Szerkesztői előszó

Kategória: 2019/ 7

A generációs elméletek szigorú kategóriái leomlóban vannak, pontosabban egyre  árnyaltabb a kép: a 80-as és a 90-es években születettek, az úgynevezett Y és Z generáció tagjai talán mégsem született informatikai zsenik, a szüleik nemzedéke pedig nem pusztán digitális analfabétákból áll. Általános generációs jellemzők vannak, ám a generációk közti digitális szakadék az idő előrehaladtával egyre inkább szűkül. Az internet és az okostelefonok elterjedése, a számítógép-használat mindennapossá válása jócskán gyorsított ezen a folyamaton, de a könyvtárakban futó programozóklubok, robotikaszakkörök, adatbázis-használati és egyéb informatikai tréningek és foglalkozások is jelentősen hozzájárulnak a digitális kompetenciák kiterjesztéséhez. Ma már a társadalom szinte minden tagja használ ilyen-olyan kütyüket, és aktív részese a globális méreteket öltő közösségi hálónak, a felelős internethasználattal azonban akadnak még gondok.

Ezeket a folyamatokat és anomáliákat érdemes összefüggéseikben látni, megértésükhöz nélkülözhetetlenek az olyan összefoglaló szakmunkák, mint Szűts Zoltán Online: Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei című monográfiája, amelyről mostani számunkba Tószegi Zsuzsa írt recenziót. Az internet és az informatikai vívmányok bizonyos mértékben valóban átalakítanak bennünket, a tinédzserek kitolódott ingerküszöbét nem lehet és nem is szabad figyelmen kívül hagyni. A könyvtárosoknak, könyvtárostanároknak, pedagógusoknak valóban nehéz dolguk van, de korántsem lehetetlen felkelteni és fenntartani a középiskolás korosztály érdeklődését, amit Istók Anna cikke is – a benne rejlő irodalom- és olvasásnépszerűsítő módszerekkel és tapasztalatokkal – kiválóan megmutat, s noha a slam poetry és az irodalmi mémek sokak számára visszatetszők lehetnek, egyáltalán nem ördögtől valók. Jól tudjuk, hogy a tanulói érdeklődés felkeltése minden korban kihívást jelentett, de az érdektelenség nem ritkán a tanári és könyvtárosi teljesítményre, nem pedig a tudás elutasítására vezethető vissza.

Örömteli azonban, hogy a könyvtárosok nem csupán érdekeltek a folyamatos megújulásban, de számos intézményben élen is járnak benne. Reményeink szerint e számunk valamennyi cikke jó példa erre.

Jó olvasást kívánva,    Tóth Béla István

Címkék: , , ,

Idén is divat a lila

Kategória: 2019/ 5

Beszámoló a LILAC 2019 konferenciáról

2019. április 24. és 26. között Nottinghamben került megrendezésre a LILAC 2019 konferencia, amelynek worshopjaiból és előadásaiból nyújtok válogatást a következőkben.

A LILAC (Librarians’ Information Literacy Annual Conference) konferenciák a brit könyvtári és információs szakemberek szervezete, a Chartered Institute of Library and Information Professionals szervezésében, évente más és más helyszínen zajlanak, viszont mindig a tág értelemben vett információs műveltség aktuális kérdéseire koncentrálnak. A konferenciasorozatnak számos visszatérő előadója van, viszont a hallgatóság összetételét nagyban befolyásolja az a tény, hogy egyes brit intézmények rotációs jelleggel küldik munkatársaikat a konferenciára. (tovább…)

Címkék: , , , ,

Az információs műveltség 5. európai konferenciájáról

Kategória: 2017/11

A European Conference on Information Literacy (Európai Információs Műveltségi Konferencia, ECIL, http://ecil2017.ilconf.org/) elnevezése ellenére világkonferencia-sorozat, amely eddig európai helyszíneken zajlott, és várhatóan a jövőben is fog zajlani. Előtörténetéről és a 2015. évi, dubrovniki eseményéről már olvashattunk.1 (tovább…)

Címkék:

Címkék