A könyvtári szakirodalomban elvétve fordulnak elő olyan felmérések, amelyek a különböző könyves közösségi oldalak felhasználóinak táborát vizsgálják, pedig ezekből az olvasói közösségekből sok, a könyvtárak és az olvasásnépszerűsítési törekvések számára hasznos tudnivalót és következtetést lehet levonni. Ilyen, kifejezetten könyvekkel és olvasással foglalkozó online közösségi oldalak például a nemzetközi Goodreads (https://www.goodreads.com) vagy a magyar Moly (https://moly.hu/).A Moly.hu egy 2008 decembere óta működő magánvállalkozás, amely azóta kibővült saját online könyvesbolttal (Molybolt), valamint adatbázisát felhasználja a Rukkola könyvcserélő is. Az oldal maga egy tematikus közösségi oldal, amelyet Nagy Bence azzal a céllal alapított, hogy olyan, könyvekkel és olvasással kapcsolatos közösségi felületet nyújtson a magyar könyvszeretőknek, ahol megbeszélhetik olvasmányaikat és mások értékelései és javaslatai alapján választhatnak újabbakat. Indulása óta folyamatosan fejlesztik az oldalt: bevezettek számos új funkciót, mint például a magánkönyvtár vagy az olvasmánylista vezetése, események szervezése. Ezen felül lehetővé tették az e-book változatok és hangoskönyvek adatainak felvitelét, és elindították a saját boltjukat Molybolt néven. 2014 augusztusában pedig bevezettek egy, a könyvtárak számára igen jelentős fejlesztést: az együttműködő könyvtárak (jelenleg 14 van, nagyrészt városi intézmények) adatbázisa közvetlenül lekérdezhető az egyes könyvek adatlapjairól, így gyorsan megnézhető, hogy egy adott könyvtárban van-e példány a kérdéses műből.¹ Azonban e funkció működéséhez a könyvtárak együttműködése is szükséges lenne, de ez valamiért nem igazán valósult meg. Talán sokan nem is tudnak a funkció meglétéről, vagy esetleg nem is használják azt annyira a Moly felhasználói sem.

Korábbi kutatások a Moly.hu-ról

A Moly.hu-val kapcsolatban két kutatás készült, mindkettő 2011-ben. Az egyikben Tóth Máté végzett összehasonlítást a magyar Moly.hu és a hasonló funkciójú norvég Bokelskere.no között. Arra a következtetésre jutott, hogy a két online könyves közösségi oldalon egyáltalán nem lelhető fel a könyvtárak közönségére jellemző sokszínűség. A Moly.hu felhasználóinak túlnyomó része nő, jellemzően fiatalok, egyetemisták vagy főiskolások, és legnagyobbrészt a fővárosban vagy nagyobb, megyei jogú városokban laknak. Az is kiderült a kérdőíves felmérésből, hogy a Moly.hu-t főleg információszerzésre használják, sokkal jellemzőbb a meglévő információ felhasználása (vélemények, hozzászólások elolvasása, könyvek felkutatása), mint az, hogy ők maguk is hozzátegyenek új tudnivalókat vagy saját véleményeket. Az is kiderült a felmérésből, hogy az amúgy társadalmi szempontból igencsak homogén felhasználói csoportnak nagyon sokrétű, változatos az ízlésvilága, valamint az olvasási motivációja is.²

A másik felmérést Jávorka Brigitta végezte, aki azt vizsgálta, hogy a Moly.hu-n lévő események és kihívások (pl: „TriplaL – Olvassuk el Lőrincz L. László könyveit”; a kihívás teljesítéséhez olvassuk el és értékeljük Lőrincz L. László eddig megjelent teljes életművét, vagy legalább 25 könyvet belőle) mennyire ösztönzik a felhasználókat arra, hogy számukra addig ismeretlen olvasmányokba, műfajokba is belekóstoljanak. A használók demográfiai jellemzői hasonlítottak arra, amit Tóth Máté korábbi kutatásából lehetett látni: még nagyobb arányban nők voltak a kitöltők, jó részük magasan képzett, és a fővárosban vagy megyeszékhelyen lakik a többségük. A felmérésből kiderült, hogy a felhasználók nagyrészt az aktuális olvasmányaikhoz vagy érdeklődési körükhöz keresnek kihívásokat, és nem fordítva. Tehát a kihívásoknak és eseményeknek alacsony szerepük van abban, hogy motivációt nyújtsanak új olvasmányok vagy műfajok kipróbálásához. Arra a kérdésre, hogy mi motiválja a kihívásokra jelentkezőket, döntően a műfajt, szerzőt vagy az adott mű elolvasása iránt korábbról meglévő vágyat jelölték meg a válaszadók. A kihívások alatti üzenőfalat, hozzászólási lehetőségeket is igen kevesen használják aktívan, tehát az olvasás itt is nagyrészt magányos tevékenységnek bizonyult, nem ösztönzi a felhasználók nagy részét aktív eszmecserére.³

A kutatásom célja és módszerei

A saját, Moly.hu-val kapcsolatos kutatásomat 2015-ben végeztem a diplomamunkám elkészítésének részeként. Ebben két kérdést igyekeztem megválaszolni: először is, hogy a Moly.hu felhasználói vajon szívesebben osztják-e meg olvasásélményeiket a Moly közösségén belül, mint egyéb, nem kifejezetten könyvszeretőknek szánt közösségi oldalakon (pl. Facebook vagy Twitter); másodjára pedig azt, hogy az olvasás melletti egyéb hobbik kimutathatóan befolyásolják-e, milyen könyveket olvasnak szívesen. A kérdőívemben konkrétan megemlített hobbik a filmnézés, videojátékok, sztárok és ismert személyiségek iránti érdeklődés, valamint egyéb hobbik voltak.
A Google Űrlapok alkalmazással létrehozott, 26 kérdésből álló kérdőívet 2015. április 20-27. között tettem elérhetővé az alábbi helyeken:
A Moly.hu oldalon két zónában (fórumokhoz hasonló szerepű, tematikus részek): „Egyetemista és fősulis molyok”, illetve a „Molyok, segítsetek!” elnevezésű zónákban.
A Moly.hu-tagokat gyűjtő Facebook-csoportban (ekkor körülbelül 2300 tagja volt).
Felvettem a kapcsolatot a Moly.hu szerkesztőségével, így néhány napig kiemelt helyen volt a kérdőívre mutató link a Moly kezdőlapján.

A válaszadók demográfiai jellemzői

561-en töltötték ki a kérdőívet, tehát meglehetősen sok emberhez jutott el, nagyrészt a Moly szerkesztősége közreműködésének  köszönhetően. A válaszadók között egyre inkább a nők vannak túlsúlyban: 514 fő, azaz 92 százalék nő, míg a férfiak mindössze 47-en voltak, ami 8 százalékot tesz ki.

 1. ábra: A válaszadók eloszlása nem alapján

Az életkor szerinti megoszlás is nagyon hasonlít arra, amit a két 2011-es kutatás mutatott ki: a huszonéves korosztály van túlnyomó többségben (272 fő), de 10-80 év között minden korosztály jelen volt a mintában. A legfiatalabb kitöltő egy 12 éves lány, a legidősebb pedig egy 80 éves férfi volt.

2. ábra: A kitöltők életkor szerinti megoszlása

A végzettségre vonatkozó kérdésnél négy választ lehetett megjelölni, ezek megoszlásukkal együtt a 3. ábrán láthatók. Megfigyelhető, hogy a kitöltők majdnem fele (268 fő, ami 48%-ot tesz ki) egyetemista vagy főiskolás. A középiskolás, gimnazista vagy szakközépiskolás réteg jelentős még, ők 218 fővel 39 százalékot tesznek ki.

3. ábra: A kitöltők végzettség szerinti eloszlása

A lakhelyre vonatkozó kérdésnél – Jávorka Brigitta kutatásával ellentétben – nem osztottam fel a válaszlehetőségeket a város mérete alapján, csak négy lehetőség volt: főváros, megyeszékhely, egyéb város vagy falu. Emiatt a válaszadók megoszlása is eléggé eltér a két korábbi kérdőív eredményeitől, ez jól látható a 4. ábrán.

4. ábra: A kitöltők eloszlása lakhelyük típusa szerint

Összességében elmondható, hogy a demográfiai jellemzők általánosságban hasonlítanak a 2011-es kutatásokban tapasztaltakhoz.

A kitöltők viszonya a közösségi oldalakkal

A demográfiai adatokon túllépve, a második harmadban leginkább olyan dolgokra kérdeztem rá, amelyekből kiderül, mennyire aktívan használnak bizonyos funkciókat a Molyon, illetve hogyan viszonyulnak egyéb közösségi oldalakhoz.

Legelőször arra voltam kíváncsi, hogy a Moly.hu által kínált különböző funkciókat mennyire használják ki. Itt felsoroltam a funkciókat, majd mindegyiknél meg kellett jelölniük, milyen mértékben veszik  igénybe.

5. ábra: A kitöltők viszonya a Moly egyes funkcióihoz

A táblázatból látható, hogy a legkevésbé népszerű funkciók az Észlelések és a Szavazások, 279 és 239 olyan válaszadóval, akik egyáltalán nem használják azokat. Előbbi funkció szerepe, hogy a felhasználók bejelöljenek általuk az utcán másoknál látott könyveket, esetlegesen részletezve, pontosan hol látták és milyen ember olvasta. A Szavazások funkció népszerűtlensége talán annak is köszönhető, hogy csak Pro tagsággal rendelkezők indíthatnak újakat, így ezek gyakorisága és láthatósága alacsony lehet.

Feltűnő, hogy a Moly.hu információszerző szerepe milyen erős: az oldal lényegét adó könyvértékeléseket mindössze 22-en nem olvassák vagy használják a kitöltők közül, és 148 olyan válaszoló volt, aki minden felsorolt funkciót használ legalább az olvasás, megtekintés szintjén. Érdekesség, hogy volt 8 olyan válaszadó, akik – állításuk szerint – egyetlen funkciót sem használnak a felsoroltakból, és ebből 2 azt állította a következő kérdésre válaszolva, hogy használja a Moly által kínált Facebook-alkalmazást, ami csak annyit tud, hogy a molyos aktivitást kirakja az illető facebookos idővonalán is. Az érdekes válaszok egyik lehetséges oka, hogy talán olyanok is meglátták a kérdőívet a nyilvános Facebook-megosztásoknak köszönhetően, akik nem is tagjai a Molynak, csak rábukkantak és szórakozásból kitöltötték.

A Moly saját Facebook-alkalmazását – amint az előbb említettem – a válaszadók jó része nem használja: 160-an használják, 297-en nem, 104-en pedig azt a lehetőséget választották, hogy „nem is tudtam, hogy ilyen létezik”.

Megkérdeztem azt is, milyen más közösségi oldalakat használnak a Molyon kívül. Itt több válaszlehetőséget is megadtam (Facebook, Twitter, Google+), valamint felkínáltam egy kitölthető Egyéb mezőt is. Egy ember akárhány lehetőséget bejelölhetett, akár mindet is.

6. ábra: A kitöltők által használt közösségi oldalak

Legnépszerűbbnek, nem meglepő módon, a Facebook bizonyult 554 jelöléssel (98.75%), utána jöttek a Google+ (72 jelölés, 12.8%) és a Twitter (58 jelölés, 10.8%). A szabadon kitölthető Egyéb mezőben olyan közösségi oldalakat jelöltek, mint az Instagram képmegosztó, valamint a Tumblr blogplatform (36-36 említés), a Goodreads nemzetközi könyves közösségi oldal (19 említés), a főleg nőknek szánt Pinterest képmegosztó (18 említés). Itt feltűnő volt, hogy a legtöbb megadott oldal képmegosztó, egyéb típusú közösségi oldal csak elvétve szerepelt.
A következő kérdés az volt, hogyan osztják meg olvasásélményeiket a Molyon kívüli közösségi oldalakon, itt is több lehetőséget lehetett egyszerre megjelölni, viszont nem kínáltam szabadon kitölthető mezőt, mint az előző kérdésben.

7. ábra: Hogyan osztják meg olvasásélményeiket a Molyon kívüli közösségi oldalakon?

Az eredményekből látható, hogy a leginkább preferált módszer a személyes üzenetek vagy chat használata (291 jelölés). A második legnépszerűbb válasz az „Egyáltalán nem beszélek róluk ilyen oldalakon” volt, ami azt sejteti, hogy sokan ódzkodnak attól, hogy közösségi oldalakon osszák meg olvasásélményeiket másokkal. Ezt a gyanút látszik megerősíteni az is, hogy igen kevés jelölést kaptak a nyílt, bárki által olvasható csoportok (33) és a mások blogjain történő hozzászólás (21).

Megkérdeztem azt is, hogy az interneten olvasott cikkeket, publikációkat és blogbejegyzéseket hogyan osztják meg közösségi oldalakon. Itt arra voltam kíváncsi, hogy ezeket vajon szívesebben osztják-e meg ismerősökkel és ismeretlenekkel, mint az olvasáshoz kapcsolódó élményeiket, véleményüket. Itt is több lehetőséget jelölhettek meg egyszerre.

8. ábra: Hogyan osztanak meg cikkeket közösségi oldalakon a kitöltők?

A legkevésbé népszerűnek a nyílt csoport számára történő megosztás bizonyult (36 jelölés), hasonlóan, mint az előző, olvasásélményekre vonatkozó kérdésnél.

Végül megkérdeztem a kitöltőket, hogy olvasnak-e valamilyen könyves blogot, és ha igen, hozzá is szólnak-e a bejegyzésekhez.

9. ábra: A kitöltők és a könyves blogok viszonya

Látható, hogy igen alacsony az aktívan hozzászólók aránya: mindössze 37 ember válaszolta azt, hogy olvas ilyen blogot, és hozzászólásokat is ír.

Az olvasás és a hobbik viszonya

Kérdőívem utolsó harmadában az olvasás és a különféle hobbik viszonyára voltam kíváncsi, itt az alábbiakra kérdeztem rá:

Milyen a kitöltők viszonya a feliratos filmekhez?
Olvastak-e már film vagy sorozat hatására abból készült vagy annak alapjául szolgáló könyvet?
Játszanak-e videojátékokkal, és ha igen, használnak-e hozzájuk írott segédletet, illetve olvastak-e játékokból készült vagy azok alapjául szolgáló könyvet?
Olvasnak vagy olvastak-e bármilyen egyéb hobbival kapcsolatos könyveket, legyenek azok szórakoztatók vagy szakirodalmi típusúak?
Először két kérdést tettem fel: előfordult-e már, hogy egy megnézett film vagy sorozat hatására elolvasta az illető a könyvváltozatot, valamint fordítva: egy könyv hatására elolvasta-e annak filmes vagy sorozatos változatát?

10. ábra: Filmek és könyvek viszonya

A grafikonból látható, hogy összességében a két médiumnak nagyjából hasonló hatása van egymásra, és ez elég jól ki is mutatható: mindössze 43 ember olvasási kedvére nem hatott ösztönzően a film, és 22-en vannak olyanok, akik filmnézési kedvét nem hozta meg egy könyvváltozat elolvasása. Ezután megkértem azokat, akik legalább az egyik kérdésre igennel válaszoltak, hogy soroljanak fel legfeljebb 3 olyan címet, amelyből mindkét változatát (könyv és sorozat) egyaránt ismerik. Az alábbiak kapták a legtöbb említést:

Harry Potter (181)
Gyűrűk ura (106)
Éhezők viadala (103)
A beavatott (72)
Trónok harca (57)

Jól látható – ezen és a további felsorolt műveken is – a kortárs irodalom túlsúlya, talán a Gyűrűk ura lóg ki kicsit (eredeti megjelenése az 1950-es években volt angolul, azonban a 2000-es években kiadott filmtrilógia újra behozta a köztudatba).

Ezt követően arra kérdeztem rá, hogy idegen nyelvű filmeket milyen hangsáv+felirat kombinációban néznek általában, valamint hogy egyetértenek-e 4 adott állítással, amelyek az alábbi táblázatban a 3-6. oszlopok fejlécében olvashatók.

 11. ábra: Idegen nyelvű filmek és feliratok viszonya a kitöltők körében

Feltűnő többségben van az angol hang+magyar felirat párosítás 220 fővel. Ebből 136 értett egyet azzal, hogy a felirat olvasása segíti a cselekmény megértését. Ez érthető, hiszen a rajongói magyar fordítások tesznek élvezhetővé rengeteg, nálunk nem sugárzott új sorozatot. Akik egyaránt angol hanggal és felirattal nézik a filmjeiket, azok 67-en vannak, közülük 62-en értenek egyet azzal, hogy segíthet a nyelvtanulásban az egyazon hang+felirat használata.

Ami ezekből a kérdésekből itt kiderült, hogy az amúgy is gyakran olvasó molyos közösségnek általában nincs problémája a feliratokkal: az összesen 320 idegen nyelven filmet néző válaszadóból mindössze 12 értett egyet azzal, hogy a feliratok túl gyorsan pörögnek, emiatt nehéz őket olvasni. 50-en tartják nehezebbnek a feliratok miatt, hogy olyan dolgokra figyeljenek, mint például a színészek mimikája vagy hasonló apróbb részletek. Ezzel főleg azok értettek egyet, akik angol hanggal és felirat nélkül filmeznek (22 főből 9 egyetért). Ők valószínűleg jobban át tudják adni magukat a film képi világa élvezetének, mivel nem vonja el figyelmüket semmilyen olvasandó felirat, és erőfeszítés nélkül megértik a beszélt angol szöveget.

Videojátékkal igen kevesen játszanak, ezt nem találtam meglepőnek a 92 százalékos női dominancia mellett. Itt egyértelműsítettem a kérdésnél, hogy a Facebookon, böngészőben, mobiltelefonon vagy táblagépen játszott játékok nem számítanak, csak a számítógépen vagy játékkonzolon játszott „komolyabb” darabokra gondolok. Ezt azért egyértelműsítettem, mert szinte mindenki elüt egy-két percet ilyen egyszerűbb játékokkal, például utazás közben, én viszont az időigényesebb, komolyabb játékokra voltam kíváncsi, nem pedig az alkalomszerűen játszott egyszerű darabokra.

Az alábbi grafikonon látható, hogy elég kevés rendszeres játékost találtam: 59 százalékuk, azaz 329 fő egyáltalán nem játszik komolyabbakkal, 105-en, azaz 19 százalékuk pedig ritkábban, mint havonta. Maradt tehát összesen 127 olyan válaszadó, aki legalább havi rendszerességgel játszik, a következő két kérdésemmel csak rájuk koncentráltam.

12. ábra: A videojátékok és a kitöltők viszonya

A videojátékok világában régebben a szöveges, képekkel kísért végigjátszási segédletek és útmutatók voltak túlsúlyban, manapság ez – a YouTube-nek és hasonló videós platformoknak köszönhetően  – jelentősen átbillent a videós útmutatók felé. Itt az érdekelt, hogy a 127 molyos tagból, aki olvasás mellett néha játszik videojátékokat is, milyen típusú segédleteket vesz igénybe, ha elakad egy játékban. A 127 emberből csak 19-en részesítik előnyben a videós anyagokat, 60-an a szöveges leírásokat, 45 fő pedig inkább megoldja magának a problémát, mint hogy utánanézzen akár videós, akár szöveges változatban a megoldásnak.

Megkérdeztem ettől a 127 személytől azt is, hogy olvastak-e már játék hatására abból készült vagy annak alapjául szolgáló könyvet. 91-en nem, 22-en egy alkalommal, 14-en pedig többször is elolvastak így könyvet. Az utóbbi 36-ot megkértem, hogy soroljanak fel 2-3 címet, hasonlóképpen, mint a filmes kérdésnél. Legtöbbször az alábbiakat említették:

Assassin’s Creed könyvsorozat (18)
Warcraft-könyvek (8)
Vaják / Witcher könyvek (6)

Említést kaptak még a Mass Effect, illetve a Dragon Age játékokhoz írt regények, Frank Herberttől a Dűne, valamint a Metro könyvek is. Túlsúlyban vannak a játékokat kísérő, azokhoz készült könyvek azokhoz képest, ahol a könyv volt előbb és azt adaptálták videojátékra.

Ugyanezt a kérdést feltettem – kicsit máshogyan  megfogalmazva – a nem játszóknak is; tőlük azt kérdeztem, hogy olvastak-e játék alapján készült könyvet úgy, hogy arról konkrétan tudták, hogy egy videojátékból készültek. Itt 23-an válaszoltak, az alábbiakat említve:

Assassin’s Creed könyvsorozat (11)
Metro (4)
Vaják / Witcher könyvek (3)

Összességében itt is túlsúlyban vannak a játékokból készült könyvek. Azonban látható volt, hogy a videojátékokból készült könyvek alig vonzanak olyan embereket, akik egyébként nem játszanak azokkal. Ennek oka az lehet például, hogy a játék történetének, eseményeinek ismerete sokszor javasolt a könyvek megértéséhez. Azonban itt is lehetnek kivételek, például az Assassin’s Creed könyvek, amelyek önmagukban is élvezhetők.

Kedvenc hírességekről elég kevesen olvasnak könyveket.

13. ábra: A válaszadó olvasott-e könyvet valamilyen kedvenc hírességről?

A 13. ábrán látható, hogy a válaszadók csaknem kétharmada (366 fő, 65.2%) nem olvasott könyvet kedvenc hírességgel kapcsolatban. 195-en olvastak ilyet legalább egyszer, őket megkértem arra, hogy soroljanak fel pár példát. Főleg olyan ismertebb színészeket említettek, mint Bud Spencer vagy Daniel Radcliffe (aki Harry Potter-t játszotta a filmekben).

A legutolsó kérdésben arra kellett válaszolniuk a kitöltőknek, hogy egyéb hobbikkal, érdeklődési körökkel kapcsolatban olvastak-e könyveket, legyen az szakkönyv vagy szórakoztató mű.

14. ábra: A válaszadó olvas-e valamilyen egyéb hobbival kapcsolatos könyveket?

Mindössze 140-en, azaz a válaszadók körülbelül negyede nem olvasott egyszer sem ilyen könyveket, 182-en (32.4%) olvasnak rendszeresen bármilyen hobbihoz kapcsolódó könyvet, és 239-en, azaz 42.6%-uk olvastak legalább egy-két könyvet.

A kutatásból levonható következtetések

A Moly-felhasználók nagy része magasan képzett huszonéves nő, hasonlóan ahhoz, amit a 2011-ben végzett kutatások kimutattak. Legkevésbé az Észlelések és Szavazások funkciók bizonyultak népszerűnek, leginkább pedig a Könyvértékelések részt szeretik, amely az oldal lényegét adja. Nem meglepő módon, a Facebook bizonyult a legnépszerűbb közösségi oldalnak, minden más csak jóval mögötte lemaradva kullog. Ilyen közösségi oldalakon legtöbben csak magánbeszélgetésekben, esetleg zárt csoportokban beszélnek olvasmányélményekről, azonban igen nagy számban vannak azok is, akik sehogyan nem osztják meg azokat ilyen oldalakon. Könyves blogokat is aránylag sokan olvasnak, azonban a legtöbb tag csak olvasója az ilyeneknek, de nem kapcsolódik be hozzászólásokkal. Mindezekből azt következik, hogy sokan ódzkodnak a közösségi oldalaktól valamilyen szinten, különösen nem szeretnek akár távolabbi ismerősök vagy idegenek számára is láthatóan megosztani olyan dolgokat, amelyek leginkább csak szűk közönséget érdekelhetnek, ide értendők az olvasásélmények is.

Az olvasás melletti egyéb hobbiknak is van valamilyen mértékű hatása az olvasási kedvre: a filmek és könyvek kölcsönhatása erős, mindkét irányba sok példát kaptam, ami azt bizonyítja, hogy az egyik médiumos verzió megtekintése vagy elolvasása ösztönző lehet arra, hogy a másikat is megismerjék. A feliratozott filmekkel általában nincsenek problémáik, szerintük segítenek a cselekmény megértésében, és idegen nyelvű felirat esetében a nyelvtanulásban is. A kevés számú videojátékos inkább preferálja azt, hogy szövegesen olvasson utána a játékokat illető némely kérdéseknek, mint hogy YouTube-on vagy hasonló videós platformon nézze meg azokat. Azonban játék hatására már jóval kevesebben olvasnak könyveket, attól függetlenül, hogy a játékból készültek azok, vagy a játéknak szolgáltak alapul. Hírességekről, tehát kedvelt színészek, sportolók és hasonló személyekről szintén kevesen olvasnak, az ő érdeklődést keltő szerepük tehát viszonylag alacsony. Egyéb hobbikkal kapcsolatos szórakoztató és szakkönyveket viszonylag sokan olvastak, még ha nem is túl sokat vagy nem is túl gyakran.

JEGYZETEK

1 Könyvtárosok kerestetnek – Moly = http://moly.hu/bejegyzesek/konyvtarosok -kerestetnek (Letöltve: 206. 08. 09)

2 Tóth Máté: A Moly.hu mint virtuális találkozóhely. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2011. 8. sz. 327-338, p.

3. Jávorka Brigitta: Olvasómozgalmak a Moly.hu könyves közösségi oldalon. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2013. 1. sz. 4-18. p.