KÖNYVTÁRPOLITIKA
Amberg Eszter: A nyilvános könyvtárak jegyzéke, valamint a kulturális törvény 2009. évi változásairól 3-8

FÓRUM
Szakmári Klára: Mennyit ér a könyvtárostanár, ha szakértő-szakfelügyelő?! 9-11

MŰHELYKÉRDÉSEK
Frank Róza: Okulás végett. A szombathelyi informatikus könyvtáros mesterszakos hallgatók véleménye a képzésről 12-16
Fuchszné Benák Katalin: Gondolatok, emlékek egy intézményi összevonásról 17-29
Ásványi Ilona – Kövécs Ildikó: Két egyházi könyvtáros portré 29-44
Tőzsér Péter: Ahol a szellem szabad 44-45

MEMENTO
Halász Magdolna – Nagy Zoltán: Könyvek között egy életen át. Busa Margit hagyatéka Széphalomban 46-50

NAPLÓ
Koncz Károly: Talált könyv 51-53

PERSZONÁLIA
Futaky László: Kovács Tibor (1937-2010) 54-56
Pák Györgyné: Dezső László (1916-2009) 56

KÖNYV
Pogány György: Bevezetés a reáltudományok történetének magyarországi könyvészetébe 57-59
Vajda Kornél: Repertórium a Könyv és Nevelés tíz évének anyagáról 59-62
Nagy Attila: Mátyás visszatér? 62-64

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. tv. 23. §-a 2010 január 1-jétől módosította a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Kulturális tv.) egyes paragrafusait.1
A tavalyi összefoglalóban2 is olvashatták, hogy minden irányító szervnek (önkormányzatnak) 2009. május 15-éig kellett az irányítása alá tartozó, már bejegyzett költségvetési szerveinek közfeladatellátás módját szervezeti szempontból felülvizsgálni, és ennek alapján az irányító szervek kötelesek voltak a költségvetési szerveiket a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. (a továbbiakban: Kt.) szerint meghatározott típusokba besorolni, az alapító okiratokat módosítani. Sajnos, nagyon kevés önkormányzat küldte be ez idáig nyilvános könyvtárának hiteles és módosított alapító okiratát, így ezúton is szeretnénk bíztatni a kollégákat, hogy amennyiben könyvtáruk a nyilvános könyvtárak jegyzékén szerepel, úgy mielőbb szorgalmazzák intézményük fenntartójánál, hogy küldjék be a Könyvtári Intézetbe a nyilvános könyvtárak hitelesített, módosított alapító okiratait. (tovább…)

A mesterképzés indítása

Szombathelyen 1962-ben kezdődött meg a könyvtárosképzés, az akkori Szombathelyi Tanítóképző Intézetben a hároméves középfokú népművelő-könyvtáros képzés formájában. Azóta az intézmény és a szak is sok változáson ment keresztül.
A tanszéken kezdettől fogva főiskolai szintű könyvtáros, majd informatikus könyvtáros szakos képzés folyt. 2006-ban kezdődött az informatikus könyvtáros alapszakos (BA) oktatás. A Nyugat-magyarországi Egyetem Könyvtár- és Információtudományi Tanszéke az informatikus könyvtáros szakon az elsők között nyerte el a mesterképzés jogát. Így 2009 őszén nappali és levelező tagozaton egyaránt elindulhatott az első mesterszakos-évfolyam (akiket csak “MA-sok”-nak nevez mindenki). (tovább…)

Mindszenten 2007-ben vonták össze a Keller Lajos Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjteményt meg a Tisza Művelődési Házat. Több éves pénzügyi megszorítás és létszámleépítés előzte meg a döntést. A körültekintő előkészítő munkának, a szakmai felügyeletekkel való építő jellegű párbeszédnek, a dolgozók hozzáállásának köszönhetően az eredeti elképzelés szerint az összevonással magasabb színvonalú kulturális színtér jött létre. (tovább…)

…az 1950-es, 1960-as évekből és az 1990-es, 2000-es évekből

Az egyházi könyvtárak egykor és ma is a hazai könyvtári rendszerben sajátos csoportot alkotnak. Könyvtára kezdetben általában világi és egyházi méltóságoknak, vagy világi, még inkább egyházi (pl. kolostori, szerzetesi) közösségeknek volt. Ezek a magánkönyvtárak váltak aztán közkönyvtárrá.
Ha az egyházi könyvtárak XX. századi történetére gondolunk, azt látjuk, hogy nem is száz, de ötven év alatt e könyvtártípus “halálának és feltámadásának” lehettünk tanúi. 1948, a “fordulat éve” után a magyarországi egyházi, felekezeti könyvtárak egy része megsemmisült, mások zárt raktárakká váltak, és néhány közülük “korlátozottan nyilvános tudományos szakkönyvtárként” definiálta magát, de még a szakmabeliek számára is inkább múzeumok voltak, mint könyvtárak. (tovább…)