Közösségi részvételi alapú működés?

Egyre gyakrabban halljuk a könyvtárak vonatkozásában is a társadalmiasítás azaz a közösségi részvételi alapú működés fogalmakat. A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 kiemelt projekt, amely a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma együttműködésében valósul meg – módszertani útmutatója[1] definiálja a fogalmat. E szerint „egy intézmény közösségi alapon működik, ha: az intézmény a helyi igényekre reagálva, azokhoz alkalmazkodva, illetve azokat organikus módon, a társadalmi közeggel együttműködve alakítva kínálja szolgáltatásait; helyi erőforrásokra épít, vagyis a helyben meglévő humán- és egyéb erőforrások hasznosításával folytatja tevékenységeit, biztosítja saját működési feltételeit; az intézmény által kínált szolgáltatások célcsoportja (vagy más helyi csoport) egyben az intézmény fenntartásában és a tevékenységek megvalósításában is részt vesz, így nem pusztán használója, hanem aktív megvalósítója, kontrollálója és alakítója is az intézmény működésének és tevékenységeinek (közösségi és állampolgári részvétel)”. [2]

A 10 500 lakosú kisváros egyetlen nyilvános könyvtára – amely 1966-ban a szocreál stílusban átalakított egykori zsinagóga épületében kapott helyet – évtizedek óta törekszik arra, hogy így működjön. A szigetváriaknak eddig is lehetőségük volt befolyásolni a könyvtár tevékenységét. Új szolgáltatásaink bevezetése előtt igényfelmérést végzünk, a meglévőkkel kapcsolatban pedig számítunk olvasóink véleményére. Számos városi intézménnyel és közösséggel van élő kapcsolatunk, legyenek azok óvodák, iskolák, kulturális és más célú egyesületek, vallási közösségek, fogyatékkal élők, művészek.

A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt által kiadott módszertani kiadvány tükrében ugyan bőven van még teendőnk, hogy a könyvtár a társadalmiasítás területén is hatékonyabbá váljon, viszont a fenti fogalommeghatározást értelmezve már van egy biztos alapunk, amelyre bátran építhetünk, s ez nem más, mint a Szigetvári Várbaráti Körrel való több évtizedes kapcsolat. Városunk legrégebbi civil szervezete és a könyvtár ugyanis szinte szimbiózisban él egymással.

A civil szervezet és könyvtár egymásra talál

A Szigetvári Várbaráti Kör 1959-ben jött létre Molnár Imre gimnáziumi tanár vezetésével. Fő célkitűzései között Zrínyi Miklós és hős bajtársai emlékének ápolása, Szigetvár és a Zrínyiek történelmi szerepének ismertetése és Szigetvár műemlékeinek védelme szerepelt. 1966-ban meghatározó volt az egyesület tevékenysége a Szigetvár hősi védelmének 400. évfordulójára rendezett ünnepség előkészítésében és lebonyolításában, továbbá a jubileumi kiadványok összeállításában is nagy segítséget nyújtott, saját kiadványokat is megjelentetett. A Kör összegyűjtötte a Szigeti veszedelem eddig megjelent kiadásait, azok címlapfotóit, valamint a város lakossága körében végzett gyűjtőmunkájának köszönhetően jelentős mennyiségű írott és tárgyi anyag gyűlt össze.[3]

Az egyesület az új épület átadásától kezdve jelen volt a könyvtár életében, hiszen már a jubileumi ünnepségsorozat részét képező „Kard és Toll” címmel megrendezett kiállítás anyagának egy részét is a Várbaráti Kör gyűjteményének dokumentumai alkották. A két Zrínyi Miklósnak emléket állító tárlat jelentőségét egyébként kiválóan mutatja, hogy azt nem más, mint Klaniczay Tibor akadémikus nyitotta meg.

A helyismereti és a hozzá kapcsolódó ismeretterjesztő tevékenység hasonló lendülettel folytatódott az 1970-es években, amikor a konferenciák szervezésébe bekapcsolódott a TIT Baranya Megyei Titkársága is, amely garantálta a rendezvények anyagi biztonságát. Ettől kezdve hosszú éveken keresztül országos hírű történészek tartottak rangos előadásokat a Városi Könyvtárban a „szigetvári konferenciák” keretében, amelyek nagy népszerűségnek örvendtek az oktatók, hallgatók és a lakosság körében egyaránt.[4] A Várbaráti Kör és a könyvtár számos alkalommal együttműködött, főleg helytörténeti vonatkozású és irodalmi rendezvények lebonyolítása során.

Molnár Imre egyesületi elnök az ország több jelentős antikváriumával levelezésben állt, így számos, a maga nemében egyedülálló nyomtatvánnyal, térképpel és egyéb tárgyi ritkasággal sikerült gyarapítani az egyesület értékes dokumentumgyűjteményét. Az egyre növekvő számú dokumentum egy része az Idegenforgalmi Kirendeltség Zrínyi téri irodáiban, más része a várban került tárolásra, egyre nagyobb fejfájást okozva a Kör vezetőségének, hogy mit kezdjenek a folyamatosan gyarapodó, fontosabbnál fontosabb anyagokkal.

Az 1970-es évek második felétől kapcsolódott be fiatal könyvtárosként az egyesület munkájába Ravazdi László, aki 1980-tól az intézmény igazgatója lett. Nagy hangsúlyt fektetett a helyismereti dokumentumok gyűjtésére, ám munkájában nehézséget okozott, hogy egyrészt nem volt lehetőség önálló helyismereti könyvtáros alkalmazására, másrészt nem volt megfelelő személy a kollégák között, aki szívesen és hozzáértéssel foglalkozott volna helyismerettel.[5] Ám szükségben találékony az ember, így olyan ötlete támadt, amellyel a gyarapítási lemaradást is, és a megfelelő szakember beállítását is megoldotta. Felvetette, hogy a Várbaráti Kör egyre gyarapodó, ám állandó elhelyezési gondokkal küszködő helytörténeti gyűjteménye a könyvtárban nyerjen elhelyezést. 1982 márciusában a Várbaráti Kör vezetősége és a Városi Könyvtár letéti szerződést kötött, melynek értelmében a Kör tulajdonában lévő könyveket és okiratokat a könyvtár mint letéteményes díjmentesen őrzi és kezeli a továbbiakban. Az átvett anyagot a könyvtár egy erre a célra kialakított, elkülönített és jól zárható helyiségben tárolta, s a helyiség egyben kutatóteremként is szolgált. A szerződésben azt is meghatározták, hogy „a kutatótermet letéteményes főként kutatási feladatokat végző (disszertációk, szakdolgozatok, tanulmányok, pályaművek, jelentések íróinak), illetőleg alkotó művészek, népművelők, publicisztikával foglalkozók számára nyithatja meg adatgyűjtés céljából”.[6] A közel 500 kötetből és sok száz egyéb dokumentumból álló gyűjteményt a Kör a továbbiakban is gyarapíthatta. A Kör elnöke, Molnár Imre, akinek munkásságát díszpolgári cím odaítélésével ismerte el a város, a könyvtárban segítette a kutatókat, érdeklődőket.

A megállapodással mindkét fél jól járt: a könyvtár páratlan helytörténeti anyag birtokába jutott, a Körnek pedig megoldódtak a raktározási és állományvédelmi gondjai. A legjobban persze a kutatók örülhettek, hiszen a könyvtár nyitvatartási idejében búvárkodhattak a helytörténeti érdekességekben. A Várbaráti Kör pedig a városközpontban lévő könyvtár épületében állandó székhelyre, valódi főhadiszállásra lelt.

Túl az együttműködésen

Ettől kezdve már nem csupán együttműködésről, hanem együttélésről, szimbiózisról beszélhetünk a két szervezet vonatkozásában. A Kör kapcsolatai egyben a könyvtár kapcsolatait is gyarapították.  1983 tavaszán együttműködési szerződést kötöttek a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiával, a Szigetvárhoz és a Zrínyiekhez kapcsolódó történelmi hagyományok kölcsönös ápolására. Azóta az elsőéves leendő honvédtisztek minden esztendőben ellátogatnak Szigetvárra, ahol a könyvtár és a Várbaráti Kör szakemberei beszélnek nekik a várról, annak hősies védelméről. Ettől az időtől fogva az egyesület a legtöbb rendezvényét a könyvtárban tartotta, s tartja azóta is. E vetélkedők, ismeretterjesztő előadások, író-olvasó találkozók, kiállítások, konferenciák kiegészítik az intézmény működését, jelentős anyagi terheket levéve a könyvtárról.

1984-től rendezte meg az egyesület először a költő és hadvezér Zrínyi Miklós születésnapjához kapcsolódva „Fegyvert s vitézt éneklek…” címmel szavalóversenyét Szigetvár és a térség általános iskolás tanulói számára, mely azóta is állandó rendezvénye a könyvtárnak és a Várbaráti Körnek. Ettől az évtől kezdve Ravazdi László lett a Várbaráti Kör vezetője.

A könyvtár rendszerváltást követő első szakmai beszámolója, melyben természetesen a Várbaráti Kör is szerepelt, az intézmény fő törekvéseit a következőkben foglalta össze: „a könyvtár váljon a város valódi szellemi műhelyévé. A műhely szerep abban nyilvánul meg, hogy biztosítja a lakosság számára a megfelelő könyvtári ellátást, sajátos szolgáltatásaival elősegíti a lakosság jobb kulturálódási, önművelődési lehetőségeit, bázisa a helyismereti, helytörténeti kutatómunkának, felvállalja az információs szerepkört, valamint közösségi térként, fórumként is funkcionál.”[7]

Az intézményfenntartó önkormányzat 1992-ben készített kulturális koncepciójában is együtt szerepelt a két szervezet, megemlítve, hogy „az ágazatra jelenleg a szűkös feltételek jellemzőek. Az intézmények működéséhez szükséges anyagi eszközök évről-évre nem, vagy alig változnak és az már lassan a szinten tartáshoz sem elegendő.” Kiemelte a koncepció, hogy rendszeresek az évente megrendezett országos történész- és irodalomtörténeti tanácskozások, irodalmi vetélkedők, valamint azt, hogy a könyvtár felvállalta és felvállalja a Zrínyi-kultusz ápolását, s fő fellegvára a Várbaráti Körnek. Utóbbit úgy méltatta, hogy komoly szellemi értékek őrzője és megteremtője, mely kiadványaival, rendezvényeivel, kutató- és ismeretterjesztő munkájával megyei, sőt országos tekintélyt szerzett.[8]

A kilencvenes évekre a korábbi esztendőkhöz képest pénzhiány volt jellemző, több program szegényesebb lett, vagy meg is szűnt, így például az évtized második felében a TIT- történészkonferenciák. Azonban új konferenciák sora vette kezdetét: nagy örömmel vállalta a könyvtár és a Várbaráti Kör az Országos Zrínyi-konferenciák megrendezését, melyek az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság szervezésében valósultak meg. Kovács Sándor Iván vezetésével Zrínyi-kutatók egész sora jött az 1990-es években Szigetvárra. A konferenciák előadásai a Somogy és az Irodalomismeret című folyóiratokban jelentek meg.

Továbbra is minden évben megrendezésre kerültek a Zrínyi-szavalóversenyek és a Műemléki Világnap rendezvényei a különböző ifjúsági pályázatokkal, helytörténeti vetélkedőkkel együtt. Egy-egy évfordulóhoz kapcsolódva tudományos emléküléseket, konferenciákat rendeztek, így az oszmán uralom alóli felszabadulás 300. évfordulójára vagy Dorffmaister István halálának 200. évfordulójára.

Az egyesület 1996-os új alapszabálya rögzítette, hogy annak megszűnése esetén a könyvtár és az archívum anyaga beolvad a Városi Könyvtár állományába.[9] Szerencsére a megszűnés lehetősége nem merült fel, olyannyira nem, hogy a szervezet 1999-ben közhasznú lett, s ez által még inkább segíteni tudta a lokálpatriotizmus ügyét és különböző civil szervezetek számára kiírt pályázatok elnyerésével végső soron a könyvtár működését. Az első projektor és laptop a Várbaráti Kör által került a könyvtárba, de a rendezvények reprezentációs kiadásainak, a vetélkedők könyvjutalmainak, az előadók díjazásának költségeit is az egyesület viselte, azonban ez nem terhet jelentett, hanem az alapszabály szerinti célok megvalósítását.

Molnár Imre és Ravazdi László Laczkó András íróval a könyvtárban. (Fotó: Petőh Sándor)

Az együttműködés területei az utóbbi években

Ez a közös munka folytatódott az ezredfordulót követően is, megőrizve a hagyományokat, de új elemekkel is gyarapítva a régieket. Az egyesület 340 fős tagsága és a könyvtár 800 fős felnőtt létszáma között erős átfedés van, akik ötleteikkel, javaslataikkal befolyásolni tudják és befolyásolják is az itt folyó munkát akár a gyarapítást, akár a rendezvényeket illetően. A legemlékezetesebb rendezvények jó részét a Kör tagjai javasolták, sőt, ők maguk szervezték meg. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai lehetővé teszik, hogy a társadalmi részvétel a lehető legmagasabb szintjét valósítsuk meg.

Az intézmény könyvtárhasználati órái mellett nagy gondot fordít az ifjúság lokálpatrióta nevelésére is, a Várbaráti Körrel közösen van jelen az oktatási intézményekben is rendhagyó történelemórákon, szakköri foglalkozásokon. A könyvtárban a Várbaráti Kör iskolások számára helytörténeti szakkört tart. Közösen szervezik minden évben a történelmi vetélkedőket Szigetvár és térsége iskolásai számára, melyek nagy érdeklődés mellett zajlanak. Ilyen például a Zrínyi túra vagy a Zrínyiek nyomában történelmi vetélkedő, mely utóbbit a Közösségek Hetében, májusban rendezzük meg és felnőtt csapatok is részt vesznek. A rendezvények lebonyolításában a Kör önkénteseinek munkája felbecsülhetetlen értékű.

Rendszeresen szervezünk ismeretterjesztő előadásokat, konferenciákat elsősorban helyismereti, helytörténeti témákban. Az egyesületi életet kiállítások, pódiumműsorok, zenei rendezvények is színesítik, melyek a könyvtári rendezvények számát, színvonalát gyarapítják. A könyvtárban lehet jelentkezni a Várbaráti Kör által szervezett színházlátogatásokra és kirándulásokra, melyek kapcsán minden évben újabb és újabb beiratkozókat szerzünk a könyvtár számára is.

Rendszeresen fogadjuk a minden évben Szigetvárra látogató Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának hallgatóit, a Hadtörténelem Tanszék oktatóival pedig évi rendszerességgel konferenciát szervezünk. Gyűjteményeinkkel, kapcsolatrendszerünkkel segítjük a Zrínyiek és városunk múltját kutató történészek munkáját, a különböző publikációk megjelenését, és megismertetését a szigetváriakkal. A Várbaráti Kör könyvtárának és archívumának használata az egyesület és az önkormányzat által kötött közművelődési megállapodásnak is sarkalatos pontja.

Hadtörténeti konferencia 2018-ban. (Fotó: Hirsch Csabáné)

 Az ismeretterjesztést és a helyi identitás erősítését szolgálja a Várbaráti Kör saját kiadványainak megjelentetése, melyek megszületéséhez sokszor a könyvtár nyújt segítséget mind gyűjteménye, mind közösségi, mind technikai feltételek biztosítása terén.  A Kör eddig több, mint 60 kiadványt jelentetett meg, melyek között a szigeti várkapitányok levelezései, az 1566-os ostrom forrásai éppúgy megtalálhatók, mint helytörténeti tanulmányok, visszaemlékezések vagy helyi írók, költők művei, és alapító elnökünk, Molnár Imre tanulmányai. 2006-ban jelent meg a Kör legnagyobb szabású munkája, a Szigetvár története című tanulmánykötet, mely évtizedes előkészítő és szervező munka és az önkormányzat hathatós támogatásának eredménye. A kötetben 18 szerző több, mint 500 oldalon keresztül mutatja be a város településföldrajzát, politika-, társadalom- és gazdaságtörténetét, a művészetekben betöltött szerepét. A kötet Ravazdi László igazgató/elnök tevékenysége nélkül nem tudott volna elkészülni. A könyvtár és a Kör a térség múltjának kutatóit is összefogja, ösztönzi, támogatja köteteik megjelenését. Az utóbbi években jelent meg Kolics Pál Lámpások című, négykötetes munkája, amely 180 szigetvári és környékbeli pedagógus életútját mutatja be, Elfelejtett iskolák című kétkötetes munkája pedig a ma már nem létező helyi és környékbeli tanintézményeknek állít emléket. Sarlós Endre grafikusművész képregényei különböző történelmi korokba repítik a kíváncsi olvasót, Vas István ismeretterjesztő munkái, Salamon Ferenc regényei is a városhoz, annak hősi múltjához kapcsolódnak. E kötetek bemutatói mind a könyvtárban kerülnek megrendezésre, folyamatos programot biztosítva az érdeklődőknek.

A két szervezet folyamatosan együttműködik, segíti egymást a különböző projektek, pályázatok megvalósításában. Így a Várbaráti Kör és a csáktornyai Muraköz Múzeum által közösen megvalósított, „A Zrínyiek útján” című projekt keretében létrehozott „Jászám tike!” Bosnyák Helytörténeti Kiállítás megszületésében is jelentős szerepe volt a Városi Könyvtárnak. A kiállítás a Helyi Értéktár mellett a Baranyai Értéktár részévé is vált. A Szigetvári Helyi Értéktár tevékenységében is oroszlánrészt vállal a könyvtár és a civil szervezet.

Cselekvő közösségek – Mintaprojekt

Folyamatosan keressük a lehetőséget, hogy könyvtár és Várbaráti Kör közös akciókban, projektekben vehessen részt. Ezért volt kiváló lehetőség 2018-ban Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás kiemelt projekt keretében a „Zrínyiek nyomában” című interaktív térségi vetélkedősorozat mintaprojekt létrehozása, melyet a Várbaráti Kör valósított meg a kulturális területen működő szervezetek összefogásával. Már a „Mintaprojektek megvalósítása” című felhívás megjelenésekor éreztük, hogy ez nekünk szól, tovább tudjuk fejleszteni, ki tudjuk bővíteni az együttműködést, a mintaprojekt segíteni fogja a könyvtár közösségi részvételi működésre irányuló tevékenységének erősítését is. A projekt megvalósításának gerincét a könyvtár és a Várbaráti Kör jelentette, ehhez csatlakozott a Zrínyi Miklós Közérdekű Muzeális Gyűjtemény a hagyományőrzőivel, a Vigadó Kulturális Központ és az azt működtető Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület, a résztvevő oktatási intézmények, a könyvtári szolgáltató helyek, további egyesületek, cégek, művészek, történészek, önkéntesek, csaknem 25 szervezet és még több magánszemély. A 31 csapat és 133 versenyző részvételével megvalósított vetélkedősorozat központi része a könyvtárban zajlott: az ismeretterjesztő előadások egy része, a felkészülést segítő szakirodalom és a segítség itt volt megtalálható, ahogy a Zrínyi túra egyik állomása, a vetélkedősorozat alkotásaiból készült kiállítás helyszíne, az eredményhirdetés is.  A több hónapos felkészülési idő alatt a résztvevők gyakran látogatták a könyvtárat, többen be is iratkoztak, a Várbaráti Körbe is többen kérték felvételüket a felnőttek közül. A Kör honismereti szakköre is új tagokkal bővült, akik segítséget nyújtottak az augusztusban Szigetváron megrendezett Ifjúsági Honismereti Akadémia megszervezésében is. A partnerek közül többen éppen a projekt hatására kerültek egymással kapcsolatba vagy együttműködésük szorosabbá vált.

A résztvevőkben is pozitív változásokat indított el a projekt, erősödött a helyi és térségi identitástudatuk, a tanulók kaptak egyfajta mintát a hasznos és tartalmas szabadidő eltöltési lehetőségekről, a felnőttek közösségei is erősödtek a közös élmények hatására. A vetélkedősorozat résztvevői rendszeresen keresik a kapcsolatot a mintaprojektben szereplő kulturális intézményekkel, civil szervezetekkel.[10]

Indul a Zrínyi túra 2018-ban. (Fotó: Kolics Imre)

Végszó?

Semmi esetre sem. A könyvtár és a Kör az idei esztendőben is együtt tervezi a jövőt. Jelenleg a Zrínyi szavalóverseny, a Zrínyi túra és a Holokauszt 75. évfordulójára rendezendő konferencia és kiállítás szervezése folyik két olyan szervezet együttműködésében, melyet összeköt Szigetvár város múltjának ápolása, helytörténeti gyűjteményeinek gondozása, a közösségek számára tervezett programok megvalósítása és a kisvárosi létből fakadó állandó kooperációs kötelezettség. Bízom benne, hogy még nagyon sokáig.

Jegyzetek

[1] A kulturális intézmények társadalmiasított működési módja. Módszertani útmutató a közösségi részvételen alapuló működtetéshez. Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001. Szerk. Arapovics Mária [et al.], Bp., Szabadtéri Néprajzi Múzeum [etc.], 2019. https://cselekvokozossegek.hu/tudastar/intezmenyek-tarsadalmiasitasa/