Nemzetiségi ellátás Zala megyében

Kategória: 1999/ 7

A nemzetiségi könyvtári ellátás egyike azoknak a könyvtári feladatoknak, amelyeket a kulturális törvény a megyei könyvtáraknak meghatároz – hosszú évek óta birkóznak is ezekkel a feladatokkal, ám eddig nem sikerült igazán működőképes szisztémákat létrehozni; talán a német nemzetiségi ellátás működik a legprecízebben, de az sem minden megyében egyformán – vagy az olyan kis területű, homogén nemzetiségre építő, mint a Vas megyei (vend, szlovén). A legtöbb problémát az okozza, hogy az ellátás megszervezésénél elengedhetetlen az illető nemzetiség együttműködése, részvétele a dokumentumbázis kialakításában és a szolgáltatás megszervezésében. Ehhez stabil együttműködő partnerek kellenek – ezek a nemzetiségi szervezetek, önkormányzatok még csak most kezdenek megszilárdulni. Gondot okoz az illető nemzetiség kultúrájának korrekt meghatározása, a gyűjtőkör kialakítása is; az egységes azonosságtudattal rendelkező nemzetiségek sokszor eltérő nyelvjárásokat használnak, ami igencsak megnehezíti a könyvtári dokumentumok beszerzését. Ezt csak velük együttműködve, a sajátos igényeiket figyelembe véve lehet elvégezni.

Ezeket az alapelveket figyelembe véve próbáltuk és próbáljuk kialakítani a Zala megyei nemzetiségi ellátás gyakorlatát. A megyében két számottevő nemzetiség él, a horvát és a cigány, helyzetük azonban merőben különbözik egymástól, így könyvtári ellátásukat is másként kell megszervezni.

A horvát nemzetiség a megye déli részén él, hét faluban – de kisebbségi önkormányzataik Nagykanizsán és más településeken is vannak. Anyanyelvük a horvát nyelv kaj dialektusa, amelyet elsősorban a Muraközben és Horvátország északi részén használnak. A korábbi időkben a nemzetiségi könyvtári ellátást a tótszerdahelyi ún. báziskönyvtár végezte, állami támogatással. Az önkormányzati rendszerben ez a szolgáltatás egyre inkább visszaszorult, az állam is kivonult mögüle. A 90-es évek közepén megpróbálkoztunk a szolgáltatás újjászervezésével az érintett települések, intézmények vezetőivel egyetemben – a résztvevők azonban nem tudtak megegyezni a központ helyében és a szolgáltatások biztosításában, így egységes ellátás nem tudott kialakulni a térségben. Erre pedig nagy szükség lenne, mert nyelvjárásuk eltér az irodalmi nyelvtől – a szükséges irodalmat a szomszédos Horvátországból szerzik be, ennek anyagi fedezetét az önkormányzatoknak kell állniuk. A tótszerdahelyi iskolában természetesen ma is működik a – kettős vagy inkább hármas funkciójú – könyvtár, rendszeresen szerzeményez, pályázatokat nyer és abból gyarapít, sőt valamennyit át is ad a többi településnek; csak az összefogás hiányzik. Talán az új horvát önkormányzat vagy a Muramenti Horvátok Kulturális Egyesülete fogékonyabb lesz a probléma megoldására.

Merőben más feladat számunkra a cigány lakosság könyvtári ellátásának megszervezése. Ennek a munkának még csak a felénél járunk, úgyhogy most azt a szisztémát szeretném ismertetni, amelyre ezt a szolgáltatást felépítjük. Nem homokra persze, mert van már működő gyűjtemény is a megyében, a nagykanizsai cigány közösségi házban; a gyűjtemény vezetője Kardos Ferenc, az ő segítsége nem nélkülözhető e munkában.

A báziskönyvtári feladatokkal könyvtárunkat a megyei önkormányzat bízta meg, 1998-ban. Miután ennek sem előzménye, sem gyakorlata nem volt, ezért megpróbáltunk tájékozódni, hogyan is lehetne nekikezdeni a munkának. Valamennyi ún. cigány irodalmunk már volt, de sem a gyűjtőkör, sem az ellátás megszervezése tekintetében nem volt kapaszkodónk. Úgy gondoltuk, hogy először a gyűjteményt kell megerősíteni, hogy legyen alapja az ellátásnak, ezért pályázatot nyújtottunk be gyűjteménygyarapításra. Azonban mindjárt szembe találkoztunk azzal a problémával, hogy mi legyen a gyűjtőkör: cigány irodalom vagy a magyar irodalom cigány szubkultúrája. Tanácskoztunk cigány értelmiségiekkel, Rostás Farkas Györggyel és Choli Daróczi Józseffel, a Művelődési Intézet munkatársával, Bódis Zsuzsannával és másokkal is. A válaszok nem egyértelműek: van, aki csak a cigány nyelvű irodalomra esküszik, van aki a magyar nyelvűt is ide sorolja. Van, aki csak a cigány szerzők által írt műveket gondolná gyűjteni, van, aki mindent, ami róluk szól. Probléma van a nyelvvel abból a szempontból is, hogy a cigányok maguk is többféle nyelven és nyelvjárásban beszélnek: nagy többségük csak magyarul tud, ezenkívül beszélik a cigány nyelv több változatát, és vannak román nyelvű, úgynevezett beás cigányok is. A Zala megyei cigányok többsége beás nyelvű, ennek még viszonylag kevés irodalma van, de már például egy szótár is rendelkezésre áll.

Mindezeket figyelembe véve úgy döntöttünk, hogy a báziskönyvtár gyűjtőkörét a lehető legszélesebben értelmezve határozzuk meg, és minden, a cigánysággal kapcsolatba hozható dokumentumot ide sorolunk. Az állománygyarapítás eredményét is figyelembe véve kiadtunk egy lelőhelyjegyzéket, amelyet ebben az évben – kibővítve – újra megjelentettünk. A kiadvány sikere meglepő volt: nem elsősorban a cigányok, de a velük kapcsolatban álló, velük foglalkozó értelmiségiek, tanárok, kutatók, diákok használták elsősorban. Átadtuk a megyei önkormányzat művelődési osztályának is, amely a felügyelete alatt álló oktatási intézményeknek és más, kisebbségi pedagógiai programot megvalósító iskoláknak mint tanuláshoz szükséges irodalmat ajánlotta. Átadtuk ezenkívül a városi könyvtáraknak is, hiszen a lakossági ellátásban nekik is szerepet kell vállalniuk. A cigány nemzetiségi ellátás megszervezése ugyanis nem mehet végbe az adott területen működő más könyvtárak nélkül: mert a cigány lakosság gyakorlatilag minden településen megtalálható, azokban az oktatási intézményekben pedig, ahol meghatározott arányban tanulnak, kisebbségi pedagógiai programot kell készíteni. Az egész megye könyvtári hálózatát egyelőre képtelenség cigány irodalommal ellátni: ezért a városi könyvtárak vezetőivel úgy állapodtunk meg, hogy ők is részt vesznek az ellátásban, részben mint a megyei könyvtár szolgáltatásainak közvetítői, könyvtárközi kölcsönzéssel vagy egyéb módon; részben saját gyűjteményük alakításával. Miután a kisebb települések döntően az ellátórendszereken keresztül látják el a könyvtári szolgáltatásokat, nekik különösen fontos a városi könyvtáraknál működő ellátórendszeri központok odafigyelése, nem is beszélve a nagyszámú kettős funkciójú könyvtárról. Fontos szerepe lesz az ellátásban a nagykanizsai cigány közösségi házban működő gyűjteménynek: egyrészt módszertani, tanácsadó tevékenységet kell folytatnia a rendszer tagjai számára, másrészt számítunk speciális dokumentumaira, a filmekre, CD-kre, videókra. Ugyancsak számítunk a megyei pedagógiai intézet közreműködésére is, bár ott még ezzel a feladattal keveset foglalkoztak, inkább a megyei önkormányzat tanügyi munkatársai végeztek a kulturális infrastruktúra megteremtésében érdemi tevékenységet.

A rendszer természetesen nem működhet az illető nemzetiség bevonása nélkül, hiszen végül is róluk szól és értük van e szolgáltatás. Ezért meg kellett várnunk a választások kimenetelét és a cigány kisebbségi önkormányzatok felállását. Természetesen itt is bonyolult a helyzet, hiszen többféle szervezet képviseli a cigányokat, egymással is rivalizálva. A megyében viszont legalább öt városban megalakult a kisebbségi önkormányzat, van vezetőjűk, postacímük, telefonjuk. Aktivitásuk különböző, a legszínvonalasabban a nagykanizsai működik, ahol közösségi ház, könyvtár és rendes, szervezetszerű élet van – de a többiek is legitimek, és a jobb működés érdekében még egy megyei egyeztető testületet is létrehoztak. Elkezdtünk tehát tárgyalni velük a könyvtári szolgáltatások biztosításáról – eddigi tapasztalataink kedvezőek. A szolgáltatás kiterjesztését és garantált működtetését tehát az összes eddig felsorolt szereplő bevonásával, egy több oldalú megállapodás aláírásával a közeljövőben szeretnénk tető alá hozni. Ennek keretében a megyei könyvtár mint báziskönyvtár biztosítaná a dokumentumbázist, a többpéldányos beszerzést, és garantálná a hozzáférést. Ezenkívül létrehozna egy megyei lelőhelyjegyzéket, amelyhez a területi ellátásban részt vevő városi könyvtárak, a nagykanizsai cigány könyvtár és a megyei pedagógiai intézet is csatlakozhatna. A rendszer tagjai – a könyvtári szabályoknak megfelelően – biztosítják a hozzáférést állományukhoz. A cigány önkormányzatok és a megyei önkormányzat pedig segít a gyűjtemények kialakításában; az oktatási és kulturális igények megfogalmazásával, pályázatokkal, esetleg adományokkal támogatják a dokumentumbázis fejlesztését. A könyvtárak alkalmasak rendezvények szervezésére, levelezős játékok, szavalóversenyek rendezésére, melyeket az adott kisebbségi szervezetek bevonásával bonyolíthatnak le. Így juthat e többszörösen hátrányos helyzetű népesség működő kulturális infrastruktúrához.

Címkék

(1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (20) (1) (18) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (10) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (18) (6) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (11) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (4) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (62) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (4) (1) (11) (11) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (43) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (8) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (9) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)