Új könyvtári feladatok a jogszabályok rendelkezései szerint

Kategória: 2014/ 6

A közelmúlt jogalkotása számos változást hozott a könyvtárakat érintő jogszabályokban. A könyvtárak vezetői bizonyára nyomon követik az általuk vezetett intézmény feladatait érintő változásokat, mégis hasznos lehet az elvégzendő tennivalókat bemutató írás. Elsőként, mint mindig, ha a könyvtárakat érintő jogalkotásról van szó, a törvénnyel kell kezdenünk. (tovább…)

Címkék: ,

A nyilvános könyvtárak jegyzékének változásai a korszerű könyvtári ellátás törvényi keretei között

Kategória: 2006/ 7

“Tozan, a híres zen mester mondta egyszer: >A kék hegy a fehér felhő atyja. A fehér felhő a kék hegy fia. Naphosszat egymástól függnek, anélkül, hogy függenének egymástól. A fehér felhő mindig a fehér felhő. A kék hegy mindig a kék hegy.< Ez az élet tiszta, világos értelmezése. Sok olyan dolog van, mint a fehér felhő és a kék hegy: férfi és nő, mester és tanítvány. (tovább…)

Címkék: ,

A nem nyilvános könyvtárak és a könyvtári törvény

Kategória: 1999/ 6

 

A fenti címen rendezte meg az MKE idei tavaszi konferenciáját május hatodikán, az ELTE Tanárképző Főiskola Markó utcai épületében. A konferenciát az MKE alelnöke vezette. Bár a rendezvény címét sokan vitatták mind az előadók, mind a hozzászólók részéről, méghozzá több szempontból is, e sorok írója azt kifejezetten jónak és a tárgyra leginkább rámutatónak érezte. Mert miről is volt/van szó? A könyvtári törvény, mint címe is mutatja (törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről) nem “könyvtári törvény”, de és amennyiben mégis az (egyik főrésze a könyvtárról intézkedik), úgy nem általában szól a könyvtárakról, hanem “csak” a nyilvános könyvtári ellátásról beszél. És épp ez a punctum saliens (vagy ahogy újabban ezt a közkeletű szólást magyarítani szokás, az “ugrópont”). Anélkül hogy elébe kívánnánk vágni a konferencia ismertetésének, szólnunk kell az azt megelőző, sőt az azt létrehívó várakozásokról, enyhén ködös, ám annál nagyobb érzelmi-indulati telítettségű elképzelésekről. A törvény – vélik igen sokan – a nyilvános könyvtárakról szól, pontosabban csak róluk. Kihagyta, lekezelte, hosszú távon ellehetetlenítette a nem nyilvános könyvtárakat. Ez utóbbiak mostohagyerekek, és ez a mostohaságuk immáron kodifikáltatott, eleve meglévő hátrányos (ők így érzik) helyzetük meg- és kimerevíttetett, a törvény ellenükre jár. Ez így nem maradhat, ez ellen fel kell emelni a hangot, szólni, sőt kiáltani kell. A konferenciát szervezők jól érzékelték ezt a hangulatot, és, nem lévén hívei az egymás közti morgolódásoknak, vádaskodásoknak, a nem nyilvános peturbánoskodásnak, teret, fórumot biztosítottak a kérdések civilizált, szakszerű, “európai” megvitatásának, a nézetek szabad cseréjének, a konszenzuskeresés praktikus és illendő módozatainak. Ezért és így jött létre a konferencia, valószínűleg az egyik legfontosabb, konferenciákban éppen nem szegény könyvtári közéletünkben. Mintaszerűen alakította ki programját is a szervező alelnök, Balogh Mihály. A törvényért leginkább felelős dr. Skaliczki Judit volt a főelőadó (mindenki tudja, hogy egy törvény sem köthető egyetlen ember nevéhez, mégis szinte minden törvény nevesítve van, ha nem is jogszabályszerűen, de a kollektív tudatban és a történettudományban is, ez a törvény – mármint a könyvtári része – pedig egyértelműen dr. Skaliczki nevéhez kötődött, a könyvtárosi tudatokból immár kitörölhetetlenül, bármennyire szabódik–tiltakozik is dr. Skaliczki, és bármennyi igazsága is van, amikor szakmai konszenzusról szól, munkatársait említi nyomatékosan. Az ő nagyreferátumát a nem nyilvános könyvtárak legfőbb képviselőinek-csoportjainak (régebben azt mondhattuk volna: hálózatainak) vezérképviselői korreferálták, majd ennek az elvben teljes anyagnak a birtokában bontakozott ki a vita. Az elgondolás mintaszerű volt, a tárgynak a leginkább megfelelő, egy kicsiny baki mégis csúszott belé. A korreferátumok készítői nem ismerték Skaliczki dr. előadásának szövegét, így valójában nem korreferáltak, hanem azt olvasták fel, amit odahazai (nem nyilvános könyvtári) környezetükben, hogy ne mondjuk, magányukban megfogalmaztak. Ez persze nem lett volna túl nagy baj, de – nem tudván anticipálni Skaliczki dr. mondandóit – a korreferátumok igen sokszor nyitott kapukat döngettek, azt támadták, aminek semmisségéről Skaliczki dr. hitelesen szólott már, azt kérdezték, amire volt válasz stb. (Persze igen nehéz egy kész előadást az utolsó pillanatban átalakítani. Gyakorlatilag lehetetlen.) De volt haszna is ennek a “mellébeszélésnek”, pszeudokorreferálásnak, hisz az “jött ki” az előadókból, aminek ki kellett jönnie, legfőbb bajaikról szóltak nem kellett nézeteiket röptiben módosítaniuk, kivasalniuk.

Skaliczki dr. természetesen tudatában volt annak, hogy milyen konferencián kell főelőadást tartania. Nem stilizált, előadása nem védekező, hanem nagyon is tárgyszerű és józan volt. Epikus merítésű, szép, objektív, tárgyszerű előadás volt, amely nem vitte el a témát az absztrakciók világába, de nem is hagyta a mindennapok kicsinyes kontroverziáinak sarában vergődni. Elsőként ezt az előadást rekapitulálnánk, persze mintegy csak dióhéjban.

(tovább…)

Címkék:

A könyvtári törvény és a dokumentumellátás országos rendszere

Kategória: 1998/10

Ennek az írásnak az a célja, hogy – az egész és rész közötti viszonyhoz hasonlíthatóan – a címben jelzettek közötti kapcsolatokat megvizsgálja. Ez a gondolatmenet elvileg szándékszik tárgyalni a témát (és a szerző el is szeretné hárítani azokat a várakozásokat, amelyek a megvalósítás konkrétumaira irányulnak). Ebből következően némileg a logikai levezetésekre fog emlékeztetni, elsőrendűen annak következtében, hogy a jogi nyelven és tömören megfogalmazott regulációban sok hasonlóság fedezhető fel ez utóbbiakkal, hiszen a törvény nyelvezete is sok absztrakcióval él. (tovább…)

Címkék: ,

Aktuális kérdések a jogalkotásban és a jogalkalmazásban

Kategória: 1999/ 3

A könyvtári törvény (1997. évi CXL. törvény) elfogadásával megkezdődött a könyvtárak és a könyvtári tevékenység szabályozásának új korszaka. Ez a törvény a korábbi szabályozáshoz képest megváltoztatta a kiindulópontot, formailag az alapjogszabály törvényi szintre került, tartalmilag pedig pótolta – a korábban mindig hiányolt – finanszírozási kérdések rendezését. Ez az új kiindulópont meghatározta a törvényben olvasható szabályokat, és egyértelműen meghatározza a továbbiakat is.

A könyvtári törvény elsősorban a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét szabályozza, meghatározza a nyilvános könyvtárak körét, és ezzel eleget tesz az államháztartás azon igényének is, hogy szaktörvényként körülhatárolja az állami feladatvállalás mértékét. Korábban a könyvtári tvr. a rendszer finanszírozásáról nem rendelkezett, pénz helyett a jog eszközével igyekezett működtetni azt. Az állami berendezkedés azonban – mint kiderült – már a nyolcvanas években sem garantálta a működés hátterét. Egyre inkább érvényesült a viszonyok – egyáltalán nem mindig megvetendő – érdekek mentén való szerveződése. Így a megfelelő finanszírozás hiányában, az állami garancia eltűnésével maga a könyvtári rendszer maradt megalapozatlanul, és vált csupán a szakmai tisztesség függvényévé. Hosszú távon ez a helyzet nyilvánvalóan nem volt tartható. Minthogy a könyvtári törvény anyagi forrásokat is biztosított a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetéséhez, ezzel megszűnt az említett joghézag.

Ha a rendszer működtethető, akkor fölerősödik a másik fő kérdés, a könyvtárak fenntartásának problémája. A törvény ezt a kérdést reálisan, a valós érdekek figyelembevételével szabályozta oly módon, hogy egyértelműen kimondta a fenntartó feladataként a könyvtári feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását. Ez olyan szabály, amely talán megmosolyogható, hiszen miért kell előírni azt, hogy a fenntartó fenntartja a könyvtárát. A kodifikációs bizottságban úgy ítéltük meg, hogy bizony szükséges és ideje végre kimondani ezt is. Bár mielőbb jelentőségét veszítené ez a szabály!

(tovább…)

Címkék:

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökségének észrevételei az önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatása tárgyában készült rendelet-tervezetről

Kategória: 1998/ 4

Általános észrevételek

a) Az 1997. évi CLV. sz. törvény (a továbbiakban: törvény) által biztosított érdekeltségnövelő támogatásnak a tervezet szerinti megoszlása a könyvtári és (egyéb) közművelődési célok között önkényes; a törvény nem irányzott elő arányokat (lásd részletes észrevételeinket is). (tovább…)

Címkék:

1997. évi … törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

Kategória: 1997/ 9

A könyvtárakra vonatkozó fejezetek

A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széles körű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége. (tovább…)

Címkék:

“Nemcsak a fenntartás de a fejlesztés lehetőségeit is biztosítja”

Kategória: 1997/ 9

Beszélgetés a törvényről dr. Skaliczki Judittal, az MKM Könyvtári Osztály vezetőjével

Miben látod a törvény jelentőségét? Mekkora lépés ez, mekkora jelentőségű az ügy?

Úgy gondolom, hogy nagy jelentőségű ügy. Igen sok szempontból és okból. A jogállamiság felé tartva elemi dolog, hogy legyenek törvényeink, amelyek ténylegesen meghatározzák egy-egy területnek talán nem is annyira a működését, hanem a fenntartását és a fejlesztését. Az 1976. évi törvényerejű rendelet igen sok mindent tartalmazott, egyetlen dologról viszont szót sem ejtett. Arról, hogy miből lehet fönntartani a könyvtárakat, miből lehet fejleszteni őket. A mostani törvény elsősorban a fenntartás és fejlesztés lehetőségeit biztosítja, törvény mivoltával pedig a szakma presztízsét emeli. (tovább…)

Címkék:

A könyvtári ellátásról szóló törvénytervezet koncepciója*

Kategória: 1997/ 1

Bevezetés
Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének egyik alapfeltétele egy olyan intézményrendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetőek.
Mindig is a könyvtár volt az az intézménytípus, amelyben dokumentumokat és információkat gyűjtöttek, feltártak, rendszereztek és szolgáltattak. Felbecsülhetetlen nemzeti értékeket, az egyetemes kultúrához kapcsolódó dokumentumokat, gyűjteményeket őriznek könyvtáraink. Mind a múlt, mind a jelen és a jövő társadalmának működését meghatározza a korszerű könyvtári ellátás biztosítása. A könyvtári ellátásnak segítenie kell az oktatásügy egészét, a kutatás-fejlesztést, a közművelődést, a kikapcsolódást, a művészeti életet, a gazdaságot. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése tehát az állampolgár és a társadalom egésze szempontjából is szükséges, ezért a könyvtári és információs szolgáltatások kiemelt állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia.

(tovább…)

Címkék:

Címkék