Harry Potter és a könyvtár titka: közösségteremtés egy amerikai egyetemen

Kategória: 2019/12

Mit keres Harry Potter az egyetemi könyvtárban? Amikor szóba került, hogy mire készülünk, nem ért váratlanul a szemöldökráncolás, az épp csak érzékelhető fintorgás vagy sűrű pislogás egyes kollégák részéről. Az esemény után azonban nem vonható kétségbe, hogy a maratoni Harry Potter-felolvasás az egyik legsikeresebb program, amit a Rutgers Egyetem Chang Természettudományi Könyvtára a Környezettudományi és Biológiai Tudományok Karával közösen valaha szervezett. (tovább…)

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

Marslakók és detektívek

Kategória: 2014/10

’56-os magyar tudósok Amerikában

Úgy döntöttem, nem halasztgathatom tovább. Már annyi helyen említettem ezt a fantasztikus történetet, hogy ideje írásban is közzétenni, megörökíteni és továbbadni, hátha valaki kedvet kap és megírja az egészet nagyobb sikerrel, mint amit nekem adatott. (tovább…)

Címkék: ,

Mesterségem címere: gyermekkönyvtáros Amerikában

Kategória: 2010/11

A múltkoriban legújabb szerzeményünk, a színes szkenner és optikai karakter-felismerő-szoftver kiismerése címén különféle dokumentumot és fényképet digitalizáltunk könyvtári és személyes gyűjteményünkből könyvtárosi portfóliónk számára, amikor kezembe került egy pici fénykép a hatvanas évek elejéről. A gyenge minőségű, megsárgult papír erősen próbára tette technológiai felkészültségünket, mire huszonegyedik századi igénnyel is élvezhető minőségben állt előttünk jelen cikk magyar származású szerzője, háromévesen, épp verset szavalván a hazánkban ideiglenesen állomásozóknak. Cikkünk huszonéves amerikai szerzőjének európai történelemre vonatkozó ismeretei jelentősen bővültek a nagyobb felbontású képre várva, lévén hogy neki legfeljebb szülei retteghettek a hidegháború idején (Better dead than reda német Lieber tot als rotalapján), és Gagarin elvtárs párttagkönyve a washingtoni Smithonian Intézet Légi és űrkutatási múzeumában korántsem villanyozza fel annyira, mint magyar kortársait. A digitalizálási munkafolyamat változatainak próbálgatása közben megtárgyaltuk, hogy a szabolcsi kisvárosban bizonyára csak az óvó néni gyermekére lehetett a fenti, ideológiailag kihívó feladatot bízni: a választott vers politikai korrektségéhez nem férhetett kétség, a költő csakis a Támogatottlistáról lehetett (ide már több magyarázat kellett), és az óvónő minden bizonnyal állásával játszott, ha csemetéje elvétette a strófát (ez végképp érthetetlennek bizonyult az amerikai könyvtár falai közt, lásd: Amerikai Könyvtár Szövetség alapszabálya később). Viszont a híres magyar költők gyermekverseinek illusztrálására sebtében, emlékezetből elszavalt Juli néni, Kati néni, letye-petyelepetyenagy sikert aratott, mint minden kezdő magyar nyelvórán, bár egy kukkot sem értett belőle. Mindezek ellenére nem sikerült beazonosítani a múltbeli verset az összes tányérsapka és suvikszos csizma ellenére sem a kép alapján, viszont remek beszélgetés (és az alábbi cikk) kerekedett a magyar óvónő és amerikai gyermekkönyvtáros szerepkörét összevető párbeszédünkből. (tovább…)

Címkék: ,

A Kongresszusi Könyvtár magyar gyűjteményei – Legfontosabb adatok és a fejlesztés legújabb irányai

Kategória: 2009/12

Általános jellemzők

Magyarországon kívül a legnagyobb hungarika gyűjtemény a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban található. 2007 decemberében 200 000 kötetet számlált, beleértve a teljes és hiányos 3000 időszaki kiadvány és a 120 újság köteteit is.
A könyvtár harmincmilliós gyűjteményében nincs elkülönített magyar gyűjtemény, hanem a magyar nyelvű és Magyarországról szóló könyvek, valamint a Magyarországon publikált művek (könyvek és kötött periodikumok) az általános gyűjteménybe vannak besorolva. Az egyetlen kivétel az a kicsiny referensz gyűjtemény – egy folyamatosan frissített, kb. 375 műből álló kollekció -, amely a könyvtár Európai Olvasótermében (European Reading Room) található. Az általános (törzs)gyűjteményből a hungarika anyag egyaránt kérhető az Európai Olvasóteremben, az Általános Olvasóteremben (Main Rading Room), illetve minden olyan további olvasóteremben, amely kiszolgálja az általános gyűjtemény anyagát. A kurrens magyar újságok és folyóiratok a folyóirat-olvasóban, azaz az Újságok és Kurrens Periodikumok Olvasótermében (Newspaper and Current Periodical Reading Room) használhatók. A két évnél régebbi periodikumok azonban bekötve az Általános Olvasóteremben férhetők hozzá, ugyanakkor az újságok két évnél idősebb évfolyamai mikrofilmezve, vagy a mikrofilmen beszerzett formában tekinthetők meg az Újságok és Kurrens Periodikumok Olvasótermében. (tovább…)

Címkék: , ,

A könyvtár jön az olvasóhoz – Könyvtári kutatási segédanyagok újraértelmezése

Kategória: 2009/12

A feladat

A közelmúltban megújult a Seaton Hall Katolikus Egyetem könyvtárának arculata az interneten. A múlt évben az egyetemi webfejlesztő munkacsoport a teljes egyetemi honlap átalakítása mellett döntött. Az új honlap egy webes tartalomkezelő rendszeren (web content management system) alapul, és a fejlesztés révén szóba jött a könyvtári oldalak migrációja. Ez arra késztetett bennünket, hogy szembenézzünk a könyvtár honlapjának régóta ismeretes fogyatékosságaival. Az előkészületek közepette újra át kellett gondolnunk, milyen legyen a honlap szerkezete, hogyan szoktunk egyes munkafolyamatokat végezni, és főleg, hogyan tudnánk még jobban megfelelni az egyetemi olvasóközönség igényeinek. A webes fejlesztőkkel együttműködve különféle megoldásokkal kísérleteztünk, hogy az elvárásoknak leginkább megfelelő módon kínáljuk a könyvtárral kapcsolatos információkat. Eközben a web 2.0-ás technológiai újdonságokat szem előtt tartva, új alkalmazásokat kerestünk, amelyek a könyvtári tartalmakat olvasóinkhoz eljuttatják. Szükségünk volt megbízható oktatási segédanyagokra is, amelyeket a honlap fejlesztése közben is használhattunk a könyvtári személyzet képzésére. (tovább…)

Címkék: , ,

Szakmai szervezetekről egymásközt: North American Serials Interest Group – Beszélgetőtárs: Mary Page, a University of California Davis könyvtárigazgató-helyettese, a NASIG egyik korábbi elnöke

Kategória: 2009/12

Az Amerikai Könyvtár Szövetség (American Library Association) az Egyesült Államok legismertebb és legnagyobb szakmai szervezete. Ezen belül és kívül is működnek kisebb-nagyobb szervezetek és érdekcsoportok, amelyek földrajzi vagy szakterületek alapján jöttek létre. Egy kevésbé ismert, de nagyon hatékony szervezetet szeretnénk ezúttal bemutatni.
Weboldala szerint az 1985-ben alapított NASIG (North American Serials Interest Group – Észak-Amerikai Periodika Érdekcsoport) független szervezet, amelynek célja a periodikával és a tágabb értelemben vett tudományos közleményekkel kapcsolatos kommunikáció, információ és továbbképzési lehetőségek propagálása. A május-június tájékán rendezett éves konferencia kiváló szakmai fórum, ahol az érdekeltek lépést tarthatnak a periodika-szakterület fejlődésével. Az előadók általában a tudományos kommunikáció kiemelkedő egyéniségei, akik a legfrissebb újdonságokkal foglalkoznak. A konferencia informális jellegéből eredően azonban a legtöbb beszélgetés és vita gondolatébresztő párbeszéd.
A NASIG fontos feladatának tekinti a szakmai továbbképzést, és ennek szellemében folyamatosan törekszik az olyan együttműködési formák megteremtésére, amelyek eredménye a könyvtári szakemberek felvilágosítása a periodika világában történő eseményekről, változásokról és jövőbeli lehetőségekről. (tovább…)

Címkék: ,

Évtizedek a könyvtárban – Beszélgetőtárs: Csűrös Barna, nyugalmazott könyvtáros

Kategória: 2009/12

Az amerikai felsőoktatási könyvtárakban gyakran találkozhatunk magyar származású könyvtárosokkal. Sokan közülük a magyarországi diplomájukat és tapasztalataikat kiegészítve szereztek könyvtárosi végzettséget az Egyesült Államokban, enélkül ugyanis ritkán lehet valaki könyvtáros. A pályamódosítás mindenki életében nagy kaland, hát még ha az a nyelv, az ország és a kultúra váltásával módosul.
Csűrös Barna 1956-ban hagyta el Magyarországot, ahol a debreceni egyetemen eredetileg ügyvédnek készült. Az Egyesült Államokban a könyvtár szakot választotta felsőfokú tanulmányai folytatására, és 1961-ben végzett a New York-i Columbia Egyetemen. A New York-i Közkönyvtár bronxi részlegében kezdte könyvtárosi pályáját, majd a Staten Islandon található Wagner Főiskolán a Horrman Könyvtár igazgatója lett. Pályafutásának leghosszabb szakaszát a Kean Egyetemi Könyvtárban töltötte, ahol húsz évig dolgozott. 1991-ben vonult nyugállományba. (tovább…)

Címkék: ,

Egy nap a könyvtárban – A Gyűjteményfejlesztési és Feldolgozási osztályon

Kategória: 2009/12

A reggeli kávé elhalaszthatatlan, miközben olvasom a napi e-mail üzeneteket. Reggel fél nyolckor már a számítógép bekapcsolva, és a napi terv attól függ, hogy milyen üzenetek érkeztek aznap reggel.
Úgy néz ki, könnyű napom lesz. A naptáramban egy értekezlet szerepel mára a katalogizáló munkatársakkal, hogy közösen kidolgozzunk egy új munkatervet a CD-melléklettel érkező könyvek katalogizálására. Ezek szerint ez ma elmarad. Igazán nem is bánom, mert a könyvek száma a polcomon, ahol a problémákat gyűjtöm, minden nap majdnem duplájára növekszik. Nem szeretek ugyanis kizökkenni a normális munkamenetből, inkább félreteszem a különleges eseteket, és egy csendesebb órában külön figyelmet szentelek nekik.
A Rutgers Egyetem könyvtárának gyarapítási osztályán dolgozom. Munkaköröm szerint azok a könyvek tartoznak hozzám, amelyek könyvsorozat részeként jelennek meg, de a sorozat minden könyvét külön könyvként kell katalogizálni. Ilyen esetekben az egyetemi könyvtár döntése akár felül is írhatja a Kongresszusi Könyvtár által javasolt, sorozat részekénti katalogizálási módot. A különböző könyvtárak maguk döntik el, hogy a sorozat összes kötetét egymás mellett akarják tartani a polcon, vagy egyenként katalogizálva őket, a könyvek a jelzetnek megfelelően más és más helyre (polcra, emeletre, sőt, akár épületbe) kerülhetnek a témától függően.
A központosított beszerzés miatt mind a tizennyolc egyetemi könyvtár rendelését mi végezzük és tartjuk nyilván, ami az én esetemben körülbelül 600 sorozat kezelését jelenti a humán- és társadalomtudományok, a természettudomány, művészetek, üzleti tudományok stb., vagyis az egyetemen oktatott és kutatott szaktudományok összes területén. Mivel ezek a sorozatok különböző formátumokra is vonatkoznak, unalmas percem nincsen. A folyóiratok, kották, térképek, zenei CD-k, könyvek, elektronikus könyvek a szakkatalogizáló kollégához kerülnek, mivel mindegyik más típusú munkát igényel. (tovább…)

Címkék: ,

Utolsó félév könyvtár szakon a Rutgers Egyetemen

Kategória: 2009/12

Könyvtár szakos hallgatóként napjaim nagy része a következőkkel telik: órára járás, tanulás, munka- és álláskeresés. Nemsokára végzek, és remélhetőleg hamarosan csatlakozom a könyvtárosokhoz főállásban is.
Ma délelőtt iskolába megyek, illetve nem megyek, hanem online diák leszek a Közösségi oldalak használata a közös munkában (Social Software Tools for Collaboration) elnevezésű kurzus miatt. A tantermi előadás helyett az oktató előre felvett előadásokat ad közre podcast vagy screencast formájában. Ehhez jön a kötelező olvasmányok listája, ami lényegében olvasnivaló és YouTube videoklipek linkgyűjteménye. Minden hétre kapunk egy újat, és ezek valóban segítenek megérteni az elméletet és a szoftvereket is. Bármikor “mehetünk” órára az adott héten, csak legyünk kész mindennel, mire a következő hét kezdődik. Erre a hétre a közös könyvjelző használata a téma (social book marking), a “de.li.cious” nevű alkalmazás és a címkézés. Feladatként egy mini társasági hálózatot kell kialakítanunk a csoporton belül, ahol megosztjuk egymással a könyvjelzővel megjelölt oldalainkat.
Az online tanulás szerintem sokkal magasabb szintű kommunikációs készségeket kíván, és sokszor időigényesebb, mint az órára járás, mert jóval több részt kell vállalni a közös munkából. De sok csoporttársam mondta, hogy szívesebben vesznek részt a közös munkában a virtuális közegben, mert kevésbé érzik zavarban magukat. A csoport szinte napi kapcsolatban van az oktatóval is. A különféle web 2.0-ás alkalmazások, közösségi oldalak, blogger, twitter, meebo stb. segítségével konzultálunk az oktatóval a feladatokról, választ kapunk kérdéseinkre, de egy sor köznapi témát is megbeszélünk. A virtuális tanterem óriási előny a diákok számára, akkor megyünk órára, amikor időnk engedi, de mégis ugyanazt a tudást és tapasztalatokat tudjuk megszerezni, mint a hagyományos tantermi felállásban.
(tovább…)

Címkék: ,

Minimálbér, maximális profit – Diákmunka az amerikai könyvtárakban

Kategória: 2009/ 4

A Katalist levelezőlistán a múltkoriban valaki arról érdeklődött, milyen tapasztalatokat szereztek a könyvtáros a kollégák diáksegítők és demonstrátorok foglalkoztatása során. A bejegyzés figyelmünkbe ajánlja, hogy a felsőoktatási intézményeknek, tanszékeknek, karoknak lehetőségük van arra, hogy diákokat alkalmazzanak kisegítő munkákra ösztöndíjas demonstrátorként vagy megbízási szerződéssel. A kérdező egyetemi könyvtárban szeretne hallgatókat alkalmazni, és munkaköri leírást vagy demonstrátori szabályzatot keres.1
Válasz eddig nem érkezett kérdésére, ez adta az ötletet az alábbi íráshoz.
A téma jelentőségét nemcsak a tekintélyes mennyiségű szakirodalom indokolja, hanem a probléma körüljárása, mások tapasztalatainak feltérképezése talán segíthet abban, hogy a legújabb szlogen, a “kevesebb forrással több eredményt” jelszóval leírt jelenség új tartalmat nyerjen. Tapasztalataink szerint csökkenő számú állandó alkalmazottal a jelenlegi szolgáltatások színvonalának fenntartása, illetve újak bevezetése diákasszisztencia közreműködésével megoldható.
(tovább…)

Címkék: ,

Szép új világháló – Web 2.0 Expo New Yorkban

Kategória: 2010/ 4

Kipipáltunk egy újabb tételt az 50/50 listán

Ötven dolog, amit ötvenévesen csinálhatunk. Ez a címe annak a könyvnek, amit egy kedvesen erőszakos könyvterjesztő ránk tukmált, amikor utoljára a Javits Centerben jártunk a New York-i könyvvásáron, négy évvel ezelőtt. Akkor még nem is gondoltuk, hogy a listán szereplő kilépés a komfortzónából címén visszajövünk ide, és részt veszünk egy Web 2.0 Expón, ugyanazon a helyen.

Web 2.0 Expo New Yorkban a Javits Centerben

A Web 2.0 Expo New York elnevezésű konferenciát és kiállítást 2009. november 16-19. között rendezték. Megfelelőbb helyet a rendezvény számára nem is lehetett volna találni. A modern Javits Központ 2009-ben több mint ötven cégnek adott lehetőséget arra, hogy bemutassák ez évi újdonságaikat. Legújabb találmányaik drasztikusan különböznek a 2008. évi kiállításon bemutatottaktól, amely két nappal előzte meg a Lehman Brothers cég összeomlását és ennek következtében a tőzsde mélyrepülését. A mérsékelt befektetések és elbocsátások radikális változásokat jelentettek egyes cégek életében. Jellemző még az egyszerűsítés és több, a piac elvárásait figyelembe vevő módosítás. (tovább…)

Címkék: ,

Címkék