A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. tv. 23. §-a 2010 január 1-jétől módosította a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Kulturális tv.) egyes paragrafusait.1
A tavalyi összefoglalóban2 is olvashatták, hogy minden irányító szervnek (önkormányzatnak) 2009. május 15-éig kellett az irányítása alá tartozó, már bejegyzett költségvetési szerveinek közfeladatellátás módját szervezeti szempontból felülvizsgálni, és ennek alapján az irányító szervek kötelesek voltak a költségvetési szerveiket a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. (a továbbiakban: Kt.) szerint meghatározott típusokba besorolni, az alapító okiratokat módosítani. Sajnos, nagyon kevés önkormányzat küldte be ez idáig nyilvános könyvtárának hiteles és módosított alapító okiratát, így ezúton is szeretnénk bíztatni a kollégákat, hogy amennyiben könyvtáruk a nyilvános könyvtárak jegyzékén szerepel, úgy mielőbb szorgalmazzák intézményük fenntartójánál, hogy küldjék be a Könyvtári Intézetbe a nyilvános könyvtárak hitelesített, módosított alapító okiratait. (tovább…)

A mesterképzés indítása

Szombathelyen 1962-ben kezdődött meg a könyvtárosképzés, az akkori Szombathelyi Tanítóképző Intézetben a hároméves középfokú népművelő-könyvtáros képzés formájában. Azóta az intézmény és a szak is sok változáson ment keresztül.
A tanszéken kezdettől fogva főiskolai szintű könyvtáros, majd informatikus könyvtáros szakos képzés folyt. 2006-ban kezdődött az informatikus könyvtáros alapszakos (BA) oktatás. A Nyugat-magyarországi Egyetem Könyvtár- és Információtudományi Tanszéke az informatikus könyvtáros szakon az elsők között nyerte el a mesterképzés jogát. Így 2009 őszén nappali és levelező tagozaton egyaránt elindulhatott az első mesterszakos-évfolyam (akiket csak “MA-sok”-nak nevez mindenki). (tovább…)

Mindszenten 2007-ben vonták össze a Keller Lajos Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjteményt meg a Tisza Művelődési Házat. Több éves pénzügyi megszorítás és létszámleépítés előzte meg a döntést. A körültekintő előkészítő munkának, a szakmai felügyeletekkel való építő jellegű párbeszédnek, a dolgozók hozzáállásának köszönhetően az eredeti elképzelés szerint az összevonással magasabb színvonalú kulturális színtér jött létre. (tovább…)

…az 1950-es, 1960-as évekből és az 1990-es, 2000-es évekből

Az egyházi könyvtárak egykor és ma is a hazai könyvtári rendszerben sajátos csoportot alkotnak. Könyvtára kezdetben általában világi és egyházi méltóságoknak, vagy világi, még inkább egyházi (pl. kolostori, szerzetesi) közösségeknek volt. Ezek a magánkönyvtárak váltak aztán közkönyvtárrá.
Ha az egyházi könyvtárak XX. századi történetére gondolunk, azt látjuk, hogy nem is száz, de ötven év alatt e könyvtártípus “halálának és feltámadásának” lehettünk tanúi. 1948, a “fordulat éve” után a magyarországi egyházi, felekezeti könyvtárak egy része megsemmisült, mások zárt raktárakká váltak, és néhány közülük “korlátozottan nyilvános tudományos szakkönyvtárként” definiálta magát, de még a szakmabeliek számára is inkább múzeumok voltak, mint könyvtárak. (tovább…)

- Kedves Andrea, mindenekelőtt gratulálok az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójává történő kinevezésedhez. És mindjárt arra kérlek, hogy mondj el magadról, eddigi pályádról mindent, amit most, így visszatekintve fontosnak gondolsz. Negyed százada vagy könyvtáros, nyilván nagyon sokan ismernek, ugyanakkor az OSZK 2010. január 1-jétől kinevezett főigazgatójaként mindenképpen be kell mutatnunk az olvasóknak.
- Köszönöm a gratulációt. Negyed század… Hihetetlennek tűnik, olyan gyorsan elrepült. A könyvtáros pályával már a gimnáziumban eljegyeztem magam, hiszen érettségiztem könyvtárkezelésből, és tanárnőm, Albertini Béláné biztatására ebben az irányban tanultam tovább. (tovább…)

Az interjúra való felkészüléshez segítségül – több más anyaggal együtt – egy szakmai önéletrajzot kaptam Kiszl Pétertől. Kiderült belőle, hogy az ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Intézet Könyvtártudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa, szakirányfelelőse, intézeti titkára és a kar könyvtári koordinátora, aki több egyetemi bizottságban is dolgozik. Emellett címzetes egyetemi docensként óraadó tanár az Eszterházy Károly Főiskolán, valamint a Magyar Információbrókerek Egyesületének alelnöke, az MTA köztestületi tagja.
Ahogy olvastam az anyagot, teljes természetességgel vettem tudomásul, hogy kitűnő minősítéssel végezte az ELTE könyvtár szakát, a Szolnoki Főiskolán pedig kiválóan diplomázott kereskedelmi szakos közgazdászként. És summa cum laude PhD-zett. Az, hogy könyvet írt – a sok-sok tanulmány és tevékenység felsorolása miatt – csak az önéletrajz sokadik oldalán kapott helyet. De most talán én sem kezdek hosszas felsorolásba, hiszen akkor mit mondana el az interjúban? (tovább…)

Egyetemi éveim alatt figyeltem fel az IFLA irányelveire1. Az irányszámok felkeltették érdeklődésemet, így megvizsgáltam, hogy egy elméleti dokumentum és a valóság gyakorlata milyen kapcsolatban áll egymással. Vas megye összes, ellátórendszerbe tartozó községi könyvtárának elmúlt ötévi állományváltozását vizsgáltam meg.

A könyvgyűjtemények irányszámai

“A javasolt normatívák a könyvgyűjteményekre vonatkoznak. A helyi és pénzügyi körülmények azonban módosíthatják ezeket az ajánlott normatívákat. Ahol az erőforrások szigorúan korlátozottak, a normatívákban foglaltakat elérendő célnak kell tekinteni. (tovább…)

A dán közkönyvtári szférában az utóbbi években előtérbe került a korábban hagyományos adathordozókon szereplő audiovizuális szolgáltatási kínálat megjelenítése a világháló virtuális terében. Ennek kapcsán szeretnék néhány példát felvillantani, amelyek tanulságosak a dán könyvtárügy és a tartalomszolgáltató piaci szereplők közötti együttműködés, közös üzleti modellek kialakításának szempontjából is.

Netmusik – online zenei könyvtár

Kölcsönözz és hallgass zenét – könnyű és legális úton. Ez a mottója annak a szolgáltatásnak, amelyet dán közkönyvtárak nyújtanak az interneten keresztül. A projekt 2004-ben indult konzorciumi formában, a Phonofile szövetség és hat jelentősebb dániai közkönyvtár, az Aarhusi Állami és Egyetemi Könyvtár, valamint a Dán Könyvtári Hatóság kezdeményezésére. A Phonophile összefogja a dán zenei szféra összes szereplőjét (zeneszerzők, előadók, előadóhelyek és terjesztők). Közös választ kerestek az egyre csökkenő CD-eladások támasztotta kihívás kezelésére. (tovább…)

“…a 21. század az emberi értelem egész történetének legnagyobb kihívása lesz.”
Stanislaw Lem: Sex wars

Egy német kutatás tanulságai1

Egy átfogó németországi, az ország hét különböző részén található nagyváros közkönyvtár-használati kutatását összegző tanulmányban2 kifejezetten a jövőre orientált szolgáltatásmenedzsment perspektíváit vették elemzés alá német szakemberek az ún. Conjoint-analízis segítségével. A Conjoint-analízis egyfajta, a marketingkutatásban széles körben elterjedt módszer, amelynek feladata a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztási szokások, elvárások egységes skálán való megjelenítése. (tovább…)

A 3K szeptemberi számában olvashattuk Balogh Margit beszámolóját az MKE Műszaki Szekciójának konferenciájáról, amely a vállalati könyvtárak helyzetét és lehetőségeit mutatta be. Az orvostudományi könyvtárak a könyvtáros tipizálás szerint szintén vállalati könyvtárak. Mégpedig olyan vállalati szakkönyvtárak, amelyek az ismeretek megszerzését, közvetítését és előállítását az egészségügyi intézményeken belül végzik. Feladatuk segíteni a gyógyítást, kutatást és továbbképzést. A szakkönyvtárak körében a legutóbbi időkig az egészségügy területén működő könyvtárak száma volt a legmagasabb. Itt történt a legtöbb használat, és itt dolgozott a legtöbb, többségében magasan képzett könyvtáros is.1 Mindez lassan múlt idő, mert ezeket a könyvtárakat oly nagy mértékben sújtja az egészségügy nehéz helyzete, hogy sokuk léte veszélyben van. Mi lesz, ha ellehetetlenülnek ezek a bibliotékák, mi veszi át szerepüket? Hogyan lehet majd kielégíteni az egészségügyből jövő információigényt, ami az itt is jelenlévő tanulási kényszer miatt nem csökken? (tovább…)

A XXI. században egy humanisztikus vezetőnek ahhoz, hogy hosszú távon is sikereket érhessen el, csak állandó – egyéni és szervezeti – megújulással, a szervezeti tudás és kultúra folyamatos tökéletesítésével, az emberi erőforrásokban rejlő lehetőségek felszínre hozásával és maximális kihasználásával lehet esélye. Egy személyben kell a szervezet jövőképét fokozatosan kiformálnia és a szükséges változtatásokat megvalósítania: stratégiában és folyamatban kell gondolkodnia, egyszerre kell intuitívan előre látnia a jövőt és elképzeléseit “lefordítania” a konkrét lehetőségekre, egyidejűleg kell tervezni és szabályozni, egyszerre “jót csinálni” és “jól csinálni”. (tovább…)

A különböző társadalmi csoportoknak nyújtott speciális könyvtári szolgáltatások fontos részét alkotják a hatékony könyvtári munkának. A gyermekekre, fogyatékkal élőkre vonatkozó szolgáltatások terén kidolgozott módszertan és bevett gyakorlatok állnak a könyvtárosok rendelkezésére; az idősek számára nyújtott szolgáltatások azonban nincsenek ennyire előtérben, jóllehet ez a társadalmi réteg is bír olyan speciálisan rá jellemző vonásokkal, amelyek lehetővé teszik a testre szabott eszközök, szolgáltatások alkalmazását. Az üzleti szféra már felfedezte magának az időseket: megkezdődött a számukra tervezett mobiltelefonok, képernyőnagyítók és más készülékek gyártása. Ennek a figyelemnek a jegyében idén a Könyvtárak összefogása a társadalomért programsorozat célcsoportja az idősek korosztálya volt. Jelen írás az idősek helyzetét kívánja bemutatni az információs és számítástechnikai írástudás terén.
Az adatok alapján elmondható, hogy az időskorúak információs képességei rosszabbak az országos átlagnál. (tovább…)

“…a 21. század az emberi értelem egész történetének legnagyobb kihívása lesz.”
Stanislaw Lem: Sex wars

Bevezető: a könyvtár demográfiai környezetének
főbb kérdései a globális korban, különös tekintettel
a gazdasági világválságra

2008 tavaszán reprezentatív igényű szemlézést végeztem a külföldi és hazai szakirodalomban arra nézvést, miképpen alakulnak a legfőbb könyvtárhasználati, statisztikai trendek az európai és észak-amerikai könyvtári kultúrákban. Kettős cél vezetett e feladatnál: egyrészt szerettem volna tisztábban látni, hogy néhány “nyugati” könyvtár esetében hogyan alakul a könyvtár (globalizált) társadalmi környezetének (megváltozott) viszonya a könyvtárhasználat statisztikájában; másrészről e kutatások eredményeit összevetettem a magyar trendekkel, s azokon belül természetesen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának mutatóival1. (tovább…)

A nemzeti könyvtár sikerrel pályázott a TÁMOP első fordulójában meghirdetett országos programokra. Pályázatának címe: A nemzeti könyvtár az élethosszig tartó tanulásért. Országos és intézményi fejlesztések a tanulás szolgálatában az állományok hozzáférhetőségének biztosítására, innovatív új szolgáltatások kialakítására és az olvasás népszerűsítésére. A pályázat három részterületet foglal magában. Az első a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) teljes megújítása és összevonása az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) adatbázisával. A második részfeladat a nemzeti könyvtár elektronikus katalógusának fejlesztése; ez egyben az országos közös katalógust is gazdagítja. Harmadikként említendő az a komplex programcsomag, amely az interaktív könyvtári portál kialakítása és az olvasásfejlesztés különböző területei mellett országos, olvasást népszerűsítő kampányt, kompetencia-alapú képzést és akkreditált tanfolyamokat is tartalmaz. (tovább…)

A XXI. században egy humanisztikus vezetőnek ahhoz, hogy hosszú távon is sikereket érhessen el, csak állandó – egyéni és szervezeti – megújulással, a szervezeti tudás és kultúra folyamatos tökéletesítésével, az emberi erőforrásokban rejlő lehetőségek felszínre hozásával és maximális kihasználásával lehet esélye. Egy személyben kell a szervezet jövőképét fokozatosan kiformálnia és a szükséges változtatásokat megvalósítania: stratégiában és folyamatban kell gondolkodnia, egyszerre kell intuitívan előre látnia a jövőt és elképzeléseit “lefordítania” a konkrét lehetőségekre, egyidejűleg kell tervezni és szabályozni, egyszerre “jót csinálni” és “jól csinálni”. (tovább…)

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2008 szeptemberében kérdőíves vizsgálatot végzett használói körében. A vizsgálat célja az volt, hogy megtudjuk, miként változott, változott-e könyvtárunk megítélése a használók körében az elmúlt öt évben. Ugyanis e vizsgálatnak már volt előzménye 2004-ben, így az összehasonlításnak van alapja. Ugyanakkor arra is törekedtünk, hogy az elmúlt közel öt év alatt alapjaiban megváltozott virtuális könyvtárhasználatról is ismereteket gyűjtsünk. A használói elégedettségvizsgálat szerves részét képezi a könyvtár minőségbiztosítási és -fejlesztési törekvéseinek. A vizsgálat alapját a könyvtárhasználók által kitöltött 312 kérdőív adta, amelynek összeállításakor a fent ismertetett elvek és célok vezéreltek bennünket: az összevethetőség, illetve az új szolgáltatások megjelenítése. (tovább…)

Az Elisad tevékenysége

Az Elisad (European Association of Libraries and Information Services on Alcohol and Other Drugs – Európai Alkohol és Kábítószer-ellenes Dokumentációs Központok és Könyvtárak Szövetsége) 1988-ban alakult meg. Célja az európai könyvtárak, információs szolgálatok és dokumentációs központok közötti együttműködés elősegítése az alkohol és kábítószerek elleni küzdelemben. Feladata továbbá az információs menedzsment technológia használatának támogatása és az addiktológia területén dolgozó szakemberek minőségi információkkal való ellátása. Információkat nyújt könyvtárosoknak és információs szakembereknek szakmai konferenciák, tréningek szervezésével. Elektronikus levelezőlistát üzemeltet, elektronikus folyóiratot jelentet meg.1 A szervezet honlapot működtet (http://elisad.eu), ennek korszerűsítése most van folyamatban. (tovább…)