„Elgondolásom szerint a könyvtári rendszert abban az irányban kell erősíteni, hogy elmozduljon egy általános információ-szervezési és információ-közvetítő szerep felé. Ehhez meg kell találni azokat a módszereket, amelyek segítenek az olvasásközpontú ismeretszerzés terén szerzett tapasztalatokat áttranszponálni helyben megtalált (oktatási, tudományos, szakmai, közszolgálati) feladatok megoldásának támogatásába. A jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlya lesz az informatikai ismereteknek és a nemzetközi kapcsolatoknak.” (Részlet Király Péter írásából)
„Hogy a leggyakrabban felvetett kifogásokra reagáljak, azokkal értek egyet, akik véleménye szerint az e-könyv egyáltalán nem veszélyezteti a nyomtatott könyvek létét. Ennek egyik fő okát abban látom, hogy a munkanapját amúgy is számítógép előtt töltő olvasó belefárad a képernyőn való olvasásba a legjobb technológiák ellenére is. Továbbá nem minden könyv létezik elektronikus formában, ami a könyvesboltokat és a könyvtárakat előnyös helyzetbe hozza.” (Részlet Hajnal Ward Judit cikkéből)
Milyen legyen a XXI. század könyvtárosa? – Minden ember másképpen fogalmazza meg elvárásait, attól függően, milyen elképzelése van a könyvtárról, illetve a könyvtáros személyéről. A tradicionális kulturális értékek helyébe lépett a felgyorsult világ által konstruált új, sajátos értékrend, de a könyvtárakban a megszokott kötelességtudatot és a figyelmességet keresik ma is az olvasók. Az általánosan elvárt könyvtárosi erények meghatározása tehát nem egyszerű feladat. (tovább…)
Címkék:
könyvtáros hivatás
A könyvtár szerepe
A könyvtár célja az információk eljuttatása a felhasználókhoz. Ezen információk hordozói a jövőben egyre kisebb mértékben lesznek a könyvek. Az információszolgáltatás helye mind kisebb mértékben a könyvtár, a könyvtári épület egyre kisebb mértékben hagyományos olvasóterem.
Az információk világa rendezett és rendezetlen adathalmazok sokasága. A könyvtár tradicionális szerepe a bizonyos formában létező adatok értelmezése és rendezése. A könyvtár ezt a kompetenciáját sikeresen ki tudná terjeszteni a dokumentumok más területére is. A könyvtártudomány: metaadat-tudomány. Az árucikkeknek, tv-programoknak, jogi anyagoknak vannak metaadataik, de nincs metaadat-kezelő hagyományuk. A szemantikus web, a web 3.0 ezt az igényt teszi transzparenssé, tehát a könyvtár-informatikának a maga százéves rendezett kutatási, oktatási és kézműves tradíciójával még van némi előnye. Azonban ami igaz a könyvtári világ egészére, csak nagyon kevés könyvtárra igaz. A könyvtári metaadatok kutatásának és ezen kutatások implementációjának élvonalához mindenképpen fel kell zárkózni, hogy akár a jelenlegi, akár a jövőbeli versenytársakkal fel tudja venni az intézmény a versenyt. Ami az informatikai, implementációs szintet illeti, ezen a téren sajnos, törvényszerű a folyamatos elmaradás. A megfelelő képzettségű munkatársak számára a közgyűjteményi szféra az egész világon versenyhátrányban van. (tovább…)
Címkék:
könyvtárügy -- Magyarország (XXI. sz.)
Kedves DigitalLibraryNJ olvasó!
Az Ön által előjegyzett elektronikus könyv mától kölcsönözhető.
Kérjük, jelentkezzen be olvasójegyével könyvtárunk honlapján,
és töltse le a könyvet a kívánt formátumban.
Amennyiben 72 óráig nem kölcsönzi ki a fenti művet,
előjegyzése automatikusan lejár.
Újabban ez a kedvenc e-mail üzenetem. A Franklin városi könyvtár szolgáltatásai közül sokan élvezzük az elektronikus könyvkölcsönzést. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a fenti, előre gyártott üzenet, aminek hátterében az áll, hogy hetekkel vagy hónapokkal azelőtt kiválasztott az ember egy könyvet, és feliratkozott a sorban állók listájára. A városi könyvtárban egyszerre hat elektronikus könyvet lehet hivatalosan előjegyezni, bár megjegyzem, az egyéni kívánságlista hossza nem korlátozott. E-könyvből egyszerre pedig négyet lehet kölcsönözni, hét- vagy tizennégynapos időtartamra, ami bőven elég az olvasásra. Hogyan lettem e-könyv rajongó? (tovább…)
Címkék:
e-könyv -- Amerikai Egyesült Államok
Az e-könyv – a meghatározása körüli bizonytalanságok ellenére – sokkal több, mint ígéret. Technológiai szempontból utolérte az elektronikus folyóiratot.
Problémát inkább az okoz és a jövőben fog is okozni, hogy azok, akik az e-könyvek létrehozásában és terjesztésében érdekeltek, nem mindig fogják az olvasók, a szerzők, a könyvkereskedők és a könyvtárak azon jogait és elvárásait tiszteletben tartani, amelyeket a nyomtatott könyvvel kapcsolatos tapasztalataik kapcsán, generációkon át felépítettek és megvédtek.1 A technológiai kérdéseknél tehát sokkal érdekesebb és izgalmasabb azon gondolkodnunk, miként fogják a digitális könyvek a szerzők, kiadók, terjesztők, eladók, könyvtárak és – nem utolsó sorban – olvasók közötti “hatalmi egyensúlyt” megváltoztatni. Az ezekkel az összetett problémákkal kapcsolatos kérdések és válaszok jelentős része – még mindig – Clifford Lynch 2001-es írásában2 találhatók meg a legnagyobb teljességgel és kritikai igénynyel.
Az e-könyvek világa gyorsan változik, és termékeivel kapcsolatban olyan sok kérdés merül fel, hogy lehetetlen volna e cikk keretében teljességre törekednünk. Ezért is szerepelnek a címben a mozaikcserepek. A következőkben ugyanis csupán néhány részletkérdést vetek fel. (tovább…)
Címkék:
e-könyv
Az Amazon által elindított e-book forradalom az olcsóbb „androidos” olvasók megjelenésével mára Magyarországot is elérte. Az olvasásra szolgáló eszközök kínálata egyre bővül, áraik csökkennek. Külföldön már számos kiadó foglalkozik elektronikus könyvek kiadásával, az ilyen kiadók száma hazánkban is rohamosan nő.
Az Egyesült Államokban 1998 óta lehet elektronikus könyvet kölcsönözni, így joggal merült fel a kérdés, hogy hazánkban a közművelődési könyvtárak látogatói igénylik-e, és ha igen, milyen formában az elektronikus könyvek kölcsönzésének lehetőségét.* (tovább…)
Címkék:
e-könyv
2012 júliusában a Győrben megrendezett 44. könyvtáros vándorgyűlésen ismét kitüntettek egy ifjú kollégát az „Év Fiatal Könyvtárosa”-díjjal. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség – kuratóriumi döntés alapján – Lencsés Ákost, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára Olvasószolgálati osztályának vezetőjét részesítette ebben az elismerésben. Amint az a laudációból is megtudható, jelenlegi munkahelyén „szerencsésen ötvöződik számára annak lehetősége, hogy kielégítse a reáltudományok iránti érdeklődését és az olvasókkal való személyes kapcsolattartás igényét is.”* Miként is jutott el idáig ez a sokoldalú fiatalember? Nos, ennek jártunk utána egy interjú keretei között. (tovább…)
Címkék:
Lencsés Ákos
Pályaválasztásom véletlenszerű volt. Az érettségi megszerzése után jelentkeztem az ELTE Bölcsészettudományi Karára, magyar–latin szakra, de helyhiány miatt elutasítottak. A következő tanévben a jelentkezést megismételtem magyar–könyvtár szakra, ahova végül felvettek.
A diploma megszerzése után egy vargabetű következett, ugyanis első munkahelyem a Miskolci Műszaki Egyetem volt, ahol „művelődésszervezőként” dolgoztam, csak ezután kerültem vissza Szombathelyre, a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárába. Innét szinte egyenes út vezetett a könyvtáros képzéshez, hisz’ akkor alakult a szombathelyi főiskola könyvtári tanszéke, ahol 1974-től dolgoztam.
A szombathelyi képzés megindulásáig az ELTE Könyvtári Tanszékén kívül nem működött más könyvtáros képző intézmény az országban, hiszen a budapesti Pedagógusképző Főiskolán akkorra már megszűnt főiskolai szintű képzés. Az egyetemi könyvtáros képzés megindítása Kovács Máté nevéhez fűződik.
Kovács Máté a Magyarországon az 1950-es években kialakuló tevékenységével, a képzés kidolgozott rendszerével olyan könyvtáros képzést hozott létre, amely nemcsak az egyetemi oktatásnak képezte alapját, hanem az ország más intézményeiben folyó képzésnek is. (tovább…)
Címkék:
képzés,
Kovács Máté (1906-1972)
Szemere Bertalan író, politikus első nyomtatásban megjelent könyve a büntetés-végrehajtásról szól, de az általa tervezett „magány-rendszer” elvei szerint működő javító-fogházhoz is kellettek könyvek. Minden „kamra” alapvető felszereléséhez tartozott a Biblia, és más, értékes irodalmi művekkel is szerette volna ellátni a fogvatartottakat. Az 1838-ban Kassán napvilágot látott Terve egy építendő javító-fogháznak a’ magány-rendszer’ elvei szerint című kötetben elsősorban külföldi tapasztalataira hivatkozik a szerző. De a később megjelent naplójegyzeteiből az is kiderül, nemcsak a börtönöket, a javító-nevelő intézeteket, de a népiskolákat, az egyetemeket, a könyvkiadókat és a könyvtárakat is felkereste az 1836-ban megkezdett egyéves nyugati tanulmányútja során. Szemere Bertalan születésének 200. évfordulója jó alkalom arra, hogy meglátogassuk vele a korabeli könyvtárakat, és körülnézzünk az egykori sajtó- és a könyvpiacon. (tovább…)
Címkék:
Szemere Bertalan (1812-1869)
A Miskolci Egyetem Könyvtára búcsúzik egykori főigazgatójától, az intézmény és a magyar könyvtárügy meghatározó egyéniségétől, Zsidai Józseftől. Munkássága igen szerteágazó volt, gazdag életutat járt be. 78 évesen távozott körünkből. Mély főhajtás illeti meg: elismert szakember volt, oldalakat venne igénybe írásainak felsorolása, tevékenységének méltatása.
1934. január 23-án született Felpécen (Győr megyében). Szülei uradalmi cselédek, 1945 után egyéni gazdálkodók, majd állami gazdasági alkalmazottak voltak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar nyelv és irodalom-könyvtáros szakon 1958-ban, okleveles könyvtáros és középiskolai tanári diplomát kapott. Bölcsészettudományi doktorátusát 1960-ban szerezte az ELTE-n, 1988-ban irodalomtudományból védte meg kandidátusi diszszertációját A könyvtárközi együttműködés elvi alapjai és meghatározó tényezői címmel. (tovább…)
Címkék:
Zsidai József (1934-2012)
Most is előttem van nyúlánk, sovány alakja, ahogy megismertem több évtizeddel ezelőtt. Aztán a könyvtáros hivatás összekötött vele és kollégáival, meg azokkal a járási, városi könyvtárigazgatókkal, akikkel együtt dolgoztunk a kultúra e fontos területén. Sajnos, azok, akik leginkább értették és értékelték az igazgatóként végzett erőfeszítéseit, mert maguk is ilyen munkakörben dolgoztak, már nincsenek közöttünk. Laci volt az egyik, aki legrégebben kezdte könyvtárosi pályáját, és legtovább volt igazgató.
A sárbogárdi Járási Könyvtárban 1958-ban szervező munkatársként kezdett dolgozni, rövidesen ő lett az intézmény vezetője 1961. szeptember 1-jétől (tovább…)
Címkék:
Imre László (1935-2012)
Újabb kötete, immár a negyedik tomusa jelent meg az elmúlt évtizedek – alighanem vitán felül állónak tekinthető a kijelentés – legjelentősebb hazai bibliográfiai vállalkozásának. A Régi Magyarországi Nyomtatványok (követve a kötetben alkalmazott helyesírási gyakorlatot) immár az előkészületekkel és a koncepció kidolgozásával együtt több, mint öt évtizedes múltra tekint vissza; első kötete 1971-ben látott napvilágot. Tudományos jelentőségét, az alapelvek átgondoltságát, a szerkesztés következetességét bizonyítja, hogy az eltelt évtizedek során csak egészen minimálisan módosult az RMNy szerkesztésének és közreadásának szempontrendszere, annak ellenére, hogy a vállalkozásban könyvtörténészek több nemzedéke vett és vesz részt. A Régi Magyarországi Nyomtatványok megindítója és az Országos Széchényi Könyvtárban működő szerkesztőséget hosszú ideig vezető Borsa Gedeon – e kötet egyik lektora – és Käfer István személye jelenti a folytonosságot, ők évtizedek óta közreműködői a vállalkozásnak. A kutatók középkorú nemzedékébe tartozik Heltai János, Pavercsik Ilona, P. Vásárhelyi Judit és V. Ecsedy Judit: ők a második kötet óta vesznek részt az adattár munkálataiban, amelyeket jelenleg P. Vásárhelyi Judit irányít és ő jegyzi szerkesztőként a negyedik kötetet. (tovább…)
Címkék:
(XVII. sz),
könyvtörténet
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban 2010-ben kezdődött az a két évig tartó projektidőszak, amely 2012 februárjában a kutatás eredményeit összefoglaló konferenciával zárult le. A TÁMOP 3.2.4/08/2-2009-0001 Nevelési Tudásdepó az olvasóvá neveléshez és a digitális kompetenciák fejlesztéséért címet viselő projekt a közoktatási intézmények és a könyvtárak együttműködését támogatta. A programban megfogalmazott célnak megfelelően a kutatók összegyűjtötték az iskolai könyvtárak oktatási tevékenységének megújítása érdekében a hazai és nemzetközi gyakorlatokat, és mintegy harminc új oktatási programot is kidolgoztak a nem formális oktatásban való alkalmazásra. (tovább…)
Címkék:
iskolai könyvtárak
KÖNYVTÁRPOLITIKA
A helyismereti munka aktuális kérdései 3-6
Fehér Miklós: Mi újság a gyermekkönyvtárakkal? Avagy kezdjünk szembenézni a tükörrel őszintén, önámítás nélkül 6-11
MŰHELYKÉRDÉSEK
Hock Zsuzsanna: Iskolai könyvtár – híd a családok és az olvasás felé 12-16
Mezey László Miklós: Az évkönyv haszna és a titok nyitja 16-22
Ásványi Ilona: Szakfelügyeleti vizsgálatok. A magyarországi egyházi és felekezeti könyvtárak szakfelügyelete 2006-ban 22-28
Beke Gabriella: Egészségügyi szakkönyvtár felhasználói szemmel 29-34
HISTÓRIA
Borbély Levente: A csíksomlyói Márton Áron Gimnázium könyvtára 35-40
MEMENTO
Droppánné Debreczeni Éva: Száz éve nyitott meg az Országos Pedagógiai Könyvtár 41-48
PERSZONÁLIA
Papp István 75 éves 49-52
KÖNYV
Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) 53-57
Tóth Andrea: Libraries and librarianship in Hungary 2006 57-59
Büky László: Szentendre iskolái 59-60
KÖNYVTÁRPOLITIKA
Vajda Kornél: Könyvtárak összefogása a társadalomért 3-7
Nagy Attila: Veszélyesebb a világ versek nélkül 7-13
Bartos Éva: Könyvtárosok képzése, továbbképzése – határok nélkül 14-18
MŰHELYKÉRDÉSEK
Pegán Anita: Pécsett októberben 19-24
Szabó Orsolya: Az ISBN rendszer átalakulása 2007-től 25-30
Tóth Máté: Teljesítménymérés a brit közkönyvtárakban 30-39
Beniczky Zsuzsa: A könyvtári teljesítmény mérése 40-44
Zalainé Kovács Éva: A minőség értékelése a könyvtárban 45-47
KONFERENCIÁK
Janics Edina: “Tiszteld a tudás átadásának minden formáját!” 48-52
MEMENTO
Bényei Miklós: Ki volt Kovács Máté? 53-56
PERSZONÁLIA
Barátné Hajdu Ágnes – Patkósné Hanesz Andrea: A nyolcvanéves Hajdu Géza köszöntése 57-58
KÖNYV
Horváth Sándor Domonkos: Moson Megyei Életrajzi Lexikon 59-60
KÖNYVTÁRPOLITIKA
Papp István: 1956 és a könyvtárosok 3-13
Az Országos Széchényi Könyvtár Ideiglenes Nemzeti Bizottságának közleménye 13
A magyar könyvtárügy szervezete 14-16
Kocsy Anikó: Gyűjtemények “égszakadás, földindulás idején”. Könyvtárosok, levéltárosok, muzeológusok az 1956-os forradalomban 16-19
Katsányi Sándor: Egy fejezet a Szabó Ervin Könyvtár múltjából 20-28
Gerő Gyula: A Könyvtáros folyóirat 1954 és 1975 közötti olvasószerkesztőjének emléktöredékei a kiskabátos forradalom napjaiból 29-37
LECTORI SALUTEM
Gereben Ferenc: Az olvasáskutató olvasástörténete 38-55
KÖNYV
Az 1956-os forradalom eseményei 56 térképen és képeken 56-58
Mezey László Miklós: Szegeden, 1956-ban 58-60
KÖNYVTÁRPOLITIKA
Sólyom László: Köszöntő a Nemzetközi Olvasástársaság budapesti világkongresszusának megnyitó ünnepségén 3-5
Korzenszky Richárd: Monostor, könyv, szerzetesség : tűnődések a 950 éves Tihanyi Bencés Apátságban 5-8
Az MKE 38. Vándorgyűlése 9-12
Balogh András: Könyvtárfilozófiai kézirat a (piac)gazdaság, a (köz)könyvtár-politika és a kultúra viszonyának újraértelmezéséhez 13-23
MŰHELYKÉRDÉSEK
Pegán Anita: Zalaegerszegen júliusban 24-30
Szilágyi Irén: A szakfelügyeleti vizsgálatokról 31-37
Pákozdi Éva Szilvia: A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtára 38-43
Az Országgyűlési Könyvtár európai uniós letéti gyűjteménye 44-46
Gracza Tünde – Somoskövi Istvánné: A Hirsch-indexről 47-50
Sonnevend Péter: IBM PC – 25 : kommunikációs mérföldkő – avagy hogyan tovább? 50-52
Ádám Ágnes: Váratlan események egy könyvtár életében : veszélyhelyzetek, gyors megoldások 52-56
KÖNYV
Bényei Miklós: Debreceni cívis szótár 57-60
KÖNYVTÁRPOLITIKA
Fehér Miklós: Gondolatok az olvasásról, a korszerű könyvtári működésről, a könyvtár és a műemléki környezet kapcsolatáról, tennivalóinkról 3-9
Mezey László Miklós – Vajda Kornél: Termékeny folytonosság és radikális kultúraváltás : interjú Agárdi Péterrel 9-13
Horváth Ádám: Közhasznúsági jelentés a Magyar Közös Katalógus Egyesület 2005. évi tevékenységéről 13-18
MŰHELYKÉRDÉSEK
Pegán Anita: Miskolcon júniusban 19-25
Agárdi Péter – Mészárosné Szentirányi Zita – Zsák Judit: A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara egyetemi szintű könyvtárosképzésének bemutatkozása 26-30
Bartók Györgyi: ”A lényeg az, hogy a rendelkezésünkre álló időt magunk és mások számára értelmesen és hasznosan töltsük el.” : beszélgetés Reményik László íróval 30-37
Major Tamás: Hátrányban a hátrányos helyzetű olvasók könyvellátása : beszélgetés Király Istvánnéval, az Ezüst Bagoly Könyvtári Alapítvány vezetőjével 38-41
ÚTON
Mezey László Miklós: Kézzel írott szótár a XXI. században 42-46
MEMENTO
Patkósné Hanesz Andrea: Kovács Máté a magyar könyvtárügy fejlesztésének egyik meghatározó alakja 47-57
KÖNYV
“Már semmi nem az, aminek korábban véltük” 58-60
KÖNYVTÁRPOLITIKA
“Mihamarabb látványos eredményeket szeretnék felmutatni” Beszélgetés Varga Katalinnal, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum új főigazgatójával 3-8
Amberg Eszter: A nyilvános könyvtárak jegyzékének változásai a korszerű könyvtári ellátás törvényi keretei között 9-13
Bemutatkoznak a Könyvtári Intézet új osztályvezetői : Hangodi Ágnes 14-17
Bemutatkoznak a Könyvtári Intézet új osztályvezetői : Hölgyesi Györgyi 17-21
FÓRUM
Czupi Gyula – Horváth Sándor Domonkos – Kokas Károly – Mikulás Gábor: Van-e helye az infobrókernek a hazai könyvtárakban? 22-28
MŰHELYKÉRDÉSEK
Pegán Anita: Veszprémben májusban 29-38
Bánkeszi Katalin: Könyvek és olvasók a digitális könyvtárban 39-44
A szakfelügyeleti vizsgálatokról 45-50
Marosán Ágnes: Könyvtári-informatikai kutatások a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszerben 51-53
LECTORI SALUTEM
Hangay Zoltán: Könyvek között, könyveim között 54-58
KÖNYV
Bán Imre könyvtára 59-60
Címkék
