XVI-XVII. századi nem hungaricum nyomtatványok a budapesti Egyetemi Könyvtárban

Kategória: 2012/ 4

A több mint 450 éve jogfolytonosan működő ELTE Egyetemi Könyvtárat1 fenntartó jogelődök között kiemelkedő szerepe volt a jezsuita rendnek. Az Osztrák-Magyar Jezsuita Provincia keretében tevékeny rendtagok több mint kétszáz éven át, a könyvtár Mária Terézia-féle államosításáig (1773) formálták arculatát2 A Jézustársaság feloszlatása (1773) után az államosított könyvtár továbbra is hatékonyan biztosította a felsőoktatás minőségének emelését, és sokirányú tevékenységével hosszú időre az ország első tudományos szakkönyvtárává vált. Az 1779-ben megjelent Instituta Bibliothecae Regiae Universitatis Budensis című szervezeti szabályzat kimondta, hogy a könyvtár az egyetemi igények kiszolgálása mellett országos nyilvános és közhasználatú tudományos gyűjtemény, amelynek egyik legfőbb feladata az érdeklődők kiszolgálása. Jelenleg egyaránt végez közkönyvtári, tudományos és egyetemi könyvtári feladatokat.
A nyomtatványanyag forrásértékének közismertté tétele érdekében az elmúlt években új célrendszer fogalmazódott meg: az 1800 előtti nyomtatványállomány századonként önálló különgyűjteményekbe rendezése és elektronikus feldolgozása. A koncepció megvalósításához szükségessé vált a korábbi nyomtatványraktározási rendszer teljes átalakítása, a nyomtatványok folyamatos, tervszerű tisztítása és restaurálása. A több mint tízéves munka eredményeként megvalósult a XVI. századi, úgynevezett Antiqua/Antikva állomány és a XVII. századi, úgynevezett Barokk gyűjtemény új raktározása és teljes, elektronikus formában megjelenített, jelentős mértékben a könyvtár falain belül kidolgozott, ma már országosan használt MOKKA-R szabvány segítségével történt feldolgozása.

XVI. századi (Antikva) állomány

A gyűjteményhez jelenleg 7481 kötetben 10 330 önálló mű tartozik. A két számadat közötti eltérés jelzi, hogy több, önálló nyomtatványként megjelent művet egykori tulajdonosaik nem külön-külön köttettek be, hanem sajátos, általában tematikus meggondolásokat követve rendeztek össze egy kötetbe. Az antikva állomány részben a nagyszombati, a túróci és a vágsellyei jezsuita könyvanyag XVI. században megjelent nyomtatványaiból, részben a jezsuita rend 1773-as feloszlatása után és a II. József-kori szerzetesrendi feloszlatások során az államosított jezsuita egyetem könyvtárába ténylegesen beszállított művekből, részben az 1950 után az Országos Könyvelosztó Központ raktáraiból igényelt kötetekből, részben pedig országon belüli egyenértékű cserék (Országos Széchényi Könyvtár, Sárospatak stb.) és vásárlás útján beszerzett könyvekből áll. A tár könyv-, könyvtár- és művelődéstörténeti értéke felbecsülhetetlen, ugyanakkor tudományos kihasználása éppen csak elkezdődött.
Közismert tény, hogy bár az európai könyvnyomtatás XV. századi találmány, technikai kiteljesedése már a XVI. század történetéhez tartozik. A XVI. századi nyomtatványok köztudottan eltérnek az ősnyomtatványoktól, mivel készítőik lemondtak a kéziratos könyv utánzásáról. Fizikai kivitelezésük közelít a mai könyvhöz: van címlapjuk, lapszámozásuk és Aldus Manutius filológus, velencei nyomdász létrehozta a nyolcadrét méretű, könnyen hordozható, jól olvasható (ő használta először a humanista kézírást utánzó kurzív betűt), a korábbi időszak könyveihez képest harmadával olcsóbb, nagyobb példányszámban megjelentetni érdemes könyv típusát. A felsorolt formai változások mellett a könyvek tartalma is jelentősen különbözik az ősnyomtatványokétól. A könyvtár antikva tárának állomány-összetétele határozottan tükrözi egyrészt a XVI. századi könyvkultúra sajátosságait, másrészt a jezsuita oktatási rendszer, ezen belül elsősorban az egyetem fakultásainak történetét és a mindenkori oktatás igényeit. Főbb tematikai megoszlását, amely jelentős mértékben nem különbözik más hasonló, egykorú könyvtárakétól – sajátos szempontokat is érvényesítve – Bene Sándorné tekintette át először 2003-ban megjelent tanulmányában3 Az állomány arculatát meghatározó jelentősebb nyomtatványcsoportok a következők:
1. Biblia-kiadások, kommentárokkal bővített Bibliák, hittudomány.
2. Egyháztörténet, egyházi és világi jogtudomány, zsinati akták.
3. Reformáció, nem keresztény vallások.
4. A humanizmus irodalmi teljesítménye.
5. A természettudományos érdeklődés “kezdetei” nyomtatásban.
6. A könyvtár ősállományának XVI. században megjelent művei.
7. Művelődéstörténeti érdeklődésre számot tartó tulajdonosok és használók.

XVII. századi (Barokk) állomány

Míg a XVI. századi nyomtatványok jelentős része a reformáció különféle áramlatait szolgálva készült, a könyvnek ezt a használati lehetőségét a század utolsó harmadától jelentős mértékben átvette a Tridentinum szellemiségéből kibontakozó katolikus megújulás (ellenreformáció), és a XVII. századi könyvtermelés egyik meghatározó tényezője lett. Az előző század késő-gótikus, reneszánsz könyvstílusának elemei néhány évtizedig még tovább éltek a barokk könyvízlés időszakában is. A harmincéves háború és az egyéb európai viszályok ellenére a XVII. században az előző évszázadhoz képest megtöbbszöröződött az előállított könyvek száma. Ezek az általános tendenciák hatást gyakoroltak a könyvtár XVII. századi, hungaricum nyomtatványokat nem tartalmazó állományára. Az úgynevezett Barokk állományhoz jelenleg 11 091 kötetben 15 020 önálló nyomdatermék tartozik. Az önállóan megjelent nyomtatványok kolligálási gyakorlata e tárban több mint ezerrel (1080) több művet érint, mint az Antikva állományban. Az állomány történeti szerveződésének főbb rétegei a jezsuita könyvbeszerzések, a XVIII. század végi abolíciós könyvanyag és XX. század második feléből, a feloszlatott szerzetesrendi és egyházi könyvanyagból történt állománybővülés.
A XVII. századi jezsuita könyvbeszerzések az egyetem megalapítását (1635) követően mindenekelőtt az oktatást segítették. A könyvtárnak jelentős szerepet szántak az oktatásban, még az 1690-ben készült, kézzel kitöltött katalógus díszes címlapján is kronosztichonban4 hangsúlyozták, hogy a könyvtárban őrzött könyvek és maga a katalógus a magyarországi tanulóifjúság szellemi előrehaladását kívánja szolgálni. Az egyetem két elsőként létrejött kara a teológiai és bölcsészettudományi volt. A nyomtatványok között – ennek megfelelően – mennyiségben előkelő helyet foglalnak el a bibliai tudományokat képviselő könyvek, a hitvédelem, a teológia és a skolasztikus irodalom, valamint a prédikációs, a filozófiai és a történettudományi művek. Az állomány másik jelentős része a latin nyelvű aszketikus irodalom, amelyet mennyiségben követ az egykorúan “humanistá”-nak nevezett könyvállomány. Utóbbi az antikvitás és a humanizmus szerzői írói teljesítményének új és átdolgozott kiadásaiból áll, amelyeket elsősorban tankönyvként használtak. Az 1667-ben létrehozott jogtudományi kart kiszolgáló könyvanyag (kánonjog és az egyéb jogtudományi munkák) aránya eltörpül a vallástudományokkal kapcsolatba hozható állományrészek mellett. A mai értelemben vett alkalmazott- és természettudományokhoz tartozó könyvek (orvosi, matematikai, csillagászati művek stb.) száma az előbbiekhez viszonyítva sokkal kisebb, bizonyos tekintetben elenyészőnek tűnik. A Barokk állományrész tematikus áttekintésével a feldolgozás korábbi, kezdeti szakaszában nem foglalkoztak, néhány jelentősebb vagy érdekesebb példányra történt csak figyelemfelhívás, ezért nagyon röviden bemutatom a tár jelentős nyomtatványcsoportjait.
1. Jesuitica. A XVII. században a legjelentősebb európai jezsuita nyomdák termékei – a korabeli közlekedési és szállítási viszonyok ismeretében – szinte a megjelenésüket követően azonnal eljutottak Magyarországra is. Jelentős részük tankönyvként vagy jezsuita tanárok és hitszónokok napi olvasmányaként szolgált. A rendi “reprezentációs” kiadványok, így elsősorban a rend történetére, missziós tevékenységére, a jezsuita szentekre és a kivételes rendi eseményekre vonatkozó nyomtatványok közel a teljesség igényével megtalálhatók a gyűjteményben.
2. Antikvitás neves szerzőinek művei. Az antikvitás és a humanizmus neves szerzői teljesítményének új és átdolgozott kiadásai, egy-egy szerző életműve, szemelvényes vagy egyes művei tartoznak ide, amelyeket jelentős részben iskolai tankönyvekként is használtak.
3. Térképek, geográfia, városképek, útleírás. II. Fülöp királyi térképésze, a neves XVI. századi antwerpeni geográfus, Abraham Ortelius (1527-1598) Theatrum orbis terrarumának XVII. századi kiadásai (utolsó, 31. kiadása Velencében jelent meg 1697-ben) mellett az ugyancsak Gerardus Mercator hagyományát folytató németalföldi Blaeu-család térképeivel reprezentálható elsősorban a XVII. századi állomány gazdag földrajzi gyűjteménye. A Blaeu-család Amszterdamban 1634-1662 között adta ki Atlas novus címmel hatkötetes térképgyűjteményét. Gulielmus Blaeu (1571-1638) halála után fia, Johannes Blaeu (1596-1673) ugyanezt a sorozatot többször bővítve ismét kiadta, majd Atlas major címmel tizenegy kötetből álló újabb sorozatot készített. Utóbbi első kiadása 1662-ben jelent meg. A tizenegy kötetes kiadvány második kiadásának néhány lapja magyar vonatkozású, így például Magyarország térképe Nádasdy Ferencnek, Illyria térképe pedig Zrínyi Péternek szóló dedikációval jelent meg. A térképsorozatból több különféle kiadást is őriz a könyvtár.
4. Alkalmazott tudományok, asztronómia, asztrológia, meteorológia. A XVI. századi természettudományos érdeklődés a XVII. században töretlenül folytatódott. Ezt bizonyítja – többek között – a Kopernikusz szellemében dolgozó dán Tycho Brahe (1546-1601), aki a II. Frigyes dán király által 1575-ben neki ajándékozott Ven (Hven) szigeti obszervatóriumában (Uraniborg) végzett megfigyeléseit dolgozta fel. Halála után a megfigyelések értékelését Johannes Kepler (1571-1630) folytatta. A Barokk állomány áttekintésének vége felé egy korabeli különleges tudós-csoport, az úgynevezett “misztikus” tudományok két kiemelkedő alakjának, Robert Fluddnak és Joachim Frizius-nak egy-egy művére hívom fel a figyelmet. Egy több műből összekötött kolligátum első tagja az angol orvos és okkult filozófus, a rózsakeresztes Fludd (1574-1637) Philosophia sacra et vere Christiana seu Meteorologia cosmica című munkája (Francofurti 1626 in officina Bryana), amelyben különféle természeti megfigyelésekről és sajátos magyarázatokról lehet olvasni. Mindez alapul szolgált Johann Keplerrel folytatott vitájához. Az okfejtések Fluddnál éppúgy különösek és nehezen érthetőek, mint a kötet negyedik kolligált nyomtatványa, Joachimus Frizius – Fludd barátja – Summum Bonum [...] (Hn. 1629 é. n.) című művében. A mű rózsakeresztes szimbolika ismeretében megszerkesztett címlapja közvetíti a mindenkor érvényes gondolatot, hogy a tudásnak, bár ugyanaz a forrása (= rózsa), abból igazság éppúgy származhat, mint gonoszság.
7. Művelődéstörténeti érdeklődésre számot tartó tulajdonosok és használók. A nevezetes könyvtulajdonosok gyűjteményeiből származó XVI-XVII. századi nyomtatványok elevenné, kézzel foghatóvá teszik a magyar történelmet és a magyar vagy Magyarországon tevékeny tudósok emlékezetét. A jezsuita rend magyarországi letelepítésében döntő szerepet játszó Oláh Miklós (1493-1568) könyvtárából éppúgy őriz kötetet a gyűjtemény, mint Forgách Ferenc (1564-1615) nyitrai püspök könyvei közül. Johann Heinrich Alsted (1588-1638) Herbornból Gyulafehérvárra magával vitt könyvtárából egy 1627-ből származó autográf tulajdonosi bejegyzést tartalmazó kötetet 1953-tól őriz a XVII. századi gyűjtemény. A pergamenbe kötött mű szerzője a már bemutatott angol orvos és misztikus tudós, Robert Fludd (Anathomiae amphitheatrum [...], Frankfurt/M 1623 J. Th. Bry). A rézmetszetes anatómia tankönyv bizonyítja – többek között -, hogy Alsted könyvtára – végakarata ellenére – nem semmisült meg.5 Egy másik nevezetes kötet, John Bale (1495-1563), angol katolikus lelkész és drámaíró Acta Romanorum Pontificum [...] (Basiliae 1558 J. Oporinus) című művének az a példánya, amelynek címlapjára egyik egykori tulajdonosa, Otrokocsi Fóris Ferenc (1648-1718) jegyezte be a nevét. Otrokocsi talányos és ellentmondásos alakja az irodalom- és egyháztörténetnek. Hitéért gályarabságot szenvedett, 1676-ban kiváltották, majd a kassai jezsuiták egyike, Pethő István katolikus hitre térítette az egykori kassai kálvinista prédikátort. Az 1694-ben meggyőződésből katolizáló Otrokocsi menedéke lett Nagyszombat, az esztergomi érseki főszékesegyházi káptalani levéltár archivariusa lett, és tevékenyen részt vett az érseki könyvgyűjtemény katalogizálásában is. Eközben jogi professzorként oktatott a jezsuita egyetemen. Magánkönyvtárának egyik kötete az említett kiadvány, amelyet valószínűleg sokat forgatott mint a nagyszombati jezsuita tudományos műhely egyháztörténésze6. Alakja megidézésével zárom rövid áttekintésemet.

JEGYZETEK

1 Tóth András-Vértesy Miklós: A budapesti Egyetemi Könyvtár története (1561-1944), Budapest, 1982. Egyetemi Könyvtár; Farkas Gábor Farkas: Az Egyetemi Könyvtár a jezsuita rend kezelésében (1561-1773). In: Az Egyetemi Könyvtár története és gyűjteményei, szerk. Szögi László, Budapest, 2008. ELTE Eötvös Kiadó, 7-32. p.; Bibor Máté János: A királyi Tudományegyetem könyvtára a felvilágosult abszolutizmus és a reformkor időszakában (1773-1843). In: Az Egyetemi Könyvtár története és gyűjteményei, szerk. Szögi László, Budapest, 2008. ELTE Eötvös Kiadó, 33-56. p.
2 Dümmerth Dezső: A budapesti Egyetemi Könyvtár gyűjteményének keletkezése (1561-1635). = Magyar Könyvszemle, 79 (1963) 43-58. p.
3 Bene Sándorné: A budapesti Egyetemi Könyvtár vetustissima-gyűjteménye közelről. In: Fata libelli. A nyolcvanéves Borsa Gedeon köszöntésére írták barátai és tanítványai, szerk. P. Vásárhelyi Judit, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 2003, 141-149. p.; Bene Sándorné: A Budapesti Egyetemi Könyvtár vetustissima-gyűjteménye – a feldolgozó munka tükrében. In: Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei XI, Budapest, Egyetemi Könyvtár, 2003, 15-27. p.; Bene Sándorné: A budapesti Egyetemi Könyvtár vetustissima gyűjteménye, http://www.konyvtar.elte.hu/kincseink/regi_nyomt/tanulmanyok 2010-12-18; vö. még Farkas Gábor Farkas: Az Egyetemi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára. In: Az Egyetemi Könyvtár története és gyűjteményei, szerk. Szögi László, Budapest, 2008. ELTE Eötvös Kiadó, 217-247. p.
4 “CeDat CataLogI IstIVs InstaVratIo / aD VberIores. / eX LIbrIs hVJVs CoLLegII tIrna VIensIs / soCIetatIs JesV, / In JVVentVte VngarIae progressVs.” Catalogus Novus Librorum, Collegii Tirnaviensis Societatis Jesu. Conscriptus Anno Domini MDCXC. Kézirat, Budapesti Egyetemi Könyvtár, J 2.
5 Vö. Knapp Éva: Johann Heinrich Alsted könyvtárának egy kötete a budapesti Egyetemi Könyvtárban. = Magyar Könyvszemle 121 (2005) 56-64. p.
6 Vö. Knapp Éva: Ismeretlen források Otrokocsi Fóris Ferenc katolizálásának kérdéséhez. = Magyar Könyvszemle, 122 (2006) 201-217. p.

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)