Virtuális könyvklub egy amerikai egyetemen
Milyen stratégiákat alkalmaznak a könyvtárak napjainkban, amikor foggal-körömmel harcolnak minden fillérért, amit támogatóiktól a koronavírust megelőző időkben kaptak? Kire számíthatnak a könyvtárosok az olvasó-könyvtárhasználó-finanszírozó figyelméért vívott csatában? Egymásra, vagyis a kollégák leleményességére és nagylelkűségére. Ebben a szellemben szeretnénk megosztani nyári tapasztalatainkat, hátha az eltérő alapfeltételek ellenére, egyik-másik eleme ötletet ad vagy megoldást inspirál valamelyik könyvtárban. (tovább…)
Címkék:
Amerikai Egyesült Államok,
Canvas,
COVID-19,
egyetemi könyvtár,
író-olvasó találkozó,
irodalmi beszélgetés,
irodalmi vetélkedő,
Joyce Carol Oates,
könyvklub,
könyvtári szolgáltatás,
koronavírus-járvány,
Neil Gaiman,
olvasásnépszerűsítés,
online program,
Rutgers Egyetem,
USA,
Webex,
Webex Events,
Zoom
Mit keres Harry Potter az egyetemi könyvtárban? Amikor szóba került, hogy mire készülünk, nem ért váratlanul a szemöldökráncolás, az épp csak érzékelhető fintorgás vagy sűrű pislogás egyes kollégák részéről. Az esemény után azonban nem vonható kétségbe, hogy a maratoni Harry Potter-felolvasás az egyik legsikeresebb program, amit a Rutgers Egyetem Chang Természettudományi Könyvtára a Környezettudományi és Biológiai Tudományok Karával közösen valaha szervezett. (tovább…)
Címkék:
Amerikai Egyesült Államok,
egyetemi könyvtár,
felolvasás,
felolvasóest,
felsőoktatási könyvtár,
Harry Potter,
J. K. Rowling,
közösségi élmény,
közösségi felolvasás,
közösségteremtés,
olvasásnépszerűsítés,
rendezvényszervezés,
Rutgers Egyetemi Könyvtár,
USA
’56-os magyar tudósok Amerikában
Úgy döntöttem, nem halasztgathatom tovább. Már annyi helyen említettem ezt a fantasztikus történetet, hogy ideje írásban is közzétenni, megörökíteni és továbbadni, hátha valaki kedvet kap és megírja az egészet nagyobb sikerrel, mint amit nekem adatott. (tovább…)
Címkék:
Amerikai Egyesült Államok,
emigráció
A múltkoriban legújabb szerzeményünk, a színes szkenner és optikai karakter-felismerő-szoftver kiismerése címén különféle dokumentumot és fényképet digitalizáltunk könyvtári és személyes gyűjteményünkből könyvtárosi portfóliónk számára, amikor kezembe került egy pici fénykép a hatvanas évek elejéről. A gyenge minőségű, megsárgult papír erősen próbára tette technológiai felkészültségünket, mire huszonegyedik századi igénnyel is élvezhető minőségben állt előttünk jelen cikk magyar származású szerzője, háromévesen, épp verset szavalván a hazánkban ideiglenesen állomásozóknak. Cikkünk huszonéves amerikai szerzőjének európai történelemre vonatkozó ismeretei jelentősen bővültek a nagyobb felbontású képre várva, lévén hogy neki legfeljebb szülei retteghettek a hidegháború idején (Better dead than reda német Lieber tot als rotalapján), és Gagarin elvtárs párttagkönyve a washingtoni Smithonian Intézet Légi és űrkutatási múzeumában korántsem villanyozza fel annyira, mint magyar kortársait. A digitalizálási munkafolyamat változatainak próbálgatása közben megtárgyaltuk, hogy a szabolcsi kisvárosban bizonyára csak az óvó néni gyermekére lehetett a fenti, ideológiailag kihívó feladatot bízni: a választott vers politikai korrektségéhez nem férhetett kétség, a költő csakis a Támogatottlistáról lehetett (ide már több magyarázat kellett), és az óvónő minden bizonnyal állásával játszott, ha csemetéje elvétette a strófát (ez végképp érthetetlennek bizonyult az amerikai könyvtár falai közt, lásd: Amerikai Könyvtár Szövetség alapszabálya később). Viszont a híres magyar költők gyermekverseinek illusztrálására sebtében, emlékezetből elszavalt Juli néni, Kati néni, letye-petyelepetyenagy sikert aratott, mint minden kezdő magyar nyelvórán, bár egy kukkot sem értett belőle. Mindezek ellenére nem sikerült beazonosítani a múltbeli verset az összes tányérsapka és suvikszos csizma ellenére sem a kép alapján, viszont remek beszélgetés (és az alábbi cikk) kerekedett a magyar óvónő és amerikai gyermekkönyvtáros szerepkörét összevető párbeszédünkből. (tovább…)
Címkék:
Amerikai Egyesült Államok,
gyermekkönyvtárak
Általános jellemzők
Magyarországon kívül a legnagyobb hungarika gyűjtemény a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban található. 2007 decemberében 200 000 kötetet számlált, beleértve a teljes és hiányos 3000 időszaki kiadvány és a 120 újság köteteit is.
A könyvtár harmincmilliós gyűjteményében nincs elkülönített magyar gyűjtemény, hanem a magyar nyelvű és Magyarországról szóló könyvek, valamint a Magyarországon publikált művek (könyvek és kötött periodikumok) az általános gyűjteménybe vannak besorolva. Az egyetlen kivétel az a kicsiny referensz gyűjtemény – egy folyamatosan frissített, kb. 375 műből álló kollekció -, amely a könyvtár Európai Olvasótermében (European Reading Room) található. Az általános (törzs)gyűjteményből a hungarika anyag egyaránt kérhető az Európai Olvasóteremben, az Általános Olvasóteremben (Main Rading Room), illetve minden olyan további olvasóteremben, amely kiszolgálja az általános gyűjtemény anyagát. A kurrens magyar újságok és folyóiratok a folyóirat-olvasóban, azaz az Újságok és Kurrens Periodikumok Olvasótermében (Newspaper and Current Periodical Reading Room) használhatók. A két évnél régebbi periodikumok azonban bekötve az Általános Olvasóteremben férhetők hozzá, ugyanakkor az újságok két évnél idősebb évfolyamai mikrofilmezve, vagy a mikrofilmen beszerzett formában tekinthetők meg az Újságok és Kurrens Periodikumok Olvasótermében. (tovább…)
Címkék:
Amerikai Egyesült Államok,
Kongresszusi Könyvtár,
Washington
A feladat
A közelmúltban megújult a Seaton Hall Katolikus Egyetem könyvtárának arculata az interneten. A múlt évben az egyetemi webfejlesztő munkacsoport a teljes egyetemi honlap átalakítása mellett döntött. Az új honlap egy webes tartalomkezelő rendszeren (web content management system) alapul, és a fejlesztés révén szóba jött a könyvtári oldalak migrációja. Ez arra késztetett bennünket, hogy szembenézzünk a könyvtár honlapjának régóta ismeretes fogyatékosságaival. Az előkészületek közepette újra át kellett gondolnunk, milyen legyen a honlap szerkezete, hogyan szoktunk egyes munkafolyamatokat végezni, és főleg, hogyan tudnánk még jobban megfelelni az egyetemi olvasóközönség igényeinek. A webes fejlesztőkkel együttműködve különféle megoldásokkal kísérleteztünk, hogy az elvárásoknak leginkább megfelelő módon kínáljuk a könyvtárral kapcsolatos információkat. Eközben a web 2.0-ás technológiai újdonságokat szem előtt tartva, új alkalmazásokat kerestünk, amelyek a könyvtári tartalmakat olvasóinkhoz eljuttatják. Szükségünk volt megbízható oktatási segédanyagokra is, amelyeket a honlap fejlesztése közben is használhattunk a könyvtári személyzet képzésére. (tovább…)
Címkék:
Amerikai Egyesült Államok,
Libguides,
Seaton Hall Katolikus Egyetem Könyvtára
Az Amerikai Könyvtár Szövetség (American Library Association) az Egyesült Államok legismertebb és legnagyobb szakmai szervezete. Ezen belül és kívül is működnek kisebb-nagyobb szervezetek és érdekcsoportok, amelyek földrajzi vagy szakterületek alapján jöttek létre. Egy kevésbé ismert, de nagyon hatékony szervezetet szeretnénk ezúttal bemutatni.
Weboldala szerint az 1985-ben alapított NASIG (North American Serials Interest Group – Észak-Amerikai Periodika Érdekcsoport) független szervezet, amelynek célja a periodikával és a tágabb értelemben vett tudományos közleményekkel kapcsolatos kommunikáció, információ és továbbképzési lehetőségek propagálása. A május-június tájékán rendezett éves konferencia kiváló szakmai fórum, ahol az érdekeltek lépést tarthatnak a periodika-szakterület fejlődésével. Az előadók általában a tudományos kommunikáció kiemelkedő egyéniségei, akik a legfrissebb újdonságokkal foglalkoznak. A konferencia informális jellegéből eredően azonban a legtöbb beszélgetés és vita gondolatébresztő párbeszéd.
A NASIG fontos feladatának tekinti a szakmai továbbképzést, és ennek szellemében folyamatosan törekszik az olyan együttműködési formák megteremtésére, amelyek eredménye a könyvtári szakemberek felvilágosítása a periodika világában történő eseményekről, változásokról és jövőbeli lehetőségekről. (tovább…)
Címkék:
Amerikai Egyesült Államok,
North American Serials Interest Group
Az amerikai felsőoktatási könyvtárakban gyakran találkozhatunk magyar származású könyvtárosokkal. Sokan közülük a magyarországi diplomájukat és tapasztalataikat kiegészítve szereztek könyvtárosi végzettséget az Egyesült Államokban, enélkül ugyanis ritkán lehet valaki könyvtáros. A pályamódosítás mindenki életében nagy kaland, hát még ha az a nyelv, az ország és a kultúra váltásával módosul.
Csűrös Barna 1956-ban hagyta el Magyarországot, ahol a debreceni egyetemen eredetileg ügyvédnek készült. Az Egyesült Államokban a könyvtár szakot választotta felsőfokú tanulmányai folytatására, és 1961-ben végzett a New York-i Columbia Egyetemen. A New York-i Közkönyvtár bronxi részlegében kezdte könyvtárosi pályáját, majd a Staten Islandon található Wagner Főiskolán a Horrman Könyvtár igazgatója lett. Pályafutásának leghosszabb szakaszát a Kean Egyetemi Könyvtárban töltötte, ahol húsz évig dolgozott. 1991-ben vonult nyugállományba. (tovább…)
Címkék:
Amerikai Egyesült Államok,
Csűrös Barna
A reggeli kávé elhalaszthatatlan, miközben olvasom a napi e-mail üzeneteket. Reggel fél nyolckor már a számítógép bekapcsolva, és a napi terv attól függ, hogy milyen üzenetek érkeztek aznap reggel.
Úgy néz ki, könnyű napom lesz. A naptáramban egy értekezlet szerepel mára a katalogizáló munkatársakkal, hogy közösen kidolgozzunk egy új munkatervet a CD-melléklettel érkező könyvek katalogizálására. Ezek szerint ez ma elmarad. Igazán nem is bánom, mert a könyvek száma a polcomon, ahol a problémákat gyűjtöm, minden nap majdnem duplájára növekszik. Nem szeretek ugyanis kizökkenni a normális munkamenetből, inkább félreteszem a különleges eseteket, és egy csendesebb órában külön figyelmet szentelek nekik.
A Rutgers Egyetem könyvtárának gyarapítási osztályán dolgozom. Munkaköröm szerint azok a könyvek tartoznak hozzám, amelyek könyvsorozat részeként jelennek meg, de a sorozat minden könyvét külön könyvként kell katalogizálni. Ilyen esetekben az egyetemi könyvtár döntése akár felül is írhatja a Kongresszusi Könyvtár által javasolt, sorozat részekénti katalogizálási módot. A különböző könyvtárak maguk döntik el, hogy a sorozat összes kötetét egymás mellett akarják tartani a polcon, vagy egyenként katalogizálva őket, a könyvek a jelzetnek megfelelően más és más helyre (polcra, emeletre, sőt, akár épületbe) kerülhetnek a témától függően.
A központosított beszerzés miatt mind a tizennyolc egyetemi könyvtár rendelését mi végezzük és tartjuk nyilván, ami az én esetemben körülbelül 600 sorozat kezelését jelenti a humán- és társadalomtudományok, a természettudomány, művészetek, üzleti tudományok stb., vagyis az egyetemen oktatott és kutatott szaktudományok összes területén. Mivel ezek a sorozatok különböző formátumokra is vonatkoznak, unalmas percem nincsen. A folyóiratok, kották, térképek, zenei CD-k, könyvek, elektronikus könyvek a szakkatalogizáló kollégához kerülnek, mivel mindegyik más típusú munkát igényel. (tovább…)
Címkék:
Amerikai Egyesült Államok,
Rutgers Egyetem Könyvtára
Könyvtár szakos hallgatóként napjaim nagy része a következőkkel telik: órára járás, tanulás, munka- és álláskeresés. Nemsokára végzek, és remélhetőleg hamarosan csatlakozom a könyvtárosokhoz főállásban is.
Ma délelőtt iskolába megyek, illetve nem megyek, hanem online diák leszek a Közösségi oldalak használata a közös munkában (Social Software Tools for Collaboration) elnevezésű kurzus miatt. A tantermi előadás helyett az oktató előre felvett előadásokat ad közre podcast vagy screencast formájában. Ehhez jön a kötelező olvasmányok listája, ami lényegében olvasnivaló és YouTube videoklipek linkgyűjteménye. Minden hétre kapunk egy újat, és ezek valóban segítenek megérteni az elméletet és a szoftvereket is. Bármikor “mehetünk” órára az adott héten, csak legyünk kész mindennel, mire a következő hét kezdődik. Erre a hétre a közös könyvjelző használata a téma (social book marking), a “de.li.cious” nevű alkalmazás és a címkézés. Feladatként egy mini társasági hálózatot kell kialakítanunk a csoporton belül, ahol megosztjuk egymással a könyvjelzővel megjelölt oldalainkat.
Az online tanulás szerintem sokkal magasabb szintű kommunikációs készségeket kíván, és sokszor időigényesebb, mint az órára járás, mert jóval több részt kell vállalni a közös munkából. De sok csoporttársam mondta, hogy szívesebben vesznek részt a közös munkában a virtuális közegben, mert kevésbé érzik zavarban magukat. A csoport szinte napi kapcsolatban van az oktatóval is. A különféle web 2.0-ás alkalmazások, közösségi oldalak, blogger, twitter, meebo stb. segítségével konzultálunk az oktatóval a feladatokról, választ kapunk kérdéseinkre, de egy sor köznapi témát is megbeszélünk. A virtuális tanterem óriási előny a diákok számára, akkor megyünk órára, amikor időnk engedi, de mégis ugyanazt a tudást és tapasztalatokat tudjuk megszerezni, mint a hagyományos tantermi felállásban.
(tovább…)
Címkék:
Amerikai Egyesült Államok,
Rutgers Egyetem Könyvtára
A Katalist levelezőlistán a múltkoriban valaki arról érdeklődött, milyen tapasztalatokat szereztek a könyvtáros a kollégák diáksegítők és demonstrátorok foglalkoztatása során. A bejegyzés figyelmünkbe ajánlja, hogy a felsőoktatási intézményeknek, tanszékeknek, karoknak lehetőségük van arra, hogy diákokat alkalmazzanak kisegítő munkákra ösztöndíjas demonstrátorként vagy megbízási szerződéssel. A kérdező egyetemi könyvtárban szeretne hallgatókat alkalmazni, és munkaköri leírást vagy demonstrátori szabályzatot keres.1
Válasz eddig nem érkezett kérdésére, ez adta az ötletet az alábbi íráshoz.
A téma jelentőségét nemcsak a tekintélyes mennyiségű szakirodalom indokolja, hanem a probléma körüljárása, mások tapasztalatainak feltérképezése talán segíthet abban, hogy a legújabb szlogen, a “kevesebb forrással több eredményt” jelszóval leírt jelenség új tartalmat nyerjen. Tapasztalataink szerint csökkenő számú állandó alkalmazottal a jelenlegi szolgáltatások színvonalának fenntartása, illetve újak bevezetése diákasszisztencia közreműködésével megoldható.
(tovább…)
Címkék:
Amerikai Egyesült Államok,
diákmunka-könyvtárak
Kipipáltunk egy újabb tételt az 50/50 listán
Ötven dolog, amit ötvenévesen csinálhatunk. Ez a címe annak a könyvnek, amit egy kedvesen erőszakos könyvterjesztő ránk tukmált, amikor utoljára a Javits Centerben jártunk a New York-i könyvvásáron, négy évvel ezelőtt. Akkor még nem is gondoltuk, hogy a listán szereplő kilépés a komfortzónából címén visszajövünk ide, és részt veszünk egy Web 2.0 Expón, ugyanazon a helyen.
Web 2.0 Expo New Yorkban a Javits Centerben
A Web 2.0 Expo New York elnevezésű konferenciát és kiállítást 2009. november 16-19. között rendezték. Megfelelőbb helyet a rendezvény számára nem is lehetett volna találni. A modern Javits Központ 2009-ben több mint ötven cégnek adott lehetőséget arra, hogy bemutassák ez évi újdonságaikat. Legújabb találmányaik drasztikusan különböznek a 2008. évi kiállításon bemutatottaktól, amely két nappal előzte meg a Lehman Brothers cég összeomlását és ennek következtében a tőzsde mélyrepülését. A mérsékelt befektetések és elbocsátások radikális változásokat jelentettek egyes cégek életében. Jellemző még az egyszerűsítés és több, a piac elvárásait figyelembe vevő módosítás. (tovább…)
Címkék:
Amerikai Egyesült Államok,
web 2.0
Címkék