Fehér Miklós: Előszó     3

Pumerschseinné Bedekovity Zóra: A használó könyvtára. A közösségi részvételi alapú működés kialakítása a Paksi Pákolitz Isdtván Városi Könyvtárban     4

Varga Zoltán: A közösségi részvételi alapú működés elemei a Szigetvári Városi Könyvtárban     17

Gajdó Ágnes: Szép a mi kis falunk. A Ráckeresztúr Könyvtári, Információs és Közösségi Hely közösségépítő tevékenysége     24

Kőszegi Réka – Károlyiné Ispán Lilla: Fóti KönyvForduló, Könyvtárosok, városszépítők, környezetvédők és önkéntesek a közösségért     35

Feke Eszter: Széchényi-kód. A helyi identitás erősítésének lehetőségei a helytörténeti gyűjteményre alapozva     46

Merre mész? Elkísérhetlek?

Bólintottam. Hát persze. Gyere.

Sokáig némán lépdeltünk egymás mellett. Ez az a némaság, ami szinte fáj. Mert beszélni kellene. Mert szólni kéne! Mondandó is van. De valahogy olyan nehéz belekezdeni.

A jövőben tényleg nem lesznek könyvtárak, könyvek, könyvtárosok? Helyettük a számítógép, az internet teszi elérhetővé majd a dolgokat? Sőt, már ezt is meghaladjuk? Szenzor-milliókkal összekötött okosalkalmazások működnek majd mindenhol? A cipőnkben, a ruhánkon, a táskánkban, lakásunk valamennyi tárgyában és a munkahelyünkön is? Nekünk, könyvtárosoknak, lesz ebben az „okos világban” helyünk? Szorító kérdések sora ez. És egy hosszú beszélgetésnek lett a kezdete.

De hát miért is mesélem ezt el Neked, Kedves Olvasó?

Azért, hogy felhívjam a figyelmet a személyes beszélgetés fontosságára. Ez teszi lehetővé, hogy „látás ismerősökből” együttműködni kész partnerekké, ötletadókká, ötletfogadókká, esetleg kipróbálókká váljunk. A 3K különszáma ismét arra vállalkozik, hogy elérje azt, hogy ismeretlenekből ismerősök legyenek. Hogy utunkat ne némán járjuk egymás mellett. Van megosztható mondandónk. A példák, a gondolatok, a jó gyakorlatok képesek inspirálni. A „digitális holt világ” helyett az „életteli közösségek okosvilágát” akarjuk kialakítani. Melyben képesek és készek leszünk egymást számon tartó, elérő és adott esetben meg is mentő kulturális és egyben szociális hálót szőni, működtetni, fenntartani.

A műszaki megoldások már rendelkezésünkre állnak. A megvalósításhoz szükséges erőforrások is megteremtődnek majd. Csak útközben el ne tévedjünk. A digitális holt világ és ennek elkerülése sajnos valós kihívást jelent. Ezért szólunk erről és ezért is szeretnénk ezzel a lapszámmal megismertetni a mások által már alkalmazott olyan jó gyakorlatokat, amelyek élettel telt, virágzó közösségek okosvilágához segíthetnek el bennünket.

Mert ne legyünk naivak. Nem kérdésként hangzik majd, hanem kijelentésként: a régi, avult értékeknek lomtárban a helye. Én nem szeretném a papírlapokat, a könyveket, az olvasmányok köré szerveződő közösségeket, a beszélgetést, a beszélgetésekből fakadó játékot, az identitást, a családot, nemzetet és a hazát lomtárba vetni. Ha megőrizzük és megéljük a személyes kontaktusok élményét, akkor képesek leszünk arra is, hogy minden történetolvasás egyben  alkotó folyamat legyen. Az alkotás pedig mozgatórugó és öröm. És mindez együtt fejleszti személyiségünket, önismeretünket. Így már nem gond, hogy megszólaljunk, ha mellénk szegődik valaki, hiszen a kérdésekre választ adhat a Mi történetünk! Ahogyan ez a következő oldalakon meg van írva.

Közösségi részvételi alapú működés?

Egyre gyakrabban halljuk a könyvtárak vonatkozásában is a társadalmiasítás azaz a közösségi részvételi alapú működés fogalmakat. A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 kiemelt projekt, amely a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma együttműködésében valósul meg – módszertani útmutatója[1] definiálja a fogalmat. E szerint „egy intézmény közösségi alapon működik, ha: az intézmény a helyi igényekre reagálva, azokhoz alkalmazkodva, illetve azokat organikus módon, a társadalmi közeggel együttműködve alakítva kínálja szolgáltatásait; helyi erőforrásokra épít, vagyis a helyben meglévő humán- és egyéb erőforrások hasznosításával folytatja tevékenységeit, biztosítja saját működési feltételeit; az intézmény által kínált szolgáltatások célcsoportja (vagy más helyi csoport) egyben az intézmény fenntartásában és a tevékenységek megvalósításában is részt vesz, így nem pusztán használója, hanem aktív megvalósítója, kontrollálója és alakítója is az intézmény működésének és tevékenységeinek (közösségi és állampolgári részvétel)”. [2] (tovább…)

A Ráckeresztúr Könyvtári, Információs és Közösségi Hely közösségépítő tevékenysége

Ráckeresztúr 670 éves település

Ráckeresztúr község Fejér megyében, a Pannónia Szíve régióban található, Martonvásár és Ercsi között. Nagy Lajos király uralkodott 1347-ben, amikor egy határjárási okmányban először említik Keresztúr nevét, akkor még a Rác előtag nélkül. A 17. század első harmadában kezdődött meg a rácok betelepülése Fejér megyébe, erre az időre tehető a falu nevének megváltozása. A háromezer-ötszáz lelkes települést mostanság egyre többen választják új lakóhelyüknek, sokan költöznek ki valamely nagyvárosból. A falu Budapesttől, Székesfehérvártól és Dunaújvárostól egyaránt negyven kilométerre helyezkedik el, határában halad az M6-os és néhány kilométerre az M7-es autópálya. Ha lassan is, de fejlődik a község, bár még bőven akad tennivaló – a könyvtárban is. (tovább…)

Fót Városi Könyvtár és a civilek összefogása

2018. januárban kereste meg a fóti könyvtár vezetőjét egy lelkes civilekből álló csapat a könyvszekrények létrehozásának ötletével. A mozgalom Németországból indult, még az 1990-es években, és az azóta eltelt évtizedekben a világ számos pontján elterjedt. Több magyarországi nagyvárosban, községben léteznek már könyvmegállók; például Szentendrén, Óbudán, Cserépfalun, Gyulán. Lényege a „Hozzál egy könyvet, vigyél egy könyvet!”-elv.  A városok fontos csomópontjain felállított könyvszekrények általában az önkormányzatok és a civil közösség összefogásával jöttek létre. A fóti könyvmegállók létrehozásának ötletét Palyik Gabriella vetette fel egy lakossági Facebook-csoportban. Kezdetben még nem hívtuk Fóti KönyvFordulónak. Az elnevezés Szabóné Cseri Katalintól származik és arra utal, hogy a kültéri szekrényeket elsősorban buszmegállók, buszforduló mellett terveztük felállítani. A könyvek kézről-kézre adását is kifejezi ez az elnevezés, valamint a Lencse Dóra reklámgrafikus által tervezett logó. (tovább…)

A játék fontos szerepet tölt be a mai ember életében. Ma már nemcsak a gyerekek játszanak, a felnőtteknek szóló, főként stratégiai/logikai társasjátékok, a több helyszínen párhuzamosan futó kalandjátékok és az online játékok is virágkorukat élik. Ezt figyelembe véve szervezte meg az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára a Széchényi-kód című kalandjátékot 2018. június 23-án, a Múzeumok éjszakáján. (tovább…)

Szerkesztői előszó      3

Műhelykérdések
Békésiné Bognár Noémi Erika – Horváth Adrienn – Nagy Andor: Digitális tartalom, digitális szolgáltatás. Beszámoló a 2018–2019-benmegrendezett K2 továbbképzési sorozatról       4
Klement Dea – Varga Lilla: Digitáliskompetencia-fejlesztés Gutenberg birodalmában. Egy tizenéves lány programozóklubja gyerekeknek a kispesti könyvtárban    10
Szák-Kocsis Kata: Olvasni? Éjszaka? Együtt? – avagy hogyan szervezzük meg az Olvasás Éjszakáját     17

Konferenciák
Németh Márton: Webarchiválás két szakmai rendezvény tükrében       26
Kasza Zsófia: Gondold újra globálisan, reagálj lokálisan!  Beszámoló az Országos Széchényi Könyvtárban rendezett RDA-konferenciáról       30

Web
Sudár Annamária: Bibliotheca Corvina Virtualis. Az OSZK megújult tematikus szolgáltatása      40

Könyv
Elbe István: Az őrzők számvetése     48

Az élethosszig tartó tanulás fontosságának hangsúlyozásakor sokan vélhetik úgy, hogy ez csupán korunk unásig ismételt üres frázisa, kevesen veszik komolyan, vagy jobbára csak másokra vonatkoztatják. Könyvtárosként, információs szakemberként, értelmiségiként viszont mi sem (lehetne) természetesebb számunkra, mint a lifelong learning attitűd, hiszen a folyamatos önképzés gyakorlatilag kéz a kézben jár a könyvtárossággal. Nemcsak őrizzük, de feltárjuk és elérhetővé tesszük a dokumentumokat és a bennük rejlő információkat, amik eleve feltételezik a folyamatos ismeretszerzést. Ráadásul mi magunk is rendszeresen szervezünk rendezvényeket és képzéseket. A külső környezethez, az olvasói, felhasználói és fenntartói igényekhez való szükségszerű igazodás, valamint az önmagunkkal szembeni igényesség megköveteli ismereteink folyamatos bővítését és a különféle képzések rendszeres látogatását.

Ehhez ma már nem feltétlenül kell fizikailag is jelen lenni. Kiváló példa erre a Könyvtári Intézet K2 továbbképzési sorozata, melynek egyes előadásai már a 2018/2019-es évad során is követhetők voltak online, és nem sokkal a rendezvényt követően minden egyes előadás elérhetővé vált a Videotoriumon. Lapunk első írása, a Békésiné Bognár Noémi Erika, Horváth Adrienn és Nagy Andor által jegyzett, K2-t bemutató cikk persze nem merül ki ennyiben, írásukból egy folyamatosan megújuló szolgáltatás képe rajzolódik ki, amely olyan fajsúlyos témákat karolt fel eddig, mint a born digital dokumentumok kérdése, a webarchiválás, az online kommunikáció és marketing vagy a modern formai feltárás lehetőségei.

Sudár Annamária Bibliotheca Corvina Virtualist ismertető cikke voltaképpen szintén az önképzés, a távolról elérhető ismeretszerzés lehetőségét kínálja az olvasónak. Mátyás corvináiról és az egykori budai könyvműhelyről csaknem mindent megtudhatunk a korszerű formát öltött és tartalmában is megújult weboldalon.

Kasza Zsófia konferenciabeszámolója, melyben az RDA szerinti új dokumentumleírás, pardon forrásleírás rejtelmei és az RDA-szisztéma sajátos megközelítése került középpontba, ugyancsak a folyamatos és nélkülözhetetlen önképzésre irányítja a figyelmünket. Részben Németh Márton is ugyanezt teszi összefoglalójában, csak a webarchiválás tekintetében, lásd „mindenhol, ahol webarchiválással foglalkoznak, igen szűkösen állnak rendelkezésre a személyi és az anyagi erőforrások”.

Elbe István recenziója is felfűzhető erre a szálra, írásának tárgya: a Széchényi Könyvtár alapításának 215. évfordulójára megjelent tanulmánykötet ugyanis múltunk jobb megismerését szorgalmazza, ami a lifelong learning vonatkozásában úgyszintén elengedhetetlen. „A múlt ismerete és tisztelete nem gáncsvetés a jövőnek”, hanem olyan fundamentum, amelyre érdemes építenünk.

A továbbképzés és az önképzés nyomvonalán haladva gyorsan eljuthatunk az új rendezvények és képzések elindításának gondolatáig, amelyhez két jó gyakorlat: Szák-Kocsis Kata az Olvasás Éjszakája megszervezéséről és lebonyolításáról írt cikke, illetve Klement Dea és Varga Lilla közösen indított, fiataloknak szóló kispesti programozóklubról szóló írása szolgálhat fogódzóul.

Remélem, hogy az élethosszig tartó tanulásban a 3K is segítségükre lehet.

Jó olvasást kívánva,

Tóth Béla István

„A könyvtár megmarad annak, ami mindig is volt – a tudás, az ismeretszerzés, az értékes szórakozás bázisa –, de közben olyan fiatalok számára is vonzóvá tesszük, akik egy nagyon speciális, rendkívül népszerű terület, a programozás iránt fogékonyak, és habár ezt még ők maguk sem feltétlen gondolják, de remek célközönségévé válhatnak egy családi könyvtárnak.” (Klement Dea–Varga Lilla) (tovább…)

Beszámoló a 2018–2019-ben megrendezett K2 továbbképzési sorozatról[1]

A Könyvtári Intézet 2010-ben hívta életre a K2 kísérleti műhely elnevezésű virtuális kutatócsoportot. Az elsődleges cél a könyvtáros szakemberek és más közgyűjteményi munkatársak tájékoztatása, oktatása és bevonása volt az innovatív módszerek alkalmazásába.

A kutatócsoport működése során három tevékenység kapott nagy hangsúlyt:

1. szakirodalom alapján az új technológiai trendek figyelése;
2. új technológiákkal kapcsolatos kísérletek végzése, ösztönzése;
3. rendezvények szervezése, amelyeken az új technológiai lehetőségeket és a fiatal kutatókat megismertetjük a nagyközönséggel.[2] (tovább…)

Egy tizenéves lány programozóklubja gyerekeknek a kispesti könyvtárban

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Üllői úti könyvtára Budapest XIX. kerületében, a kispesti lakótelep kellős közepén található. Ugyan az utóbbi időben Kispest városközpontja eltolódott a KÖKI Terminál bevásárlóközpont irányába, mi még mindig jól megközelíthetőek vagyunk, így nem lehetetlen továbbra is becsábítani olvasóinkat a könyvtárba, de ehhez folyamatos megújulásra van szükség. (tovább…)

Divat lett kulturális rendezvényeket, nyílt napokat, sporteseményeket éjszakára szervezni. Elgondolkodtató és egyben kipróbálásra serkentő ez az új módi. A Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium rendszeresen visszatérő és a tanulók által buzgón látogatott programja az éjszakai foci. Régi diákokat, szülőket is megmozgató, jellemzően fiúknak való esemény ez, rengeteg résztvevővel. A kezdeményezés népszerűsége hívta életre a lányoknak és fiúknak egyaránt lehetőséget kínáló Olvasás Éjszakáját. (tovább…)

Bevezető

Írásomban két rendezvényt tekintek át: 2019. március 29-én az Osztrák Nemzeti Könyvtár (ÖNB) rendezett egy félnapos workshopot a webarchiválás kapcsán, június elején pedig a webarchiválással foglalkozó intézmények éves konferenciájára került sor Zágrábban¹. Előbbi esetben rövid áttekintést adok az elhangzottakról, illetve az utóbbiban utalok arra is, miként tudunk itthon a nemzetközi kapcsolatainkból profitálni. (tovább…)

Beszámoló az Országos Széchényi Könyvtárban rendezett RDA-konferenciáról

2019. május 2-án Budapest, közelebbről az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) adott otthont a European RDA Interest Group (EURIG) éves közgyűlésének. A 2011 szeptemberében Koppenhágában alakult¹ szervezet céljául tűzte ki az RDA-hoz kapcsolódó közös európai szakmai érdekek érvényesítését, illetve a felhasználók közötti tapasztalatcsere és együttműködés elősegítését. (tovább…)

Az OSZK megújult tematikus szolgáltatása

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) 2018/2019-es nagy sikerű, A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításának¹ megnyitásával egy időben indult útjának a Bibliotheca Corvina Virtualis elnevezésű megújított internetes szolgáltatás (http://corvina.hu), melynek távlati célja – amint azt a címe is sugallja – Hunyadi Mátyás magyar király (1458–1490) uralkodói könyvtára, a Bibliotheca Corvina fennmaradt és azonosított köteteinek virtuális rekonstrukciója. (tovább…)

OSZK 215 : tanulmányok egy évforduló tiszteletére / Miskolczy Ambrus [et al.] ; [szerk. Deák Eszter, Dede Franciska]. – Budapest : Bibl. Nationalis Hungariae : Gondolat Kiadó, 2018.

Mostanában több helyről is azzal a váddal illetnek bennünket, hogy nem láttatjuk eléggé magunkat, nem mutatjuk be kellő részletességgel a nemzeti könyvtár feladatait, éppen futó programját. Ezért is történhet meg az, hogy a sajtó összehord hetet-havat, és különböző találgatások jelennek meg a könyvtár jövőjét illetően. Könnyű mentség lenne – még akkor is, ha részben igaz –, hogy a könyvtárosok nem szeretik a rivaldafényt, azért választották ezt a szakmát, mert itt el lehet bújni a könyvek közé, és békés körülmények között, gőzhangya szorgalommal lehet feldolgozni és rendszerezni az információkat. (tovább…)