A MEGYEI KÖNYVTÁRI HÍRADÓKRÓL

Sorozatunkban azokat a rövidebb-hosszabb “bemutatkozó” cikkeket közöljük, amelyek a megyei hálózati híradók múltjáról, jelenéről és jövőjéről tudósítanak. 2007 őszén a szerkesztőség levélben kereste meg a megyei könyvtárak igazgatóit, azzal a kéréssel, hogy maguk számoljanak be vagy éppen lapszerkesztő munkatársuk írjon ismertetést a megye hálózati híradójáról; úgy ahogyan maguk gondolják, úgy ahogyan önmaguk látják lapjukat. Vannak megyék, ahol jelenleg nem is lát napvilágot könyvtári hálózati híradó, vannak megyék, ahonnan visszajelzést sem kaptunk. Ahonnan viszont érkeztek bemutatkozó cikkek – azokat sorra-rendre olvasóink elé tárjuk.

Alkotó könyvtárosok éltetik, alakítják Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szakmai műhelymunkának, a különböző könyvtári tevékenységeknek teret adó, eseményekről tudósító szakmai orgánumot immár több mint három évtizede. A feltételt biztosító kiadó, a lapgazda Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár (MZSMVK) e kiadvány támogatását mindig is fontosnak tartotta. Így méltó módon kell említést tennünk a Könyvtári kis Híradó elődjéről, a húsz évfolyamot (1974-1993) megélt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Könyvtári Híradóról, amelyet Futaky László nyugalmazott könyvtárigazgató-helyettes főszerkesztésével jegyzett a szakma. “A Híradó” a megye könyvtárügyének kívánt publikációs fórumot teremteni, informálni a fenntartókat, a helyi művelődés irányítóit, a szakmai és a szélesebb közvéleményt tájékoztatni a soron következő tennivalókról, tervekről. Megszólalási lehetőséget biztosított mindazoknak, akiknek szándékukban állt szakmai kérdésekről szólni. Ezen időszak bevezette, megalapozta azt a fajta – különböző típusú – publikációs tevékenységet, amelyet a helyi, de az országos könyvtári szakirodalom (MAKSZAB) bizonyos műfajcsoportjaiban is jegyeztek.
Az 1996-ban – három év szünet után – indult Könyvtári kis Híradó természetesen ezt a fajta szellemiséget, szakmai törekvést vállalta és vitte tovább. Más külsővel, formátumban és alapjaiban megváltozott társadalmi, szakmai környezetben, friss, lendületes elszánással, a tartalmi gazdagodás terveivel. Különösen szükség volt erre abban az időben, amikor is az addig gyakori személyes tapasztalatcserék ritkulásával sok, főleg községi könyvtárosnak szinte egyetlen szakmai hírforrása a Könyvtári kis Híradó volt. A rendszerváltozás utáni időszak a könyvtárügyben is óriási változásokat, kihívásokat hozott: könyvtári törvény – a követő jogszabályokkal, új EU-konform stratégiák, a számítógépes infrastruktúra berobbanása, elterjedése, szemléletváltozás, rendszerben való gondolkodás, azok az elemek, amelyek ismerete és alkalmazása nélkül nem lehetett – és nem lehet ma sem – érdemi szakmai munkát végezni. A lap elsősorban ezt az információközvetítő, szolgáltató feladatot igyekezett teljesíteni. Indításakor megfogalmazott tartalmi-tematikai tervei széles szakmai palettát öleltek, ölelnek fel. Az említett általános könyvtárügyi stratégiákon, fejlesztéseken túl tudósít a helyi, megyei szakmai eredményekről, közérdekű újításokról, új szolgáltatásokról, műhelymunkákról, aktualitásokról. Lehetőséget ad a térségi, megyei problémák felvetésére, a különböző típusú könyvtárak “bemutatkozására”, új szolgáltatások hírverésére, népszerűsítésére. Menedzsment jellegű cikkek közlésével segíteni kívánja a szakemberek könyvtárat népszerűsítő, érdekérvényesítő tevékenységét. Rendszeres helyismereti publikációi nemcsak a könyvtárosok, de a könyvtárhasználók számára is hasznos ismereteket nyújtanak. A könyvtárak működési eredményeinek, tevékenységének dokumentálásában a megyei könyvtártörténet írás alapozását, folytatását segíti. Fórumot teremt a helyi könyvtáros személyiségek példaértékű szakmai tevékenységének bemutatására, közzétételére. Tájékoztat a különböző pályázati lehetőségekről. Nem utolsó sorban lehetőséget ad a (nem csak pályakezdő) könyvtárosok publikációs tevékenységének gyakorlására, alkotó-kutató kedvének kibontakoztatására.
A Könyvtári kis Híradó koncepcióját tekintve a helyi, térségi könyvtárügy közérdekű fóruma, amelyet alcímében – A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei könyvtárak lapja – is deklarál, felvállalva az összekötő és közvetítő szerepet a megye különböző típusú könyvtáraiban folyó tevékenységek elemzésében, értékelésében. A lapgazda kiadó MZSMVK a szakmai, s a megjelentetéshez szükséges anyagi felelősségvállalása, helyi, illetve térségi együttműködést ösztönző szerepe elismerést érdemel. A Könyvtári kis Híradó az országos szakmailap-struktúrában ún. köztes helyet foglal el a megyék hasonló orgánumainak sorában. Periodicitása negyedévi, terjedelme 1-1,5 ív (16-28 oldal), de különszám, tematikus szám, összevont szám esetén több is, esetenként 52-64 oldal. Megjelenése A/4-es formátumban, tördelése kéthasábos, példányszáma (általában) 350. Terjesztése ingyenes. A 12 év alatt 47 szám jelent meg (a 48. szám szerkesztés alatt van).
Belső szerkezetét tekintve a különböző szakmai tevékenységek tematizálására az országos szakmai trendek, a többféle könyvtártípus és az események megjelenítésére állandó, illetve esetenkénti rovatok kialakítása lett a meghatározó elv. E koncepcióba illik az a következetesnek gondolt szerkesztői gyakorlat, hogy a címoldalon minden esetben egy- egy kiemelt helyi vagy országos trendhez illeszkedő helyi esemény vagy téma szerepel, s ugyanitt a figyelem felkeltésére szánt válogatás a tartalomból. A már említett ún. állandó rovatok, rovatcímek, amelyek következetesen majd’ minden lapszámban jelen vannak: a Műhely, Városi könyvtárak, Iskolai könyvtárak, Gyermekkönyvtár, Képzés, továbbképzés, Pályázatok (felhívások, eredmények), Könyvismertetések, Hírek, események, MKE-hírek, Jogszabályok, rendeletek – az állandósult lapstruktúra tükröződései. Aktualitástól, illetve “hírértéktől” függően jelennek meg – sajnos, a vártnál és kívánatosnál kevesebbszer – a Községi könyvtárak, Szakkönyvtárak, Felsőoktatási könyvtárak rovatokban írások, elemzések. Pedig ez esetben a “hírérték” fontos tartalommal bíró, később könyvtártörténeti forrás is lehet. Az utóbbi évtizedben örvendetesen gyarapodó könyvtárfelújítások, az országos vagy régiós, valamint nemzetközi szakmai fórumokon való helyi képviselet gyakorivá válása olyan új rovatok indítását követelte, mint Könyvtárfelújítások, Konferenciák, Nemzetközi kapcsolatok, Három határ ölelésében.
A lap külön sajátosságának vélem (szerkesztőként külön örömömre) az ún. tematikus számok, különszámok megjelenését, amelyek egy-egy tudományos konferenciáról, szakmai nóvumokról, hazai vagy nemzetközi együttműködésekről, esetleg a szakma bensőségesebb ünnepi alkalmairól, évfordulóiról szerveződtek. Ilyen különszámok és tematikus számok voltak: Olvasó család – tanuló társadalom, a HUNRA, a Vásárosnaményi Városi Könyvtár és az MKE Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szervezet közös konferenciája (1998), – Összefogás a könyvtárakért akció keretében Területfejlesztés – Európai Uniós információk – könyvtári szolgáltatások című országos konferencia (1999), – Ötven évesek a közkönyvtárak, Ünnepi ülés (2000), – “Iskola a könyvtárban, könyvtár az iskolában”, Vándorgyűlési különszám (2001), – Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Konferencia Nyíregyházán (2002), – A Külügyminisztérium közkönyvtári programja. Szakmai tanácskozás (2003), – Megyei sajtóbibliográfiák a XXI. század küszöbén, sajtóhungarikumok határainkon túl. Nemzetközi tudományos konferencia (2003), – 30 éves a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szervezete. Ünnepi ülés (2003), – Együtt Európában. Nemzetközi könyvtáros konferencia Kassa-Szepsi (2005), – Regionális kapcsolatok – Európai együttműködés. Nemzetközi könyvtárszakmai konferencia (2006), – 30 éves a nyíregyházi könyvtáros képzés (2006).
A Könyvtári kis Híradó “érdemi” cikkeit a MANCI 768 tételben említi (2006. 1-2. számig feldolgozva). Könyvtár szakos főiskolai hallgatók számára több esetben ajánlott szakirodalmi forrás, könyvtárközi kérések tárgya. Szakdolgozatként elkészült a lap repertóriuma a 2004-es év 1. számával bezárólag, 873 tételben feldolgozva; közkinccsé tételére (tovább folytatva) – legalábbis helyi szinten – mindenképpen igény lenne. (Sajnos, ez irányú pályázatunk nem nyert támogatást.) A lapot Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az OBSERVER rendszeresen szemlézi, de örömmel töltött el bennünket, amikor egy-egy cikkünk átvételével más megyék, sőt országos szakmai lap (Könyvtári Levelező/lap, 1998/2. sz.) érdeklődését is sikerült felkelteni egy-egy téma kapcsán, illetve alkalmanként a megyei napilap (Kelet-Magyarország) is szemléz a lapból.
Az olvasói-szakmai visszajelzések, a lap “hatékonyságának” vizsgálatára három ízben is sor került. Először 1998-ban, nem sokkal az indulás után a tartalmi struktúráról kértünk véleményt, javaslatot. Az akkor újdonság erejével ható lapot örömmel fogadták, és alapvetően kielégítőnek, jónak ítélték a lap terjedelmére, a rovatok kialakítására, az elemző írások mennyiségére, differenciált szolgáltatások bemutatására vonatkozó, akkor formálódó gyakorlatot. De megfogalmaztak a kollégák igényeket pl. foglalkozástervekre, több helyismereti-szakmai információra, a szakkönyvtárak változó szolgáltatási gyakorlatára, a gyakoribb periodicitásra.
2003-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat a lapkiadó Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár szakmai munkáját, a megyei feladatrendszerben végzett tevékenységét vizsgálva felmérést végzett a megye 229 településének könyvtárában, többek között a Könyvtári kis Híradó információközvetítő szerepéről, hatásáról is. Az értékelés szerint a választ adók (102 könyvtár) legtöbbjének jelentett a lap hírforrást, vagy segítséget a napi munkájához.
A legfrissebb ilyen hatékonyság vizsgálat (szintén a megye minden önkormányzati könyvtárában) a 2007. év második felében zajlott az MSZ EN ISO 9001:2001 Minőségirányítási rendszer Hálózati támogatások (F-04 Folyamat) keretében. Az októberben történt értékelés a Könyvtári kis Híradót mint szolgáltató jellegű megyei hálózati tevékenységet a felkínált 1-5-ig terjedő skálán az összesítés alapján általában négyesre, ötösre értékelte. E hatékonyságvizsgálathoz tartozónak vélem megemlíteni azt a 2004-ben készült felmérést is (ld. Könyvtári kis Híradó, 2004/1. sz., 5-6. p. Vraukóné Lukács Ilona írása), amely a megye könyvtárainak szakmai lapokkal való ellátottságát mérte fel a települések könyvtáraiban. Az eredmény – az országos lapok meglétére vonatkozóan lesújtó. Mindössze 32 könyvtárba jár valamelyik országos szaklap. A válaszoló egyharmad (!) könyvtár, könyvtáros legtöbbje a Könyvtári kis Híradót a szakmai információkhoz jutás egyik lehetőségeként jelölte meg.
Alkotó könyvtárosok éltetik, alakítják a lapot – kezdtem ezt az írást. Szerkesztőként őszinte köszönettel, elismeréssel adózom azoknak a kollégáknak, akik önként vállalva vagy felkérésre, időre vagy lapzárta után, de közkinccsé teszik szakmai tapasztalataikat. És a szerkesztés tartalmi-tematikai dilemmái, a kéziratok javítása, a határidők tartása, az örök (hál’ istennek) terjedelmi, illetve anyagi gondok rögtön feledésbe merülnek a megjelenés után.
A nyomdai előkészítés házon belül történik. Itt működik ugyanis a Szabolcs-szatmár-beregi Szemle folyóirat szerkesztősége, amelynek műszaki szerkesztője folyóiratunk előkészítését is elvégzi, egyre korszerűsödő számítógépes rendszerével (InDesign), illetve szolgáltatja a nyomda számára szükséges anyagokat. Az időnként igen szoros határidővel birkózva, a változó, olykor áttördelést igénylő feladatokat is vállalva gondoskodik a nívós megjelentetésről. Az előkészítés akár színes változatot is lehetővé tenne, vagy – amennyiben a könyvtár maga végezné a nyomtatást – közvetlen hálózati összekapcsolással lehetővé tenné a még összehangoltabb munkát.
És bizony az is előfordul, hogy ilyenkor, sajnos, már későn fedezünk fel egy-egy nyomdahibát, elírást. Jóleső érzés volt olvasni a több mint tíz éves lapot köszöntő írást az elődlap főszerkesztőjének tollából (ld. 2007/3. sz., 6. p.) “…A híradó anyaga fontos tanúsítvány a könyvtárpolitika kiemelt területeinek megyei leképezéséről. Folyamatos szakmai figyelőszolgálatot teljesít, mind a három könyvtártípus munkálataira egyaránt fókuszál. A könyvtárügyi- és az azzal összefüggő kulturális problémákról rendszeresen tudósít, megoldási módszerek publikussá tételével ad segítséget, koncepcionális elképzelésekről, törekvésekről, eredményekről tájékoztat… a szélesebb intézményi körből verbuvált szerzőgárda bevonásával a lap mögött egy figyelemre méltó szellemi műhely körvonalazódik az összefogás jegyében.” Mint hírvivő eljut az ország számos könyvtárába, felkínálva a tapasztalatcsere lehetőségét, kezdeményezve a szakmai dialógust – egyszóval, a felsoroltakon túl is több vonatkozásban érdemi szerepet vállal magára. Mint a megye publikációs fóruma nem vált folyóirattá, ez nem is volt soha cél, de érdemes idézni ez ügyben Gerő Gyula nyugalmazott főszerkesztő elhangzott értékelését, “…több mint híradó, jól szerkesztett szakmai közlöny”. Közös munkája ez szerzőknek, a lapot támogató kiadónak, Nagy László igazgatónak, a nagy műveltséggel rendelkező műszaki szerkesztőnek, az akár egy nap alatt elkészítő nyomdának – együttesen.
Minden, bárhonnan jövő – és mi tagadás, jóleső érzés – méltánylás ellenére, megújulásra érettnek érezzük a lapot. Szükséges lenne a gyakoribb periodicitás, de a híradó tartalmi-metodikai jellegét, úgy vélem, meg kell(ene) őrizni. A hírlevélbe átstrukturálódás egy más, fontos, de “csupán” tényközlésre, rövid terjedelmű, figyelemfelkeltésre hivatott műfaj nem pótolja a megye könyvtárügyének keresztmetszetét adó híradót. Mindkettőnek – eltérő volta miatt – megvan a létjogosultsága.
A kiadók, szerzők, felhasználók egybehangzó véleményeként kell továbbra is megfogalmazódni annak a szakmai felelősségnek, amelyet ezen orgánumok közreadása jelent. Az állandó igényként jelentkező, megváltozott körülményekhez igazodó tartalmi-technikai megújulás mellett szükség van, lenne a híradók közötti rendszerese kapcsolattartásra, szerkesztői párbeszédre, együttműködésre, módszerek, ötletek tapasztalatcseréjére. A Könyvtári kis Híradó készséggel vállalja a szervezői szerepet, a lapgazda-kiadó Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár pedig szívesen ad helyet egy kiadókat, szerkesztőket, szerzőket invitáló szakmai tanácskozásnak. Örömmel várjuk abban a könyvtárban, amely – e cikk írásának napján vehette át az MSZ EN ISO 9001: 2001 szabvány követelményeinek megfelelő Tanúsítványt, a Könyvtári alap- és kiegészítő szolgáltatás, programszervezés és az ezekkel kapcsolatos tájékoztatás, hálózati támogatás minőségirányítási rendszer bevezetésének és alkalmazásának bizonyítékaként.
Köszönjük a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros szerkesztőinek a megyei könyvtárak híradói számára felajánlott bemutatkozási lehetőséget, Úgy gondolom, minden érintett – szerzők, kiadók, szerkesztők – kíváncsian várja a cikksorozat darabjait.