KÉPesek vagyunk?

Kategória: 2019/ 5

A Szegedi Képregényfesztivál története és hatása a Somogyi-könyvtárban

„Arra gondoltam, hogy rendezhetnénk
a könyvtárban képregényfesztivált, vagy inkább
kiállítást, az elsőt Szegeden, hagyományteremtő
szándékkal, valamikor tavasszal.”1

1. A megfogant gondolat

Mint a legtöbb könyvtár, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár is folyamatosan törekszik a megújulásra. Új utakat keres, új szolgáltatások elindításával kíván egyre több olvasót megszólítani. Meggyőződésem, hogy ugyanolyan fontos feladatunk a potenciális könyvtárhasználók megnyerése, mint a már meglévő olvasók megtartása, színvonalas kiszolgálása.

Ezért keresi a Somogyi-könyvtár folyamatosan a megújulási lehetőségeket és ezért fordul nyitottan minden új kezdeményezés felé. Amikor 2008-ban az egyik szegedi könyves partnerünk megkereste a könyvtárat a fentebb idézett ötlettel, hamar mellé állt a könyvtár vezetősége, és gyorsan megszületett az elhatározás: nyissunk újabb csatornát használóink felé.

Már a kezdetekkor kettős cél vezérelt bennünket. Egyrészt a könyvtár képregényolvasó közönségét kívántuk megszólítani – hiszen korábban is voltak képregények a gyűjteményben –, másrészt újabb könyvtárhasználókat kívántunk szerezni. Ezenkívül a Somogyi-könyvtár mindenkori vezetősége fontosnak tartotta, hogy az új, innovatív szolgáltatások bevezetésével a könyvtár szakmai hírnevét is növeljük.

A kívülről érkezett ötlet magja termékeny talajra hullott, majd hamarosan szárba szökkent. Mertünk nagyot álmodni: rögtön egy egész napos rendezvényben gondolkodtunk, színes programokkal. Így indult útjára a Somogyi-könyvtárban 2009 novemberében a Szegedi Képregényfesztivál és Vásár.

2. Céljaink

Ahhoz, hogy valóban színvonalas programot tudjunk készíteni, először is szükség volt rá, hogy megfogalmazzuk céljainkat. A vezetőség meggyőzése után hamar összeállt a szervezőcsapat. Terveinket már együtt fogalmaztuk meg: hagyományteremtő szándékkal, évi rendszerességgel összehozni a kiadókat célközönségükkel, lefedve Szegedet és teljes Csongrád megyét. A fesztivál gerincét a kiadók minél teljesebb és színesebb választéka adja, ehhez kapcsolódjanak kiegészítő programok: bemutatók, vetélkedők, előadások, rajzpályázat, vetítések.

A célok megfogalmazása közben vált egyre fontosabbá számunkra, hogy a rendezvénnyel azt is bebizonyítsuk, hogy a képregény egy önálló műfaj, vagy akár egyszerre több műfaj2, amelynek helye van a könyvtárban, a könyvtári állományban. Számomra talán ez a legfontosabb küldetés.

Az elérendő célokat persze azért is igyekeztünk minél pontosabban meghatározni, hogy ezek köré építhessük a későbbi programokat.

Elérni kívánt céljaink:

  • A rendezvény legfőbb célja a képregény – mint irodalmi szempontból mostoha műfaj – népszerűsítése és az ismeretterjesztés. A látogatók árnyalt képet kaphatnak a képregényről, mint önálló művészeti ágról, megbizonyosodhatnak arról, hogy mennyire színes és sokrétű ez a világ, mennyire változatos a műfaji spektruma.
  • Könyvtárként fontos, hogy meg tudjuk mutatni rejtett és sokszínű értékeinket a projekt szempontjából kiválasztott, speciális célcsoportok számára, különös tekintettel a fiatalokra.
  • A könyvtár a közművelődési funkciókat erősítve a rendezvénnyel találkozási pontot kíván biztosítani a déli kulturális övezetben alkotó művészek és a közönség között.
  • A könyvtár sokszínű állományához méltóan, differenciáltan igyekszik megszólítani a képregény iránt fogékony célcsoportokat, információt és közösségi élményt kíván nyújtani számukra.
  • A képregényalkotók, kiadók, forgalmazók és a „fogyasztók” érdekeinek figyelembevételével hagyományt szeretnénk teremteni Szegeden a képregényfesztivál megrendezésével.
  • Innovatív projektet kívánunk létrehozni, amely a sajtó és a nyilvánosság figyelmére méltán tarthat számot.

3. A szervezőcsapat

Hamar bizonyossá vált számunkra, hogy a rendezvény lebonyolításához külsős szegedi alkotók és elméleti szakemberek aktív közreműködésére lesz szükségünk. A Somogyi-könyvtár részéről hamar összeállt a „projekt team”. Bár minden rendezvény lebonyolításában többen vettünk részt, már a legelsőnél kialakult az Andóczi Balogh Évából, Lepahin-Papp Tímeából és e sorok írójából álló háromfős szervezőcsapat. Rajtunk kívül évről évre közel tíz kolléga segít aktívan a rendezvény lebonyolításában.

A szervezési fázis kezdeti időszakában igyekeztünk feltérképezni a potenciális partnereket. Valószínűsíthető, hogy az elmúlt tíz év sikere többek között ennek a szakembergárdának is köszönhető. Kivételes szerencsénk, hogy Szeged városa ennyi lehetőséget rejt magában. Sikerült megtalálni azokat a képregényes szakértőket, alkotókat, akik rögtön a magukénak érezték a kezdeményezést, és azóta is állandó partnereink támogatóink. Az elmúlt egy évtizedben az ő segítségükkel sikerült megismernünk ezt a viszonylag zárt – vagy legalábbis annak tűnő – szubkultúrát, és bizton állíthatom, hogy nélkülük egészen más lenne a Szegedi Képregényfesztivál.

Az első Szegedi Képregényfesztivál és Vásár plakátja – 2009

Nagyon nehéz ilyenkor összefoglalni, hogy kiknek is köszönjük meg a segítséget, hiszen könnyen kimaradhat valaki a felsorolásból. Azonban úgy gondolom, hogy néhány nevet mindenképpen meg kell említeni: Pilcz Roland, Szabó Gergő, Szabó Zoltán Ádám és Váradi A. Gábor, mindannyian Szegedhez kötődő szakemberek. Általuk minden évben újabb és újabb szegedi alkotókat és szakértőket ismerhettünk és szólíthattunk meg. Említésre méltó, hogy ők négyen 2009 óta, tehát a kezdetektől fogva önzetlenül segítenek és támogatják a könyvtár egyéb rendezvényeit is. Az ő szaktudásukra és kapcsolataikra, tanácsaikra évről évre számíthatunk, velünk együtt gondolkoznak immáron 10 éve.

Ha a nevek és a támogatók felsorolását folytatni szeretném, akkor a fentebbi szegedi partnereken kívül feltétlen meg kell említeni a képregényes szakma három nagy doyenjét: Bayer Antalt, Kiss Ferencet és Kertész Sándort, akik szintén a kezdetek óta segítik a fesztivált, ötletekkel és tanácsokkal támogatnak bennünket.

Óriási szerencse, hogy Szegeden ennyire erős a képregényes világ. Partnereink között található nemzetközileg is elismert alkotó, egyetemi oktató, szakíró és képregénytörténész. Mindannyian aktív résztvevői a hazai képregényes életnek.

A tervezés korai szakaszában már szembesültünk vele, hogy a Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál kivételével minden más hazai kezdeményezés hamar elhalt, megbukott. Mégis úgy gondoltuk, hogy Szeged városában megvan az a potenciál, ami hosszú éveken át lehetővé teszi majd a fesztivál megszervezését. Az idő bennünket igazolt. Az érdeklődés nem csökkent, az egész dél-alföldi régió számára fontossá vált a Szegedi Képregényfesztivál és Vásár.

Számos ismert filmes karaktert és képregényhőst sorakoztat fel a 2017-es plakát,
de a szegedi dóm is helyet kapott rajta

4. Hagyomány és megújulás

Az első képregényfesztiválunk megrendezésekor ismeretlen vizekre hajóztunk, de sikeresen partot értünk. A projektzáró meetingen már kijelenthettük, hogy egy valóban sikeres rendezvényen vagyunk túl, ugyanis közel 1000 ember látogatott el a fesztiválra és vásárolt az árusok kínálatából.

Már ekkor megfogalmazódott bennünk az igény a folytatásra, a döntéshez azonban, hogy valóban nekilássunk, időre volt szükség. Szerencsére hamar eldőlt, hogy a könyvtár vezetése is támogatja az újabb képregényfesztivált.

Az eredeti elgondoláson nem szerettünk volna változtatni: céljaink ugyanazok voltak, mint korábban. A rendezvény gerincét ezúttal is a szakmai előadások és az alkotókkal való találkozási lehetőség adta, amelyet a legnagyobb hazai képregénykiadók személyes jelenléte és egyéb kísérőrendezvények egészítettek ki. Ezek tulajdonképpen egy egész hónapot öleltek fel: kezdve a havi könyvajánlóval3, a könyvtár kiállítótereiben rendezett tárlatokkal, különféle játékokkal, totókkal, közös alkotási lehetőségekkel, gyermekfoglalkozásokkal. Az első alkalomtól kezdve arra törekedtünk, hogy minden korosztályt és minden társadalmi réteget megszólítsunk, mindenki számára színvonalas és érdekes programot kínáljunk.
Az előadások összeállításánál törekedtünk a sokszínűségre: a hallgatók megismerkedhettek a képregény hazai és nemzetközi történetével, betekintést nyerhettek a képregényalkotás folyamatába és megismerhették a legújabb kiadványokat. Igyekeztünk nemzetközi kitekintést is adni, de foglalkoztunk a képregény esztétikájával, műfaji besorolásával, a társművészetekkel, a képi kommunikáció mibenlétével.

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

Előadások száma (db)

12

10

9

11

9

10

7

8

10

20

Kiállítások száma (db)

3

2

4

3

3

3

5

3

2

3

Alkotók száma (fő)

5

13

17

14

15

16

16

16

14

16

Kiadók száma (db)

6

7

8

10

11

7

7

7

9

14

Néhány adat az elmúlt tíz évből

Mivelhogy maga a képregényfesztivál létrejötte is az új utak keresésének köszönhető, természetes, hogy a szervezés terén is folyamatosan törekszünk a megújulásra. Igyekszünk a lehető legjobban kihasználni a könyvtár épületének lehetőségeit. Szinte minden évben változtattunk az elrendezésen és a berendezésen. Ezek egy része kényszerűségből történt, ugyanis a könyvtáron belül is voltak átalakítások, belső átszervezések. Ugyanakkor a saját ötleteinket is igyekeztük megvalósítani, törekedtünk arra, hogy a legoptimálisabb berendezést biztosítsuk a jelenlévők számára. Erre szükség is volt, hiszen az első rendezvény utáni években még több látogatóra számíthattunk, valamint egyre több előadót, alkotót, vendéget fogadtunk. Így alakult ki néhány év alatt, hogy immár három szinten zajlanak az események.

Természetesen nem csak a helyszínen változtattunk – bár a kezdetek óta ragaszkodunk hozzá, hogy a Somogyi-könyvtár épülete adjon helyet a rendezvénynek –, de a tartalmat is igyekeztünk minden évben megújítani. Már említettem, hogy több előadónk is visszatérő vendég az eseményen, de természetesen mindig új témákkal, új előadásokkal jelentkeznek.

Minden évben színesítik a rendezvényt kísérőprogramok, és valódi fesztiválhangulatot teremtenek. Itt is figyelünk arra, hogy minden korosztályt megszólítsunk. Kollégáink gyermekfoglalkozásokat tartanak, a legkisebbek kifestőkkel foglalhatják el magukat, de vannak totók és rejtvények is a nagyobb korosztály, illetve a felnőttek számára. Épp így állítjuk össze a kiállításokat is. Amikor lehetőségünk volt rá, nem csak képeket és egyéb nyomtatott dokumentumokat mutattunk be, de gyűjtők egyedi, a képregényes kultúrához kapcsolódó tárgyait is kiállítottuk. Az egyik partnerünk hozott saját készítésű, ember nagyságú bábukat, de féltve őrzött miniatűr figurákat is megtekinthettek az érdeklődők. Fő szervező elvünk itt is az volt, hogy az adott rendezvény témájához kapcsolódva, minél több embert meg tudjunk szólítani.

A rendezvény sikerét látva, a harmadik évtől kezdődően ugyanis igyekeztünk valamilyen tematika köré szervezni az adott fesztivált. A témakeresés néha külső kényszer is volt, olykor pedig kifejezetten az adott év szubkulturális eseményéhez kapcsolódott. Példaként a 7. Star Wars-film bemutatójához kapcsolódó 2015-ös fesztivált említhetem meg. A második fesztivál sikerét látva, már 2011-ben új utakat és partnereket kerestünk. Így kerültünk partneri viszonyba a Szegedi Tudományegyetemmel: az egyetem egyik pályázatának köszönhetően több napossá vált a fesztivál, és az előző évek programjai kifejezetten szakmai, tudományos előadásokkal egészültek ki.

A következő években arra törekedtünk, hogy minél jobban kiaknázzuk azokat a lehetőségeket, amelyek a Somogyi-könyvtár Szegeden betöltött meghatározó kulturális szerepéből és a több évtizedes kapcsolatrendszeréből fakadnak. Ismét új utakat keresve, társintézményekkel közös projektekben gondolkoztunk. 2012-ben  a Szegedi Nemzeti Színházzal dolgoztunk együtt, egy akkori ősbemutatóhoz kapcsolódó tematikában gondolkoztunk, képregényrajzoló partnereink ezért a Pipás Pista című darabhoz készítettek illusztrációkat, és plakátok is készültek. A rá következő évben a Móra Ferenc Múzeummal dolgoztunk együtt, a Móra-emlékévhez kapcsolódóan, 2015-ben pedig nekünk is sikerült felülnünk a Star Wars-vonatra, így az egész eseményt eköré a téma köré szerveztük.

A szegedi dóm eltérő módon, de minden fesztiválplakáton látható

5. Partnereink

Fentebb már említettem három nagyobb partnert, akik segítettek létrehozni valamelyik fesztivált. A szervezésről szólva nevesítettem is néhány olyan szakembert, akik nélkül nem tudtuk volna színvonalasan megrendezni egyik képregényes eseményünket sem. De nagyon sokat köszönhetünk előadóinknak is, akik önzetlenül, pusztán a képregények – és remélhetjük, hogy a könyvtár – iránt érzett szeretetük, tiszteletük miatt vállalták térítésmentesen az előadásokat. Mint látható volt a fentebbi táblázatban, átlagosan 10-12 előadó tisztelt meg bennünket, és adta át tudását az érdeklődőknek. Nélkülük nem valósulhatna meg a fesztivál tudományos része.

Azonban éppen ilyen meghatározó partnereink az alkotók is. Már a legelső alkalommal is kiemelten fontosnak gondoltuk, hogy lehetőséget teremtsünk a rajzolókkal való találkozásra, hiszen úgy találkozhatnak legközvetlenebb módon a műfajjal az érdeklődők, ha megismerik a képregények mögötti arcokat. Valójában ez a programpont hasonlít leginkább a hagyományos könyvtári programra, az író-olvasó találkozóra, viszont itt néha több alkotóról is beszélhetünk. Minden képregénynél van rajzoló, író, kihúzó, színező, bár sokszor ugyanaz a személy végez több alkotói részfeladatot is. És valóban jól éreztük, hogy erre a programpontra is igény van, ugyanis már a második alkalomra szinte megtriplázódott a jelenlévő alkotók száma. Az elmúlt tíz évben 49 (!) alkotó volt a vendégünk. Sikerként könyvelhetjük el, hogy sokan évről évre eljönnek hozzánk, valamint azt is pozitívumként említhetem, hogy szinte minden évben van olyan rajzoló, aki önmaga keres fel bennünket, hogy jelen lehessen, bemutatkozhasson a könyvtárban. Azt gondolom, hogy ez az igazi szakmai elismerés.

Állandó vendégeink között természetesen mindig jelen vannak a szegedi alkotók, de örömmel jönnek hozzánk Budapestről, Veszprémből, valamint a határon túlról is. Nem titkolt szándékunk, hogy a fesztivállal ne csak a dél-alföldi, de a vajdasági képregényrajongókat is megszólítsuk. Minden évben van vendégünk a Délvidékről, és szerb alkotót is köszönthettünk már a fesztiválon.

Korábban név szerint is említettem Pilcz Rolandot és Váradi Gábort, de ismét ki kell emelnem, hogy nemcsak, mint szervezők, de mint alkotók is rendszeresen jelen vannak a fesztiválon. Roland mint Kalyber Joe4 alkotója szokta tiszteletét tenni, de minden évben ő készíti el a fesztivál plakátját és a szórólapot is, továbbá egyéb szóróanyagokat, plakátokat is készít a Somogyi-könyvtár számára. Immár több mint tíz éves gyümölcsöző együttműködés ez mindkét fél számára.

Ahogy Roland, úgy Gábor is több fronton támogatja a könyvtár eseményét. Ötletel, terveket sző, a rendelkezésünkre bocsátja szerteágazó képregényes kapcsolatait, emellett minden évben előadást vállal, valamint az X-Embörök5 című képregény egyik alkotójaként is jelen van. A sorozat számára olyannyira fontossá vált a Somogyi-könyvtár és az itt megrendezett képregényfesztivál, hogy bele is építik a történetbe. Ehhez készítettek egy hátteret, melyen a Somogyi-könyvtár közösségi terei láthatók, ezt pedig élettel – és figurákkal – a hozzánk érkező alkotók töltik meg. Már több fesztivált megjárt a kép, így egyre több ismert és kevésbé ismert alak található meg rajta Kalyber Joe-tól elkezdve, Ágostonon a nukleáris baromfin át, egész a Vízipók-csodapókból jól ismert Keresztespókig.

6. A képregényfesztivál hatása

Hatás a könyvtári állományra

Mint az a fentebbi képeken látható, a képregényekre hatással van a könyvtár. De milyen hatással van a képregényfesztivál a könyvtárra? Mint a bevezetőben említettem, a fesztivál egyik célja annak a bizonyítása, hogy igenis helye van a képregényeknek a könyvtári állományban. Már évekkel az első szegedi képregényfesztivál előtt is volt egy-egy képregény, képregényes újság a Somogyi-könyvtár állományában, azonban a tervszerű állománygyarapításban nem szerepelt.

2009 előtt a könyvtár állományában lévő képregények, illetve képregényes témájú dokumentumok száma mindössze 59 db volt, valamint két ilyen jellegű folyóirat-előfizetéssel rendelkeztünk. Viszont a 2018. december 31-i statisztika alapján már 829 képregény és 3 folyóirat található az állományban. A folyóiratok beszerzése sajnos nagyon nehézkes, a képregényes szubkultúra egyre több kiadvánnyal büszkélkedhet, ugyanis folyamatosan születnek új szerzői képregények, ezek egy része azonban gyorsan meg is szűnik.6 Az elérhető példányok száma folyamatosan növekszik, már az első félév során több mint 50 új cím érkezett a könyvtárba. Ez természetesen köszönhető annak is, hogy a Somogyi-könyvtár – a legtöbb könyvtárhoz hasonlóan – igyekszik egyre inkább nyitni a középiskolás korosztály felé, a lehető legtöbb eszközzel. De bizonyítható, hogy az elmúlt tíz évben kialakult jó kapcsolatnak is köszönhető ez az ugrásszerű fejlődés, így már a döntéshozók is láthatják, hogy valóban igény van erre a szolgáltatásra. Az évi több mint ezer, esetenként közel kétezer látogató is bizonyítja ezt, nem beszélve arról, hogy a megnövekedett példányszámmal a kölcsönzések száma is jelentősen nő.

A fesztivál ahhoz is hozzájárul, hogy valóban az igényeknek megfelelő legyen az állomány gyarapítása. Hiszen a fesztivál alatt láthatjuk, hogy melyik kiadványokra van igény, milyen típusú képregények iránt érdeklődnek a látogatók. Egyúttal mi is megismerhetjük a legnagyobb hazai kiadók kínálatát és újdonságait. Emellett kis, független kiadókkal is kapcsolatot tudunk kialakítani, ami azért is fontos, mert az ő kiadványaik sok esetben nem kaphatók hagyományos könyvárusi forgalomban, vagy a közbeszerzésben nyertes kereskedőn keresztül. Számtalan jó kapcsolat született az elmúlt tíz évben, így elmondhatjuk, hogy bizony kuriózumokat is be tudott szerezni a Somogyi-könyvtár, nem egy esetben dedikálva.

Hatás a partneri kapcsolatokra

Partnerkapcsolatoknál fontos a folytonosság, az állandó jelenlét, valamint, hogy lehetőség szerint mind a két fél számára gyümölcsöző legyen. Mind a színházzal, mind a múzeummal sokéves – esetenként évtizedes – együttműködése van a Somogyi-könyvtárnak. A fesztiválokon való részvétel pedig számukra is új lehetőségeket nyitott, az új együttműködési forma pedig elmélyítette a kapcsolatot.

Az alkotókkal, előadókkal való szoros együttműködés szintén új utakat nyitott és nyithat a könyvtár számára, amivel igyekszünk is élni. A kiadókkal való kapcsolat ráadásul anyagi előnyt is jelenthet.

Már említettem, hogy évről évre igyekszünk megújítani a kiegészítő programokat. Ezek megvalósításában is számítunk külsős partnereinkre. Évek óta jelen vannak a képregényfesztiválon az e-sport és a geek kultúra képviselői, ami ugyan szorosan nem kapcsolódik a képregény művészetéhez, de a használói kör nagy átfedést mutat. Ezek az új kapcsolatok ismét segíthetnek a könyvtárnak, hogy közelebb kerüljön a fiatalokhoz és meg tudja szólítani az elvesztett tini korosztályt.

Marketinghatás

Amikor útjára indítottuk a képregényfesztivált, azzal azt is el kívántuk érni, hogy bemutassuk a könyvtár sokszínűségét. Bebizonyítsuk, hogy a könyvtár egy valóban jó közösségi tér, ahol sok minden megfér a hagyományos funkciók mellett. A rendezvény sikere talán bizonyítja is igazunkat.

Az „új szolgáltatással” kísérletezve bíztunk abban, hogy a rendezvénynek hírértéke lesz, és szerencsére valóban nem csak a képregényes sajtó7 keresett meg bennünket. A képregényfesztivál kapcsán 2017-ben már az ATV stábja forgatott a könyvtárban, ami aztán a Hazahúzó című műsorban volt látható.8

Ugyanilyen nagy siker volt néhány évvel korábban, amikor kvízkérdéssé váltunk a Duna TV Maradj talpon! című vetélkedő műsorának 2016. január 21-ei adásában, amikor az egyik játékos az alábbi kérdést kapta: Milyen rendezvény rendszeres házigazdája a szegedi Somogyi-könyvtár?

Ezek a sikerek természetesen nem maguktól jönnek. Nagyon sok munka van emögött. A könyvtár pr munkatársa tudatosan építi fel a fesztivál kommunikációját, de ennek bemutatására most nem vállalkozhatunk.

Hatás a könyvtári világra

Már az első fesztivál után felmerült külső kezdeményezésre, hogy a Somogyi-könyvtár szervezzen képregénybörzét is a városban. Azonban ekkor még úgy gondoltuk, hogy a börze inkább kereskedelmi tevékenység, ezért nem támogatta a könyvtár vezetősége ezt a gondolatot. 2016-ban viszont kísérőrendezvényként külsős helyszínen az egyik partnerünk a segítségünkkel szervezte meg a szegedi képregénybörzét. Az ekkori tapasztalatok alapján aztán 2017 óta a Somogyi-könyvtár ad helyet a börzének is. A rendezvény befogadott program, a megvalósításban segítséget nyújtanak a könyvtár munkatársai, de a szervezést az egyik partnerünk végzi. Ehhez az eseményhez nem kapcsolódnak előadások, programok, itt valóban a képregények vásárlása a cél. Azért is vállalta fel a könyvtár a szervezést tavaszra, hogy a hagyományos fesztivál megmaradhasson annak a színvonalas szakmai rendezvénynek, aminek elindult 2009-ben, mégis egész évben kapcsolatban maradjunk a képregényes világgal.

Már nem csak a szegedi Somogyi-könyvtárban van jelen a képregénykultúra, az elmúlt években egyre több könyvtár lát fantáziát hasonló rendezvények szervezésében, támogatásában Szombathelytől Kaposváron át Pécsig. A képregény elismertségét mutatja az is, hogy több szempontból is helyet kapott az Én könyvtáram – Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című projektben.9

A rendezvény sikerét mutatja az is, hogy Andóczi Balogh Éva szervező kollégánk a Szegedi Képregényfesztiválról írta egyik szakdolgozatát, így bekerült a felsőoktatás látókörébe is az esemény. Jelenleg pedig egy MA képzésben részt vevő hallgató írja a szakdolgozatát a képregény és a könyvtárak kapcsolatáról, elsősorban a Szegedi Képregényfesztivál bemutatásán keresztül.

Számomra ugyanezt mutatja az a tény, hogy már két alkalommal is lehetőséget kaptunk a szegedi fesztivál bemutatására a Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon, ahol a rendezvény népszerűsítése révén a könyvtárak és a könyvtári szolgáltatások sokszínűségéről adtunk tanúbizonyságot.

7. Megéri?

Büszkék vagyunk rá, hogy úttörőként vállaltuk fel egy ilyen típusú rendezvény megszervezését. Az elmúlt tíz év azt bizonyíjta, hogy valóban helye van a képregénynek a könyvtárakban. Teret kell adnunk ennek a szubkultúrának, hiszen ezzel valóban olyan társadalmi rétegeket tudunk megszólítani és elérni, amelyek korábban nem voltak tagjai a könyvtári rendszernek. Fontos, hogy a könyvtár a folyamatosan megújulásra képes, proaktív arcát mutassa az olvasóinak, potenciális használóinak, hogy valóban aktív és értékes része legyen a társadalomnak: valóban a közösséget szolgálja.

Tapasztalataink alapján állíthatom, hogy megéri belevágni és küszködni az anyagi nehézségek ellenére is.

Jegyzetek

1.  Részlet egy magánlevélből.

2.  https://my.lib.pte.hu/a-kepregeny-nem-egy-mufaj-hanem-sok-interju-dr-maksa-gyulaval-a-ktkk-vezetojevel/ (2019.05.04.)

3.  http://www.sk-szeged.hu/honap-konyve/-/content/pilcz-roland-ykx-%E2%80%93-yorn-kayrah-xemovrah-kalandjai-1023411 (2019.05.04.)

4.  http://pilczroland.kalyberjoe.hu/ (2019.05.04.)

5.  https://x-emborok.blog.hu/ (2019.05.04.)

6.  A megszűnések miatt 2019 nyarán már csak a Kockás képregényújságra fizet elő a könyvtár.

7.  https://youtu.be/yxD08Z1u8Vo (2019.05.04.)

8.  http://www.atv.hu/videok/video-20180326-szeged-rejtett-kincsei-2018-03-24 (2019.05.04.)

9.  http://www.azenkonyvtaram.hu/documents/11543/32823/Kepregenykuldetes.pdf  (2019.05.04.)