Az én könyvtáram

Kategória: 2017/ 9

A „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” ( EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001)
projekt céljai és az eddig megvalósult tevékenységek

Mintegy fél évvel ezelőtt, 2017. február 1-jén indult útjára az Emberi Erőforrás Operatív Program „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című, EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001 kódszámú pályázat, amelyet a konzorciumvezető Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SZNM) és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) mint felkért konzorciumi partner közösen valósít meg bruttó kétmilliárd forintos keretösszegből, ágazatonként 1-1 milliárd forintból gazdálkodva. E kiemelt fejlesztési program 36 hónap alatt – 2020. január 31-ig – valósul meg. (tovább…)

Címkék: , ,

Az időskorúak helyzete az informatikai írástudás terén

Kategória: 2010/ 2

A különböző társadalmi csoportoknak nyújtott speciális könyvtári szolgáltatások fontos részét alkotják a hatékony könyvtári munkának. A gyermekekre, fogyatékkal élőkre vonatkozó szolgáltatások terén kidolgozott módszertan és bevett gyakorlatok állnak a könyvtárosok rendelkezésére; az idősek számára nyújtott szolgáltatások azonban nincsenek ennyire előtérben, jóllehet ez a társadalmi réteg is bír olyan speciálisan rá jellemző vonásokkal, amelyek lehetővé teszik a testre szabott eszközök, szolgáltatások alkalmazását. Az üzleti szféra már felfedezte magának az időseket: megkezdődött a számukra tervezett mobiltelefonok, képernyőnagyítók és más készülékek gyártása. Ennek a figyelemnek a jegyében idén a Könyvtárak összefogása a társadalomért programsorozat célcsoportja az idősek korosztálya volt. Jelen írás az idősek helyzetét kívánja bemutatni az információs és számítástechnikai írástudás terén.
Az adatok alapján elmondható, hogy az időskorúak információs képességei rosszabbak az országos átlagnál. (tovább…)

Címkék:

Nemcsak az amatőröké a világ – Kinek kell az információs műveltség?

Kategória: 2009/10

Az amatőrök reménykednek. A profik dolgoznak.
(Garson Kanin)

Az információs műveltségről legutóbb az akadémiai írástudás kapcsán olvashattak a 3K olvasói.1 Az információs műveltség fogalmának megfelelő értelmezését és a szókapcsolat helyes használatát nehezíti a definíciók sokfélesége, ami abban is megnyilvánul, hogy számos más terminus is van, amelyeket nem tudunk tőle megkülönböztetni.2 Éppen ezért néhányat körüljárunk ezek közül, továbbá megvizsgáljuk, milyen információs műveltségre van szüksége a profiknak, vagyis a tudományos kutatóknak a web 2.0 korszakában.

Írástudás vagy műveltség?

Régóta tudjuk, hogy az angol literacy szó fordítása többféle lehet. Egyaránt beszélhetünk műveltségről, kultúráról vagy írástudásról. A könyvtárosok számára legfontosabb fogalom, az information literacy magyarítása tekintetében megszilárdulni látszik az a közmegegyezés, hogy az információs műveltség kifejezést használjuk.
Legyen szó írástudásról vagy műveltségről, tény, hogy korunk írástudásának hatóköre kiszélesedett. Az információs társadalom ugyanis magával hozta az információs és kommunikációs kompetenciák beemelődését a műveltség alapelemei közé.3 Ilyen módon az írástudás nemcsak a technológiákhoz, hanem a kultúrához is kötődik.4 (tovább…)

Címkék:

Mit kell tudnia ma egy könyvtárosnak? – Az informatikus könyvtárosok szakmai kompetenciái

Kategória: 2008/ 7

Jó három évtizede “könyvtáros hivatásról” beszéltünk, aztán (vajon véletlen egybeesés?) a könyvtárosok számának drámai csökkenésével és a könyvtárak működésbeli ellehetetlenülésével párhuzamosan a “hivatás” szó helyét a “szakma” vette át. E jelenség “üzenetének” megfejtésén ugyan lehetne hosszan elmélkedni, de most nem ez a feladatunk; ehelyett járjunk utána, milyen tartalom rejtőzik a divatos kifejezés, a “szakmai kompetencia” mögött. Jó könyvtáros szokás szerint nézzük meg, milyen jelentést társít az Idegen szavak szótára a “kompetencia” szóhoz? Az első jelentéscsoport talán az ismertebb: “illetékesség, jogosultság, hatáskör”. A mostani gondolatmenethez azonban a másik jelentéskör illik inkább: “kompetencia: szakértelem, felkészültség, hozzáértés”.1
A szövegkörnyezetből adódóan a kompetencia fogalmának meghatározásához hívjunk segítségül egy további autentikus forrást, a felsőoktatási törvényt, amelynek értelmező rendelkezései között a következőket olvashatjuk: “képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható”.2 (tovább…)

Címkék: , ,

Számítógép-használat és felekezeti hovatartozás

Kategória: 2007/12

A kutatásról

Ez az írás az Országos Széchényi Könyvtár és a TÁRKI 2005. szeptember 16-a és október 15-e között folytatott országos reprezentatív vizsgálatából származó vallási és felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatokat ismerteti. E kutatásból származó adatokra építve ezidáig számos tanulmány jelent meg.1
A mintavétel során többlépcsős, arányosan rétegzett valószínűségi eljárás alkalmazására került sor. A minta nemcsak a felnőtt magyar népességet, hanem a magyar háztartásokat régió szerint is reprezentálja. Az összes felkeresett cím száma: 4288 volt, az összes lekérdezett címé pedig 2058. A 16 éven felüli egyéni lekérdezett kérdőívek száma: 3808.
Mivel korábbi kutatásaink során a felnőtt lakosságra vonatkozó adatokkal dolgoztunk, ezért az adatállományból leválogattuk a 18. életévüket be nem töltöttek által szolgáltatott adatokat. A korábbi adatokkal való összevetés, az összehasonlíthatóság csak ezáltal valósulhatott meg. Itt kell elmondani, hogy az OSZK-n belül működő olvasáskutatási műhelynek soha korábban nem volt alkalma ilyen megbízhatóságú és nagyságrendű (3674 fős) mintával dolgoznia.
A TÁRKI 163 tételt tartalmazó omnibusz kérdőívében 10 kérdéssel volt jelen az olvasás témakör. (tovább…)

Címkék: ,

Historia litteraria és információs műveltség

Kategória: 2007/ 9

Változó elnevezésekkel illetett és változó tartalmakat magába foglaló szakmánk mint önálló diszciplína ugyan csak mintegy 200 éves múltra tekinthet vissza, azonban a könyvekre és a könyvekben rögzített tartalmakra, valamint az azokat megőrző, feltáró és szolgáltató intézményekre, a bibliotékákra vonatkozó különféle elméleti ismeretek és azok egyfajta rendszerezése természetesen sokkal korábbi.
A XVIII. század végéig, a XIX. század elejéig egy enciklopédikus jellegű, gazdag jelentéstartalmú ismeretág, a historia litteraria keretén belül formálódott mindaz, amit a mai információtudomány (könyvtártudomány) elődjének tekinthetünk. A historia litteraria a XVI-XVIII. században az ismeretek, pontosabban az írásbeliségen alapuló és ahhoz kapcsolódó tudás rendszerezésének adott keretet; a fogalom – Tüskés Gábor definícióját felhasználva1 – egyrészt tudománytörténetet jelöl, amely átfogja a tudományosság és a művelődés minden területét, másrészt szűkebb értelemben a fennmaradt írásos emlékek, szövegek, dokumentumok tanulmányozását és kritikai értékelését jelenti. Témánk szempontjából a fogalom egy további tartalma a fontos, a historia litteraria “a könyvek, a tudományos irodalom tudománya, notitia librorum, s a historia litterarum és a historia librorum gyakran összefonódott egymással a különböző tudománytörténeti kézikönyvekben és a könyvjegyzékekben, a könyvtári szakrendekben és a könyvtárkatalógusokban. (tovább…)

Címkék: ,

Merre tart a könyvtáros világ?

Kategória: 2007/ 1

Gondolatok két nemzetközi konferencia kapcsán

…ami az előadásból kimaradt…*

2006 júniusában az ausztriai Salzburgban rendezték meg An Expedition to European Digital Cultural Heritage címmel – a MINERVA program által is támogatott – digitalizálási konferenciát. A rendezvény alcímében – Collecting, Connecting – and Conserving? – nem véletlenül van kérdőjel, hiszen sokakat foglalkoztató, aktuális kérdések voltak napirenden. Bár számos érdekes felszólalást hallhattunk, és szép eredményekről számolhattak be az előadók, őszintén szólva mégis úgy érzem, nem sikerült minden feltett kérdésre megnyugtató választ adni. De ez talán nem olyan nagy baj…, fontos, hogy megfogalmazódtak a problémák, amelyekkel közösen foglalkoznunk kell. A DAT konferencián elhangzott előadásban a salzburgi találkozóról kevesebb szó esett, ezért itt erről szól részletesebben a beszámoló.
A rendezvényen – az EU támogatásának köszönhetően – minden érdeklődő ingyen vehetett részt. Célközönségként az örökségintézményeket, a kutatóintézeteket, multimédia-fejlesztőket, a MINERVA program nemzeti képviselőit és a politikai döntéshozókat jelölték meg. Az előadások angol, német és francia nyelven hangzottak el, a könnyebb megértést szinkrontolmácsok segítették. (tovább…)

Címkék: , , ,

Címkék