A mesemondás három aranyalmája1

Kategória: 2017/12

Előadásomban napjaink egyre terebélyesedő népmesemondó mozgalmának három aranyalmájáról beszélek: a művészet, a közösség és a tudás mesei jelenlétéről, valamint arról, hogy ma, nekünk mit jelent, mit ad a népmese elmondása és hallgatása, milyen kihívások és feladatok előtt állunk e területen. A mese, mesemondás kifejezéseket használva (a „nép” előtag elhagyásával) is kifejezetten a népmesére gondolok a következőkben. (tovább…)

Címkék: ,

E’mese vár – élményalapú olvasás- népszerűsítő programsorozat a HEVESTÉKA könyvtárakban

Kategória: 2017/ 3

Mottó: „Ahol untatnak, onnan menekülj! Mert vagy te nem vagy még érett arra,
amiről szó van, vagy nem jól mondják el neked. Mert a világ nem unalmas!
Mert az ember nem unalmas!” (Mérei Ferenc)

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár a HEVESTÉKA Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer keretén belül 2015-ben innovációként kidolgozott új típusú programsorozatot hirdetett a Heves megyei KSZR könyvtárakban. Az egy tanéven át tartó, élményalapú, olvasásnépszerűsítő programot alsó tagozatos gyerekeknek hirdették meg E’mese vár címmel. Az E’mese vár célja egyfelől az volt, hogy a többségében kistelepüléseken élő gyerekek hozzáférjenek a minőségi könyvtári programokhoz, másfelől pedig az, hogy a KSZR munkatársak egységesen, magas színvonalon tudják ellátni munkájukat, s egymást segítő, együttműködni tudó, kreatív csapatként dolgozzanak együtt. (tovább…)

Címkék: , ,

Alkotókedvet ajándékba, autentikus forrásból

Kategória: 2016/ 1

A 2015-ös esztendő Bük városának nagy ünnepe volt. A település első írásos említésének 750. évfordulóján gazdag programsorozattal idéztek múltat, méltatták a jelent és mutattak fel megőrzött értékeket a kisváros intézményei, hogy azután újabb hagyományokat tegyenek átörökíthetővé a felnövekvő generációk számára. (tovább…)

Címkék: , ,

A “beszéd”. Mese a keleti végeken

Kategória: 2012/ 3

Több alkalommal is megadatott a lehetőség, hogy moldvai magyar meséket közölhettem,1 ám a mesemondás társadalmi kontextusáról, a mese funkcióiról elmulasztottam szót ejteni. Az alábbiakban előbb erről a kérdésről szeretnék szólni, majd megpróbálom összefoglalni röviden a mesemondás mai körülményeit és jellegzetességeit egy konkrét közösség, a moldvai Magyarfalu példáján keresztül.
A moldvai magyar nyelvjárásokban nagy ritkán találkozunk a mese kifejezéssel, a magyar nyelvterület e térségben ugyanis a mesét beszédnek hívják. Közismert, hogy a mese szó legrégebbi ránk maradt nyoma nem a mai jelentését viselte. A Jókai-kódexben (1450 k.) a mese jelentése “aenigmate, rejtvénnyel”, és ebbéli tartalma egészen a XIX. századig megmaradt. Az első olyan adat, ahol a mesét mai vagy műfaji értelemben “(nép)meseként” foghatjuk fel, 1749-ből való,2 de a fogalom valójában csak a XIX. században vált ismertté, nem kis mértékben az írásbeliség és a nyomtatott kiadványok révén. Ez a körülmény magyarázatot adhat arra a kérdésre, miért nem ismert Moldvában a mese kifejezés. Talán azért nem, mert a moldvai magyar népcsoport és a Kárpát-medencei magyarság között mind az ideológiai, mind a kulturális, mind pedig az intézményes kapcsolatok – amelyek egyébként is igen halványak voltak – fokozatosan megritkultak, majd teljesen megszűntek. Ugyanakkor ez a körülmény – ti. az elszigeteltség – nem bizonyíték arra, hogy a magyarság többi területén a mese eredeti neve a beszéd lett volna, bár a folklorista Faragó József azon az állásponton volt, hogy nemcsak Moldvában, hanem Székelyföldön, továbbá a magyar nyelv más peremterületein is (pl. Fogaras térségében) ismert volt a beszéd szó mese jelentése,3 amit mára mindenütt kiszorított a mese, népmese kifejezés, egyetlen térség, éspedig Moldva kivételével. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a beszéd “a magyarba egy közelebbről meg nem határozható szláv nyelvből került át »beszéd, szó« jelentéssel”.4 Tudjuk, hogy a mese szó alapjelentése több nyelvben az “elmondani”, “beszélni”, “mondani”, sőt a “hazudni” igékhez kapcsolódik. (tovább…)

Címkék:

Címkék