Örömmel vettem a szervezők felkérését, hogy foglalkozzunk a megyei könyvtárak feladatrendszerével, kapcsolatrendszerével, a szükséges és a lehetséges tevékenységi formák feltérképezésével. Régóta foglalkoztat már ez a kérdés engem is, munkatársaimat is; az elmúlt években több oldalról is vizsgálat alá vettük ezt a problémát. Gondoljanak a dunántúli könyvtári felmérésre, melynek ez éppen egy külön fejezete volt; a soproni tanácskozásra, mely a közgyűjteményi együttműködéssel foglalkozott; a szolnokira, amely az önállóan szerzeményező könyvtárak helyzetét és a nekik nyújtott szolgáltatásokat vagy a kaposvári konferenciára, mely az ellátórendszeri szolgáltatásokat elemezte. Most a Zala megyei könyvtár kapcsolatrendszerének és szolgáltatásainak rövid bemutatásával szeretném gazdagítani a példatárat – ennek egyes elemei nyilván ismertek a szakmai közvélemény előtt, de kerek egységbe foglalva talán még szolgálnak néhány tanulsággal.

Közhelynek számít már ugyan a könyvtáros szakmában, de kénytelen vagyok a kályhától, vagyis a rendszerváltozástól indulni – hogy miután a tanácsi rendszer 1990-ben megszűnt létezni, vele a tanácsi könyvtári hálózat is légüres térbe került: az addigi jól működő, de hierarchikusan szervezett könyvtári együttműködési formák jogi, tehát létalapjukat vesztették el. Különösen igaz volt ez a megyei szerveződésekre és a megyei intézmények helyzetére, melyekkel a helyi önkormányzatok teljes önállóságát lehetővé tevő politika nem tudott mit kezdeni; sőt még ma sem tisztázottak az elképzelések a megye szerepének és feladatainak meghatározásáról. Folytak a viták a fenntartásról, feladatok áthárításáról, intézmények átadásáról – ezek jól ismertek Önök előtt is. A hezitálás azonban nemcsak a megyei könyvtárak létét fenyegette, hanem az azok szolgáltatásait igénybe vevő más intézmények, kisebb – elsősorban községi – könyvtárak működését is. Kollégáimmal – és itt hadd emeljem ki Bangó Béla és Baranyai György szerepét – 1991-ben arra a következtetésre jutottunk, hogy nem szabad veszni hagyni azt a kapcsolati–együttműködési tőkét, amit a ’80-as évek végétől akár a kistelepülések ellátásába, akár a számítógépes információszolgáltatás kiépítésébe addig belefektettünk. Ahhoz azonban, hogy a szolgáltatásainkat garantáltan működtethessük, biztosítani kellett a megyei könyvtár stabil működtetését. Ezért – megelőzve a kormány 20/1992. évi rendeletét is – már 1991 őszén kidolgoztuk a korábbi utasító megyei könyvtár helyébe lépő szolgáltató könyvtár alapelveit, melyben külön hangsúlyt kapott a kistelepülések ellátásának segítése. Ezeket a megyei könyvtári alapfeladatokat egy szabályos kétoldalú szerződésbe foglaltuk, és ezt egyrészről a megyei önkormányzat elnöke, másrészről a megye szinte minden polgármestere 1992 nyaráig aláírta. Ez képezi ma is működésünk alapját; az 1997. CXL. könyvtári törvény betűjének és szellemének is megfelel. (Ezt vette át a Veszprém megyei önkormányzat is.)

Erre a szerződésre támaszkodva további megállapodást kötöttünk öt városi könyvtárral a megye önkormányzati könyvtári hálózatának működtetésére, és ennek következtében ma Zala megyében minden községi könyvtárnak van egy felelőse, akár ellátórendszeri tag, akár önállóan szerzeményez. A városi könyvtárak hálózati munkáját a költségvetésünkben külön biztosított keretbál támogatjuk – ez 1998-ban ötmillió forint volt; maguknak a városi könyvtáraknak pedig az alapszerződés és más, további megállapodások alapján segítünk szakmailag és anyagilag egyaránt. (Közös pályázatok, szolgáltatások stb.)

Ebbe a körbe tartozik a gyermekolvasók ellátását kiemelten támogató Zalai Gyermekkönyvtáros Műhely létrehozása, melyre 1995 októberében került sor, külön alapító okirat aláírásával. A megyei könyvtári hálózatnak ezt a szerepvállalását az általános szakmai érveken kívül az is szükségessé tette, hogy Zala megyében 50 fölött van a kettős funkciójú könyvtárak száma, vagyis minden harmadik általános iskolában együtt kell végezni az iskolai és a közkönyvtári munkát. Ez fokozott figyelmet igényel mindkét oldalról, ezért a Gyermekkönyvtáros Műhely munkájában már nemcsak a megyei és városi könyvtárak gyermekkönyvtárosai, hanem a városi és városkörnyéki iskolák könyvtárosai és a megyei pedagógiai intézet is részt vesznek. A megyei könyvtár adja a Műhely ügyvezetőjét, itt szervezzük a továbbképzéseket, pályázatokat nyújtunk be rendezvényekre, illetve a dokumentumbázis bővítésére – ma már ez is része az Országos Dokumentumellátó Rendszerben folytatott tevékenységüknek.

Mint említettem, könyvtárunk már az 1980-as évek végétől kísérletezett az információ-szolgáltatás kibővítésével, a számítógépek lehetőségeinek kiaknázásával, az on-line és az off-line adatbázisok üzembe állításával. A telefonvonalak rossz minősége miatt először a helyben használható adatbázisok telepítésével értünk el sikereket a hálózati szerződésre alapozva több szolgáltatóval is sikerült olyan megállapodást kötnünk, hogy nemcsak a megyei, hanem a Zalai Könyvtári Információs Rendszerbe társult városi könyvtárakban is üzemeltethettük a megvásárolt közhasznú adatbázisokat, például a PRESSDOK-ot vagy a KARTOTÉK-ot. Elkezdtük ezenkívül a saját építésű adatbázisok készítését és szolgáltatását is: ebbe a körbe tartozik például a Zalai Hírlap sajtóreferáló vagy a zalaegerszegi könyvtárak időszaki kiadványait tartalmazó Folyóirat-adatbázis építése és szolgáltatása is.

Az információ-szolgáltatás feltételeinek megváltozását a telefonhálózat minőségének ugrásszerű javulása és egy világbanki pályázat szerencsés megnyerése tette lehetővé. Az 1995 novemberében kelt megállapodás alapján – melyet öt középiskola, két könyvtár, a megyei kórház és a megyei múzeum írt alá (később pedig csatlakozott hozzá számviteli főiskola, a levéltár, az egészségügyi főiskola és a lenti városi könyvtár – a megyei könyvtárban megkezdte működését a Nemzeti Információs Infrastruktúra Program HBONE-központja: ez – mint közismert – 24 órás, folyamatos használatot tesz lehetővé a csatlakozott partnerek számára, akik közül egyre többen – jelenleg 7-en – mikrohullámú kapcsolattal is rendelkeznek, tehát közvetlen telefonköltséget nem fizetnek. A HBONE szerződés alapján a megyei könyvtár működteti a központot, adja a rendszergazdát, a folyamatos felügyeletet, forrásokat szerez a működés költségeinek és a fejlesztéseknek a fedezetére.

A könyvtárnak természetesen nemcsak hálózati, módszertani és menedzselési feladatai vannak, hanem az olvasók kiszolgálásával is törődnie kell, tekintetbe véve természetesen működésének körülményeit: az olvasótábor összetételét és igényeit, a lehetséges partnerek bevonását a könyvtári munkába. A Deák Ferenc Megyei Könyvtár természetes működési színtere elsődlegesen Zalaegerszeg, tehát itt kell a minél szélesebb körű együttműködést kialakítanunk. A városban több jelentős könyvtár is működik – ezek közül is kiemelkedik a József Attila Városi Könyvtár, mely százezres állomány, városi fiókhálózat, ezenkívül 68 észak-zalai települési könyvtár gazdája is.

A kilencvenes évek közepére szükségessé vált egy olyan átfogó megállapodás elkészítése, mely biztosítja mindkét intézmény számára, hogy erőforrásait a legoptimálisabban használhassa fel – ezért kidolgoztunk egy együttműködési megállapodást, mely magába foglalta az addig már meglévő közös feladatokat is. Abban különbözik az önkormányzatok által állandóan citált – és semmit nem jelentő – lakosságarányos felosztástól, hogy ez a munkamegosztás a várost egy nagy szellemi közösségnek tekinti, iskoláival, főiskoláival, vállalataival és intézményeivel, és ezek figyelembevételével határozza meg a két könyvtár feladatait az igények kielégítésében. Ezt segíti elő a szerzeményezés összehangolása (pl. a városi könyvtár több populáris és gyermekirodalmat gyűjt, de nem vesz drága képzőművészeti albumokat vagy idegen nyelvű folyóiratokat; a város helyismereti irodalmát is a megyei könyvtár gyűjti), az iskolai ellátási körzetek kialakítása, a közös pályázatok, fejlesztések lebonyolítása; ezeket általában a megyei könyvtár kezeli. (Hamarosan az adatbázisainkat is lehet látni gép-gép kapcsolatban, ami még inkább elősegíti az olvasók tájékozódását és minél teljesebb értékű kiszolgálását.)

Ennek a megállapodásnak a keretében vetettünk számot azzal a jelenséggel is, amely a felsőoktatási könyvtári ellátásban alakult ki a kilencvenes évek közepére – vagyis hogy megnőtt az oktatásban résztvevők száma, azonkívül gombamód szaporodtak a kihelyezett karok, tagozatok minden dokumentációs háttér nélkül. Ennek következtében alakult ki az a mai napig megoldatlan dokumentumhiány, amely a felsőoktatás egyik akut problémája. Helyben is jelentkezett mindez a probléma: nemcsak a hallgatók számának növekedésében, hanem két kihelyezett tagozat beindításában is. Ezért a városi könyvtárral kötött megállapodásunkat 1996 őszén kibővítettük a megyeszékhelyen működő más könyvtárakkal is, és újabb szerződéseket írtunk alá a főiskolai könyvtárakkal, a volt szakszervezeti, a pedagógiai intézet, majd pedig a megyei bíróság és a megyei kórház könyvtárával, melyben nemcsak a felsőoktatás, hanem általában a szakirodalmi ellátás igényeinek kielégítésére vállaltunk kölcsönös garanciákat. Tájékoztatjuk egymást a gyarapodásról, összehangoljuk a beszerzéseket: a közkönyvtárak az általánosan kötelező irodalomra, a szakkönyvtárak a profiljukba tartozó irodalomra fordítják a fő hangsúlyt. Az adatbázisokban való tájékozódás alapján valamilyen módon – átkölcsönzés, másolat, fax stb. – garantáljuk a szükséges dokumentumokhoz való hozzáférést is. A megállapodások alapján már több közös állományfejlesztési pályázatot is megnyertünk, s ezek lebonyolítását a megyei könyvtár végezte. Ide tartozik még, hogy a Zala Megyei Bírósággal egy külön megállapodást is kötöttünk – miután a két épület csak rnintegy tíz méterre van egymástól, egy terminált helyeztünk el a bíróság könyvtárában, mely része a megyei könyvtár hálózatának, így szolgáltatásainkat ott helyben is igénybe vehetik.

Könyvtárunk természetesen nemcsak a többi könyvtárral, hanem – mint már korábban említettük – a megyei közgyűjteményekkel és közművelődési intézményekkel is szoros kapcsolatban áll. Részben a hazai és külföldi adatbázisokhoz való hozzáférés biztosítása – vagyis a HBONE-központ működtetése –, részben a tudományos tevékenység és az irodalmi, művészeti élet támogatása kapcsán. Könyvtárunk a gazdája például a közös szerkesztőséggel működő Nevezetes Zalaiak adatbázisnak, mely az Interneten is elérhető, illetve három-négy évenként nyomtatott lexikonként is megjelenik. Ugyancsak könyvtárunkban működik – Nádas Péter íróval kötött megállapodás alapján – a Nádas Gyűjtemény, mely az író műveit, azok fordításait, kéziratait és egyéb anyagokat gyűjt, továbbá – ugyancsak az Interneten is hozzáférhető módon – készíti az író bibliográfiáját. A Keresztury Tudományos Gyűjteménnyel kötött megállapodás alapján készítjük Keresztury Dezső életművének bibliográfiáját, melyet hamarosan szintén az Interneten is hozzáférhetővé teszünk. A Zalaegerszegi Könyvtárpártoló Alapítvány megbízásából – melynek pénzügyeit ugyancsak könyvtárunk kezeli – adjuk ki a Vadamosi Füzetek című irodalmi sorozatot, mely a kortárs irodalomnak egy apró, de egyre inkább számon tartott vállalkozása lett.
Tisztelt Kollégák, röviden ezekben lehetett összefoglalni könyvtárunk feladat- és kapcsolatrendszerét. Nem beszéltem ugyan mindenről, de talán sikerült felvázolnom egy sokoldalúan szolgáltató, a művelődés számtalan területén jelenlévő, a kor szükségleteivel számoló intézmény képét. Természetesen nem vagyunk valami különleges rezervátum – alanyai és alakítói vagyunk annak a dinamikus fejlődésnek, amely ma az egész könyvtári rendszert jellemzi: megkockáztatom, hogy a művelődés s a kultúraközvetítés különböző ágazatai közül ma talán a könyvtári rendszer a leginkább összefogott, s a leginkább képes a maga eszközeivel a művelődési lehetőségeket a legszélesebb rétegekig eljuttatni; ily módon a demokrácia letéteményese is. Ebben a teremtő és közvetítő folyamatban játszanak ma egyre nagyobb szerepet a megyei könyvtárak – segítsük hát egymást ebben a munkában.