Báthory István lengyel király könyvajándéka az ELTE Egyetemi Könyvtárban

Kategória: 2017/ 2

A kora újkori Európa humanista műveltségű uralkodói gyakran ajándékoztak értékes, egyedivé tett nyomtatványokat. Az ELTE Egyetemi Könyvtár törzsgyűjteménye több királyi ajándékkönyv őrzőhelyévé vált – elsősorban a 18. század utolsó negyedét követően, amikor államosították jogelődjét, a nagyszombati jezsuita egyetem könyvtárát, és hosszú időre a feloszlatott szerzetesrendi könyvtárak országos gyűjtőközpontjává minősítették. (tovább…)

Címkék: ,

Nevezetes ősnyomtatványok az ELTE Egyetemi Könyvtárban

Kategória: 2016/ 2

A latin „incunabulum” kifejezést egy német filológus, Bernhard Mallinckrodt (Mallinkrot, 1591−1664) használta először az 1640-ben Kölnben (typ. Kinchius) megjelent, De ortu ac progressu artis typographicae dissertatio historica című munkájában.1 Ősnyomtatvány az a könyv vagy egyleveles kiadvány, amelyet az európai könyvnyomtatás feltalálása óta, azaz az 1450-es évek közepétől a XV. század végéig, pontosabban 1500. december 31-ig mozgatható betűkkel, szedéssel-nyomással állítottak elő. (tovább…)

Címkék: ,

Miként kaptak jelzetet az ELTE Egyetemi Könyvtár corvinái?*

Kategória: 2015/ 5

Ismeretes, hogy az ELTE Egyetemi Könyvtár állományának legjelentősebb bővülése szoros kapcsolatban áll Mária Terézia jezsuita rendet és II. József szerzetesrendeket feloszlató rendelkezéseivel. A XVIII. századi abolíciós intézkedéseket követően összesen mintegy 450 új kézirat, köztük 66 középkori kódex került az ekkor már államosított egyetem könyvtárába. Ehhez az állománygyarapodáshoz mérhető újabb, minőségi bővülés 1877-ben volt. Ekkor – mint ismeretes – II. Abdülhamid török szultán 35 kódexet, a török fél véleménye szerint kivétel nélkül Magyarországról egykor hadizsákmányként „elhurcolt” corvinákat, ajándékozott a budapesti egyetemistáknak, és ezek őrzőhelye az egyetem könyvtára lett.1 (tovább…)

Címkék: ,

Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei XVI. kötete

Kategória: 2014/ 5

Két év eltelte után, 2013 nyarán az Egyetemi Könyvtár (EK) évkönyveinek újabb, a XVI. sorszámmal ellátott kötetét vehette kézbe az olvasó.1 Az előző rész ismertetőjében2 már jeleztük, hogy a hagyományok ápolása és a tudományos munka kiemelt szereppel bír a XVI. század második felétől – több mint 450 éve szisztematikusan – gyarapított és folyamatosan működő könyvtár életében, amely másfél milliós állományával a nemzeti kulturális örökség része, de nemzetközileg is ismert és elismert gyűjtemény. (tovább…)

Címkék: ,

Csillagászat-történeti tudásvagyon Kiállítás a budapesti Egyetemi Könyvtárban, 2013. október 29-2014. március 28.

Kategória: 2014/ 1

A budapesti Egyetemi Könyvtár felbecsülhetetlen értékű, a kora újkor óta szinte teljes mértékben érintetlen kézirat- és régi nyomtatvány állományának jelentős része szoros kapcsolatban áll a magyarországi és az európai természettudományok kezdeteivel. (tovább…)

Címkék: ,

Pázmány-relikviák a budapesti Egyetemi Könyvtárban*

Kategória: 2013/ 1

Pázmány Péter pozsonyi könyvgyűjteményének sorsa régóta foglalkoztatja a történeti kutatást. E könyvtár művelődés- és könyvtörténeti helye kiemelkedő jelentőségű, a nagyszombati (ma Trnava, Szlovákia) születésű humanista, Zsámboky János osztrák nemzeti könyvtárban őrzött könyvtára és Pázmány Péter gyámfia, a költő Zrínyi Miklós Zágrábba került könyvei körében jelölhető ki. Ismeretes, hogy Pázmány Péter 1628 és 1637 között több végrendeletet készített. Ezek közül az 1636. november 12-én kelt végrendelet értelmében könyvtárát az általa “alapított” és folyamatosan támogatott pozsonyi jezsuita kollégiumra hagyta. Halálának 350. évfordulóján (1987) László Mihály piarista könyvtáros adott hírt két, a végrendelet teljesítése után a pozsonyi jezsuita könyvtárból kikerült, Pázmány által birtokolt kötetről. (tovább…)

Címkék: ,

“Totális átalakulásban vagyunk, immáron csaknem tíz éve”.

Kategória: 2006/ 4

Beszélgetés Szögi Lászlóval,
az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatójával

(tovább…)

Címkék:

Az ELTE Egyetemi Könyvtár TÁMOP 3.2.4/09/1 pályázatáról

Kategória: 2012/ 4

Bevezetés

A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) egyik legfontosabb célja, hogy olyan módosítások, javaslatok megvalósulását támogassa a 2007-től 2013-ig terjedő időintervallumban, amelyek Magyarország lakosságának nagy hányadát érintik, a minőségi szolgáltatások bevezetését helyezik előtérbe, egyúttal hangsúlyt helyeznek az egyenlő esélyek biztosítására. A program célrendszerét a következőképpen határozzák meg az EU Pályázati Portálon:

“A Társadalmi Megújulás Operatív Program az ÚMFT átfogó céljaihoz, a foglalkoztatás bővítéséhez és a tartós növekedéshez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá. A gazdaság rendelkezésére álló munkaerő-kínálat növekedésében rejlő lehetőségek csak akkor használhatók ki, ha növekszik az álláskeresési aktivitás, csökken a munkaerő-piaci és társadalmi diszkrimináció mértéke, javul az összhang a keresett és a kínált képzettségek, képességek között, továbbá az egészségkultúra fejlődése által nő az egészséges munkaerő aránya. A foglalkoztatás bővítéséhez tehát az aktivitás növelésén keresztül vezet az út. Ezért a Társadalmi Megújulás Operatív Program átfogó célja a munkaerő-piaci részvétel növelése.”1 (tovább…)

Címkék: ,

XVI-XVII. századi nem hungaricum nyomtatványok a budapesti Egyetemi Könyvtárban

Kategória: 2012/ 4

A több mint 450 éve jogfolytonosan működő ELTE Egyetemi Könyvtárat1 fenntartó jogelődök között kiemelkedő szerepe volt a jezsuita rendnek. Az Osztrák-Magyar Jezsuita Provincia keretében tevékeny rendtagok több mint kétszáz éven át, a könyvtár Mária Terézia-féle államosításáig (1773) formálták arculatát2 A Jézustársaság feloszlatása (1773) után az államosított könyvtár továbbra is hatékonyan biztosította a felsőoktatás minőségének emelését, és sokirányú tevékenységével hosszú időre az ország első tudományos szakkönyvtárává vált. Az 1779-ben megjelent Instituta Bibliothecae Regiae Universitatis Budensis című szervezeti szabályzat kimondta, hogy a könyvtár az egyetemi igények kiszolgálása mellett országos nyilvános és közhasználatú tudományos gyűjtemény, amelynek egyik legfőbb feladata az érdeklődők kiszolgálása. Jelenleg egyaránt végez közkönyvtári, tudományos és egyetemi könyvtári feladatokat.
A nyomtatványanyag forrásértékének közismertté tétele érdekében az elmúlt években új célrendszer fogalmazódott meg: az 1800 előtti nyomtatványállomány századonként önálló különgyűjteményekbe rendezése és elektronikus feldolgozása. A koncepció megvalósításához szükségessé vált a korábbi nyomtatványraktározási rendszer teljes átalakítása, a nyomtatványok folyamatos, tervszerű tisztítása és restaurálása. A több mint tízéves munka eredményeként megvalósult a XVI. századi, úgynevezett Antiqua/Antikva állomány és a XVII. századi, úgynevezett Barokk gyűjtemény új raktározása és teljes, elektronikus formában megjelenített, jelentős mértékben a könyvtár falain belül kidolgozott, ma már országosan használt MOKKA-R szabvány segítségével történt feldolgozása. (tovább…)

Címkék: ,

Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei sorozat összevont XIV-XV. kötete1

Kategória: 2012/ 2

Az Egyetemi Könyvtár évkönyveinek láncolata hosszú, rangos múltra tekint vissza. Az évkönyvek története szorosan összefügg az Egyetemi Könyvtár históriájával: mindig akkor került sor a sorozat indítására vagy megújítására, amikor az intézmény életének új szakaszához érkezett.
1962-ben jelent meg az első kötet.2 Szerkesztői Mátrai László főigazgató és a gyűjtemény két vezető munkatársa, Tóth András, valamint Vértesy Miklós, a magyar könyvtárügy meghatározó személyiségei voltak.
Mátrai László akadémikus már az 1959-ben megrendezett egyetemi könyvtári konferencián meghatározta a tudományos szakkönyvtárak feladatát, hogy e bibliotékáknak aktív szerepet kell vállalniuk a tudományterületek könyvtári – bibliográfiai – dokumentációs gondozásában. Így bekapcsolódhatnak az ország tudományos vérkeringésébe és valóban tudományos könyvtárosokká nevelhetik dolgozóikat.3 Ennek szellemében indult dicsőséges útjára a sorozat; az első évkönyv előszavában Mátrai ismételten kiemeli: “Felfogásunk szerint a tudományos könyvtár [...] csak akkor töltheti be hivatását, ha minél több dolgozója ismeri alkotó – tudományos kutatómunka – révén a tudományos kutatás módszertanát és legújabb eredményeit.”4 (tovább…)

Címkék:

Címkék