KÖZÖSSÉGI MÉDIA VAGY EMBERTELEN MÉDIA?

Kategória: 2020/ 9

Bevezetés

Ez a transzdiszciplináris áttekintés arra törekszik, hogy kapcsolatot találjon a fogalmak és az elméletek között, amelyek a különféle társadalomtudományok és humán tudományok diskurzusaiban hagyományosan kialakultak. Egy széles körű transzdiszciplináris megközelítésre esett a választás, mivel a téma metakontextus összehasonlítást igényel. Általában az információtudományi kutatások elsősorban a tudományos kommunikációra, annak résztvevőire és a tudásmenedzsmentre összpontosítanak. Ez a fókusz azonban hajlamos arra, hogy a közösségi hálózatokon folyó tudományos kommunikációt, valamint közreműködőiket – a hálózat kommunikációját megkönnyítő tudósokat – a szakmai és a magánhálózatok, valamint információs környezetük átfedését tükrözze. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , ,

Szerkesztői előszó

Kategória: 2019/ 7

A generációs elméletek szigorú kategóriái leomlóban vannak, pontosabban egyre  árnyaltabb a kép: a 80-as és a 90-es években születettek, az úgynevezett Y és Z generáció tagjai talán mégsem született informatikai zsenik, a szüleik nemzedéke pedig nem pusztán digitális analfabétákból áll. Általános generációs jellemzők vannak, ám a generációk közti digitális szakadék az idő előrehaladtával egyre inkább szűkül. Az internet és az okostelefonok elterjedése, a számítógép-használat mindennapossá válása jócskán gyorsított ezen a folyamaton, de a könyvtárakban futó programozóklubok, robotikaszakkörök, adatbázis-használati és egyéb informatikai tréningek és foglalkozások is jelentősen hozzájárulnak a digitális kompetenciák kiterjesztéséhez. Ma már a társadalom szinte minden tagja használ ilyen-olyan kütyüket, és aktív részese a globális méreteket öltő közösségi hálónak, a felelős internethasználattal azonban akadnak még gondok.

Ezeket a folyamatokat és anomáliákat érdemes összefüggéseikben látni, megértésükhöz nélkülözhetetlenek az olyan összefoglaló szakmunkák, mint Szűts Zoltán Online: Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei című monográfiája, amelyről mostani számunkba Tószegi Zsuzsa írt recenziót. Az internet és az informatikai vívmányok bizonyos mértékben valóban átalakítanak bennünket, a tinédzserek kitolódott ingerküszöbét nem lehet és nem is szabad figyelmen kívül hagyni. A könyvtárosoknak, könyvtárostanároknak, pedagógusoknak valóban nehéz dolguk van, de korántsem lehetetlen felkelteni és fenntartani a középiskolás korosztály érdeklődését, amit Istók Anna cikke is – a benne rejlő irodalom- és olvasásnépszerűsítő módszerekkel és tapasztalatokkal – kiválóan megmutat, s noha a slam poetry és az irodalmi mémek sokak számára visszatetszők lehetnek, egyáltalán nem ördögtől valók. Jól tudjuk, hogy a tanulói érdeklődés felkeltése minden korban kihívást jelentett, de az érdektelenség nem ritkán a tanári és könyvtárosi teljesítményre, nem pedig a tudás elutasítására vezethető vissza.

Örömteli azonban, hogy a könyvtárosok nem csupán érdekeltek a folyamatos megújulásban, de számos intézményben élen is járnak benne. Reményeink szerint e számunk valamennyi cikke jó példa erre.

Jó olvasást kívánva,    Tóth Béla István

Címkék: , , ,

Címkék