Oranges and peaches (Narancsok és őszibarackok) – olvasható a 2013-ban piacra dobott könyvtáros Lego minifugura kezében lévő köteten, ami utalás az 1995-ös Ez ám a buli! című amerikai vígjáték emblematikus jelenetére, melyben az ifjú könyvtáros hölgy félreérti a segítségét kérő olvasót, így lesz az Origin of species-ből (A fajok eredete) Oranges and peaches. A film ugyan nem lett sikeres, az említett jelenet viszont világszerte ismert könyvtáros mémként éli világát. A Lego kardigános, szemüveges könyvtáros hölgye a klasszikus, vagy mondjuk úgy, szokásos sztereotip könyvtárost testesíti meg, némi szellemességgel. De milyen könyvtárosképpel találkozhatunk a játékfilmek, filmsorozatok, irodalmi alkotások vagy épp a számítógépes játékok révén? Hiszen lépten-nyomon könyvtáros karakterekbe botlunk ezekben a médiumokban, s noha az ábrázolásmód olykor visszatetsző lehet, a könyvtáros professzió (pop)kulturális jelenléte önmagában is büszkeséggel tölthet el bennünket.

Mostani számunk első cikke ezt a témát járja körül, s habár Hajdu Krisztián és Czeglédi László a teljesség igénye nélkül vizsgálja a kérdést, főként a számítógépes játékok vonatkozásában sok újat tudhatunk meg tőlük.

A sztereotípia mellett az önreprezentáció témája is jelen van legújabb számunkban. Gondolunk itt Sümeginé Lehotai Edit cikkére, melyben – az elmélet helyett a gyakorlatra helyezve a hangsúlyt – számos szabadon elérhető, online kép- és infografika-szerkesztő program használatába kapunk betekintést, melyek ha nem is pótolják a grafikusi munkát, de lehetőséget adnak a könyvtári szolgáltatások igényes vizuális bemutatására. A szerző mindezt saját tapasztalataira támaszkodva teszi, ezáltal hiteles és biztos alapot nyújthat a kommunikációjuk megújítása előtt álló kollégáknak.

Dóra László – az elmélet és a gyakorlat összetartozása jegyében –  a pszichológiában ismert mentális térkép módszert adaptálta könyvtári környezetre, cikkében magát a metódust és előzetes kutatási eredményeit ismerteti.

Vilcsek Andrea és Szepesi Judit cikkei gyakorlati jelentőségű témákkal foglalkoznak, előbbi a CERL könyvkötés-munkacsoportjának uppsalai műhelykonfrenciájáról tudósít, amely az új svéd régi könyves adatbázis, az Alvin bemutatására is kitér; utóbbi pedig az MKE 51. Vándorgyűlésén elhangzott restauráló, digitalizáló és szoftverfejlesztő cégek, valamint az Óbudai Egyetem könyvtára igazgatójának előadásait összegezi.
Végezetül két figyelemre méltó kiadvány kritikája zárja a lapot. Mezey László Miklós, a 3K korábbi szerkesztője, Sántha Attila Bühnagy székely szótáráról ír, nyelvészeti, irodalmi és helyismereti megközelítésből vizsgálva azt, Pogány György pedig Arany János nagyszalontai könyvtárának és széljegyzeteinek katalógusát elemzi.

Jó olvasást kívánva,    Tóth Béla István