A Vas megyei könyvtárak dokumentumellátottságának vizsgálata az IFLA fejlesztési irányelveinek tükrében*

Kategória: 2010/ 3

Egyetemi éveim alatt figyeltem fel az IFLA irányelveire1. Az irányszámok felkeltették érdeklődésemet, így megvizsgáltam, hogy egy elméleti dokumentum és a valóság gyakorlata milyen kapcsolatban áll egymással. Vas megye összes, ellátórendszerbe tartozó községi könyvtárának elmúlt ötévi állományváltozását vizsgáltam meg.

A könyvgyűjtemények irányszámai

“A javasolt normatívák a könyvgyűjteményekre vonatkoznak. A helyi és pénzügyi körülmények azonban módosíthatják ezeket az ajánlott normatívákat. Ahol az erőforrások szigorúan korlátozottak, a normatívákban foglaltakat elérendő célnak kell tekinteni.
A vizsgált két irányszám a következő: általános irányszám, hogy egy megalapozott könyvgyűjtemény 1,5-2,5 könyvet tartalmazzon ellátandó személyenként. A minimális állomány a legkisebb szolgálati ponton se legyen kevesebb, mint 2500 könyv.
Az ellátandó közösség becsült nagysága, a könyvtár mérete, a tényleges és várható használók száma nyújthat kiinduló pontot a gyűjtemény méretére vonatkozó normatívák kidolgozásához. Hasonló nagyságú és összetételű közösségeket kiszolgáló, más könyvtárakkal való összehasonlítás is alapot nyújthat a gyűjtemény célul kitűzött méretének meghatározásához és az ehhez szükséges anyagiak megállapításához.”2 Ezért két különböző ellátórendszerből kerestem két hasonló nagyságú ellátandó közösséget. A szentgotthárdi ellátórendszer alsószölnöki és apátistvánfalvai könyvtára és a vasvári ellátórendszer csehimindszenti és egervölgyi könyvtára szinte azonos ellátandó közösségnek egészen eltérő állományokat szolgáltat.

A mozgókönyvtár – mint lehetőség

Öt év statisztikai adatainak alapos megismerése során kiugró értékekre, könyvtáralapításra és megszűnésre, akadozónak tűnő szolgáltatásra lettem figyelmes. Van-e jó megoldás a folyamatos, kedvezően kihasználható szolgáltatás működtetésére?
Egy huszonhat évvel ezelőtt kezdődő szolgáltatás adatait összehasonlítottam a helyhez kötött hagyományos könyvtári ellátáséval, ami talán rámutathat arra, hogy melyik rendszer működése kihasználhatóbb, kedvezőbb az állományt tekintve.
“Cegléd város vonzáskörzetében 1984-től 1991-ig működött a mozgókönyvtári szolgáltatás. A busz belterülete: 20 m2. A szolgálat megkezdésekor hétezer kötet volt a mozgókönyvtár állománya, amelyből egyszerre 3000-3500 helyezhető el a buszon. Kezdetben a bibliobusz hét megállóhelyen, heti egy-két alkalommal, megállónként 1,5-2-2,5 órás időt kölcsönzött a hét öt napján, keddtől szombatig. Később a három bibliobusz összesen 25 helyen, a hét öt napján, buszonként átlagban heti 20 órás időtartamban kölcsönzött. Egy-egy megállóhelyen 1,5-3-5 órás volt a kölcsönzési idő, amely menetrendszerűen ismétlődött.”3
A fenti adatok és a Vas megyei könyvtári statisztika ismerete szükségszerűen azt kívánja, hogy összehasonlítsuk: miben különbözik egy bibliobusz szolgáltatása egy falu könyvtárától? Kiválasztottam a 2008-as év 100 lakosnál alacsonyabb lélekszámú községeit.

100 főnél alacsonyabb lakosságszámú települések
Vas megyében

 

Tizenkét, száz fős lakosságszám alatti községet találtam, a tizenegy ellátórendszerből ötben. Alapterületük csak két esetben nem éri el a mozgókönyvtár nagyságát, állományuk viszont mind a tizenkét esetben alatta marad.
A ceglédi mozgókönyvtár nyitvatartási ideje az évek során nőtt. A legmagasabb megállóhelyi tartózkodási időtartamot csak két esetben lépik túl a vizsgált Vas megyei könyvtárak, ezek közül az egyik kirívóan magas (42 óra). Ebben az egy esetben sem túl nagy az állomány a többihez viszonyítva, és a lakók száma is átlagos ebben a “kategóriában”. A többi tíz esetben az 1-2 óra nyitva tartás jellemző.
Természetesen nem szerepem eldönteni, hogy a “nagyon” kistelepülések könyvtári ellátása mennyire szolgálja az ellátandó személyeket, mennyire kihasznált, és mennyire használható az esetenként pár száz kötetes állomány, mennyire felkészült a megbízási díjas vagy éppen díjazás nélkül tevékenységét végző, nem minden esetben könyvtáros, hanem általános vagy középiskolai végzettségű személy.
De látva és olvasva jól működő példákat nem hagyományos könyvtári ellátásra, elgondolkodtató, hogy miért nem alkalmazzák, miért nem nyitnak új megoldások felé, ha a régi esetleg ellaposodott. Természetesen vannak Magyarországon is új megoldások, amelyek fellendítik egy község könyvtári ellátását, azonban a vállalkozás az újra, az ismeretlenre – egyelőre úgy látszik – visszatartó lehet.

Bibliobusz Vas megyében?4

Nagy meglepetéssel kincset találtam a Könyvtári Levelező/lap egyik régi számában. Öt éve a szombathelyi megyei könyvtárban a bibliobuszok alkalmazásáról tanácskoztak. Ezek szerint nem is annyira lehetetlen az aprófalvas Vas megyében jobb, hatékonyabb megoldást találni a könyvtári ellátásra, mint azt gondolnánk. A cikkből sok fontos adat kiderült: “A könyvtárbuszok vásárlására olyan kistérségi társulások és megyei önkormányzatok pályázhatnak, amelyek ezzel a mozgókönyvtárral legalább 35 kistelepülést képesek kiszolgálni. A járművek mintegy ötezer könyvet, CD-ket, DVD-ket szállítanak majd, és internetezésre is lesz lehetőség a buszon.”5
A kitűzött 35-öt három könyvtári ellátórendszer 2005-ben ellátandó könyvtárainak száma haladja meg: Körmend (40 ellátandó könyvtár), Sárvár (37), Szombathely (38). Celldömölk térsége csak 28 könyvtárral rendelkezett. A még kisebbek, illetve a csak néhány könyvtárat ellátók esetén összefogásra lenne szükség, ami az állomány közössé tételét is jelentené, így több ellátórendszer összekapcsolása bibliobusszal történő átszervezést tenne szükségessé, de ekkor még nem is alakult meg a két új, legkisebbek közé tartozó ellátórendszer: Bük (4) és Hegyfalu (1).
Az önkormányzatok három lehetőség közül választhatnak, ha könyvtárat szeretnének működtetni községükben. Egyik megoldásként könyvtárbusz működtetését javasolják 700-1000 fő közötti lakosságszám esetében.
A tizenkét száz fős lakosszám alatti község könyvtári ellátásának mozgókönyvtárral való helyettesítése szerintem nem kérdéses, azonban hogy a minimális könyvtárszámnak is megfeleljen a buszjárat létrehozása, más, jól vagy jobban működő könyvtárakat is be kellene vonni. A lakosság száma viszont túl kicsi a javasolttal szemben. Ami mindenképpen pozitívum lenne, hogy az ötezres állománynagyság jelentős fejlődést eredményezne a könyvtári ellátásban elég sok község esetében.
“A mozgókönyvtárak legfontosabb feladatai, hogy biztosítsák a használóknak a kölcsönzést, az információ elérhetőségét, mindezt kézbesítsék, könyvtári hálózatba kapcsolják és létrehozzanak egy mobil gyűjteményt. A minőségi bibliobuszos szolgáltatás egyet jelent más könyvtárak minőségi szolgáltatásaival: fontos a használókkal való közvetlen érintkezés, illetve az üzemeltetés eredményessége és hatékonysága. Teljes az egyetértés abban, hogy időszerű a községi ellátás korszerűsítése. Ennek egyik lehetősége a KSZR. Célja, hogy a kistelepülésen élők közvetve vagy közvetlenül hozzáférjenek a hatékony és minőségi könyvtári szolgáltatásokhoz. A rendszer támogatja a könyvtárbusz létrehozását, elsősorban 1000 fő alatti lakosság esetében, aprófalvas régiókban. Ez az ellátás a kistérségek együttműködésével valósítható meg.”6

Az egy főre jutó állomány

A 2004-es és a 2008-as évre kiszámítottam, hogy Vas megye vizsgált könyvtáraiban hogyan alakult az egy főre jutó könyvtári állomány nagysága. Az eredmény végpontjait az alábbi táblázat tartalmazza.

 

Ahol mindkét állomány szerepelt, ott csak a legtöbbet, a letéti állománnyal növeltet vettem figyelembe. Az eredmény szerint Csörötneken 2008-ban még egy egész könyv sem jutott egy lakosra, viszont Kemeneskápolnán 31. A 2004-es számítás eredményesebb volt arra nézve, hol jut a legkevesebb könyv egy lakosra, a 2008-as számítás viszont eredményesebb arra, hogy hol jut a legtöbb könyv egy lakosra. A megyei vizsgálatok alátámaszthatnak egy országos felmérést, miszerint “kevésbé kellene befolyásoló tényezőnek lennie a településszerkezetnek a lakosokra számított állománynövekedés szempontjából. Mégis azt látjuk, mintha a dunántúli megyék lakosainak több és drágább új könyv járna, mint a keleti megyékben lakóknak. Zala és Somogy megye mindkét szempontból az élen jár, de kedvezőek a mutatói Vas, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyének is. Az állománygyarapodás tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg vezet: ezer lakosra 217 új dokumentum jut.”7

Táblázatok, grafikonok és magyarázataik

“Rendkívül fontos, hogy végiggondoljuk az adatok bemutatásának kérdését. A grafikonok gyakran hasznosabbnak bizonyulnak, mint a táblázatok. A viszonyítás világosabb képet mutat, mint a puszta adatok bemutatása. Az idősorok sokkal érdekesebbek, mint a pillanatfelvételek.”8
Számításaim táblázatai az elmúlt öt év (2004-2008) könyvtári statisztikai adatai közül kettőt tartalmaznak (helyben lévő állomány, saját állomány). Ezeket az adatokat az adott évben ellátórendszerenként csoportosítottam és kiegészítettem a Vas megyei települések lakosságának számadatával. E három adatból kiszámolhatóvá vált az IFLA két irányelvének való megfelelés (a minimális állomány az adott településen eléri vagy sem a 2500 darabot, illetve jut-e egy lakosra két könyv a helyi könyvtárban).

A minimális állomány irányszáma

A táblázatos megjelenítés során felfigyeltem arra, hogy az egyes évek nagy változást nem hoznak, az adatok csak egy-két számértékkel nőnek vagy csökkennek. Mivel a könyvtárak többségében vagy csak letéti az állomány, vagy a nem megfelelő mennyiségű saját állományt jelentős mennyiségű letéti egészíti ki, ezért megfelelésük többnyire megoldott. De ha egyik évről a másikra egy ellátórendszer több könyvtárában jelentős változás figyelhető meg kedvező vagy kedvezőtlen irányban, akkor az ellátórendszer százalékában is megmutatkozik ez.
2004. december 16-án megszűnt a petőmihályfai könyvtár a vasvári ellátórendszerben. Egy szolgáltatóhely és ezzel együtt egy kevés mennyiségű állománycsökkenés mellett a vasvári ellátórendszer könyvtárai kettő kivételével letéti állományt is kaptak. Az állománynövekedés azonban olyan csekély mértékű volt, hogy néhány könyvtárnak segített csak az előző évi meg nem feleltség legyőzésén, ezzel egyidejűleg viszont volt könyvtár, amelyik meg nem feleltté vált. Így lett a megfeleltség egypontos emelkedésével és egy szolgáltatóhely csökkenéssel a vasvári ellátórendszer 2004-ről 2005-re 47,37 százalékos eredményről 55,56 százalékos.
2005-ben a szentgotthárdi ellátórendszer megfelelt könyvtárainak száma hárommal csökkent, így százalékértéke majdnem felére esett vissza, és ezzel elvesztette 2004-es sorrendbeli második helyét, amit az előbb említett vasvári ellátórendszer nyert el. Első és harmadik helyen változatlan értékekkel Celldömölk és Szombathely állt. Az évek múlásával egyedül a kőszegi ellátórendszer megfelelt könyvtárainak száma nőtt eggyel. A többi adatban változás nem következett be.
2006-tól változás következett be az ellátórendszerek számában. Településeket csatoltak más városokhoz, és két új ellátórendszert hoztak létre büki és hegyfalui központtal. Bük a szombathelyiből vált ki, és ellátóterületének négy könyvtára, a góri, lócsi, nemesládonyi és sajtoskáli könyvtár a sárvári ellátórendszerből került ki. A zsédenyi könyvtár a hegyfalui központtal lett új ellátórendszer, mindkettő a sárváriból vált ki.
A vizsgált első két évben (2004-2005) a nagyszámú tagkönyvtárral rendelkező ellátórendszerek kerültek a sorrend elejére a minimális állománynak megfelelés rangsorában. A büki, csepregi, hegyfalui és répcelaki ellátórendszer négy vagy annál kevesebb tagkönyvtárral működik. 2006-tól ezek a rendszerek is a sorrend elejére kerültek. A második helyen a büki és a répcelaki ellátórendszer áll 4-4 tagkönyvtárral. Kis könyvtárakként és kis rendszerekként valószínű, hogy nem volt nehéz ilyen hamar jó helyezést elérni, éppen ezért tagkönyvtáraik kis számával komoly összehasonlításra nem alkalmasak.
Összehasonlítva a Vas megyei könyvtári statisztikát a Könyvtári Intézet által kiadott országos statisztikával, kiderül, hogy évente változik az ellátórendszerek tagszáma. 2006-ban feltűnően sok könyvtár lett önálló adatszolgáltató, azaz hiányzott jelentőlapjuk a megyei könyvtárból. 2006-ban első helyen állt a celldömölki ellátórendszer, talán ehhez hozzájárult az is, hogy öt könyvtára önálló adatszolgáltató lett ebben az évben. 90 százalék körüli eredménye annak köszönhető, hogy huszonkettő közül mindössze két könyvtár nem felelt meg az irányelvnek. A vasvári ellátórendszer a harmadik helyre csúszott vissza.
2007-ben érdekesen alakult a sorrend. Az egy könyvtárral rendelkező hegyfalui ellátórendszer az első helyre került. Ez egyszer várható volt, azonban nem versenyképes, hiszen csak egy könyvtárban kell az állományt felfejleszteni a javasolt szintre. A celldömölki 2. helyezés már valós eredménynek tűnik. A harmadik helyen a 4-4 könyvtárral rendelkező büki és répcelaki ellátórendszer a hegyfalui mintájára kerülhetett kedvező helyre.
2008-ban ismét a hegyfalui ellátórendszer áll a sorrend elején. A második helyet a celldömölki ellátórendszer megtartotta magának, százalékos aránya csökkent. A könyvtárak száma nőtt, azonban a kemenesmagasi könyvtár már nem tartozik az ellátandók közé, az ostffyasszonyfai és a tokorcsi pedig újra. A harmadik helyen a répcelaki ellátórendszer áll, mindössze négy könyvtárral, de egy könyvtár megfeleltségével javult a helyzete egy év alatt.

Ellátóközpontok sorrendje könyvtáraik megfelelése szerint
(százalékban)

 

A grafikon a sorrend elején elhelyezkedő könyvtárak egymáshoz viszonyított helyét mutatja. Érdemes megfigyelni, hogy a sorrend első és a második-harmadik helyén álló könyvtárak között többnyire nagy szakadék mutatkozik. Az elsők mindig a 80 százalék fölött teljesítettek, a második és harmadik helyen lévők pedig egy kivételével nagyon közel láthatók egymáshoz.

A minimális állomány vizsgálatát “A minimális állomány irányszámnak megfelelés az egyes években az összes ellátórendszerben” grafikon mutatja a legösszefoglaltabban, az adott év összes könyvtárát vizsgálja. Egy tanulsága van ennek az átfogó vizsgálatnak: öt év alatt minden évben 50 százalék alatt maradt a könyvtárak megfeleltsége, tehát 2004-ben és 2005-ben minden második ellátórendszerbe tartozó könyvtár felelt meg az IFLA irányelvének, 2007-ben pedig csak kicsivel több, mint egyharmaduk.

A minimális állomány irányszámnak megfelelés az egyes években,
az összes ellátórendszerben (százalékban)

 

A két könyv/fő irányszám

“Általános irányszám, hogy egy megalapozott könyvgyűjtemény 1,5-2,5 könyvet tartalmazzon ellátandó személyenként.”9
A két IFLA-irányszám átlagát, a kettőt választottam a vizsgálat tárgyának. Az öt év alatt négy ellátórendszerből kerültek ki meg nem felelt könyvtárak.

2004

Körmend – Magyarnádalja, Viszák

 

 Sárvár – Szeleste

 

 Szombathely – Bucsu, Nárai, Sé, Sorkifalud-Szentlénárt

 

 2005

Szombathely – Sé, Sorkifalud-Szentlénárt

 

2006

Szentgotthárd – Kétvölgy

 

 Szombathely – Sé, Sorkifalud-Szentlénárt, Tanakajd

 

2007

Körmend – Hegyhátszentjakab, Szalafő

 

Szentgotthárd - Kétvölgy

 Szombathely – Balogunyom, Ják, Sé, Sorokpolány, Sorkifalud-Szentlénárt,
Vasszécseny

 

 2008

Körmend – Hegyhátszentjakab

 

Szentgotthárd – Csörötnek, Kétvölgy

 

 Szombathely – Balogunyom, Felsőcsatár, Nárai, Sé, Sorkifalud-Szentlénárt,
Vasszécseny

 

 Két könyv/fő irányszámnak meg nem felelt könyvtárak száma
ellátórendszerenként

 

A grafikonról első ránézésre kiderül, hogy a szombathelyi ellátórendszer minden évben szerepel, egy év kivételével minden más évben kiemelkedőbben, mint a többi.
Megvizsgálva ezeknek a könyvtáraknak az adatait tartalmazó táblázatot, látszik, hogy legtöbb esetben pár száz darab kötettel maradnak le a könyvtárak ezen irányszám teljesítésétől, de az is kiderül, hogy több esetben majdnem annyi a lakosság száma, mint a köteteké.
Érdemes jobban megfigyelni, hogy bizonyos települések állandó visszatérők, évről évre alig vagy egyáltalán nem növekvő állományú könyvtárral rendelkeznek, mellettük viszont feltűnnek olyan települések, amelyek csak alkalmanként szerepelnek, illetve olyanok, amelyek hosszú évek után eltűnnek, és jönnek helyettük mások.
A szentgotthárdi ellátórendszerben Csörötnek 2008-ban tűnik fel Kétvölgy mellett, addig viszont három éven át csak Kétvölgy szerepel. Lakossága alig változik az öt év alatt, viszont letéti állománya egyre csökken. A kezdetekben háromezer felé közelít, majd a kétezret sem éri el, végül ezer alá csökken.
A sárvári ellátórendszerből Szeleste 2004 után eltűnik a grafikonból. Ekkor állománya 18 kötet híján nem felel meg. Következő évben igaz, hogy lakossága 5-tel nő, ami 10 kötetnyi állománynövekedést követelne, de az állomány 37-tel nő, a lakosság növekedésével viszont csak 9 darabbal több, mint szükséges. Három évig szinte egy helyben áll a lakosságszám és az állomány, viszont 2008-ra 163-mal lesz több a könyvek száma a javasoltnál.
A körmendi ellátórendszer nagyot változott ezen irányszám tekintetében. Az első két vizsgált évben Magyarnádalja és Viszák szerepel, 2006-ban nincs település a grafikonban. Az utolsó két évben viszont már Hegyhátszentjakab és Szalafő szerepel. Magyarnádalja és Viszák minden évben megtalálható a megyei könyvtár adatai között, állományuk pedig egyre növekszik az évek során. Hegyhátszentjakab és Szalafő viszont 2007-ben jelenik meg az adatok között. Ez utóbbi 2008-ra olyan jelentősnek mondható állományt kapott, hogy Hegyhátszentjakab végül egyedül maradt.
Megvizsgáltam azt is, hogy mennyi könyv hiányzik a községi könyvtárakból ezen irányszám teljesítéséhez évente, így látható, hogy akár egy-két új községi könyvtárat is létre lehetne hozni belőle. 2004-ben 1962 db, 2005-ben 1278 db, 2006-ban 2630 db, 2007-ben 7237 db, 2008-ban 4487 db könyv hiányzott az ellátórendszerekből az irányszám teljesítéséhez. A számok egyre növekvő hiányt mutatnak az első és utolsó két év kivételével.

Hazai könyvtárak és az irányszámok kapcsolata

Vannak-e olyan könyvtárak, illetve könyvtárosok az országban, akik komolyan foglalkoznak azzal, hogy könyvtáruk állománya megfeleljen az általam vizsgált IFLA-irányszámoknak?
Érdekes kérdés, és szerintem mindenki kíváncsian várja a választ, akit érdekel e téma. A Katalistet – ami talán a magyar könyvtárosok legismertebb fóruma – felhasználva fenti kérdésemmel megszólítottam minden könyvtárost és minden könyvtárat, a Katalist közel 3000 tagját, de egy választ sem kaptam. Levelem olvasható a Katalist szeptemberi archívumában.
Miért is tartana be egy intézmény egy ajánlást, irányelvet, amikor válság van, a könyvtárosokat is érintik az elbocsátások, a könyvtárakat a spórolás, ami a nyitvatartási időn érződik? Nem törvény, amit az IFLA ajánl, nem kéri számon senki a megvalósítást.

Ezen “ál”kudarc után elkezdett érdekelni, hogy a szakirodalom hogyan ír az irányelvek hasznosságáról, a könyvtáros szakemberek, kollégák miképp viszonyulnak hozzá elméletben, a gyakorlatot mellőzve?
Nyomban az elsők között találtam egy igen terjedelmes elméleti munkát, amely ugyan nem az én kutatási témámban íródott, de az IFLA irányelveiről számomra meglepő stílusban beszél. “A témában »A közkönyvtári szolgálat: az IFLA és az UNESCO fejlesztési irányelvei« [A közkönyvtári szolgálat 2005] dokumentum az Európai Uniós anyagok mellett a legnagyobb hatásúnak tekinthető. Kijelöli azokat a kereteket, amelyek az információs és tudástársadalomban oly jelentős szerepet játszó közkönyvtárak működését jelentik.”10 Egy doktori értekezés tézisei ezek. Valóban helytálló ez a gondolat? Az általam vizsgált irányszámok esetében is? Kijelöli? Működését jelenti?

A Könyvtári Intézet 2006. évi tevékenységéről az Országos Széchényi Könyvtár szöveges beszámolójában találtam az alábbiakat. Röviden így fogalmazzák meg a Könyvtári Intézet mindenkori tevékenységét: “a korábbi évekhez hasonlóan a Könyvtári Intézet 2006. évi tevékenysége a számára mindenkor meghatározó hármas irányultság jegyében zajlott, azaz az ágazati szakmapolitikai irányítás, a könyvtári rendszer, beleértve az egyes könyvtárakat és a könyvtárosokat, valamint a fenntartók, partnerek, »a társadalom« igényeinek és elvárásainak megfelelően.” A kiemelt feladatok között említik az IFLA irányelveket a következőképpen: “- az IFLA közkönyvtári irányelveinek hazai adaptációja, illetve kiterjesztése más könyvtártípusokra.”11
Levélben kértem a Könyvtári Intézettől, hogy pár gondolatban fogalmazzák meg számomra, milyen kézzel fogható feladatban valósult meg a fent idézett gondolat. Válaszukból annyi derült ki számomra, hogy elméletben alkalmazzák hazánkban az irányelveket: lefordították, az oktatásban és a tudományos életben hivatkoznak rá.

Utószó

Teljes mértékben azonosulni tudok az alábbi gondolatokkal: “Természetesen nem az a baj, hogy megszűntek az életképtelen, nem gyarapító, szolgáltatást alig nyújtó könyvtárak. A probléma az, hogy nem lépett helyükbe más. Ugyan mit érhet az az állomány, amelyet tíz éve nem gyarapítottak, nem »poroltak«, nem forgattak?! A kistelepülések könyvtári ellátását reprezentáló adatsorok felvonultatásával nem az a célunk, – írja Venyigéné Makrányi Margit a cikkében, de az én célom sem -, hogy elriasszunk bárkit is, vagy netán sajnálatot váltsunk ki. Sokkal inkább az, hogy a tényekkel való szembenézést követően, ezek nyomását kihasználva, közös gondolkodás során eljussunk a használható, kivitelezhető és finanszírozható megoldás kiválasztásához.”12
Öt év adatsorainak gondos áttanulmányozása után bárki beláthatja, hogy öt év kevés idő, nem elegendő ahhoz, hogy alapvető változások történjenek egy könyvtári rendszerben; hogy megforduljon és jó vagy jobb irányba mozduljon el az addig megszokott gyakorlat. Összességében megállapítható Vas megyére, hogy vannak jó helyzetben lévő ellátórendszerek, azon belül könyvtárak, és vannak, amelyek kevésbé jó helyzetben vannak. Ez azonban az IFLA-irányelvek, irányszámok függvénye is. Ha más irányszámok lettek volna, akkor természetesen más eredmény született volna. De mint tudjuk, az IFLA-irányelvek nem törvények…

JEGYZETEK

 1 Papp István (ford.): A közkönyvtári szolgálat. Az IFLA és az UNESCO fejlesztési irányelvei. Budapest, Könyvtári Intézet. 2005.
 2 i. m. 79-80. p.
 3 Varga Istvánné: A Ceglédi Városi Könyvtár Mozgókönyvtára, 1984-2005. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2005. 7. sz. 32-41. p. http://www.ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek0507/varga.html [2009.07.10.]
 4 Léber Boglárka: Workshop a mozgókönyvtári ellátásról. Szombathely, 2005. március 16-17. = Könyvtári Levelező/lap, 2005. 5. sz., 10-13. p.
 5 i. m. 10. p.
 6 i. m. 12-13. p.
 7 Vidra Szabó Ferenc: Könyvtári trendek a statisztikai adatok tükrében (1998-2002). = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2004. 2. sz., 7-23. p. http://www.ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek0402/vidra.html [2009. 07. 10]
 8 Soós Lőrinc: Könyvtár – statisztika = Könyvtári levelező/lap. 1998. 5. sz., 15. p.
 9 Papp István i. m. 79-80. p.
10 http://www.science.unideb.hu/index.php?pageid=dokumentumok&id=74. Doktori (PhD) értekezés tézisei Tanyiné Kocsis Anikó: Könyvtári Vállalkozói Információs Rendszer megvalósításának elvei. Debreceni Egyetem Informatikai Kar. Debrecen, 2008. 1. p.
11 Az Országos Széchényi Könyvtár szöveges beszámolója a 2006. évről, 6. p. http://www.okm.gov.hu/letolt/minisz/eves_beszamolo_2006/orszagos_szechenyi_konyvtar.pdf
12 Venyigéné Makrányi Margit: Kistelepülési könyvtári ellátás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Adatelemzés, kiútkeresés egy tanácskozás kapcsán. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2005. 5. sz., 23-29. p. http://www.ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek0505/venyige.html [2009. 07. 08.]

* Részlet a szerző 2009-ben készült szakdolgozatából. – A szerk.

Körmend – Magyarnádalja, Viszák

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)