Könyvtárpolitika
Oros Sándor: Évindító KSZR-nap Csongrád megyében

Műhelykérdések
Dancs Szabolcs: Az RDA mint a katalogizálás új nemzetközi szabályzata?
Szepesi Judit: EVS a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban

Konferenciák
Horváth Tamás: Agrárkönyvtárak a változó világban
Moldován István: Digitálisan létrejött “kéziratok” kezelése

Extra Hungariam
Milena Zelko: „A könyv által fejlődöm” olvasási projekt fontossága Szlovéniában

Könyv
Bényei Miklós: Buzinkay Géza szintézise. A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig
Szakmári Klára: IFLA Iskolai könyvtári útmutató 2. átdolgozott kiadás – ismertetés

„A francia álláspont úgy tekint az RDA-ra mint az FRBR-modell egyik, de nem egyedüli értelmezésére, és bár elismeri, hogy ez a leginkább formalizált, nemzetközi színvonalat megütő interpretáció, hangsúlyozza, hogy az angolszász katalogizálási hagyományban (AACR) való gyökerezése egyben azt is jelenti, hogy az RDA nem tud teljes mértékben megfelelni az FRBR-modellben megfogalmazódó elképzelésnek. Ilyesformán a franciák az RDA-ra való átállásra úgy tekintenek, mint egy eszközre, amely közelebb visz a célhoz, és nem úgy, mint a végcélra magára.”(Dancs Szabolcs) (tovább…)

A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár idén negyedik alkalommal invitálta a Csongrád megyei KSZR-hez csatlakozott partner települések polgármestereit, vezetőit évnyitó tanácskozásra. Immáron hagyomány, hogy az év elején személyes találkozásra, közös gondolkodásra hívjuk partnereinket. (tovább…)

A katalogizálás nemzetközi alapelveit, az ún. Párizsi Alapelveket 1961-ben hagyta jóvá az International Conference on Cataloguing Principles. Az IFLA több mint negyven év elteltével, 2009-ben tette közé új, az online könyvtári katalógusok és hasonló elektronikus szolgáltatások kívánalmaihoz igazodó alapelveit. Ennek fő vívmánya az volt, hogy a „Párizsi Alapelvek”-et kiterjesztette a csak szöveges művektől kezdve valamennyi dokumentumtípusra, és a tétel megválasztásától és formájától kezdve a könyvtári katalógusokban használt bibliográfiai és besorolási rekordokig minden szempontot figyelembe vett. Ennek a kiadásnak nem, csupán a 2003-as vázlatának készült el a magyarítása¹. (tovább…)

2017. március 24-én a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Mezőgazdasági Könyvtárában került sor az Agrárkönyvtárak a változó világban című könyvtárszakmai rendezvényre.1 A workshop jelentőségét az adta, hogy az 1970-es évek óta nem volt hivatalos IFLA rendezvény Magyarországon. Most az IFLA Agricultural Library Special Interest Group vezetője, Prof. Ajay P. Singh, a varanasi Banaras Hindu University tanára tartott két előadást nálunk. A rendezvény másik két előadója Darabosné Maczkó Beáta, a SZIE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár könyvtárosa, valamint e sorok írója, Horváth Tamás, a Mezőgazdasági Könyvtár könyvtárosa, az MKE Mezőgazdasági Szervezetének elnöke volt. (tovább…)

Február végén meghívó érkezett az OSZK-ba a Petőfi Irodalmi Múzeumból egy érdekes kétnapos rendezvényre.¹ A meghívóban az alábbiakban határozták meg a konferencia témáját: (tovább…)

A szövegértés szintje, amely alapja az olvasási kultúrának, fontos meghatározója a könyvtárak tevékenységének. A motivációs eszközök egyike A könyv által fejlődöm elnevezésű országos projekt Szlovéniában, amelyet a fiatal olvasók körében valósít meg a szlovén Nyilvános Könyvügynökség (Javna agencija za knjigo). A Muraszombati Gimnázium (Gimnazija Murska Sobota) már a kezdetektől, 2010 óta részt vesz a projektben, amelynek az a célja, hogy erősítse a fiatal olvasókban a motivációt az olvasásra és ezáltal fellendítse a könyvtárlátogatási kedvet. (tovább…)

A magyar sajtó és újságírás története
a kezdetektől a rendszerváltásig

Mi, könyvtárosok igazán örülhetünk ennek a maga nemében egyedülálló összegzésnek. Hiszen a magyar nemzeti kulturális örökség e gazdag szektorának az őrzői, feltárói és újabban digitalizálói elsősorban a könyvtárak, az érdeklődők, a felhasználók, a kutatók többnyire a bibliotékák gyűjteményeiben forgathatják a napi- és hetilapokat, a folyóiratokat, valamint az egyéb sajtótermékeket. A felsőfokú könyvtáros-képzés intézményeiben – kétségkívül változó mértékben – a tananyag szerves része a sajtótörténet. (tovább…)

Az IFLA-UNESCO közös könyvtári nyilatkozata 1999-ben jelent meg és dr. Celler Zsuzsanna fordította le magyarra 2000-ben¹. Ehhez a Nyilatkozathoz 2002-ben kiadták a Végrehajtási elveket². Ennek a dokumentumnak a 2. átdolgozott kiadása jelent meg most a KTE gondozásában. (tovább…)

Fehér Miklós: Üzenet

Arapovics Mária – Fehér Miklós: A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016_00001 projekt ismertetője

Csobán László – Farkas Fruzsina – Szöllősi Gréta: Közösségépítés a könyvtárbuszon

Bedekovity Zóra: Szépkorúak könyvtári ellátása a Paksi Pákolitz István Városi Könyvtárba

Paraginé Tóth Edina: EGYÜTT. KERESD – MUTASD – ISMERD FEL – Múltidézés Zákányszéken

Elina Lehtonen: Koilliskeskus – kerületi jóléti központ mindenkinek

Béres Judit –Nagy Andor –Tóth Máté: Közösségépítés a könyvtárban – jó gyakorlatok

Rendhagyó 3K-számot tart a kezében, kedves Olvasó!

Ennek a számnak a közreadása mérföldkövet jelenthet a települések közösségvezérelt életének, ebben a könyvtáros szerepének a kialakításában. De ezen túl mérföldkövet a kultúra közösségi erőforrásként történő hasznosulásában, a települési könyvtár közösségen belüli új szerepének meghatározásában, ennek a szerepnek a láttatásában, a könyvtár, a múzeum, valamint a közművelődés kapcsolatrendszerének új, egymás létét tápláló, valós együttműködésben megjelenő értelmezésében. (tovább…)

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból (EFOP) támogatott kiemelt projekt 2016. szeptember 16-án kezdte meg működését. A záró dátum 2019. szeptember 15. Azaz a projekt három év időtartamú.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritásán belül az 1.3. intézkedés témája a társadalmi együttélés erősítése, melynek fő célja az előítéletesség és hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés, valamint a társadalmi és közösségi szerepvállalás ösztönzése, a romák aktív társadalmi szerepvállalásának erősítése, a fiatal felnőttek és idősebb generációk társadalmi integrációjának elősegítése. (tovább…)

Baranya megye az ország legdélebbi megyéje, jellemzően aprófalvas településszerkezetű, 301 községből áll, az 500 fő alatti települések száma 209, ezek közül 98 településen 200 főnél is kevesebben élnek.¹ A könyvtárbuszos szolgáltatásban részesülő falvakban (58 település) mindenhol 1500 fő alatti a lakosságszám, de csupán 26%-ában laknak 500 főnél többen. A 2015-ben kiadott KSZR-ajánlás szerint az 500 lakos alatti településeken könyvtárbuszos szolgáltatás ajánlott, így a megye ellátásában fontos szerepet tölt be a jelenlegi két jármű.^{2 (tovább…)}

A Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár Tolna megye második legnagyobb közkönyvtára. Olvasóit heti 5 napon, összesen 44 órán keresztül várja (vasárnap és hétfőn zárva tart).

A könyvtár székhelyén a 14 év feletti olvasók vehetik igénybe a szolgáltatásokat: kölcsönző, olvasóterem, folyóiratolvasó, médiatár és a helytörténeti gyűjtemény található itt. Továbbá lehetőség van számítógép- és internethasználatra, irodai szolgáltatások (fénymásolás, nyomtatás, szkennelés, laminálás stb.) igénybe vételére. (tovább…)

Múltidézés Zákányszéken

A ZakaHom-e Egyesület, valamint a Zákányszéki Művelődési Ház és Könyvtár szervezésében 2007-ben indultak el a Múltidéző vetítések, melyek az egyesület hagyományteremtő rendezvényei körébe tartoznak. Céljaink összetettek voltak: az S8-as filmek, videofelvételek, fotók digitalizálásával az archív anyagok tartós megőrzését, feltárását és rendszerezését szerettük volna biztosítani, a nyilvános vetítésekkel pedig a gyűjtemény vizuális közkinccsé tételére és a közösségépítésre törekedtünk. (tovább…)

Tampere Finnország harmadik legnagyobb városa, alig több mint 228 000 lakossal. Tampere régiójának pedig közel félmilliós lakossága van. A Pirkanmaa Regionalis Könyvtárhoz tartozó tamperei városi könyvtári hálózat a finnek jellegzetes madaráról, a siketfajdról elnevezett Metso Központi Könyvtárból, valamint tizenhárom fiókkönyvtárból áll, ezekből négy kerületi könyvtár, kettő mobil könyvtár, három pedig számítógépes oktatási központ. (tovább…)

A könyvtár az egyik legrégebbi intézménytípus, amely a történelem változásaival állandóan újabb és újabb szerepeket, attitűdöket vett fel. Jóllehet a történelmi múltban jórészt az elit intézményei voltak, az írástudás elterjedésével és a polgárosodással együtt megjelentek az igények a legszélesebb rétegeket megszólító közkönyvtárakra is. A könyvtárak hosszú története és a fennmaradásuk legfőbb záloga az, hogy funkciórendszerük állandó újragondolásával ezek az intézmények tartósan képesek voltak relevánsak maradni az emberek számára. A kulcs a társadalom igényeinek folyamatos szem előtt tartása és a szolgáltatások állandó újragondolása. (tovább…)