Könyvtárpolitika
Dancs Szabolcs: Az Európai Unió Bírósága előtt a könyvtárügy jövője?

Fórum
Hajnal Ward Judit – Bejarano, William: A tudomány élősködői. Denveri beszélgetés Jeffrey Beall-lel
Hajnal Ward Judit – Bejarano, William: Parazita lapok – a tudomány élősködői

Műhelykérdések
Tóth Andrea: Interjú „Az év ifjú könyvtárosá”-val és „Az év fiatal könyvtárosa” pályázat Kovács Máté Alapítvány különdíjasáva
Vogl Ádám: Olvasás és hobbik viszonya a Moly.hu felhasználóinak körében

Könyv
Pogány György: Monográfia a dualizmus korának könyvkereskedelméről
Bényei Miklós: Újraolvasva (8) A technika ábécéje

„Ha az első ügyben a könyvtárakra nézve kedvező döntés születik, akkor az elektronikusan megjelenő kurrens kiadványok kölcsönzése az évente megújítandó licencek vásárlása helyett a nyomtatottakéhoz hasonló elven működhet majd. A megvásárolt elektronikus kiadványok haszonkölcsönzései után járó jogdíjak kifizetése egy közös jogkezelő szervezeten keresztül történhet majd, éspedig az e-kölcsönzési rendszereket működtető könyvtárak által szolgáltatott statisztikák alapján. Nem őrlődnek fel erőforrásaink, miközben igyekszünk eligazodni az e-könyv-szolgáltatók és az általuk kínált licenckonstrukciók labirintusában.” (Dancs Szabolcs) (tovább…)

Jelen pillanatban két olyan ügy is van a luxembourgi székhelyű
Európai Unió Bírósága (EUB) előtt, amelynek kimenetele jelentősen
befolyásolhatja az európai könyvtárügy jövőjét.

A C-174/15. sz. ügy

A hollandiai nyilvános könyvtárakat tömörítő szövetség (Vereniging Openbare Bibliotheken, VOB) keresetet nyújtott be a nyilvános haszonkölcsönzés után járó jogdíjak felosztásáért felelős szervezet, a Stichting Leenrecht ellen. A cél végső soron annak kiderítése volt, hogy a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról szóló (2006/115/EK) irányelv mennyiben vonatkoztatható az e-könyvek kölcsönzésére. (tovább…)

Jeffrey Beall a coloradói egyetem docense és könyvtárosa. Nevéhez fűződik a „parazita folyóiratok” kifejezés megalkotása. Az általa összeállított listához fordulnak nap mint nap azok a kutatók és szerzők, akik szeretnének megbizonyosodni egy-egy tudományos folyóirat vagy kiadó hitelességéről és értékéről, amikor elektronikus postafiókjukban megpillantanak egy felkérést például egy tanulmány írására vagy szerkesztőbizottsági tagságra. (tovább…)

2007 októberében történt, hogy intézetünk eminens kutatója egy e-mailt továbbított a frissen felvett intézeti könyvtárosnak véleményezésre. A levél neves tudósunkat egy újonnan alakult, nyílt hozzáférésű tudományos folyóirat szerkesztőségi bizottságába invitálta. Azóta sem derült ki, hogy csapdának szánta, esetleg intellektuális játszadozásnak, vagy tényleg úgy gondolta, hogy én ezt is majd kapásból tudni fogom. Az efféle kérés nem ritkaság, hiszen könyvtáros, akkor biztos tudja. Nos, az idő tájt hiába próbáltam az ilyesminek utánanézni valamely adatbázisban vagy listán. Mi mást tehet az ember a mintegy kéthónapos addiktológiai könyvtárosi múlttal, mint hogy valami olyasmihez fordul, amihez ért, és nemcsak papírja van róla. (tovább…)

2016 júliusában a „királynék városa”, Veszprém adott otthont a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 48. Vándorgyűlésének, ahol átadták a tehetséges ifjú kollégák munkáját elismerő díjakat is. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség Gergely Gyöngyvér Ildikónak, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársának ítélte az „Az év fiatal könyvtárosa” díjat. „Az év fiatal könyvtárosa” pályázatra beérkezett pályaművek közül Rózsa Dávidnak, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgató-helyettesének dolgozata pedig a Kovács Máté Alapítvány különdíját nyerte el. Az alábbi beszélgetésekből ismerhetjük meg jobban a két tehetséges fiatalt. (tovább…)

A könyvtári szakirodalomban elvétve fordulnak elő olyan felmérések, amelyek a különböző könyves közösségi oldalak felhasználóinak táborát vizsgálják, pedig ezekből az olvasói közösségekből sok, a könyvtárak és az olvasásnépszerűsítési törekvések számára hasznos tudnivalót és következtetést lehet levonni. Ilyen, kifejezetten könyvekkel és olvasással foglalkozó online közösségi oldalak például a nemzetközi Goodreads (https://www.goodreads.com) vagy a magyar Moly (https://moly.hu/). (tovább…)

Könyvtörténeti szakirodalmunk mostohán kezelt korszaka az 1867-tel kezdődő; korszerű szemléletű és főleg alapos forráskutatáson alapuló tanulmány vagy pláne monográfia erre az időszakra nézve alig-alig keletkezett az utóbbi évtizedekben. Ezért is különösen örvendetes Simon Melinda most megjelent terjedelmes munkája: Hoffmann Alfréd és a dualizmus könyvkereskedelme. (tovább…)

(8.) A technika ábécéje

Négy-öt éves lehettem, két évvel idősebb barátommal sokat játszottunk az udvarainkon kallódó ócskavasakkal, egyszer meg kitaláltuk, hogy vasmunkások akarunk lenni. Az egyik este elindultunk Csepelre, de mire a falu szélére értünk, besötétedett, mi megijedtünk, és félig sírva, félig szégyenkezve hazaballagtunk. Valahogy úgy alakult, hogy ezután már egyikünk sem került a gyárak közelébe, legfeljebb látogatóként. Bár mindketten bölcsészek lettünk, a barátom magyar-orosz szakos tanár, jómagam történelem-könyvtár szakon szereztem egyetemi oklevelet, a technika iránt később is érdeklődtünk – de csak távolról, mintegy kívülről. (tovább…)

Könyvtárpolitika
Szóllás Péter: Kapcsolat – Könyvtár – Együttműködés. Az MKE 48. vándorgyűlése (tovább…)

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa Kapcsolat – könyvtár – együttműködés az Európai Unióban címmel tartott előadásában beszélt az európai identitásról, a kulturális intézményrendszer fontosságáról. Szólt a könyvtárak civilizációs, társadalmi szerepéről, az átalakuló könyvtárakról a digitalizálás, a digitális tartalmak világában. Előadásában azt üzente a könyvtárakban dolgozóknak,, hogy higgyenek a könyvtárakban, és képezzék magukat, hogy a digitális műveltség területén lépést tarthassanak a felhasználókkal. Kiemelte, hogy a könyvtárak ma az európai versenyképesség fontos elemei – a kultúra nemcsak szabadidős tevékenység, hanem komoly gazdasági versenyképességet növelő tényező is lehet, a műveltségnek és a tudásnak köszönhetően.” (Szóllás Péter) (tovább…)

Az MKE 48. vándorgyűlése – Veszprém, 2016.

Veszprémben tartotta idei, 48. vándorgyűlését a Magyar Könyvtárosok Egyesülete. A királynék városa második alkalommal volt a konferencia helyszíne, először 1979-ben látta vendégül az információs szakembereket.  Az esemény szervezői a Magyar Könyvtáro­sok Egyesülete és annak idén ötvenéves Veszprém Megyei Szervezete, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és a Pannon Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár voltak. (tovább…)

Meglepve olvastam április 14-én a Kataliston a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros márciusi számának tartalomjegyzékét, azon belül is Koncz Károly: 55 éves a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Irodalmi analitikus bibliográfiája című közleményéről való híradást. Az eszközzel különböző formákban több alkalommal találkoztam szakmai pályafutásom során. Így nem ez az első alkalom, amikor helyesbítenem kell a feltételezett 1961-es indulást. (tovább…)

Néhány évvel ezelőtt szakértők már jelezték, hogy az olvasás – mint szabadidős tevékenység – lényegesen kezd visszaszorulni (Miller és Kelley, 2014). Az olvasás visszaszorulását jelző időmérleg-vizsgálatokkal párhuzamosan az értékesített könyvek darabszáma is csökken, továbbá a könyvtári tagok számaránya is folyamatosan apad az elmúlt évek tendenciái szerint, a világon szinte mindenhol (Lankes, 2011). (tovább…)

2016. június 16-án az Országos Széchényi Könyvtárban került megrendezésre a K 1.0 műhelynap-sorozat statisztikai adatközlés tárgyú, Fogalmak, adatgyűjtési eljárások a könyvtári statisztikában című információs nap a Könyvtári Intézet Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztályának szervezésében. (tovább…)

A több mint fél évszázada Miskolcon élő Serfőző Simon a város és Borsod-Abaúj-Zemplén megye legismertebb költője. Hivatalos felmérés ezt ugyan nem bizonyítja, de hogyne lenne az, hiszen 1965 óta részt vesz a város és a megye irodalmi életében – mint szerző, mint szerkesztő, mint kiadóvezető. Az itt élő, valamiképpen ide kötődő írók, költők közül ő dicsekedhetne a legmagasabb kitüntetésekkel, állami elismerésekkel, de nem dicsekszik, sőt, kifejezetten halk szavú, csendes hangú, bár határozottan fogalmazó személyiség. (tovább…)

Szomorú, lesújtó hírt kaptam. Kozman Bálint osztotta meg ezt a nagyon rossz hírt: szeretett édesanyja, Pálfalvi Mária eltávozott. Döbbentem ülök a számítógép előtt! Bár nagyon jól tudtam, hogy Babi régóta betegeskedik, de valahogyan mégsem ér el a tudatomig, hogy Ő már nincs többé. Nyugdíjazása óta küzdött a halálos kór ellen, nem adta fel egykönnyen. Már-már úgy tűnt, hogy szervezete mégis diadalmaskodik a gyilkos betegség felett. Töretlen erővel küzdött, hiszen Babi nagy küzdő volt! (tovább…)

Sipos Anna Magdolna, a Pécsi Tudományegyetem oktatója még 2015-ben publikálta Könyvtári reneszánsz: könyvtárak az információs társadalomban 2.0¹ című kötetét, írt is róla több ízben a szaksajtó, így hát a recenzió tárgya sokaknak már ismerős lehet. Írásunk apropója, hogy a Kossuth Kiadó gondozásában a jól ismert NÉRO sorozat részeként először e-bookként kiadott könyvet a Ventus Libro Kiadó nemrég bővített tartalommal, hagyományos, nyomtatott formában is megjelentette. (tovább…)

Szabó Ferenc bibliográfiája
A Békés megyei kulturális intézmények (múzeum, könyvtár, levéltár) példás összefogásával jelenhetett meg a közelmúltban, Héjja Julianna Erika főlevéltáros összeállításában az a hiánypótló kézikönyv, amely a megye kulturális doyenje, Szabó Ferenc történész, néprajzkutató, szerkesztő, tudományszervező életművét összegzi. (tovább…)

„A területileg differenciálódott nyelvváltozatokat nevezzük gyűjtőnéven nyelvjárásoknak. Az egyes nyelvjárásoknak többé-kevésbé önálló nyelvi rendszerük van, bár az önálló nyelvi rendszereket mindjobban elmossa a szomszédos nyelvjárások és még inkább az irodalmi és köznyelv egyre fokozódó hatása” – olvassuk a meghatározást Kálmán Béla Nyelvjárásaink című alapvető monográfiájában¹. Ugyanitt kapunk áttekintést a legfőbb nyolc magyar nyelvjárástípus sajátosságairól, közöttük a székely (és csángó) dialektus hangtani, morfológiai, szókészlettani, mondatszerkesztési vagy épp jelentéstani jellemzőiről. (tovább…)