszáma

“Az ügyeknek nagy emberekre van szükségük, hogy rendeltetésüket betölthessék. Ugyanúgy, ahogyan a gazdag személyiségeknek ügyeket kell választaniuk, hogy kiteljesíthessék küldetésüket. (…) A magyar könyvtárügy is megtalálta a maga nagy embereit, miképpen a teret kereső nagy kapacitások is ráakadtak az életüket betöltő könyvtárügyre” – írja Papp István annak a kiadványnak az előszavában, amely a Könyv és Nevelés folyóirat 2011. évi 4. számának önálló mellékleteként látott nyomdafestéket, és amely a 2011 júniusában, Horváth Tibor (1935-2011) emlékezetére rendezett Törzs és ágak című konferencia előadásainak szerkesztett változatát adja közre. A tanulmánygyűjtemény csak küllemében szerény, tartalmát tekintve valódi Festschrift, amelyben kollégák, tanítványok, tisztelők publikálnak egy-egy olyan dolgozatot, amely választott témájával a nagy előd, a Mester szellemét, kutatásait, munkásságát idézik, azt valamiképp folytatják, kiegészítik, miközben természetesen helyet kapnak az írások között a személyesebb hangú emlékezések, méltatások is.
Horváth Tibornak a könyvtári információs rendszerek kialakításában, megújításában és elterjesztésében csúcsra jutó alkotó életművét saját kutatási eredményeik közreadásával idézi meg az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum vezetője, Varga Katalin Egy információs rendszer és utóélete című írása, Orbán Éva Rendszerben gondolkodni… című írása, valamint Sipos Anna Magdolna Együttműködés – könyvtári rendszer című publikációja. Ezek a tanulmányok – túlzás nélkül állítható – továbbgondoló és megújító folytatásai a Mester munkásságának. A füzetnek ez a része eredeti kutatási témák hozadékait adja közre, itt olvashatunk az Olvasás Portálról, a könyvtári munkák folyamatleltáráról vagy épp az országos gyűjtőköri együttműködés múltjáról és jelenéről. Helyet kaptak azután az előadások között a Mester munkásságát feldolgozók, elemzők és értékelők is, ilyen például Balogh Mihályé, aki Horváth Tibornak az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos tevékenységét mutatja be. A “korszerű könyvtár” eszméjét képviselő Horváth Tiborról Kis-Tóth Lajos szólt. Talán az első, a könyvtártudományi publikációk sorában kaphattak volna helyet Barátné Hajdu Ágnes, valamint Ungváry Rudolf írásai, akik ugyan Horváth Tibor szellemi hatásához kapcsolódóan, de lényegileg az ETO- és a magyar tezaurusz-szabvány kérdéseiről értekeztek az emlékkonferencián. Horváth Tibor emberi alakját, “gazdag személyiségét” Sonnevend Péter portréja idézi meg, ő a Horváth Tiborral kapcsolatos régebbi publikációk sokaságából idézve teljesség-igényű mozaikot rajzol róla.

A Könyv és Nevelés e különszáma – ahogy ebből a rövidke tartalomismertetőből is kiderülhet – korántsem csak emlékező, felidéző, méltató írások gyűjteménye. Mert miközben valóban a Horváth Tibor emléke előtti tisztelgés igényes dokumentuma, aközben színvonalas pillanatfelvétel a magyar könyvtártudomány és könyvtárügy egy nem mellékes vonatkozásáról, annak a felismerésnek a részleteiről, hogy a könyvtárak rendszerszerű működése lehet hatékony, továbbá a tájékoztatási és információs rendszerek kutatásának jelenkori helyzetéről. Olyan gyűjtemény, amely méltó az “ügy nagy emberéhez”.

(Könyv és Nevelés XIII. évfolyam 2011/4. szám melléklete. Bp., OFI-OPKM, 2011. 96 p.)

Címkék: ,

Címkék

(1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (16) (3) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (2) (3) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (32) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (9) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (9) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (24) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (58) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (11) (2) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)