KÖNYVTÁRPOLITIKA
Redl Károly: Beszámoló az Országos Könyvtári Kuratórium 2007. évi tevékenységéről 3-8
Bánkeszi Katalin: Lehetséges megoldások : közös katalógusok, átjárható katalógusok  9-13

MŰHELYKÉRDÉSEK
Takács Anna: Téka Téma : hálózati híradók Komárom-Esztergom megyében 14-19
Fejős László: Adalékok az ETO új kiadásához és konkordanciájához 19-28
Koltay Tibor: Az információs műveltség és a referálás 29-31
Koleszár Márta: Legyél te is kölyökolvasó! 32-38
Bartók Györgyi – Mezey László Miklós: “Jó sorban ékesség, szükségben menedék” : interjú Bakó Annamáriával, a Litea Könyvesbolt és teázó vezetőjével 38-44

EXTRA HUNGARIAM
Tóth Máté: Nemzetközi mesterképzés a digitális könyvtárakról 45-50

PERSZONÁLIA
Magyarné Fekete Katalin: Drahos Istvánné (1934-2008) 51-52
Baricz Zsolt – Patkósné Hanesz Andrea: Hajdu Géza (1926-2007) 52-54

KÖNYV
Bényei Miklós: Könyvtártudományi tanulmányok Hajdu Géza 80. születésnapjára 55-57
Kovács Ilona: A muravidéki magyarság könyvkultúrájának szellemtörténeti útja 58-60

Beszámolómban kronologikusan igyekeztem összefoglalni az Országos Könyvtári Kuratórium (OKK) elmúlt évi tevékenységét. A Kuratórium az év során elsősorban könyvtárszakmai kérdésekkel kívánt foglalkozni és ennek megfelelően állította össze az üléseken napirenden szereplő témákat.

Az első ülésre 2007. május 7-én került sor az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), az alábbi témában:

“A kulturális modernizáció irányai” című munkaanyag vitája.

“A kulturális modernizáció irányai” című munkaanyag vitája. (tovább…)

Könyvtáraink és olvasóink ma már nehezen boldogulnának adatbázisok nélkül, amelyek segítenek az információtengerben való eligazodásban. Az adatbázisok támogatják a gyűjteményeinkről szóló információk rögzítését, módosítását, karbantartását, és a nagy mennyiségű adat hosszú távú, biztonságos tárolását és visszakereshetőségét.
Ma már szinte mindenhol integrált rendszerekben kezeljük a könyveket és más dokumentumokat leíró metaadatokat, valamint a kapcsolódó gyarapítási és kölcsönzési információkat. Gyűjteményeinkről számos adatot tárolunk és szolgáltatunk, elemezzük ezek összefüggéseit, kapcsolatait, és az adatok többféle csoportosításával, tematikus válogatásával segítjük a használókat. Általános és szakbibliográfiákat építünk, cikkadatbázisokat, tematikus keresőket, diszkográfiát, filmográfiát kínálunk olvasóinknak. Szabványos leírásokkal, pontos és megbízható adatokkal, egységesített névalakok alkalmazásával, tárgyszavakkal, tezauruszokkal támogatjuk az információkeresést. Analitikus feltárással igyekszünk minél részletesebb adatokat szolgáltatni, és törekszünk a gyűjtemény teljes körű feltárására – mindezt az olvasók jobb kiszolgálása érdekében. De vajon mennyire élünk a lehetőséggel, amit az on-line katalógusok kínálnak? (tovább…)

A MEGYEI KÖNYVTÁRI HÍRADÓKRÓL

Új sorozatunkban azokat a rövidebb-hosszabb “bemutatkozó” cikkeket közöljük, amelyek a megyei hálózati híradók múltjáról, jelenéről és jövőjéről tudósítanak. 2007 őszén a szerkesztőség levélben kereste meg a megyei könyvtárak igazgatóit, azzal a kéréssel, hogy maguk számoljanak be vagy éppen lapszerkesztő munkatársaik írjanak ismertetést a megye hálózati híradójáról; úgy ahogyan maguk gondolják, úgy ahogyan önmagukat látják. Vannak megyék, ahol jelenleg nem is lát napvilágot könyvtári lap, vannak megyék, ahonnan visszajelzést sem kaptunk. Ahonnan viszont érkeztek bemutatkozó cikkek – azokat e számunktól kezdve sorra-rendre olvasóink elé tárjuk. Íme az első! (MLM) (tovább…)

Ha nem tudod megmondani, hogy a szomszéd szobából az elmúlt öt éven belül mikor ment nyugdíjba a kollégád, sürgősen írd le azt, amire még emlékszel szakmai múltadból s amiről vannak feljegyzéseid a fontosnak tartott dolgokból. Főként, ha selejtezni kényszerülsz.
És ha emlékezeted megcsal, meg feljegyzéseid is foghíjasak, az égiek elnézik majd neked. (A földiek is később…) (F. L.)

A tisztánlátás érdekében és az ETO-munkálatok felróható késlekedése magyarázatául (de semmiképp szerecsenmosdatásként) feltétlenül szükséges néhány tényt rögzíteni. Nem csak az ETO FID által működtetett rendszere omlott össze az 1990-es évek elején, aminek természetesen korszakos hatásai voltak a magyar ETO-kiadásra. Amikor a Könyvtári Intézet még KMK-ként (Könyvtártudományi és Módszertani Központként) működött, a két legfontosabb dokumentumfeldolgozási területnek, a formai és a tartalmi feltárásnak – mint a dokumentum-hozzáférés bástyáinak – referensei voltak az intézetben, akik főállásban csak ezzel foglalkoztak. Jött a rendszerváltozás, érdekes módon nemcsak társadalmi, gazdasági, hanem esetenként szakmai is, az utóbbi feltűnésmentes átstrukturálódással. Ami a formai feltárást illeti, ebben nem volt katartikus változás, a tartalminak viszont személyi következményei lettek.
Fontos megemlíteni, mert kapcsolódik témánkhoz, hogy ebben az időszakban vonult be a könyvtári számítógép-alkalmazásba a személyi számítógép, felváltva a mikroszámítógép-alkalmazás nálunk eufórikus időszakát. (Csak a tárolási lehetőségek léptékváltását érzékeltetendő: a 165 ezer bájtos – ugyanennyi betűnyi – hajlékonylemez helyett a PC-ket már 10-30 megabájtnyi (10-30 millió betűnyi tárolóképességű) merevlemezzel szerelték fel, ami mai léptékeinkez mérve mosolyogtató, akkor korszakosnak tűnő volt, 60-180-szoros tárolási helybővülést jelentett. (tovább…)

A budavári Hess András tér egyik patinás épületének, a Fortuna háznak az udvarában található az a fémvázas, kerek üvegépület, amely a maga különösségével is harmonikusan illeszkedik ódon környezetébe, és amely már első pillantásra vonzza az érdeklődő tekintetét. Az ajtón belépve meghittségében és otthonosságában is különös világ tárul a látogató elé. Az üvegépület közepét hatalmas, kékcsempés cserépkályha uralja, körben, párnákkal borított padkáján dekoratív rendezetlenségben folyóiratok, heti- és képeslapok hevernek. A polcokon, állványokon temérdek könyv és CD, de kapható itt naptár, képeslap, szobadísz, attraktív tükör, népművészeti alkotás és magyaros szuvenír, metszet és kép. A megvásárolható könyvek sem akármilyenek ám! Nincs közöttük divatos bestseller, csábító borítójú álirodalom. Számos könyv régebbi kiadású, kis kiadóknál, esetleg csekély példányszámban megjelent, másutt talán ritkaságnak számító, de egytől egyig értékes kiadvány. Az üvegfalak mentén presszó-méretű asztalkák állnak – olvasólámpák sárgás fénykörében. A sarokban levő pulton nemcsak pénztárgép áll, hanem kávéfőző is, hiszen aki ide betér, kaphat egy erős presszókávét, egy habos capuccinót vagy teát, és miközben italát kortyolgatja, lapozgathat a friss folyóiratszámokban, a könyvekben, a képzőművészeti albumokban, útikalauzokban, elmerenghet egy-egy kép előtt, és közben senki nem sürgeti gyors vásárlásra, sietős fogyasztásra. Ez az egyedien meghitt hangulatú, a kultúra erős atmoszféráját árasztó hely a Litea könyvesház. (tovább…)