A sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény^[1]

Az 1967-ben Kuklay Antal atya által létrehozott gyűjtemény már megalakulásakor igen sokszínű volt: műtárgyak, könyvek, iratok, papi hagyatékok alkották. Elhelyezése több helyen – egyebek mellett a Sárospataki Római Katolikus Plébánián – valósult meg. A műtárgyak megtekintésére időszakos kiállítások alkalmával nyílt lehetőség. A tárgy- és könyvgyűjteménynek jelenleg otthont adó, a plébánia szomszédságában lévő Szent Erzsébet Házban korábban egyházi elemi, a kommunizmus alatt állami fenntartású általános iskola működött, melyet 1999-ben kapott vissza az egyház.^[2] Az épületben kortárs művészek alkotásaiból rendezett állandó kiállítás, előadás-sorozat mutatja be Szent Erzsébet életét, minden évben megrendezésre kerül a Pünkösdi Szent Erzsébet ünnep és a háztól induló Sárospatak-Kassa zarándoklat. (tovább…)

Könyvtárhasználó típusok a biblioterapeuta szemszögéből

Bizonyára minden gyakorló könyvtáros számára ismerős az a szégyellt pillanat, amikor egy jól ismert olvasó megjelenésekor legszívesebben láthatatlanná válna. Több évtizedes könyvtáros pályafutásom alatt nekem is volt néhány kevésbé rokonszenves könyvtárhasználó a praxisomban, akiknek a felbukkanása ilyen-olyan okból, de menekülésre késztetett. Most viszont már felsővezetőként látom ugyanazokat a helyzeteket, amint ijedten, feldúltan, remegve szaladnak ki a kollégák a színfalak mögé egy-egy „nehéz eset” megjelenésekor, vagy épp a velük folytatott személyes beszélgetések során vallanak arról, milyen frusztráló helytállniuk a különféle embert próbáló helyzetekben. (tovább…)

2009 óta minden év szeptember második keddje az ELTE BTK Trefort-kertjében egyet jelent a fővárosi Könyvtári Nappal, amely a belvárosi egyetemisták fix tanévnyitó programjainak egyike. (tovább…)

A 2019/2020-as őszi félévtől bevezettük egyetemünkön a virtuális olvasójegyet, ami valójában túlmutat a papír/plasztikváltozat digitális megfelelőjén. Számos kényelmi funkciót biztosít, melyeket örömmel használnak olvasóink.

Rögös volt az út

A virtuális olvasójegy ötlete nem új keletű részünkről, több mint két éve dédelgetett terv, azonban számos területen előre kellett lépnünk ahhoz, hogy bevezethessük. Az elmúlt években az Egyetemi Könyvtár – amellett, hogy az Egyetemi Levéltár és a Savaria Egyetemi Központ Könyvtár és Levéltár is a részévé vált[1] – hatalmas fejlődésen ment keresztül informatikai infrastruktúráját tekintve. (tovább…)

Szerkesztői előszó

Műhelykérdések
Hajdu Krisztián – Czeglédi László: Könyvtáros sztereotípiák megjelenése napjainkban
Sümeginé Lehotai Edit: Kihívások és lehetséges válaszok a XXI. század könyvtárában
Dóra László: A könyvtár mentális térképe

Konferenciák
Vilcsek Andrea: Gyógyír a lélekre a könyvtár
Szepesi Judit: Innovatív szolgáltatások. Összefoglaló a Múzeumi és Műszaki Könyvtáros Szekció előadásairól (MKE 51. Vándorgyűlés, Székesfehérvár)

Könyv
Mezey László Miklós: Nyelvjárási nagyszótár – transzszilván „szótárregény”
Pogány György: Arany János nagyszalontai könyvtárának katalógusa

„A videójátékokban gyakran fellelhető a könyvtár és a könyvtáros szerepeltetése. A könyvtár szerepe általában itt is a tudás megszerzésének helye. Ezzel szemben a játékok­ban a könyvtárosok nem feltétlenül tájékoztatnak és kölcsönöznek, bár erre is találhatunk példákat a játékvilágban. A könyvtáros általában csak a nevében hasonlít egy „átlagos könyvtárosra”, több játékban egyfajta mitikus lényként ábrázolják őket. „Munkaköri le­írásukban” többek között a jövőbelátást, a rendházak védelmét és akár erőszakos csele­kedeteket is találhatunk.” (Hajdu Krisztián – Czeglédi László) (tovább…)

Oranges and peaches (Narancsok és őszibarackok) – olvasható a 2013-ban piacra dobott könyvtáros Lego minifugura kezében lévő köteten, ami utalás az 1995-ös Ez ám a buli! című amerikai vígjáték emblematikus jelenetére, melyben az ifjú könyvtáros hölgy félreérti a segítségét kérő olvasót, így lesz az Origin of species-ből (A fajok eredete) Oranges and peaches. A film ugyan nem lett sikeres, az említett jelenet viszont világszerte ismert könyvtáros mémként éli világát. A Lego kardigános, szemüveges könyvtáros hölgye a klasszikus, vagy mondjuk úgy, szokásos sztereotip könyvtárost testesíti meg, némi szellemességgel. De milyen könyvtárosképpel találkozhatunk a játékfilmek, filmsorozatok, irodalmi alkotások vagy épp a számítógépes játékok révén? Hiszen lépten-nyomon könyvtáros karakterekbe botlunk ezekben a médiumokban, s noha az ábrázolásmód olykor visszatetsző lehet, a könyvtáros professzió (pop)kulturális jelenléte önmagában is büszkeséggel tölthet el bennünket. (tovább…)

Hétköznapi életünket előítéleteink akaratunkon kívül is befolyásolják, amelyek éppúgy lehetnek pozitívak, mint negatívak. A társadalom e tekintetben a könyvtárosokat sem kíméli, hiszen számos előítéletet, sztereotípiát alakítottak ki róluk.

A témával korábban is foglalkoztak már, készültek kutatások arról, hogy miként ítélik meg a könyvtárosokat és munkájukat. 1985-86-ban a Gereben Ferenc által vezetett országos reprezentatív felmérésben például „A könyvtáros olyan személy, aki…” kezdetű félmondatot kellett a kitöltőknek befejezniük. A válaszadók többsége szerint a könyvtáros olvasmányokat ajánl (28,7 %)[1]. Vidra Szabó Ferenc a könyvtárhasználók körében ismételte meg a kutatást 1995-ben, amelyben a válaszolók több mint háromnegyede egy társat látott a könyvtárosban, aki segít megtalálni a keresett információt[2]. (tovább…)

„A kreativitás az, amikor az intelligencia jól szórakozik.”
(Albert Einstein)

Bevezetés

Mit jelent a könyvtár a XXI. században? Miben változott meg a szerepe, és benne a miénk, könyvtárosoké? Ezekre a kérdésekre sokféle válasz született, hiszen mást jelent a társadalomnak, mást a fenntartónak, s minden bizonnyal teljesen eltérő válaszokat adnának a könyvtárosok és a könyvtárhasználók. (tovább…)

A könyvtári igénybevételt és a szolgáltatások keresettségét sokféle módon lehetséges mérni. A legtöbb kutatás előre megszerkesztett kérdések mentén próbál adatokat szerezni a látogatóktól. A mentális térképek alkalmazása azonban indirekt módszerrel, egy játékos feladaton keresztül, szinte a tudatalattiból képes olyan információk előhívására, ami a hagyományos eljárással nem biztos, hogy sikerülne. Kutatásunkban – a könyvtár fejlesztéséhez és az igénybe vett könyvtári állományok felméréséhez – a mentális térképek módszerét alkalmaztuk kísérleti jelleggel. (tovább…)

A CERL (Consortium of European Research Libraries) keretein belül működő könyvkötés-munkacsoport Uncovering the covers[1] címmel kétnapos workshopot tartott 2019. május végén az Uppsalai Egyetem könyvtárában. A vendéglátó intézmény részéről Stefan Andersson és Helena Backman könyvtárosok, Per Cullhed stratégiai fejlesztési menedzser, valamint Magnus Hjalmarsson és Roger Magnusson, a könyvtári digitalizálásban részt vevő szakemberek közelebbről is megismertették a hallgatóságot a könyvtár nemrégiben megújult főépületével, a Carolina Redivivával, s az ott folyó munkával. A műhelykonferencia záró részében Nicholas Pickwoad könyvkötéskutató tartott előadást, aki elsősorban a könyvkötések szerkezeti felépítésével, s ennek részeként a mindennapi használatra szánt, díszítetlen kötések vizsgálatával foglalkozik. (tovább…)

 Összefoglaló a Múzeumi és Műszaki Könyvtáros Szekció előadásairól
(MKE 51. Vándorgyűlés, Székesfehérvár)

2019-ben a Múzeumi és a Műszaki Szekció ezúttal közösen tartották meg évi ülésüket a Magyar Király Hotel Casino termében Székesfehérvárott, az MKE 51. Vándorgyűlése keretében. A levezető elnökök: dr. Kreutzer Andrea a Múzeumi Könyvtáros Szekció titkára és Nagy Zoltán a Műszaki Könyvtári Szekció elnöke voltak. A délelőtt folyamán összesen 4 előadást hallhattunk – kettőt műszaki, kettőt pedig múzeumi témában. (tovább…)

Bühnagy székely szótár / Sántha Attila ; Ádám Gyula és Fodor István fotóival. – 2. átd., jav., jelentősen bőv. kiad. – Budapest : Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., 2018. – 471 p. : ill., színes ; 28 cm. – (Székely termék)

(Szubjektív bevezető)

Sokat elárul könyv és recenzens viszonyáról, ha a tollforgatónak a kötetre vetett első pillantásakor számos gondolat villan föl a fejében, még azelőtt, hogy föllapozta volna. Bennem is sok emlék tolult föl, amikor kézbe vettem Sántha Attila Bühnagy székely szótár című testes, attraktív kivitelű, album formátumú művét. Elsőre az ötlött föl bennem, mekkora élmény, micsoda rácsodálkozás volt számomra az 1970-es évek végén Kriza János Vadrózsák című népköltési gyűjteményének elolvasása. Ekkor ízleltem meg a székely tájnyelv különös zamatát. (tovább…)

Arany János nagyszalontai könyvtárának és széljegyzeteinek katalógusa / [sajtó alá rend.] Hász-Fehér Katalin ; [közread. az] … MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet. – Budapest : Universitas : MTA BTK ITI, 2019. – 1065 p. ; 24 cm

Arany János hagyatéka különféle határon inneni és határon túli közgyűjteményekben található, ugyanakkor egy nagyon értékes része ma már nem kutatható, a második világháborúban tragikus körülmények között megsemmisült, ezért is különlegesen jelentős minden egyes megmaradt dokumentum. A költőhöz köthető relikviák egyik becses részét szülővárosában, Nagyszalontán őrzik, így könyvtárának fennmaradt köteteit személyes tárgyaival együtt a szalontai Csonka toronyban kialakított emlékmúzeumban tekinthetik meg a kutatók és a tisztelők. (tovább…)

Szerkesztői előszó

Műhelykérdések
Istók Anna: Széllel slamben
Fejős Edina: Üzenet a palackban. Biblioterápiás beszélgetéssorozat az MTA KIK-ben

Múltunkból
Krisch András: A Soproni Evangélikus Egyházközség Könyvtárának rövid története

Konferenciák
Derda Dávid – Derzsy Márk – Gyenes Andrea – Kozma Zsófia – Pásztor Angelika – Szabó Katalin – Szabó Zoltán – Tóth János Márk: A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 51. Vándorgyűlése
Kührner Éva: „Egy-egy könyvtár nem csupán könyvek halmaza…”. Egyházi könyvtárosok konferenciája Esztergomban

Könyv
Tószegi Zsuzsanna: A világháló polgárainak szóló kézikönyv az online szféráról
Némethi-Takács Margit: Út a MARC 21-hez

„[…] az órát érdemes egy meghökkentő videóval kezdeni. Figyelembe véve az osztályt kísérő pedagógus lelkivilágát, nyugodtan válasszunk egy szabadszájú slamvideót valamelyik ismertebb hazai slammertől.  […] Ha megvolt a felütés, tegyük félre kicsit a slam poetryt és indítsuk messzebbről a téma megközelítését. Kezdjük elsőként a kontextualitással, természetesen ezt a szót ne merjük kiejteni a fiatalok előtt, mert azonnal hiteltelenné válunk. Helyette vegyük elő a Lackfi-mémeket a Facebookról, Instagramról, dobjunk be egy-két szellemes átiratot, és tegyük fel a vitaindító kérdést nekik: Mennyire sértő az átirat?” (Istók Anna) (tovább…)

A generációs elméletek szigorú kategóriái leomlóban vannak, pontosabban egyre  árnyaltabb a kép: a 80-as és a 90-es években születettek, az úgynevezett Y és Z generáció tagjai talán mégsem született informatikai zsenik, a szüleik nemzedéke pedig nem pusztán digitális analfabétákból áll. Általános generációs jellemzők vannak, ám a generációk közti digitális szakadék az idő előrehaladtával egyre inkább szűkül. Az internet és az okostelefonok elterjedése, a számítógép-használat mindennapossá válása jócskán gyorsított ezen a folyamaton, de a könyvtárakban futó programozóklubok, robotikaszakkörök, adatbázis-használati és egyéb informatikai tréningek és foglalkozások is jelentősen hozzájárulnak a digitális kompetenciák kiterjesztéséhez. Ma már a társadalom szinte minden tagja használ ilyen-olyan kütyüket, és aktív részese a globális méreteket öltő közösségi hálónak, a felelős internethasználattal azonban akadnak még gondok.

Ezeket a folyamatokat és anomáliákat érdemes összefüggéseikben látni, megértésükhöz nélkülözhetetlenek az olyan összefoglaló szakmunkák, mint Szűts Zoltán Online: Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei című monográfiája, amelyről mostani számunkba Tószegi Zsuzsa írt recenziót. Az internet és az informatikai vívmányok bizonyos mértékben valóban átalakítanak bennünket, a tinédzserek kitolódott ingerküszöbét nem lehet és nem is szabad figyelmen kívül hagyni. A könyvtárosoknak, könyvtárostanároknak, pedagógusoknak valóban nehéz dolguk van, de korántsem lehetetlen felkelteni és fenntartani a középiskolás korosztály érdeklődését, amit Istók Anna cikke is – a benne rejlő irodalom- és olvasásnépszerűsítő módszerekkel és tapasztalatokkal – kiválóan megmutat, s noha a slam poetry és az irodalmi mémek sokak számára visszatetszők lehetnek, egyáltalán nem ördögtől valók. Jól tudjuk, hogy a tanulói érdeklődés felkeltése minden korban kihívást jelentett, de az érdektelenség nem ritkán a tanári és könyvtárosi teljesítményre, nem pedig a tudás elutasítására vezethető vissza.

Örömteli azonban, hogy a könyvtárosok nem csupán érdekeltek a folyamatos megújulásban, de számos intézményben élen is járnak benne. Reményeink szerint e számunk valamennyi cikke jó példa erre.

Jó olvasást kívánva,    Tóth Béla István

A Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központban lassan tizenegy éve működik egy amatőr írókör, az Irka, mely tevékenysége, elért eredményei okán mára már alig nevezhető amatőrnek. Szerteágazó tevékenysége részletesen bemutatásra került a könyvtár Minőségi Díj pályázatában 2018-ban, amely honlapunkon elérhető.[1] Az Irka egyik fontos feladata a tehetséggondozás, így az évek során számos prózaíró és költészeti kurzust szerveztünk, kezdetben felnőttek részére. (tovább…)

Biblioterápiás beszélgetéssorozat az MTA KIK-ben

            2013 ősze óta zajlanak Üzenet a palackban címmel biblioterápiás beszélgetések az MTA Könyvtár és Információs Központban. Ez a hat év 62 alkalmat jelentett mindeddig, s ez talán már elég hosszú idő, amelyre érdemes visszatekinteni és összefoglalni a tapasztalatokat. (tovább…)

Sopronban, mint korai reformációs központban, nagyon hamar megjelentek a protestáns szellemű könyvek. II. Lajos egy inkvizíciós vizsgálatot követően, 1524-ben eretnek könyveket égetetett a Fő téren. Néhány évtized múlva a városi lakosság nagy része és a városvezetés is áttért az új hitre. A soproni evangélikusoknak nem a semmiből kellett könyvtárat alapítaniuk, mivel az evangélikus bibliotéka egyik legnagyobb értéke, hogy a középkori plébániai gyűjtemények világi és egyházi anyagából szervesen továbbfejlődött egyházi és polgári könyvtár. Ez a gyűjtemény folyamatosan gyarapodott, többek között Németországból a tanulmányaik után visszatért lelkészek, tanárok, diákok adományaiból.[2] (tovább…)