„Cickafarkfű, kerti zsázsa, harapj rá az olvasásra” Legyél te is kölyökolvasó!

Kategória: 2015/ 6

„Az olvasásban az a jó, hogy közben nem kell a külvilággal foglalkozni, hogy szabadon engedhetem a fantáziámat, hogy a gondolataimban egy film pereg, amit én rendeztem, a könyv szereplői pedig életre kelnek, hogy fejleszti a szókincsünket és javítja a helyesírásunkat, és hogy ami félelmetes, mint például a Tirannoszaurusz, az vagy már nem él, vagy csak kitalálták”. Ezt a gondolatot egy olyan kisiskolás fogalmazta meg, aki részt vett a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár és az Informatikai és Könyvtári Szövetség nyolc évvel ezelőtt elindított Legyél te is kölyökolvasó! elnevezésű játékán. Először 2007-ben, a Nagy Olvashow rendezvénysorozat keretében került sor erre a programra, majd évről évre több száz kölyökolvasó vállalkozott arra, hogy három, játékosan komoly irodalmi próba kiállásával elnyerje a KÖLYÖKOLVASÓ címet. A kreatív olvasási tevékenységet megszerették a gyerekek, hasznosnak ítélték a könyvtárosok, és élvezték a szülők is. (tovább…)

Címkék: , ,

Mi újság a gyermekkönyvtárakkal? Avagy kezdjünk szembenézni a tükörrel őszintén, önámítás nélkül

Kategória: 2006/12

Ó, az ártatlan. Éppen csak totyogni tud, de inkább mászik. Abban biztosabb. Miközben fogalma sincs arról, hogy mi a világ, hogy van munka a világon és pénz, és mindennek ára van. És vannak dolgok, amelyek nyereségesek és vannak, amik nem. És hogy a kultúra éppen a >nem oldalán áll<. De azt sem tudja, hogy a nagyapja könyvtáros. Nem tud minderről semmit. Néhány nap múlva lesz egy esztendős. Csak ül édesanyja ölében, és ámuló-bámuló szemmel nyitogatja az első szülinapra tőlünk kapott Micimackót. Azt a könyvet, ami elvileg három év alatt nem is ajánlott, hiszen ez egy háromdimenziós kiadás. Mozgatható figurákkal. Mese. Csodavilág. Szereti. És boldog. (tovább…)

Címkék:

Több mint konferencia.

Kategória: 2005/ 2

Országos gyermekkönyvtáros konferenciát rendezett az esélyegyenlőségről az MKE Gyermekkönyvtári Szekciója és a sárospataki Zrínyi Ilona Városi Könyvtár a múlt év novemberében. (tovább…)

Címkék:

Az információfogyasztó társadalom az ifjúság és a könyvtár*

Kategória: 1999/ 5

Kíséreljük meg e három pontot: az információfogyasztást, az ifjúságot és a könyvtárat egy gondolati vonallal egybekötni.

Közismert ténnyel kezdem: borul a hajó. Legalábbis megbillent. Mármint a nagyobb, a szolgáltatásképes könyvtárak hajója, ahol az utastér egyik oldalán évről-évre növekvő számban zsúfolódnak az egyetemi és főiskolai hallgatók, a másik oldalon viszont egyre kevesebb utas kívánkozik beszállni. Még inkább megbillenni látszik a hajó, ha nem beiratkozottak vagy a látogatók tömegét, hanem az információt igénylők arányát nézzük. Egy friss felmérés szerint (W. Péterfi Rita) a közművelődési könyvtárosoknak feltett tájékoztatói kérdések kétharmada hallgatóktól, tanulóktól származik, mindenki más maradék egyharmadon osztozik.

Egy pillanatra nézzünk határainkon túlra, Nyugatra is. Egy tekintélyes szaklapban egy tekintélyes kolléga, az egyik nem kevésbé tekintélyes nemzeti könyvtár munkatársa ilyeneket ír: “Az ország legnagyobb könyvtárait elözönlötték a fiatalok…az egyetemi könyvtárrá válás veszélye fenyeget… Mindezzel sérül a könyvtárak tudományos teljesítménye. Ám ez sem a politikusokat, sem a döntési helyzetben levő kollégákat nem befolyásolja. Groteszk helyzet alakult ki…”.

Groteszk?

A leírt látlelet számunkra is ismerős: az OSZK-tól kezdve a FSZEK Központi könyvtárán át a megyei könyvtárakig bárki bármikor tapasztalhatja a hallgatók könyvtárostromló rohamát. S az okok is ismertek: a felsőoktatási létszám gyarapodása az elmúlt tíz évben, a “többkönyvűség” fokozatos térhódítása, a növekvő igényektől elmaradó felsőoktatási könyvtári kapacitás. Mindez magyarázza helyzetünket, de a kapott magyarázat nem teljes. Gondoljunk kollégánk idézett passzusára vagy arra, hogy Nyugat-Európa nagyvárosi könyvtáraiban is hallgatók tömegét látjuk az olvasótermekben, ott, ahol a hallgatói létszámrobbanás nem friss jelenség, az egyetemi könyvtári ellátás pedig a miénkhez mérten ugyancsak irigylésre méltó.

(tovább…)

Címkék: ,

Interperszonális kapcsolatok gyermekkönyvtárban

Kategória: 1999/ 1

“…csodálatos lehetőségek rejlenek abban a
játéktérben, amely két, egymáshoz hasonló
dolog kölcsönhatásba lépésekor keletkezik”

(Winnicott D. W.: A kulturális élmény helye)2
Ez az írás egy előadás munkaanyagából készült, melyet gyermekkönyvtárosoknak tartottam. Ezt azok miatt hangsúlyozom, akik annak idején ott voltak. Ugyanis utólag jutott eszembe, hogy elfelejtettem megmondani: hogy kerül a csecsemő világa a könyvtáros asztalára? Az ő kedvükért most ezt nem rejtem el a szövegben, hanem előre megmondom: identitásformáló hatása van annak, amit az emberi fejlődésről (személyiségfejlődésről) gondolunk. S ennek kitüntetett időszaka a csecsemő- és kisgyermekkor, és az anya-gyermek kapcsolat, melynek nyomai egy életre belénk íródnak. Magam szenvedélyes könyvtárlátogató vagyok, és ez indított arra, hogy végiggondoljam saját szakterületem, a pszichoterápia elméleti ismereteire támaszkodva, hogy mi történik a könyvtárban az emberek között? Előadásomat “aperitif”-nek szántam a konferencia nyitóülésén.

“Írni a szerelemről s megtalálni azt.” Ez Peter Greneway legújabb filmjének, a Párnakönyvnek utolsó mondata. A film egy nőről szól, akinek apja kínai, anyja japán, s akinek egy kislánykori emléke nyomán szenvedélyévé vált az emberi testre, bőrre való írás. De azt is mondhattam volna, hogy a film a Vágyról szól, hogy érzéseinket, gondolatainkat közvetlenül adjuk a másiknak, a Másikra írjuk vagy magunkra írassuk, áthidalni vélve ezzel a nyelv, a beszéd problémáját. A nyelv kapcsolati problémája ugyanis az, hogy nemcsak összeköti az embereket, hanem el is választja őket; szoktunk beszélni nyelvi nehézségekről, amikor nem értjük meg egymást, más esetben viszont azt is mondjuk, hogy szavak nélkül is megértjük egymást. Más oldalról pedig: “A nyelv olyan, mint a bőr: szavaimmal a Másikhoz dörgölődzöm. Mintha csak a szavak helyettesítenék az ujjaimat vagy mintha az ujjak szavaim meghosszabbításai volnának. Nyelvezetem reszket a vágytól.” – írja Roland Barthes a Beszédtöredékek a szerelemről c. könyvében3, a Szöveg öröme, az S/Z stb. szerzője, a francia irodalomtudós. Azért választottam ezeket a költői idézeteket bevezetésképpen, mert az a szándékom, hogy az interperszonális kapcsolatokból egy olyan mozzanatot ragadjak meg pszichológiai szempontból, ami szabad szemmel ugyan nem látható, mégis alapvető, lényeget érintő, esszenciális. Ez a szubjektumok találkozása, az interszubjektivitás, ami a könyvtárak iránti vonzódás egyik magyarázata lehet.

(tovább…)

Címkék:

Gyermekkönyvtári konfliktushelyzetek és kezelésük

Kategória: 1999/ 1

“Nézd a gyerekek arcát. Ott! A porban! Mennyi
öröktől fogva ismert ismeretlen!”

lllyés Gyula
Amikor erre az előadásra készültem, s próbáltam áttekinteni mindazt, amit gyakorló könyvtárosként, gyermekkönyvtárosként az évek során tapasztaltam, s felelevenítettem a tanultakat és a szakirodalomban olvasottakat, úgy éreztem, hogy dantei módon “Az emberélet útjának felén egy nagy, sötétlő erdőbe jutottam”. Nem mondanám, hogy az igaz utat meglelem, de mindez arra késztetett, hogy a magam szubjektív módján elgondolkodjam arról gyermekkönyvtárosként s tanult szakmám szerint pedagógusként is: mi az, ami mindebből a gyermekkönyvtárban használható (vagy csak ez használható), s rájöjjek mi az, amit már eddig is – természetes módon – ezen elvek alapján tettünk. A téma, a gyermekkönyvtári konfliktushelyzetek, kikerülhetetlenül érintkezik a pedagógia, a gyermeklélektan, a gyermekjog és -védelem, a szociológia, a könyvtár szociális funkciója kérdéseivel is. Mindezek áttekintésére, a különböző módszereknek akár csak a felvázolására idő híján nincs mód.

Ezért mindaz, amit elmondok nektek, inkább hangos gondolkodás. Néhány művet csupán az utalás szintjén tartok szükségesnek megemlíteni, mert munkánk során ezek forgatása, újraolvasása elkerülhetetlen. Ilyenek: Karácsony Sándor munkái; Mérei-Binét: Gyermeklélektan; Eliot Aronson: A társas lény c. munkája; Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek c. műve; Eric Berne: Az emberi játszmák; Erich Fromm: A szeretet művészete; Thomas Gordon: P.E.T. és T.E.T. könyve; A könyvtár szociális funkciója c. tanulmánygyűjtemény, Nagy Attila, Popper Péter, Vekerdy Tamás, Ranschburg Jenő írásai – és nyilván még lehetne folytatni a sort.

Úgy gondolom, hogy talán nem haszontalan – még ha evidenciákról lesz is szó –, ha a szűken vett témát egy nagyobb körből kiindulva közelítem meg. Kiindulási pontom természetes módon a gyermekkönyvtár mint színtér, a gyermekkönyvtáros és a gyermek, akik ebben a közegben kerülnek kapcsolatba s olykor vélt vagy valóságos konfliktushelyzetekbe.

Ha visszagondolunk Karácsony Sándor pedagógiai elveire, akkor világossá válik, hogy ez az a hely, mely a közösségi élet, az indirekt módon történő nevelés színtere, lehetőség a művelődésre, a kapcsolatteremtésre, s mindez szabad elhatározásból történő, nem pedig muszáj-tevékenység. A gyermekkönyvtárban, melynek légköre oldott, feszültségektől mentes, a gyerek is feloldódik, mert ide szabadon, a “muszáj” görcse nélkül jön és jöhet be, és itt csak úgy “ellehet”. Viselkedése felszabadult, s az oldott légkörben mégis magától értetődően fegyelmezett.

(tovább…)

Címkék:

Kistelepülések és gyermekek könyvtári ellátása – fiatal könyvtárosok és díjnyertes pályamunkáik. Interjú Bedekovity Zórával és Tóth Renátával

Kategória: 2011/11

2011 nyarán, a Pécsett megrendezett könyvtáros vándorgyűlésen ismét kitüntettek egy fiatal kollégát “Az év fiatal könyvtárosa”-díjjal. A korábbi évekhez képest újdonság volt, hogy mellette ezúttal még egy pályázó különdíjat kapott, amelyet a Kovács Máté Alapítvány ajánlott fel. A Kovács Máté Alapítvány szintén céljának tekinti a fiatal, pályakezdő könyvtárosok továbbképzésének, előmenetelének támogatását. Kuratóriuma ezért alapított különdíjat, amelyet – “Az év fiatal könyvtárosa”-díj alapítói, azaz a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség, valamint a Kovács Máté Alapítvány kuratóriuma között született együttműködési megállapodás értelmében – “Az év fiatal könyvtárosa”-díj átadásával azonos helyen és időben, annak átadási rendje szerint osztanak ki. (tovább…)

Címkék: , ,

Mesterségem címere: gyermekkönyvtáros Amerikában

Kategória: 2010/11

A múltkoriban legújabb szerzeményünk, a színes szkenner és optikai karakter-felismerő-szoftver kiismerése címén különféle dokumentumot és fényképet digitalizáltunk könyvtári és személyes gyűjteményünkből könyvtárosi portfóliónk számára, amikor kezembe került egy pici fénykép a hatvanas évek elejéről. A gyenge minőségű, megsárgult papír erősen próbára tette technológiai felkészültségünket, mire huszonegyedik századi igénnyel is élvezhető minőségben állt előttünk jelen cikk magyar származású szerzője, háromévesen, épp verset szavalván a hazánkban ideiglenesen állomásozóknak. Cikkünk huszonéves amerikai szerzőjének európai történelemre vonatkozó ismeretei jelentősen bővültek a nagyobb felbontású képre várva, lévén hogy neki legfeljebb szülei retteghettek a hidegháború idején (Better dead than reda német Lieber tot als rotalapján), és Gagarin elvtárs párttagkönyve a washingtoni Smithonian Intézet Légi és űrkutatási múzeumában korántsem villanyozza fel annyira, mint magyar kortársait. A digitalizálási munkafolyamat változatainak próbálgatása közben megtárgyaltuk, hogy a szabolcsi kisvárosban bizonyára csak az óvó néni gyermekére lehetett a fenti, ideológiailag kihívó feladatot bízni: a választott vers politikai korrektségéhez nem férhetett kétség, a költő csakis a Támogatottlistáról lehetett (ide már több magyarázat kellett), és az óvónő minden bizonnyal állásával játszott, ha csemetéje elvétette a strófát (ez végképp érthetetlennek bizonyult az amerikai könyvtár falai közt, lásd: Amerikai Könyvtár Szövetség alapszabálya később). Viszont a híres magyar költők gyermekverseinek illusztrálására sebtében, emlékezetből elszavalt Juli néni, Kati néni, letye-petyelepetyenagy sikert aratott, mint minden kezdő magyar nyelvórán, bár egy kukkot sem értett belőle. Mindezek ellenére nem sikerült beazonosítani a múltbeli verset az összes tányérsapka és suvikszos csizma ellenére sem a kép alapján, viszont remek beszélgetés (és az alábbi cikk) kerekedett a magyar óvónő és amerikai gyermekkönyvtáros szerepkörét összevető párbeszédünkből. (tovább…)

Címkék: ,

A gyermekek könyvtári ellátása Svédországban

Kategória: 2010/11

A svéd Állami Kulturális Tanács1honlapján a következő olvasható: “A gyerekek és az ifjúság kultúrához való jutását a Kulturális Tanács különösen fontos területnek tartja.” Ez tükröződik a könyvtáraknak nyújtott támogatásokon és elosztásukon is.
A Kulturális Tanács évente kb. 82 millió koronát oszt szét könyvtári területen.

  1.  A legnagyobb támogatás a működési és fejlesztési támogatás a regionális könyvtári ellátás, a kölcsönzőközpontok, a depókönyvtárak és a Nemzetközi Könyvtár számára. Kb. 46 millió koronával támogatják ezeket az intézményeket.
  2.  A második legnagyobb támogatás a beszerzési támogatás. A pénzt közkönyvtárak és iskolai könyvtárak irodalom beszerzésére fordíthatják. A támogatást az önkormányzatok igénylik, és célja, hogy növelje a könyvtárak gyermek- és ifjúsági könyvekkel való ellátását. Erre kb. 25 millió koronát fordítanak évente.
  3. Olvasásnépszerűsítő projekteket is támogat a Kulturális Tanács. A támogatás célja új együttműködési formák kifejlesztése az olvasásnépszerűsítés területén, és azt nemcsak könyvtárak, hanem pl. különböző hivatású szervezetek és egyesületek is igényelhetik. Kb. 9 millió koronát fordítanak évente olvasásnépszerűsítő programokra.
  4. A Kulturális Tanács működésfejlesztésre is nyújt támogatást a közkönyvtáraknak. A támogatás célja a közkönyvtárakban folyó munka új formáinak a kifejlesztése. Kb. 1 millió koronát fordítanak évente erre a célra. (tovább…)
Címkék: ,

Digitális játszótér

Kategória: 2007/ 4

Új szolgáltatások a gyermekkönyvtárban

Örömmel olvastam Hiller István A kulturális modernizáció irányai című, 2006. december 16-án kelt dokumentumában1 a gyermekkönyvtárak fejlesztését megcélzó lehetséges intézkedéseket. Örömmel, mert hazánk tudás-gazdaságát és társadalmát, Magyarország jövőbeli helyét egy új, interkulturális és tudásra alapozott világban a most felnövekvő generáció fogja meghatározni. Az oktatás ilyen módon mindig is első helyen szerepel az ország jövője szempontjából. Mára azonban az oktatás tere kitágult, a tanulási folyamat egész életen át tart, és az informális tanulás útjain bárki, bármikor hozzájuthat az őt érdeklő, munkájában, mindennapi életében fontos információkhoz, forrásokhoz. A lehetőség megteremtődött, a technológia terén a fejlődés folyamatos, az információk és a tanulás új útjainak, lehetőségének kiaknázása azonban nagymértékben függ attól, mennyire vagyunk felkészültek, azaz rendelkezünk-e a digitális korhoz szükséges tudással. (tovább…)

Címkék: ,

Címkék