“Tozan, a híres zen mester mondta egyszer: >A kék hegy a fehér felhő atyja. A fehér felhő a kék hegy fia. Naphosszat egymástól függnek, anélkül, hogy függenének egymástól. A fehér felhő mindig a fehér felhő. A kék hegy mindig a kék hegy.< Ez az élet tiszta, világos értelmezése. Sok olyan dolog van, mint a fehér felhő és a kék hegy: férfi és nő, mester és tanítvány.Függnek egymástól, de a fehér felhő ne zavartassa magát a kék hegytől. A kék hegy ne zavartassa magát a fehér felhőtől, teljesen függetlenek, de mégis függőek.”1 Tulajdonképpen így viszonyul egymáshoz a nyilvános könyvtárak adatbázisa és a készülő Könyvtári Minerva elektronikus változata is. A nyilvános könyvtárak adatbázisának az alapja a háromkötetes Könyvtári Minerva szerkesztéséhez használt adatbázis volt, és most a kör bezárul, e továbbfejlesztett adatbázis lesz az alapja az új E-Minervának. Az E-Könyvtári Minerva koncepciójáról már olvashattak januárban e lap hasábjain. “A Könyvtári Minerva adatbázis abban az értelemben összekapcsolódik a nyilvános könyvtári jegyzékkel, illetve adatbázissal, hogy az ott történt és a jövőben is történő változások >automatikusan< átkerülnek a Könyvtári Minerva adatbázisba is.”2 És természetesen fordítva! E két adatbázis összekapcsolásával pedig a Könyvtári Intézet – a 2006. évi munkatervével3, illetve a 2005-2008-as stratégiájával4 összhangban – megtette az első lépést egy átfogó szakmai faktografikus információs rendszer kialakítása felé, amely a könyvtárak számára biztosítaná a többszempontú keresést a különböző, ma még különálló adatbázisokban és nyilvántartásokban.
2005-ben a Nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő kistelepülési, illetve községi könyvtárat fenntartó önkormányzatok közül egyre többen gondolták úgy, hogy a könyvtári ellátás törvényes és gazdaságos lehetőségét választják az 1997. évi CXL. tv. 64. § (2) bekezdés5 alapján. A jogszabály vonatkozó része szerint azon önkormányzatok rendelhetik meg a mozgókönyvtári szolgáltatást, ahol nincs nyilvános könyvtár, de biztosítható a könyvtári szolgáltató hely a szolgáltatások fogadásához. Mozgókönyvtári szolgáltatáson ebben a vonatkozásban minden szolgáltatást értünk, amit nem a település önmaga lát el, hanem megrendeli. Az önkormányzatok bármelyik nyilvános könyvtártól és megyei könyvtártól megrendelhetik a szolgáltatást. Ez a működési forma teljesen elfogadható, szakmai koncepciónk is ezt a lehetőséget fogalmazza meg és támogatja.6 Ennek értelmében azok az önkormányzatok kérték könyvtáruk levételét a jegyzékről, amelyek ezentúl a könyvtári feladatellátást nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelésével kívánják teljesíteni. Ennek oka többek között, hogy az alapító okiratokban rögzített feltételrendszerek egy része a fenntartó önkormányzat pénzügyi teherbírásának korlátozottsága miatt nem teljesülhet. Vagyis a gyakorlatban az intézményesített gazdálkodási feltételrendszer nem biztosított, a könyvtárat továbbra is szakfeladaton működtetik, nem alkalmaznak könyvtáros szakembert, továbbá nincs kinevezett intézményvezető sem stb.
A szolgáltató könyvtárral kötött együttműködési megállapodások viszont úgy biztosítják a helyi könyvtári szolgáltatóhelyek folyamatos és szakszerű ellátását, hogy az önkormányzat vállalja a működés tárgyi és személyi feltételeinek teljesítését.
A fentiekből következően 2005-ben a szokásos évi két jegyzék7 megjelentetése mellett 2006 januárjában a NKÖM Könyvtári Főosztálya és a Könyvtári Intézet egy ún. törlési jegyzéket is megjelentetett a Kulturális Közlönyben8.
A 2005-ben megjelent 10. és 11. jegyzékre összesen 38 könyvtár kérte felvételét, melyből 19 könyvtár került fel ténylegesen e két jegyzékre, vagyis a jelentkezők fele. (Ez az arány 2003-ban még 79 százalék volt, de 2004-ben már 60 százalékra csökkent.)
A 19, 2005-ben a jegyzékre felkerült könyvtár alaptevékenység szerinti megoszlása:

A 2004. év végi állapothoz képest9 2136-ról 2127-re csökkent a nyilvános könyvtárak száma, amelyet a 2006 januárjában megjelentetett ún. törlési jegyzék tovább csökkentett 2084-re. Tehát 2005-ben a nyilvános könyvtárak száma egyrészt 19-cel emelkedett (már ez a szám is szerénynek tűnik a 2004-ben újonnan felvett 67 könyvtár mellett, főleg, ha összevetjük a 2005. évi két jegyzékre jelentkező összes könyvtár számával is), továbbá a 10. jegyzékről 11, a 11. jegyzékről pedig 17 könyvtárat töröltünk az önkormányzatok kérésére. A 12., ún. törlési jegyzéken 43 könyvtár szerepel.

A nyilvános könyvtárak jegyzéke
2002-2005

Az idei és a tavalyi táblázat adatait összevetve megállapítható, hogy a legnagyobb változás a szakkönyvtárak számában mutatkozott. A 2004-es állapothoz képest 2005-ben 16 százalékkal növekedett a nyilvános könyvtárak jegyzékén található szakkönyvtárak száma, míg a községi könyvtári feladatokat ellátó könyvtárak száma 1195-ről 1181-re csökkent, azaz 2005-ben kb. 1 százalékkal csökkent a számuk.
2005-ben összesen 19 könyvtár kérelmét utasította el a NKÖM Könyvtári Főosztálya, ebből 14 községi könyvtári feladatokat, 5 pedig szakkönyvtári feladatokat lát el. Az elutasított szakkönyvtárak száma igazából csak négy, mivel a Pesty Fekete Doboz Könyvtár és Médiatárat a 10. és a 11. jegyzékről is elutasítottuk – a benyújtott hiányos iratok miatt -, de a 13. nyilvános könyvtári jegyzékre10 már felkerültek további két, már egyszer elutasított szakkönyvtárral együtt. A 2005-ben jegyzékre került szakkönyvtárak közül olyan múzeumi gyűjteményekkel gazdagodtunk, mint pl. a Budapesti Történeti Múzeum Könyvtára, a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtára, valamint a Szépművészeti Múzeum Könyvtára; e gyűjtemények ezentúl bárki számára szabadon hozzáférhetőek.
Mint említettem, a 2005-ben elutasított könyvtárak mintegy háromnegyede községi könyvtár. Az elutasítások 40 százalékának fő oka, hogy az alaptevékenység leírása sok esetben távol áll a törvény szövegétől, esetleg teljesen hiányzik az alapító okiratból, vagy csak a KSH szakfeladat szerinti besorolást tartalmazza. Az alapfeladatok felsorolása – az ÁHT 88. §-a szerint – ugyanúgy kötelező része az alapító okiratnak, mint például a gazdálkodási jogkör vagy a vezető kinevezési rendje. A törvényünk pedig a könyvtárak vonatkozásában az alapfeladatokat pontosan megfogalmazza. A maradék 60 százalék esetében az elutasítások okai megoszlanak egyrészt a nem megfelelő gazdálkodási jogkör, másrészt a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeinek nem megfelelő működés között.
Továbbra is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a jegyzékre való felvételhez csak hitelesített okiratot tudunk elfogadni (fénymásolatot nem!).
A köztársasági elnök a 85/2005. (VI. 29.) KE határozat értelmében 2005-ben 15 nagyközségnek adományozott városi címet. Az újdonsült városok közül egyedül a Vas megyei Őriszentpéteren nem működött nyilvános könyvtár, de az önkormányzat kérte könyvtárának felvételét a jegyzékre, és a benyújtott hiteles okiratok alapján az őriszentpéteri Művelődési Ház és Könyvtár felkerült a 13. jegyzékre. Sajnálatos módon, a többi 14 várossá nyilvánított nagyközség közül 2005 év végéig mindössze kettő12 küldte be a Könyvtári Intézetbe a hiteles, módosított alapító okiratát. Sajnos, év végéig nem érkeztek be a (már a tavalyi összefoglalóban is említett) 2003-ban és 2004-ben várossá nyilvánított települések könyvtárainak hitelesített, módosított alapító okiratai se.

Városi címet kapott települések,
amelyek módosított alapító okiratát továbbra is várjuk

Remélem, jövőre már pozitív változásról számolhatok be e téren is, mert elérjük, hogy a 2003-2005 között várossá nyilvánított nagyközségek beküldjék könyvtáruknak a településszerkezeti változás miatt módosított és hitelesített alapító okiratát.
A 2005-ben megkezdődött változás – miszerint egyre több önkormányzat kéri könyvtárának levételét a jegyzékről, mivel ezentúl a könyvtári feladatellátást nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelésével kívánják teljesíteni – továbbgyűrűzik 2006-ban is. Ezért a NKÖM Könyvtári Főosztálya a Könyvtári Intézettel karöltve nyáron tervez ismételten megjelentetni egy külön törlési jegyzéket. Avégett pedig, hogy minél inkább letisztult képet kapjunk e változásokról, ősszel tervezzük közreadni a Kulturális Közlöny hasábjain (az aktuális jegyzék anyagával együtt) a teljes nyilvános könyvtári jegyzéket, ahogy azt már 2002-ben is megtettük.13

JEGYZETEK
1 Shunryu Suzuki: A zen szellem, az örök kezdők szelleme. Buddhista Misszió, Budapest, 1987.
2 Hölgyesi Györgyi: Készül a Könyvtári Minerva új, elektronikus kiadása! = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2006. 1. sz. 37. p.
3 http://www.ki.oszk.hu/old/dok/kimt2006.rtf
4 http://www.ki.oszk.hu/107/e107_files/public/kistrat2005_2008.rtf
5 Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi, városi, megyei jogú városi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy önkormányzatok közötti társulásban nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelésével teljesítheti.”
6 Könyvtárfejleszési koncepció a községekben és a kistelepülésen élők számára. http://www.kultura.hu/nkom/infothek/article/D999_article_63713.html
7 Kulturális Közlöny, 2005. 16. sz. 1118-1124. p.; Kulturális Közlöny, 2005. 25. sz. 1872-1878. p.
8 Kulturális Közlöny, 2006. 4. sz. 422-426. p.
9 Vö.: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2005. 5. sz. 10. p.
10 Kulturális Közlöny, 2006. 8. sz. 908-916. p.
11 1997. évi CLX. tv. 55. és 65. §.
12 Nyírtelek és Üllő
13 Kulturális Közlöny, 2002. 21. sz. 1034-1166. p.