KÖNYVTÁRPOLITIKA
Hock Zsuzsanna: A könyvtárostanári hivatás etikai alapelvei 3-11
Mihalik Laura: Virtuális valóság, könyvtár, helyismeret 12-17

FÓRUM
Vajda Kornél: A kötelező és ajánlott olvasmányokról 18-21

MŰHELYKÉRDÉSEK
Zselinszky Lászlóné: A Könyvtári kis Híradó : a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei könyvtárak lapja 22-26
Fejős László: Adalékok az ETO új kiadásához és konkordanciájához (folytatás) 26-32
Barki Katalin: Egy korszak lezárult az “Év könyvtára” cím elnyerésével 33-41
Mann Jolán: Gondolatok a Nyugat indulásának 100. évfordulója kapcsán 42-45
Sudár Annamária: A Nyugat 100. születésnapja az Országos Széchényi Könyvtárban 46-49
A Publika Magyar Könyvtári Kör 2007. évi rövidített szakmai és pénzügyi beszámolója 50-52

PERSZONÁLIA
Mecsériné Doktor Rozália: Vizi László (1934-2008) 53-54
Csabay Károly: Szelle Béla (1934-2008) 55-56

KÖNYV
Hölgyesi Györgyi: “Zajos sikernél többre tartottam a nemzetépítő hasznos munkát” 57-59
Tóth Andrea: Életképek 59-60

A magyar könyvtárosság etikai kódexének elkészültével szinte egyidőben, 2005 tavaszán a Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) bizottságot hozott létre. Tette ezt azért, hogy azokat a speciálisan, az iskolai könyvtárak sajátosságaiból adódó etikai kérdéseket megfogalmazza, amelyek óhatatlanul eltérnek a könyvtáros közösségétől. Szükség volt erre azért is, mert nemcsak a könyvtárosság etikai kódexének tartalma, de a pedagógusok etikai kódexe is vonatkozik a magyar könyvtárostanárokra.
E bizottság elnöki tisztét az egyesület alelnökeként láttam el. A bizottság tagjai közé olyan kollégákat hívtam, akik mint egyesületi tagok, a könyvtárostanári hivatást különböző oktatási intézményekben látják el. Így az általános iskola, a középiskola, szakiskola, alapítványi és egyházi iskola képviselője is jelen volt a bizottságban. A titkári teendőt az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum munkatársa látta el. (tovább…)

A lokális információforrásokhoz való korszerű hozzáférés szükségessé teszi a különféle helyi kultúrák és hagyományok feltárását, közvetítését. Ennek elsődleges forrásai a helyismereti gyűjtemények és az unikális dokumentumok.
A helyi információk feltárása, közzététele előmozdítja az adott hely lakóinak lokálpatrióta érzésének és tudatának kialakulását, elmélyítését. A lokális információkhoz való hozzáférés pedig elősegítheti az adott település kultúrájának továbbvitelét a tágabb közösség számára.
Szülővárosunkat, lakóhelyünket csak akkor tudjuk igazán szeretni és értékelni, ha ismerjük közeli és régmúltját. A helyi dokumentumok és visszaemlékezések alapján a papírra vetett történetekből megtudhatjuk honnan jöttünk, elődeink hogyan éltek, gazdálkodtak, szorgalmukkal hogyan, miként formálták településünk arculatát.
Ehhez nyújt segítséget egy virtuális könyvtár, ahol nemcsak digitális dokumentumokkal találkozhat a felhasználó, hanem a könyvtár valóságközeli modellezésével hozzájárulhat a felhasználó számára – tartózkodási hely és anyagi lehetőségektől függetlenül – a digitális kulturális örökség megismeréséhez, információk megszerzéséhez. (tovább…)

A MEGYEI KÖNYVTÁRI HÍRADÓKRÓL

Sorozatunkban azokat a rövidebb-hosszabb “bemutatkozó” cikkeket közöljük, amelyek a megyei hálózati híradók múltjáról, jelenéről és jövőjéről tudósítanak. 2007 őszén a szerkesztőség levélben kereste meg a megyei könyvtárak igazgatóit, azzal a kéréssel, hogy maguk számoljanak be vagy éppen lapszerkesztő munkatársuk írjon ismertetést a megye hálózati híradójáról; úgy ahogyan maguk gondolják, úgy ahogyan önmaguk látják lapjukat. Vannak megyék, ahol jelenleg nem is lát napvilágot könyvtári hálózati híradó, vannak megyék, ahonnan visszajelzést sem kaptunk. Ahonnan viszont érkeztek bemutatkozó cikkek – azokat sorra-rendre olvasóink elé tárjuk. (tovább…)

A Könyvtári Intézet az ETO új kiadásához megvásárolta a UDC Consortium 2000. évi MRF-fájlját. Nagy mennyiségű változást látva benne a, arról született döntés, hogy ehhez az állapothoz kell “felhozni” a magyar ETO-t. Költségkímélés okán az ezt követő évek adatbázisaira nem fizettünk elő, hiszen nem volt – s a körülmények miatt nem is lehetett – olyan szándék, hogy ezeket menet (vagyis a “2000-eshez igazítás”) közben majd beépítjük.
A kiadásra kapott átfutási idő azonban lejárt, és 2005-ben, amikor elkészült a nyomdai kézirat és azt be kellett mutatni a konzorciumnak, illetve regisztrációs számot kérni a kiadáshoz, bizony mégis fizetnünk kellett. De ez nem volt haszontalan, hiszen utóbb szükség volt a teljes törlési/áthelyezési adatbázisra a konkordanciához, amit akkor visszamenőleg megkaptunk a 2001-2004 közötti időszak változásaival egyetemben. (tovább…)

A Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtára nyerte el 2007-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt az Év könyvtára kitüntetést, amelyet immár 12. alkalommal lehetett megpályázni. Az elismerő címet elsőként kaphatta meg felsőoktatási könyvtár. Pályázatunkat második alkalommal nyújtottuk be, már 2004-ben is úgy ítéltük meg – egy 30 milliós könyvtárfejlesztés eredményeként -, hogy sokat tettünk a megújulásért, szolgáltatásaink minőségének javításáért.
A 2007-es év könyvtárunk életében más szempontból is mérföldkőnek számít, mert a főiskola 2008. január 1-jével egyesült a Nyugat-magyarországi Egyetemmel. Az intézményünk új neve: Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ, a könyvtár elnevezése NYME Savaria Egyetemi Könyvtár.
A kitüntetés elnyerésével tehát nemcsak egy eredményes időszak munkáját zárhattuk le, hanem új néven, immár az erőforrásokat egyesítve biztosítjuk a tanulás, az oktatás, a kutatás, az életen át tartó tanulás, a digitális írástudás támogatásának infrastrukturális és szakmai feltételeit. (tovább…)

Amikor 2000-ben elkészült a Nyugat digitális változata, egyszerre új perspektívák nyíltak meg a kutató és az érdeklődő nagyközönség előtt egyaránt. Én akkor, nyolc évvel ezelőtt, külföldön éltem, ott fogtam először a kezembe a papírtasakban megbújó lemezt, amelyet a millennium évében a külföldi magyar intézeteknek, egyetemi hungarológiai tanszékeknek eljuttatott az akkori kulturális kormányzat. Hathetente volt két-három napom, amit itthon töltöttem, s ha a Nyugatra voltam kíváncsi, el kellett zarándokolnom egy komolyabb könyvtárba, hogy hozzájuthassak az évek szerint egybekötött számokhoz.
Emlékszem, nem hittem a szememnek, a tasakon ez állt: Nyugat 1908-1941. Egy irodalmi legenda digitálisan (Budapest, Arcanum Adatbázis, 2000). Lehetséges volna, hogy ezen a lemezen minden rajta van? És hogy ez a minden nemcsak elfér a tenyeremben, de pillanatokon belül olvashatok is belőle? (Még nem tudtam, hogy a CD anyaga, megjelenésével szinte egyidőben on-line is elérhetővé vált az akkori Magyar Elektronikus Könyvtárban.) (tovább…)

Ma már szép emlék számunkra 2007. november 26., amikor egész napos, több részből álló rendezvénnyel köszöntötte a száz esztendővel ezelőtt indult (1908. január) Nyugat folyóiratot az Országos Széchényi Könyvtár. Az ünnepi napon, Babits Mihály születésnapján, indítottuk útjára a Nyugat-honlapot (http://nyugat.oszk.hu), az új, azóta is folyamatosan gazdagodó multimédiás szolgáltatást is.
Egy rendezvény tanulságaiA sajtó nyilvánossága előtt zajló ünnepi nap keretében rendeztük meg a Nyugat tiszteletére meghirdetett országos középiskolai szavalóverseny döntőjét, a Nyugat-honlap sajtótájékoztatóval egybekötött bemutatóját, valamint a Kaláka és a Misztrál együttes közös ünnepi koncertjét. A nap két kísérő rendezvénye az OSZK gyűjteményeiben őrzött kéziratokból, fotókból, első kiadásokból készített kamarakiállítás és a több kiadó közreműködésével megrendezett ünnepi könyvvásár volt. Nyugat szavalóverseny – közel háromezer induló
A szavalóversenyt 2007. augusztus végén hirdettük meg. A verseny társkiírói az MTA Irodalomtudományi Intézete, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyartanárok Egyesülete, a Magyar Olvasástársaság és a Budavári Önkormányzat voltak. (tovább…)