Alkotókedvet ajándékba, autentikus forrásból

Kategória: 2016/ 1

A 2015-ös esztendő Bük városának nagy ünnepe volt. A település első írásos említésének 750. évfordulóján gazdag programsorozattal idéztek múltat, méltatták a jelent és mutattak fel megőrzött értékeket a kisváros intézményei, hogy azután újabb hagyományokat tegyenek átörökíthetővé a felnövekvő generációk számára.E hosszú műsorfolyam adventi vasárnapjain sorra-rendre közösségi programokra invitálta az érdeklődőket a Büki Művelődési és Sportközpont, Könyvtár. Az ünnep előtti vasárnapon éppen a Varázsvíz könyvbemutatójára. A könyvtár munkatársai ugyanis úgy gondolták, többszörösen jó célt szolgálnak a „Büki mesék ma, másképpen” című pályázat meghirdetésével. A felhívás egy nagyon tudatos utalást tartalmaz. 1996-ban ugyanis a térség hagyományainak megőrzéséért, kultúrtörténetének megismertetéséért évtizedek óta töretlen lendülettel tevékenykedő Sudár Lászlóné tanár, helytörténész, és szerkesztőtársa, Hetyésy Katalin kiváló munkájaként megjelent A Répce mente meséi és mondái című gyűjtemény a csepregi Farkas Sándor Egylet kiadásában. A kötet lektorai, Nagy Ilona és Balogh Lajos a népköltési alkotások kritikai kiadásának igényét követve a gyűjtemény kapcsán több fontos dolgot tartottak kiemelendőnek. Például azt, hogy zömmel az egyetemes folklór motívumkincsét felvonultató szövegeknek az ad sajátos létjogosultságot, hogy a tájnyelv, a megjelenített környezet és az ismert személyek megrajzolása plasztikus arculatot mutat a tájhazában élőkről. A meseszövés gyakran tartalmaz néphit-elemeket, ahogy ez a jelenség a mondák világából is ismert. Azután fontos tényezőként belopódzik a szájhagyományi folyamatba a mesélő, aki magával hozza korának jellegzetes beszédstílusát, hiedelemvilágát. A kötet megmutatja azt az átalakulási folyamatot is, ahogy egy régvolt mese egészéből egy-egy cselekményszál vagy szereplő kiemelődik, és az újramesélés révén egyéni művé válik. A különböző kézírásos, nyomtatott és élőszavas gyűjtésre épülő korpusz a megjelenésig le nem jegyzett meséket is magába foglal.

Nos, ezt a hiteles forrást ajánlották továbbgondolásra, majdnem húsz év elmúltával a büki könyvtárosok a pályázati felhívással. Az egykori mesék főhőseinek, helyszíneinek újraalkotását szorgalmazták azzal a kitétellel, hogy a mese tartalmában nem hasonlíthat az eredetire. A felhívást a könyvtár honlapján és facebook oldalán tették közzé, és maguk is meglepődtek, hogy félszáznál több mű érkezett. A meseírók életkora nyolc évtől a majdnem hetvenig terjedt, és a felhívás nem csupán a Bükön élőket ihlette meg, hanem Vas megye számos településéről érkeztek mesék, de jelentkeztek Tatabányáról, Budapestről és Kecskemétről is. Végül a Varázsvíz című kötetben 29 szerző meseszövési tehetségére csodálkozhatunk rá. A mesében kötelező csodás, igéző, bravúros vagy fondorlatos események ezúttal lendületes, fordulatos, vagy éppen lassú folyásával és gazdag szimbólum-rendszerével megigéző, gondosan szövegezett történetvezetésben kelnek életre. Többféle mesetípust képviselnek, de mindegyik illeszkedik az elváráshoz: a település flóra- és fauna-kincsei, éltető vizei, történetének mozaikjai, a népére ruházható bölcsesség, furfang és merészség elevenednek meg a mesélők jóvoltából. A lektorálás Galambos Ferencné munkája. A meséket amatőr rajzolók, Haizler Bence és Sulyok Dorisz illusztrálták. A kötet szerkesztőjét nem találtam az impresszumban, sajnálom, hogy neve rejtve maradt.

A könyvbemutatón három mese hangzott el. Spilenberg Maja Andrea, a legfiatalabb szerző saját meséjét olvasta fel az ördögről és a kocsmárosról, majd két felnőtt előadása varázsolta el a népes közönséget. Döbrössy Péter Varázsvíz történetét Nika Róbert, Nagy Krisztina Répce című meséjét pedig Boda Zsuzsanna tolmácsolta, mindketten színjátszók. Haizler Lászlóné könyvtárvezető azzal a kívánsággal ajánlotta a kötetet az érdeklődők figyelmébe, hogy a „lelkes amatőrök” munkájaként megszületett kötet találjon értő, befogadó olvasókra minden családban, és a forrásul szolgáló gyűjteményhez hasonlóan váljon mielőbb hiánycikké.

Számomra bizonyos, hogy az adventi büki könyvkiadás kettős ajándék lett. Írásra ösztönözte azokat, akikben él a megszólalás vágya, hogy azután alkotókedvükkel az igényesen formált, régies nyelvi elemeket is hordozó mondatok, valamint a képzeletet megmozgató történetek a mese varázsát, és az olvasás élményét ajándékozzák a könyv közönségének. A városi könyvtár nem is választhatott volna ennél felemelőbb ünnepi programot!

(A Varázsvíz című kötet 2015-ben jelent meg a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában, Bük Város Önkormányzata és a Büki Művelődési és Sportközpont, Könyvtár támogatásával.)

Címkék